Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-20 / 169. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN lUKJLAP, 1991. julius 20.. szombat Egészségünk titkai A „boszorkányokkal” elégett a népi gyógymódjává is Nemrégen számoltunk be olvasóinknak a budapesti és a megyei természetgyógyászok találkozójáról. A fővárosi egyesület munkájáról, az ott alkalmazott különféle, ősi és legújabb kori természetes gyógymódokról beszélgettünk a vendégekkel: Somlai Angyalka egyesületi titkárral és Déri Zsuzsanna természetgyógyásszal, akinek eredeti szakmája szülésznő és aneszteziológus. — A Budapesti Természetgyógyászok és Egészségvédők Tudományos Egyesülete dr. Oláh Andor elnökletével országszerte hírnévre tett szert a természetes gyógymódok, terápiák alkalmazásával. Mi volt egri látogatásuk célja? Somlai Angyalka: — Négy évvel ezelőtt alakult meg egyesületünk, amely mára több ezer tagot számlál. A különleges képességekkel rendelkezők klubja mellett igen népszerű a Csi-gong mozgást elsajátítok tábora, valamint a gyógynövényesek és a szemüvegesek közössége. Az egyesületünkben tíz orvos, két gyógymasszőr és két egészség- ügyi képesítésű természetgyógyász dolgozik, akik diagnoszti- * zálással, tanácsadással foglalkoznak. Célunk: az emberek, a növények, az állatok, a természet és a környezet védelme. Ide tartozik a biotermékek propagálása is, elsősorban folyóiratok, szakkönyvek, kutatási anyagok ismertetése, terjesztése révén. Nehéz helyzetben vagyunk, mert nincs állandó pénzforrásunk, amire támaszkodhatnánk, tehát költségeinket — amelyek nem kis összegre rúgnak — magunknak kell kitermelnünk. Előadóinknak, oktatóinknak csak minimális honoráriumot tudunk biztosítani, igaz, ők ezt nem is elsősorban a fizetségért, hanem em- berszeretetből csinálják. Az a véleményünk ugyanis, hogy az a természetgyógyász, akit a gyors meggazdagodas vezérel, elobb- utóbb elveszíti képességeit. Ösztönözzük munkatársainkat a továbbképzésre, minden évben tudományos igényű munkát kell letenniük az asztalra. Sajnos, Magyarországon van egy olyan rendelkezés, hogy 500 forint okmánybélyeg ellenében bárki megkaphatja a működési engedélyt, még akkor is, ha nincs megfelelő végzettsége, tapasztalata. Mi azért iparkodunk, hogy becsületet szerezzünk a természetgyógyászatnak, ezért egy- egy tanfolyam elvégzéséről csak igazolást adunk ki. Egy 30-35 órás kurzus semmiképpen sem jogosítja fel a hallgatót arra, hogy magát igazi természetgyógyásznak titulálja, s a betegségekkel szemben szakemberként álljon elő. A 10-12 órás, „gyorstalpalós zugtermészetgyógyászok” ellen nagyon nehéz küzdeni. Bízunk abban, hogy az emberek gyorsan felismerik a kóklereket, bár a szenvedő először mindent elhisz. Intézményesen csak a nyilvánosság segítségével lehet küzdeni ellenük. Mi most az ország valamennyi természetgyógyász egyesületét felkeressük, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk, hogy erősítsük egymást, és kiszűijük közülünk a nem ide valókat. Jogászaink már dolgoznak a Természetgyógyászati Érdekvédelmi Tanács megalakításán. Még a nyáron találkozót hívunk össze, ahol olyan határozatokat hozunk, amelyek segítségével „megtisztíthatjuk” a természet- gyógyászok sorait. Ez így talán szigorúnak hangzik, de az emberek gyógyulása érdekében ezen a téren is tenni kell valamit. — Úgy gondolom, hogy sokan nemcsak azért vonzódnak a természetgyógyászathoz, mert erről most már nyíltan beszélhetnek, az évezredes módszereket alkalmazhatják, hanem többüknél kedvező hatást váltottak ki a különféle terápiák. — Földünk háromnegyed részén ma is természetgyógyászok gyógyítják a betegeket. Ezzel természetesen nem akarom kisebbíteni az orvosok szerepét. Megfontolandó azonban az a kijelentés, amit még a 70-es években a howardi egyetem orvosai mondtak ki: elvesztettük a rák elleni harcot, mert csak a gyógyszeres kezelést alkalmmazzuk. Sürgősen fel kell élesztenünk a jól bevált természetes gyógymódokat, amelyek — mint szerte a világon — sok esetben hasznos, olykor nélkülözhetetlen segítői lehetnek az orvostudománynak. Déri Zsuzsanna: — Szeptembertől 21 tanfolyam indul az egyesületben. Érdekességként és újdonságként említhetném a tradicionális és írisz diagnosztikát, a köpülyözést. Minden vizsga alkalmával a hallgató számot ad általános természetgyógyászati ismereteiről, fitoterápiából is. Az egyes kurzusok nincsnek korhatárhoz kötve, a napokban vizsgázott sikerrel például egy 82 éves néni. A természetgyógyász-képzést mindenképpen meg kell oldani, mert egyre több fiatal érdeklődik a népi medicinák, a keleti gyógymódok iránt. Ha szétnézünk a nyugati országokban, mindenütt — többnyire az orvosi egyetemeken — képeznek természetgyógyászokat, a Szovjetunióban például 1982-től indították el ezt a szakot. — Olyan büszkék vagyunk korunk technikai színvonalára, most mégis nagyanyáink tanításait próbáljuk feleleveníteni... — Elfelejtettük például, hogy létezik az érintés és a szeretet „mágiája”. Ha a csecsemő sír, fáj a hasa, édesanyja szerető simo- gatása megnyugtatja. A régi gyógymódokat sokkal jobban ismerték az öregek, és azt hiszem, a „boszorkányok” elégetésével odaveszett sok-sok tapasztalat, tudás is. A nyáron Erdélyben szeretnék kutatni a „kenőasszonyok” csodálatos receptjei után, és remélem, tervemet siker koronázza majd. (A természetgyógyászok találkozóján Béki László különle- es képességeivel kápráztatta el allgatóit. Energiáját e sorok íróján is kipróbálta, az élményről a következő alkalommal számolunk be.) Szüle Rita Mindennapi nyelvünk „Makó — jeruzsálemi távolság...”?! A címbeli szólásszerű nyelvi formát a lapunkban megjelent e szövegrészletből emeltük ki: „Szophoklész nyomdokába lépni csak hasonló képességek birtokában lehet, illetve érdemes. Ellenkező esetben csak a makó — jeruzsálemi távolságot érzékeltetjük”. Ugyancsak lapunk hasábjain volt olvasható ez a szövegváltozat: „ Csak látszólag Makó és Jeruzsálem a távolság ” (Heves m. Hírlap, 1990. okt. 3.). Egy figyelmes levélírónknak az is feltűnt, hogy ez a sajátosan merész tartalmi és formai sűrítésre alkalmas szólásszerű nyelvi forma feltűnő gyakorisággal jelentkezik napilapjaink cikkeiben, s arra kér, adjak magyarázatot erre a nyelvhasználati jelenségre. Azzal kell kezdenem, hogy újságíróink a semleges tartalmú és nyelvi leleményekben sem bővelkedő szó- és kifejezéskészletük egyensúlyozására és a közhelyszerűség csapdáinak elkerülése céljából a nyelvhasználati sokszínűséget és a merészebb kifejező erőt megtestesítő szólásformákat szellemesen rejtett célzásokkal szervítik bele szövegeik nyelvi formálásába. A rejtett célzások egyértelműbbé válnak, ha az olvasók megismerik a szólásszerű nyelvi alakulat teljesebb változatát. Egy-egy cikk szerzője alkalmat is ad erre, mert újabban megszaporodtak az olyan szövegrészietek, amelyekben kulcsszerepet vállalnak ezek a teljesebb szólásváltozatok: Olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől; annyira van, mint Makó Jeruzsálemtől; messze esik, mint Makó Jeruzsálemtől. A szólásváltozatok jelentése és használati értéke: nagyon messze esik. A valóságos és elképzelt távolságok érzékelésére egyaránt alkalmas szólásváltozatok sajátos értelmet, légkört és hátteret biztosítanak jelképi értékükkel a beszédhelyzetnek és a mondanivalónak. Erről bizonykodnak a sajtó hasábjairól idézett szövegrészietek: „ Cikkünk hangvétele olyan messze van a tárgyilagosságtól, mint Makó Jeruzsálemtől” (M. Nemzet, 1990. dec. 15.). „A nyugalom, a béke, az elégedettség oly messze esik tőlünk, mint Makó Jeruzsálemtől” (Heves m. Hírlap, 1991. febr. 28.). Az egri százórás kerékpárakcióival kapcsolatos vita résztvevői mondanivalójának kritikai élére külön is felhívják a figyelmet a szövegben olvasható e részletre: „Tájékozatlanságra vall a Makó — Jeruzsálem hasonlat, hiszen a kidolgozott edzésmódszer olyan messze esik a százórás kerékpárakciótól, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől” (Heves m. Hírlap, 1990. júl. 31.). Ez a szólásváltozat értékes ismeretanyagot közvetít számunkra a szólás keletkezéséhez és használata életútjára vonatkozólag is. Az 1500-as évekből található források nyomán Szirmay Antal utal arra, hogy a Makó név nem a helységet idézi fel, hanem II. Endre királyunk 1217. évi keresztes hadjáratában résztvevő Makó nevezetű keresztes vitéz személyét, aki a dalmáciai Spalató (Split) városából azt hitte, hogy már Jeruzsálembe érkeztek (Szirmay: Hungária in parabolis, Buda, 1804.). Baranyai Decsi Adagiorum: Példabeszédek című kiadványában ezzel a történeti adomával kapcsolatos szólásváltozatot idézi meg: A kereszteshadjáratra vitézeket verbuválóknak kijelentik: „Nem megyünk, mert Makó igen messze van Jeruzsálemtől.” Ezt az ismeretanyagot bővíthetjük Szabó Endreszázad- eleji költőnk Makó és Jeruzsálem című versének e részletével: „Jeruzsálem messze van még innét / S te Jeruzsálemtől messze vagy, óh Makó”( 1908.). A szóláshasonlat eredetére vonatkozólag ismeretes az a helyi jellegű adat is, amely szerint a szóláshasonlat két kulcsszavát a hagymatermesztéséről híres Makó város nevéhez és Jeruzsálemnek elnevezett városrészéhez kapcsolhatjuk. A napjainkban gyakran emlegetett szólás életútjának ismerete tehát segít bennünket abban, hogy a többfokozatú nyelvi sűrítés külön önálló közlő, kifejező szerepét is egyértelműbben érzékelhetjük, és a stílusélénkítés céljait is jól szolgáló eszközként értékelhetjük. Erről győz meg bennünket az Abody Béla kesernyésen bölcs búcsújáról készült inteijú e részlete: „Nem vitatjuk (a riportalany és a riporter) adottságait, azt azonban határozottan állítjuk, hogy a két ember képességei közti különbség Makó — Jeruzsálem távolsággal mérhető” (Heves m. Hírlap, 1990. aug. 22.). Dr. Bakos József A kert, mint a pihenés helye A jó kert szerves egységet alkot a lakóházzal, amely mintegy folytatása és majdnem úgy használható, mint egy szoba. A pihenés célját szolgáló része többnyire a lakószobához, nappalihoz illetve annak teraszához csatlakozik. Konyhacentrikus családoknál a konyhához vagy étkezőhöz. Az ilyen elhelyezésnek legnagyobb előnye, hogy közel van minden, amire a kertben pihenés közben szükségünk lehet (evőeszköz, étel, ital, pokróc, párna, könyv, újság stb.). Ha nagyobb kertünk van, a pihenősarkot a háztól távolabb (a fenti előnyök dacára) ajánlom kialakítani. Egyrészt azért, mert tájolásnál így a házhoz nem kell alkalmazkodni, másrészt pszichológiai hatása miatt, amit a nagyobb zöldfelület közelsége jelent. Kialakításánál több szempontot is figyelembe kell venni. Nagyságát a család és a kert nagyságának függvényében állapítjuk meg. Egy 4-6 fős családnál ez 6-10 négyzetméter körül mozog. Ekkora hely kell legalább ahhoz, hogy egy közös étkezést is lebonyolíthassunk. Egy napernyővel, hintaágy- gyal, kerti bútorral berendezett pihenősarok kétségtelenül mutatós látvány, de mégis óvjuk meg az utcai forgalom és a kíváncsiak leskelődése elől. Csak így tudunk nyugodt, bensőséges hangulatot teremteni. Nagyon jó térválasztó egy jól megszerkesztett pergola, lugas. Ahol hely hiányában nagyobb lombú fák, térválasztó cserjék, sövény elhelyezésére nincs lehetőség, ezek nyújtják a legváltozatosabb tér- kialakítási formákat. A pergolára, lugasra kúszónövényeket futtatunk, ezek tulajdonképpen műszaki, technikai létesítmények, amelyek elsősorban támasztékul szolgálnak, és nem dekorálnak. Díszítő értékét a rajta levő növény adja. Formája, anyaga a kerthez, a növényhez igazodik. Leggyakrabban fából — mint a legtermészetesebb anyagból — készül. Mivel állandó nedvességnek van kitéve, impregnálni kell, különösen a talajba kerülő részét. Ha lugasunknak tetőt készítünk, az 40-50 cm-rel legyen magasabb, mint a család legnagyobb tagja. Ha a lugas, pergola közvetlenül házfalhoz csatlakozik, tegyünk a falra is virágrácsot, amire a kúszónövényt juttathajuk fel, vagy egyedi növényeket függesztünk. A rács és a fal között maradjon kb. 4-6 cm távolság. A csupasz falra (még a szép, új épületen is) felfuttatott növény megváltoztatja az egész ház hangulatát. Nem kell attól félni, hogy leszedi a vakolatot (ha az jól készült). A zöld növény szigetel, hidegben is, melegben is. Pergola, lugas felfuttatására választhatunk csak lombbal vagy lombbal és virággal díszítő növényekből. Egyik legismertebb kúszónövényünk a repkény. Tavasszal, nyáron szép, fényeszöld leveleivel díszít, ami őszre gyönyörű vörösre színeződik. Emeletes házakat is képes befutni. Déli oldalra alkalmas. Árnyékos, félárnyékos helyre a borostyánt ültetik. Szép, fényes, ötkaréjos, illetve tojásdad levelei télen is díszítenek. Legjobban szeretem csodálatos rózsaszín, liláspiros vagy ibolyakék virágai miatt a kerti iszalagot. Egész a késő fagyokig virágzik. Sajnos, nagyon igényes, nehéz szaporítani, ezért a szomszéd kertjéből nem tudjuk a szaporítóanyagot használni. Faiskolákban ritkán kapható. Viszonylag erősen fejlődik, nagy, zöld lombtömeget adó, ugyanakkor szép narancssárga, skarlátvörös virágot hozó növény a trombitafolyondár. Napos oldalon érzi jól magát. A lila akác tavasszal (áprilisban) szép virágaival vonja magára a figyelmet. 8-12 méter magasra is megnő. Később lombjaival díszíti a napos fekvésű oldalakat. Gyorsan fejlődik a magyar lőne is, az utóbbi időben népszerűsége nő. A virágos kúszónövények sorában királynő a futórózsa. A virág formája, színe, ezek tömege a legszebb növények közé sorolja. Kár, hogy növényvédelme, tápanyagellátása, metszése miatt több gondozást igényel. Bár a kertjét szerető embernek ez inkább kikapcsolódás, mint munka. A mellékelt fotókat olasz lapból ollóztam, szép, egyszerű és nálunk is megvalósítható. V. Pénzes Judit Leánykérés... — Kislányom, — mondja az apa —, az imént nálam járt egy fiatalember, és megkérte a kezedet. Én beleegyeztem! — De hát papa... Folytatását lásd a vízsz. 1. sz. sorban. Erre az apa a függ. 14. sz. sorban olvasható szavakkal nyugtatja meg a lányát. Vízszintes: 1. A lány szavainak folytatása (zárt betűk: H, A, M, A) 14. Indoeurópai nyelvcsalád tagjai 15. A labdát kapu elé adja 16. Ez a közelebbi 17. Közlekedési terület 19. Állat szaglóérzéke 20. Micsodától? 22. Telek része! 24. Kerti munkát végez 25. Játékvezetői Testület, röv. 26. Olasz karmester (Riccardo) 27. Altatás, hitegetés 29. Külföldi tehergépkocsi márka 30. Lám 31. Sárkányt röptét 32. Szürke, nehéz fém 33. A mozdony hátrafelé lemegy a sínről 36.... carte (étlap szerint) 37. Kötőszó 39. Ipari növény 40. Észak-európai nép tagja 42. Tompa Mihály monogramja 43. Zenei félhang a szó és a la között 45. Rókaodú 48. Dunántúli megye 49. Valamit a tetejére hajító 50. Ezen a helyen 52. Kőlap része! 53. Rajongó, imádó 54. Erre a helyre? 55. Kettőzve: szerencsejáték 56. A jelenlegi napon 57. A közelemben 58. Énekes drámai mű 60. Útjára bocsátó 63. Rangjelző szócska 64. ...van Winkle (Planquette operettje) 65. Pénzérmét meghúzott vonal mellé dobáló 67. Klára becézve Függőleges: 2. Platinafémekhez tartozó elem 3. Frissen vakolt felületet elsimít 4. Nyár része! 5. Korszerűtlenné válik 6. Angol tagadószó 7. Hidrogén és kálium 8. Guba egynemű hangzói 9. Igen — angolul 10. Pocak eresztése 11. Rara .... (ritka madár) 12. Munkácsy beceneve az Aranyecset c. könyvben 13. Kenőanyag okozta szennyeződés 14. Az apa megnyugtató szavai (zárt betűk: V, M, L) 18. Valahol tájékozódni tudott 21. Részben előír! 22. Magasabbra tart 23. Táplál 27. Férfinév 28. Keresztül 29. Schütz... (színésznő) 31. Női név 34. Tova 35. Lépegető 38. Bőr alatti vastag zsírszövet 40. Az egri vár kapitánya volt (István) 41. Asszonynévképző 44. Ú.az, mint függ. 29. Alatti 45. Mohamedán törvénytudó 46. Taszított 47. Titkot feltár 49. Vés 51. Becézett Teréz 53. Az egész bizonyos hányada 54. Olaszország és Portugália gk. jele 56. Keserűvíz márka 58. Európa-bajnok asztaliteniszező (Zsuzsa) 59. Csökken a víz szintje 61. Rejt 62. Északi kohászvárosunk 63. Arab fiúnév 66. Nóta egynemű hangzói 67. Kávé! 68. A rénium vegyjele A megfejtéseket július 25-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra úják rá: „Keresztrejtvény” Báthory Attila
