Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-18 / 167. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. július 18., csütörtök A statisztikai adatok fényében A KGST-piac összeomlása A történelmi tények tükrében Hogyan és mikor született az egri bikavér ? A KGST-piac összeomlása címmel átfogó tanulmányt tett közzé a Központi Statisztikai Hi­vatal a közeli napokban. A készítésénél alkalmazott modellszámítás-sorozatra a KGST-piac összeomlásának a gazdaság egészén tovagyűrűző, halmozott hatásait számszerűsí- ti. A vizsgálat az 1986 és 1990 közötti időszakra terjed ki, az idei évre vonatkozóan ugyanis nagyon kevés külkereskedelmi adat áll a statisztikusok rendel­kezésére. A tanulmány adatai is alátá­masztják azt az ismert tényt, hogy a rubelelszámolású külke­reskedelem szerepe folyamato­san visszaszorult. Exportunk 1986 és 1990 között mennyisé­gében csaknem 30 százalékkal csökkent. A csökkenés döntő ré­sze az időszak utolsó évében, 1990-ben következett be. A ru­belexport csökkenésével párhu­zamosan ugyanezekkel az orszá­gokkal a dollárban lebonyolított forgalmunk valamelyest növeke­dett. A dollárelszámolásé forga­lom súlya a volt szocialista orszá­gokkal azonban még 1990-ben sem érte el az összforgalom 20 százalékát. A két ellentétes fo­lyamat együttes hatásaként a volt KGST-országokkal bonyolított magyar export összesen 25 szá­zalékkal esett vissza. Bár meg­bízható adatok nem állnak ren­delkezésre, a statisztikusok úgy látják, hogy az idén az év első hó­napjaiban ez a folyamat még job­ban felgyorsult, s az első negyed­évben mintegy 18 százalékos újabb exportcsökkenés követke­zett be. A KGST-piac összeomlása Egy tudós tisztessége A legutóbbi Gondolat-Jel egyik legérdekesebb blokkja volt az az interjú, amely a világhírű szovjet tudós, őza/w/ovnaplóját, ezt az USA-ban megjelent mun­kát ismertette. A vörös hidrogénbomba felta­lálója tisztességes ember volt, s rá kellett döbbennie, hogy szellemi terméke a pusztítás szolgálatába állhat, s eszköze lehet a kommu­nista ideológia lelkiismeretlen térhódításának. Ekkor került szembe a sztálini hagyományokat hűségesen ápoló despotikus ha­talommal. Olyannyira, hogy ül­dözötté vált saját hazájában./! gátlástalan KGB minden lépését nyomon követte. Zaklatták, meg­alázták, rémisztgették, száműz­ték. Tartott ez addig, amíg Gor­bacsov lett a pártfőtitkár. O orvo­solta sérelmeit, ezért aztán hívévé szegődött az a gondolkodó, aki naponta rögzítette mindazt, ami vele történt. Ez a műfaj nem tűr alakoskodást. Érthető, hogy a fe­jezetek, a sorok nyíltak, szóki- mondóak. Leleplezik a viszony­lagos reformernek hirdetett And- ropovot, aki voltaképpen épp olyan zsarnok volt, mint elődei. Legfeljebb parfümözte ordas in­dulatait. Nincs ebben semmi fur­csa, hiszen kémfőnökként elősze­retettel szervezte a Nyugaton ga­rázdálkodó terroristákat. Tette mindezt annak az elvnek a nevé­ben, amely születésétől kezdve a rombolásra esküdött. Reálisan értékeli a peresztroj­ka atyjának pályáját is, világosan jelezve, hogy ő sem szabadult 1986 és 1990 között gépiparun­kat, ezen belül közlekedésiesz- köz-gyártásunkat sújtotta a leg­keményebben. Az ágazat kivite­le majdnem felére esett vissza, és a négyéves időszakban bekövet­kezett teljes exportcsökkenés egyharmada itt jelentkezett. Igen nagy volt a piacvesztés a híradás- és vákuumtechnikai eszközök, valamint a gépek és gépi beren­dezések exportjában is. Nehéz helyzetbe került a boripar, ahol 60 százalékos, továbbá a tartósí­tóipar, ahol 40 százalékos volt az exportcsökkenés. Az általános recesszió köze­pette néhány ágazat növelni tud­ta exportját a szocialista orszá­gokba: kiemelkedő eredményt ért el például a gyógyszeripar, 1990. évi exportja 27 százalék­kal volt nagyobb, mint a négy év­vel korábbi. A növekmény csak­nem egyharmad részéért — kö­rülbelül 1 milliárd forint értékű termékért — dollárral fizettek a partnerek. Sikeres volt 1990-ig a műanyag- és vegyiszálgyártás, a húsipar és a tejipar exportja is. Az utóbbi három ágazatban erőteljesen növekedtek az eladá­sok a volt KGST-országokba, és a többletforgalom nagy része dollárelszámolású volt. Az idei legfrissebb információk szerint — főként a Szovjetunió fizetési nehézségei miatt — a gyógyszer- ipar és a húsipar helyzete is bi­zonytalanná vált. Nem látható, hogy a szovjet piacon korábban elért eredmények mennyire lesz­nek hosszabb távon is fenntart­hatok. A számítások eredményei is igazolják, hogy a gazdaságot sokkal súlyosabban érintette a meg a kóros örökségtől. Ráadá­sul — így fogalmazott — ideje le­áldozóban. Az nem véletlen, hogy ez a mű mégnem jelent mega Szovjetuni­óban. Mi viszont szívesen olvas­nánk, végtére is egy független ál­lam polgáraiként joggal szorgal­mazzuk az eddig rejtett titkok maradéktalan feltárását. Okulá­sunkra. Intő emlékezés A Szabadság téri tévészékház­ban sajnos, minden változatlan. Zajlik az érvényesülési tili-toli, egymásra acsarkodnak mind­azok, akiknek elsősorban dolgoz­ni illene. Hát ez a hivatásérzet va­lahol hibádzik, mert majdhogy a hamisítatlan semmit kapjuk a hétközi és ünnepi ajándékként. Sorjáznak a silány próbálko­zások, a feltupírozott himi-hu- mik. Az elszomorító az, hogy még messze a mélypont, így hát egye­lőre aligha remélhetünk bármi­féle kibontakozást. Általában jókora csinnadrat­tával harangozzák be a minimun nagyszerűnek hirdetett progra­mokat. Mint például—július 14- én—a francia estet. Még az a szerencse, hogy az efféle altatódaloknak már nem dőlünk be. Ezért aztán rezignál- tan vettük tudomásul, hogy e lendület is gyorsan megtört. A rövidzárlatos szerkesztők idegesítő vegyestálat produkál­tak, össze nem illő ízekkel. Külö­nösen megdöbbentünk, amikor bekonferálták azt, hogy a neves KGST-piac összeomlása, mint amekkora a forgalomcsökkenés miatti közvetlen termeléskiesés volt. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a beszállító ágazatok piaca is szűkült, s ez továbbgyű­rűzik. így összességében 100 fo­rint exportkiesés 197 forintos termeléscsökkenést jelent. A közlekedési eszközök exportjá­nak 21 milliárd forintos csökke­nése például 46 milliárd forinttal csökkentette a nemzetgazdaság bruttó termelése iránti keresle­tet. Vannak azonban olyan ága­zatok, amelyeket ennél sokkal jobban sújt a kivitel mérséklődé­se, a növényolajiparban például 100 forint exportcsökkenés mintegy 300 forint nemzetgaz­dasági szintű termeléscsökke­nést von maga után az átlagos 197 forinttal szemben. A termeléscsökkenéssel együtt jár a foglalkoztatottak számának apadása is. A statiszti­kai számítások szerint a KGST összeomlása miatt 156 ezerrel kevesebb dolgozót foglalkoztat­nak a vállalatok. Ezeknek a dol­gozóknak mintegy kétharmada a közlekedési eszközök gyártásá­ban, a gépiparban, valamint hír­adástechnikai gépiparban dol­gozott. A KSH összeállítása kitér az importkiesés hatásaira is. A ta­nulmány azt vizsgálja, hogy az import csökkenése mekkora ter­melés- és felhasználáscsökke­nést eredményezett volna, ha a kieső importot más forrásból, vagy egyáltalán nem pótolják. Az eredmény: 100 forint értékű importcsökkenés mintegy 200 forint termeléscsökkenést von maga után. filmrendező -Claude Lelouche — éjszakai motorozás keretében mutatja be Párizst. Hirtelen konstatáltuk, hogy ez komplett agyrém. Bőgött a szerkenytyű, s nem láttunk semmit a csodák vá­rosából. Se fényt, se épületeket! Mindez percekig tartott. Egyre azért jó volt: igazolta a nemtörő­dömséget, az érdektelenséget, a nézők határozott lebecsülését. ■ A riportbetétekről ne is be­széljünk. Úgyszólván minden megszólaltatott ügyetlenkedett, élükön Budapest főpolgármes­terével, aki ezúttal aligha igazol­ta adottságait. Egyedül a diskur­zust vezető jeleskedett. A kül­honban élő hazánkfia példát mu­tatott, lehetne követni. De ki len­ne képes erre? Aztán következett a főfilm, a Cyrano de Bergerac. Ettől sokat reméltünk, mégis csalódnunk kellett. Edmond Rostand reme­két meglehetősen szürkén és jel­legtelenül vitte filmre a forgató­könyvíró szerepkörét is betöltő Jean Paul Rappenau. Hamar lus- tult a cselekmény, a szituációk el­laposodtak, ráadásul — s ezt semmi sem indokolja — a képer­nyőt szinte végiguralta a kifeje­zetten zavaró sötét tónus. Ez leg­feljebb a gyenge karakterformáló színészeknek kedvezett. Mi taga­dás, akadt belőlük elég. Á mementó azért nem célta­lan. A politika porondján het- venkedők vehetik a lapot, s ta­nulmányozhatják a francia for­radalom történetét. Ezernyi tanulságra bukkan­hatnak. Valamennyi aktuális... Pécsi István Amikor szóvá tettem rövid írá­somban azt a tévedést, melyet egy Új-Zélandba exportált egri bika­vér palackjának címkéjén olvas­tam, hogy ugyanis a rendkívül ne­mes és nagyértékű, sőt, szerte a vi­lágon ismeretes borféleség a XIV. századból veszi az eredetét, számí­tottam reflexióra a cég részéről. Azonban a június 26-i számban Farkas Flórián okleveles kertész­mérnök által közreadott cikk állí­tásai minden elképzelésemet fel­ülmúlták. Sokan hívták fel figyel­memet az írás hibáira, még dr. Ba­kos József jeles nyelvészünk, a ta­nárképző főiskola nyugalmazott tanszékvezető tanára sem hagyta azokat említés nélkül. Azért is tartom kötelességemnek a részle­tes és korrekt választ, hogy ezzel is támogassam az Egervin üzleti tár­gyalásait francia partnereivel, mely vámsunk gazdasági kibon­takozásának egyik fontos ténye­zője. Az írás szerint „IV. Béla kirá­lyunk (1235-70 S.I.) a XIII. szá­zad közepén a tatárjárás során el­pusztított szőlők újratelepítésére Franciaországból vallonokat ho­zatott az országba.” A cikkíró „dél-franciaországi telepesek”- nek tulajdonítja a vörösbort adó szőlőfajták meghonosítására Egerben: „...ezek a lelkes francia szőlőtermesztők a XIII. század­ban már sok évszázados szőlé­szeti-borászati tapasztalatokkal rendelkeztek, s ami a legfonto­sabb, a vörösbort már a XV. szá­zadban is értékesebbnek tartot­ták, minta fehéret... Ilyen embe­rek voltak tehát a XIII. század­ban idekerült franciák...” De lássuk, hogy mindezzel szemben mi a rideg valóság! Az idetelepített szőlőművelők közel sem franciák, méghozzá nem Dél-Franciaországból kerültek Egerbe és vidékére, hanem vallo­nok voltak, a mai Belgiumból. S nem a XIII. századközepén ván­doroltak bee vidékre, hanem már a XI. században. E korszak leg­jelesebb magyar tudósa, Győrffy György 1987-ben „Az Árpád- kori Magyarország történetiföld­rajza” W. kötetében erről így ír, miután 1000-re teszi — amint az általában el is fogadott, — az egri püspökség alapítását: „A váral­ján vámst fejlődés indult el, amit a XI. századi püspökök az Eger- völgyi hospes-telepítésekkel se­gítettek: I. Endre (1047-60. S. I.) idejében vallon-olasz telepesek ültek meg Eger vár északnyugati lejtőjén és alább, az Eger-patak völgyében, ahol szőlőtelepítéseik számára irtásokba kezdtek, (7a- lya) ...Kétségtelen, hogy 1074- ben 24 verduni kanonok költö­zött Magyarországra, Eger is ek­kor kapott vallon püspököt; egy liegei nalottaskönyv szerint Le- odvint, a korábbi bihari püspö­köt; az első vallon (gallicus, lati- nus, magyarul „olasz”) telepese­ket is ő hozatta.” A kutatás tisz­tázta, hogy Nagytálya nevét az „irtás” szóból (’Taille”) vette. De volt egy Olaszi nevű falu Egertől keletre, a mai Ostoros határá­ban. A XV. századból fennma­radt levéltári oklevelek Egerben közük az Olasz utcát, mely Ko­vács Béla levéltárigazgató kuta­tásai szerint a mai Szervita utcá­nak a déli szakasza, a Csurgó és a Vécsey térségének felel meg. Oláh Miklós, a későbbi egri püspöknek az 1530-as években irt „Hungária et Atila” c. mun­kájában ezt olvashatjuk: „Az Eger völgyben néhány faluban, mint számukra fenntartott gyar­matokon eburok laknak, akiket most liégeieknek neveznek, egy­kor onnan költöztek át. A lako­sok ma a vallon nyelvet beszélik." (Az eburonok Julius Caesar ide­jében a Gallia Belgicában laktak, a későbbi Pay de Liégeben). De ismeretesek olyak középkori belga krónikák is, melyek „lié- gei-magyar ” kapcsolatokról em­lékeznek meg. kovács Béla, a le­véltár igazgatója kutatásaival tisztázta, hogy Eger híres szőlő­hegye, az Eged, nevét Szent Egi- diustól nyerte, lévén szent Egyed a vallonok között köztiszteletben álló szent. Sőt, levéltári adatok tanúsítják, hogy a vallonok em­beröltőkkel Eger térségében va­ló megtelepedesük után még el­zarándokoltak őseik vallon föld­jére. Sőt, a teljesség kedvéért megemlítem, hogy a magyar föl­dön megtelepedett vallonokat ”latinusok”-nak, ”olaszokénak nevezik. Tehát a derék dél-fran­dáknak semminemű közük nem volt az egri szőlő- és borkultúra koraközépkori megteremtésé­ben, tekintve, hogy a vallonok, — miként Bakos tanár úr is mon­dotta, — nem voltak franciák, még kevésbé dél-franciák, mi­ként Farkas Flórián úr írja. Az a megállapításom pedig, mely szerint Eger térsége a kö­zépkorban az ősi felvidéki fehér­bort adó szőlőterülethez tarto­zott, nem az én agyszülemé­nyem. Ezt vallja egy kiadványá­ban Szabó-Jilek Jenő, az egri Szőlészeti Kutató Intézet tudo­mányos munkatársa, Vincze Ist­ván professzor 1960-as és And­rás fal vy Bertalan a vörösbort tárgyaló 1957. évi tudományos értekezésében. Enyhe mosolyra fakaszthatta az olvasót annak a „legendának” is érvként való felsorakoztatása, hogy az egri vár 1552-es ostro­mában, amikor a támadó oszmá­nok nem bírtak a várvédőkkel, úgy fakadtak volna ki: „Ezek biztos a bika vérét isszák.” Sőt, mi több, olyannyira elragadtatja magát a cikkíró, hogy feltételezi, hogy a bikavér elnevezés is talán ebből az időből, a törököktől származik. Egyébként a vár­számadások egymást követő kö­tetei sehol és soha nem említik meg a bedézsmált hatalmas bor- mennyiség színét. Az pedig egyenesen érdeklődésre tarthat szamot, hogy — a gondosan ve­zetett várszámadásokból tudom — 1552-ben a viadal legvéresebb hevében bizony nem tiszta bort osztatott ki Dobó vitézeinek. Farkas Flórián úr több esetben cikkében csupán vörösborról be­szél, mintegy azzal azonosítja az egri bikavért, erősügetve az emlí­tett palack címkéjére nyomtatott szöveget. Tudnunk kell azonban, hogy maga a „bikavér” még nem jelent egri bikavért. Hiszen bika­vér készül Szekszárdon, sőt, Andrásfalvy kutatásai szerint Bogyiszlón is. A bikavér elneve­zés tulajdonképpen erős, sötétvö­rös bort takar. 1851-ben ezt szó- tározták: „Bikavér...így nevezik az erős veres bort, például az eg­rit...” Ballagi Mór így tudású 1868-ban: ...bikavér (tréfásan) erő sötétvörös bor... "Erdélyi Já­nos 1825-ben egri útján ily ha­sonlattal él: *Kétszer éltem a szent vidámító bikavérszín bor fészkelte hegy oldalán.” Orczy Lőrinc az 1787. október 15-én átélt egri szüretről így versel: ”Vérszínű takarmányt húznak szekereken...” Bízvást elfogad­hatja minden egri szőlész-borász az elfogultsággal igazán nem vá­dolható Szabó Jtíek Jenő azon megállapítását, mely szerint a bi­kavér elnevezés a kereskedelmi forgalomban vált használatossá és általánossá. Egerben 1828-ban, egy a le­véltárban őrzött kézirat szerint 12 „fekete vagy sötétkék fürtű szőlő” volt név szerint ismeretes. Városunkban az 1850-es évek­ben is készítettek a jeles és igé­(Fotó: Szántó György) nyes szőlőbirtokosok sötétvörös bort gondosan kiválogatott, részben lebogyózott és szoíőma- lommal összezúzott fürtök bizo­nyos ideig együtt való erjesztésé­vel. Annak a jegyében, hogy a ’színe adja el a bort”, a szőlobo- gyók maradéktalan összezúzásá- ra az egri Joó János már konstru­ált egy „szőlőmalmot”, sőt, 1864-ben a Bocskay-féle is for­galomba került. A borkészítés technológiájának XIX. századi fejlődése a külföldi, elsősorban a bordeaux-i példa nyomán oda irányult Egerben is, hogy jó mi­nőségű sötétvörös bort részben lebogyózott, gondosan összezú­zottfürtökből való együtterjesz- tés során nyertek. így járt el a XÍX. század jeles egri borásza, Mártonffy Károly is. De ez még mindig nem volt a mai értelem­ben vett bikavér, noha „fekete bor”-ként kurrentálták, hirdet­ték. Az 1886. június 29-én kitört fdoxéravész teljesen kipusztítot­ta az egri szőlőket. A hamarosan megindult rekonstrukció során honosüották meg hegyeinken az ott addig ismeretlen, francia ere­detű cabemet francot, a medoc noirt és a merlot. A kék szőlők közülfelkarolták a nagyburgun­dit, a kékfrankost és az oportói is. A fűszeres zamatú kadarka ter­mészetesen megmaradt. A Grő- berek és a Braunok jártak az élen e francia, nemes szőlőfajták egri meghonosításában. A filoxéra- vész előtti időszakban, a XIX. század során kialakult jó minő­ségű vörösborkészítés alapelvé­nek korszerű továbbfejlesztése eredményeként e francia eredetű szőlőkből alakult ki Gröber Jenő pincészetében a mai értelemben vett egri bikavér. Ez nemcsak családi hagyományként élt to­vább, de a Szőlészeti Kutató Inté­zet Kísérleti Gazdaságának tu­dományos munkatársa, Csizma­dia József is — 1957-ben megírt tanulmánycikkében — ezt állapí­totta meg. Gröber egri bikavéré­nek első analízisét is megtalál­tam 1905-ben egy ötéves évjára­túban szemben két „egri vörös”- seL Szigorúan őrzött titka volt az egri bikavérkészítőknek, hogy minő arányban keverték az egyes vörösszőlőfajtákat a törkölyü­kön való együtterjesztés során. Én 1897-ben találtam rá egy egri újságban az „Egri Bikavér" elne­vezésére. Mindenképpen tehát francia eredetű nemes szőlőfajták bizto­sították bordeaux-i példa nyo­mán a XIX. utolján a mai érte­lemben vett híres-neves egri bi­kavér megszületését egri szőlő- termelők szívós, célratörő mun­kálkodása eredményeként: s nem XIII. századi dél-franciaor- szági betelepülők, de még csak nem is a derék vallonok. Sugár István * * * (A szerkesztőségünk ezzel a vitát lezártnak tekinti.) Országos hálózattal A biztonság jó árucikk A biztonság költséges, de kifizetődik. Ezt a gon­dolkodásmódot szeretnék elterjeszteni a magyar vállalatok között — mondta a holland — magyar biztonsági vegyes vállalat, a Group 4 Securitas Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a cég közel­múltbeli sajtótájékoztatóján. A közel egyéves vállalat eddigi tevékenysége fő­ként a volt szovjet és munkásőr laktanyák őrzése volt. Ezt a szolgáltatást nonprofit alapon végzi a kft. De készek több, más vállalkozás beindítására is, s ezek eredményeképpen a jövő hónaptól már nyere­ségesen működik a vegyes vállalat. 1991-re 500 millió forintos árbevételre számítanak. A holland partner szakmai tapasztalatára tá­maszkodva, a cég szolgáltatásaiban az európai szín­vonal megközelítését tervezi. 48 óra alatt vállalják országon belüli pénzküldés esetén, hogy az összeg megjelenik a címzett számláján. A benzinkutak be­vételeinek begyűjtésére egy biztonságos pénzgyűj­tő rendszer beindítását tervezik. Tevékenységük, amely kiterjed a személyek őrzésére, védelmére, valamint a biztonsági berendezések telepítésére is, 9 területi központjukon keresztül is behálózza az egész országot. HANG-KÉP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom