Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-22 / 170. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. július 22., hétfő Szovjet célpontok Az amerikai katonai vezetés csökkentette a Szovjetunióval esetleg megvívandó nukleáris háborúban megsemmisítésre ki­jelölt célpontok számát — közöl­te vasárnapi számában a The Washington Post című lap. A te­kintélyes amerikai újság was­hingtoni illetékesekre hivatkoz­va közli, hogy a Pentagon legú­jabb listája szerint egy nukleáris háború idején a korábbi 10 ezer helyett hétezer szovjet célpontot próbálnának megsemmisíteni. Richard Cheney védelmi minisz­ter listája azért szűkebb mint a korábbi, mert a szovjet csapatok kivonulása miatt megszűntek a kelet-európai célpontok. Hőség az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok keleti partvidékén és középső részén élők napok óta a rendkívüli hő­ségtől szenvednek. Számos vá­rosban a hőmérő higanyszála ne­gyedik napja eléri a negyven Cel­sius fokot. New Yorkban szom­baton 38 Celsius fokot mértek. A statisztikák ennél melegebbet csak egyszer, 1980-ban rögzítet­tek. A meteorológiai előrejelzé­sek szerint legkorábban kedden várható némi lehűlés. Eurolánc-kérés A bősi vízierőmű építése ellen tiltakozó Eurolánc polgári kez­deményezés arra kéri magyaror­szági támogatóit és szimpatizán­sait, hogy ne vegyék ki részükét a nyugat-szlovákiai Somorja kör­nyékén zajló megmozdulások­ból. Szeretnék ugyanis megaka­dályozni a nemzeti feszültségkel­tés lehetőségét a szlovákiai köz­vélemény körében. Mint Benkovics Klára, az Eu­rolánc szóvivője az MTI prágai tudósítójának telefonon el­mondta, a szlovákiai tömegtájé­koztatás jelentős része tárgyila­gosan számol be a vízlépcsőé pí- tés ellen tiltakozók akcióiról. Vannak azonban olyan sajtóbe­számolók is, amelyek sokat sejte- tően arról írnak, hogy „tudják, honnan fúj a szél...” Ezért az Eu­rolánc azt kéri a magyar állam­polgároktól és szervezetektől: ne utazzanak a helyszínre, ne ve­gyenek részt a tüntetéseken. /= Uj HOLGER Élelmiszer Nagyker. intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők ajánlatát várja. Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar domb) Tel.: 36/18-326 Nyitva: 9-17 SZOMBAT, VASÁRNAP 9-12-ig. Cgt. Holló László V J „Ki lesz a világ világossága közülünk?” 1"'? # í m fí-4Ul n Az elmélyült beszélgetés és a szórakozás (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a miniszter utalt XIII. Leópápa száz évvel ezelőt­ti munkájára, a Rerum Novarum- ra. — Ezt a művet a maihoz ha­sonló társadalmi feszültségek hívták életre. Az általános elége­detlenség, a kizsákmányolás so­ha nem látott, s tapasztalt mérté­ke arra késztette Róma püspö­két, hogy megszólaljon, s az egy­ház modern szociális tanítását összegezze. A sokak által idé­zett, de nem olvasott enciklika szerint a munkás is ember, jogai vannak, méltóság illeti. XIII. Leó munkája alapelveket fogal­mazott meg, amelyeket aklcor mondott ki, amikor munkásnak lenni szégyen volt, gazdagnak, ingyenélonek pedig társadalmi presztízs. Mindnyájunknak megadatott valamilyen talen­tum, a részvétel a teremtő Úris­ten világában. Ez életünk részét jelenti, amelyért el kell számol­nunk. A munkás is ember, Isten képmása. Semmivel sincs köze­lebb Istenhez az országrészek tu­lajdonosa, mint a nélkülöző, hi­szen egyformák vagyunk az Atya szemében. A továbbiakban dr. Surján László Arca figyelmeztetett, hogy ezt a világot örökül kaptuk a szü­léinktől, de kölcsönbe a gyerme­keinktől. Ezért birtokolhatunk, de nem mindegy, hogy mire for­dítjuk a javakat. — Nem a magántulajdon ellen emelem fel szavamat, sőt az elő­relépés egyik zálogának tekin­tem azt. De ne legyen önmagáért való érték, hanem segítsen a köz­jó előmozdításában, a minden­napok levezetésében. Méltán ve­tődik fel a kérdés, mit tehet és mit kell tennie az államnak? Ve­szedelmesnek ítélem meg azt a napokban oly sokat hallatott ki­jelentést: „fizesse a költségve­tés”! Az államnak semmije sincs, de nem azért, mert a kommunis­ták ellopták. Az állam fikció, mi vagyunk, a mi munkánk eredmé­nye. Csak magunknak tudunk fi­zetni, az állam mindössze lebo­nyolít és átcsoportosít. Ehhez törvények kellenek és adózás. Mert, aki ez utóbbiban csal, az az egészségügyet, a nyugdíjat rövi­díti meg, és saját gyermekének gyógyszerét lopja el. A későbbiekben beszélt még a családról, mindennapjaink szemléletváltásának szükséges­ségéről. — Nem lehet csupán materia­lista alapon felépíteni világun­kat. Istenhez kell fordulnunk, nincs más út, csak az Isten útja. A kereszténységnek életformává kell válnia, s nagyon kell vigyáz­nunk, hogy ne legyen szenteltvíz- szagú anélkül, hogy megöntözné a földet. A beszédet követően a hallga­tóság kérdésekkel fordulhatott a miniszterhez, majd rövid szünet után dr. Seregély István előadása következett. Mindjárt egy kér­déssel kezdte: igaz-e a keresztény életforma, helyes úton járunk-e Jézus Krisztus követőjeként? Az igazságot három összetevőre bon­totta, metafizikaira, logikaira és erkölcsire. Szerinte ezek terjesz­tésében áll a pap hivatása. — Vajon ki lesz a világ világos­percei (Fotó: Gál Gábor) sága közülünk? — folytatta az érsek. — Az, aki a maga illeté­kességi területén ismeri a három igazságot. Az illetékesség pedig nem más, mint ahová a gondvi­selés rendelt bennünket. De mit tehetünk azért, hogy tudjuk ki Jézus Krisztus, tudjunk róla be­szélni, és tudjuk képviselni. Ezek egyéni és közösségi feladatok egyaránt. Jézus Krisztust nem le­het megnézni, kiszámítani, a tör­ténelmi tanúságtételekből kell mentenünk, amelyekről Ő gon­doskodott. Segítségünkre van ebben az egyház, a Biblia és az egyház élő igehirdetése. Vajon hogyan követhetjük Jé­zust mindennapjainkban? A szándék, az elhatározás kevés, cselekedni kell. Vállalni kell a megpróbáltatásokat, a küzdel­meket. Ha valamit százszor rosz- szul csináltunk, százegyszer is neki kell rugaszkodnunk. S mik lehetnek még a segítségünkre? A tanúbizonyságok: értékeink, bű­neink, amelyek bántanak ben­nünket... A közvetlen hangú szónoklat után az érsek szintén válaszolt a felvetődött kérdésekre. így kifej­tette véleményét a cigányság és a kereszténység lehetséges és való kapcsolatáról, a keresztény nyil­vánosság vállalásáról, s a mun­kásság és az egyház egymásra ta­lálásának fontosságáról. A tábor zárásaként vasárnap záróelőadást hallgattak, majd ünnepi szabadtéri szentmisén s ünnepélyes körmeneten vettek részt a fiatalok. Molnár Zsolt Interjú a Springer új elnökével, Günter Willével Pluralisták és nyíltak szeretnénk ” Az Axel Springer Kiadó el­nökségének most hi vatalba lépett új elnöke, a 48 éves Günter Wille a napokban „bemutatkozó” nyi­latkozatot adott a hamburgi Spi­egelnek. Wille eredeti foglalko­zása gépészmérnök. Eddig a Phi­lip Morris német leányvállalatá­nak a főnöke volt. Most, Peter Tamm visszavonulása után ke­rült a Springer legmagasabb posztjára. ★ ★ * * V * * .. * ☆ ★ KIEW * MAIIKOR, ha nem MOST! ,/ úHOL> ha nem a RE VÜ-ben ? * ^ Színes, mintás, hímzett és egysínű ^ ^ férfi, női pólók "V-íf ^ már 200 Ft-tól kaphatók, * ja ■fe könnyű, divatos nyári ruhák, 30 % ENGEDMÉNNYEL, ^ 'ftSŐT egyes ruhák, farmerszoknyák ^ * 60 %-kal OLCSÓBBAN, x w ^ csak a RE VÜ-ben! ^ ^ ★ AREVÜ divatja, Eger fz divat REVÜ-je! Jókai u. sarnís A ■X'k ** A Spiegel munkatársai „be­melegítésül” arról kérdezték az új média-elnököt, hogy megma- rad-e a Springer „rendkívül kon­zervatív és német-nacionalista” irányvonala. Ezt Wille csak a múltra vonatkoztatva találta helytállónak, és kijelentette: „Újságíróink munkáját inkább polgári liberális irányzatúként jellemezném”. Majd hozzátette: „Ez a demokrácia erőssége: a különböző nézetek ütközése gondolkodásra, meggondolásra sarkall. Mi is sokat tanultunk. És a cégünk bizonyos dolgokban pragmatikusabb lett.” Arra a kérdésre, hogy mit ért polgári li­berális irányultságon, az új Springer-főnök kijelentette: "Ki­adványainkban lehetőséget biz­tosítunk a különböző vélemé­nyek kifejtésére, a vitákra. Plura­listák és nyíltak szeretnénk lenni. Az újságírói munkának is sok­színűnek, változatosnak kell len­nie. A lapjainknak a legjobb új­ságírókat kell foglalkoztatniuk. ” A Springer élén történt válto­zás következményeiről az új el­nök elmondta, hogy személyé­ben generációváltás következett be, és ez természetszerűleg új ve­zetési stílust is jelent. A legfonto­sabb feladatnak a cégen belüli nyílt és konstruktív dialógus megkezdését és a csapatszellem kialakítását nevezte. Az elnök szólt arról is, hogy a Springer csak négy-öt éve jelent meg külföldön is. Ennek oka az volt, hogy annak idején a kon­szern alapítója, Axel Springer tudatosan csak az NSZK-ra kor­látozta a konszern tevékenysé­gét. Hozzátette, a külföldi beru­házások kockázata mindig jóval nagyobb, mint a belföldieké. Az elnökváltás kapcsán nyil­vánosságra került egy sor tény is a Springer-konszemről: Á német újságok közül a Springer 100 százalékos tulajdo­nában van: Bild, Bild am Sonn­tag, Bild der Frau, Auto-Bild, Sport-Bild, Welt am Sonntag, Hanburger Abendblatt, Funk Urh, Hörzu, B. Z., Berliner Morgenpost, Journal für die Frau, Bildwoche, Ostsee-Zei­tung (Rostock), Leipziger Volk­szeitung. A külföldi újságok közül (a tu­lajdonhányadot a zárójeles szám mutatja) Ausztriában a Der Standard (50 százalék), a Tiroler Tagezeitung (65); Magyarorszá­gon a Tvr-hét (70), Autó-Extra (70), a Lakáskultúra (70), a hét vidéki napilap (85), Ferenczy- Europress; Spanyolországban a Carlo (100), a Joyce (50), továb­bá autós és sportlapok Francia- országban, Angliában és Cseh­szlovákiában. A tv-társaságok közül a Sprin­ger résztulajdonos a SAT 1-ban (27 százalék plusz a Kirchen ke­resztül 43 százalék) és a Tele 5-ben (25), valamint több helyi rádió- és tv-adóban. Három könyvkiadó 50 százalékos tulaj­donosa: Verlag Ullstein, Ullste­in-Langen-Müller Verlag és Ost­berliner Sportverlag. Ferenczy — Europress Hazánk számíthat a támogatásra (Folytatás az 1. oldalról) — A Hetek Londonban ki­nyilvánították: a Nyugat tovább­ra is előnyben részesíti azoknak a közép-kelet-európai országok­nak a támogatását, amelyek már jelentősen előrehaladtak a de­mokratikus, a piacgazdaságon alapuló államuk felépítésében. Ugyanakkor a magyar kormány is egyetért azzal, hogy a Szovjet­unió segítséget kapjon a felzár­kózáshoz, gazdasága átalakítá­sához. Ez annál is inkább érde­künk, hiszen ez teheti lehetővé a gazdasági kapcsolatok felélesz­tését s azt, hogy a Szovjetunió törlessze a kétmilliárd dollárt megközelítő adósságait — mondta a külügyminiszter. A kérdésre, hogyan látja az amerikai kormányzat a jugoszlá­viai helyzetet, Jeszenszky Géza hangsúlyozta: örvendetes, hogy Washingtonban — amint Law­rence Eagleburger kinyilvánítot­ta — jónak tartják a kérdésben tanúsított magyar álláspontot, és nem értették félre Antall József miniszterelnök Vajdasággal kap­csolatos nyilatkozatát. A nemzetiségi kérdésekről szólva — érintőlegesen — Romá­nia is szóba került Eagleburger- nél. Amerikai részről hangsú­lyozták, hogy politikájuk elvi: a Bukarestnek nyújtandó segítség előfeltétele az emberi jogok biz­tosítása, az EBEÉ-folyamatban vállalt kötelezettségek teljesíté­se. Mint Jeszenszky a tárgyaláson rámutatott, Magyarország ter­mészetesen nem ellenzi Romá­nia nyugati támogatását, hiszen közös érdekről van szó: a sze­génység a nacionalizmus, a türel­metlenség táptalaja . Dán Quayle alelnök (aki Bush elnök távollétében a kormány élén áll) nagy érdeklődéssel tuda­kozódott a magyar álláspont iránt egy sor nemzetközi kérdés­ben. Minden jel szerint igen jó be­nyomásokat szerzett közelmúlt budapesti látogatásán, és nagy rokonszenvvel figyeli a fejlemé­nyeket. Köszönet a segítségért Bush Ankarában Az Öböl-háborúban nem lehetett volna felszabadítani Kuvaitot Törökország segítsége nélkül—hangsúlyozta szombaton A nkarában George Bush amerikai elnök. Bush, megköszönve Ankara részvételét a háborúban, katonai és gazdasági segítséget ígért Törökországnak. Az amerikai elnök szombaton Turgut Özal török államfővel, Me- sut Yilmaz miniszterelnökkel és más török személyiségekkel találko­zott. A megbeszélések napirendjén a kétoldalú viszony, valamint a gö­rög-török kapcsolatok és a ciprusi rendezés szerepelt. Az athéni meg­beszélésekkel ellentétben Ankarában a megosztott Ciprus témája „csak általánosságban szerepelt” — állította egy török külügyi illeté­kes. A két államfő közös sajtótájékoztatóján Turgut Özal az amerikai elnöki látogatásról elmondta, hogy az az együttműködés kiszélesíté­sét és elmélyítését szolgálja két demokratikus szövetséges között. A közel-keleti békefolyamatról Bush kijelentette: azt várja, hogy Izrael is beleegyezik a térséget érintő konferencia megrendezésébe ugyanúgy, ahogy már kulcsfontosságú arab államok tették. Irakkal kapcsolatban Bush elnök aggodalmát fejezte ki a kiújult iraki — kurd harcok miatt. — Azt gondoltam, hogy Szaddám Húszéin már tanult a történtekből — mondotta Bush, és kifejezte reményét, hogy a helyzet nem romlik tovább, és nem lesz szükség a Törökor­szágba visszavont amerikai csapatok iraki beavatkozására. Bush és felesége vasárnap Isztambul nevezetességeivel ismerkedett és ma utazik vissza Washingtonba. Bonni értesülés A szerb — horvát harc elkerülhetetlen A Hetek londoni csúcstalálko­zójukon arra a megállapításra ju­tottak, hogy míg Szlovéniában sikerült megakadályozni a vér­ontás elterjedését, a jugoszláv hadsereg és a horvát nemzeti gár­da közötti összecsapás elkerülhe­tetlen. Ezt jelentette szombaton német diplomáciai forrásokra hivatkozva a The Washington Post. A Hetek egyetértettek abban is, hogy ENSZ békefenntartó erők alkalmazása (ami a legjobb lehetőség lenne a háború meg­akadályozására) lehetetlen: a Szovjetunió világosan jelezte, hogy megvétózna az ENSZ-ben minden kísérletet a belső jugo­szláv viszály nemzetközi rende­zésére. A német források szerint nyilván arról van szó, hogy a szovjetek nem engednek prece­denst olyan nacionalista konflik­tusok nemzetközi kezelésre, mint amelyek Mihail Gorbacsov kormányát veszélyeztetik . Az ENSZ-erők mellett a má­sik lehetőség európai beavatko­zás lenne, de politikailag lehetet­len, hogy Németország, Ausztria vagy Olaszország bekapcsolód­jék ilyen akcióba, hiszen a jugo- szlávok máris hevesen kárhoz­tatták a német részvételt az euró­pai diplomáciai erőfeszítésekben — idézte bonni forrásait a lap. Egyébként Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter elmon­dotta a The Washington Post- nak, hogy az amerikai kormány hozzájárult nem hivatalos szlo­vén összekötő iroda felállításá­hoz a fővárosban. Rupel szerint ez alapot teremthet a diplomá­ciai kapcsolatok felvételéhez. A külügyminiszter beszámolt eheti, kétórás tanácskozásáról Lawrence Eagleburger ügyveze­tő külügyminiszterrel, aki azt mondta neki, hogy „az Egyesült Államok szívesen látna függet­len Szlovéniát, amennyiben a nemzetté alakulás folyamata bé­kés”. Az amerikai külügyminisz­térium egy illetékese a fentiekkel kapcsolatosan kijelentette a lap­nak: Eagleburger „a szlovén ér­dekeket képviselő magánsze­méllyel” találkozott s nem lehet szó Szlovénia diplomácia elis­meréséről, vagy annak első foko­zatáról amíg a köztársaság füg­getlenségéről békés tárgyaláso­kon meg nem állapodnak Jugo­szláviával.--------------:--------------^ F ájdalomtól megtört ' szívvel tudatjuk, hogy a legdrágább férj, apa, nagyapa RÓZSA SÁNDOR autószerelő életének 51. évében súlyos betegség következtében elhunyt. Drága halottunkat július 23-án 13.30 órakor kísérjük utolsó útjára az egri Kisasszony temetőbe. A gyászoló család

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom