Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-13 / 163. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. július 13., szombat A 84 éves Jevdokija Szirotova az árvíz ellenére sem volt hajlandó elhagyni házát Volgái árvíz 1970. óta nem volt akko­ra árvíz a Volgán, mint idén. A természeti csapás nem érte váratlannl az em­bereket. A szakemberek időben figyelmeztettek a veszélyre. Az árvíz fenyegette a kujbisevi vízerőművet is. A Volga kilépett medréből, és nap területeket öntött el. A folyó alsó folyásánál sú­lyosbította a problémát, hogy 1977. óta a Kaszpi- fenger vízszintje egyelőre ismeretlen okok miatt más­fél méterrel emelkedett, így a tenger felől fújó szél egy­szerűen megállította, majd megfordította a vízfolyás irányát. A következmény: az asztrahányi területén mintegy 15Ö település, több tízezer hektár szántó és termőföld került víz alá, több ezer kilométer hosz- szúságú távvezeték és tele­fonvezeték rongálódott meg. Az árvíz okozta kár meghaladja a 200 millió ru­belt. Az árhullám elvonult, ám az árvíz okozta károk helyreállításához évek szükségesek. Az asztrahányi terület Razdor falvában az egyetlen közlekedési eszköz a tavaszi árvíz idején a csónak Kertész leszek... ________________ A sziklakért Sziklakért, épület előtti töltésben A sziklakért egyik leghangu­latosabb, kedvelt díszítőeleme a kertnek. Elsősorban a hegyvidé­ki tájba illik, de sík területeken, alföldön is megvalósítható, csak meg kell találni helyét és formá­ját. A növénygyűjtőknek megfe­lelő keretet ad a kedvenc növé­nyeik elhelyezésére. A sziklakert­ben két nagyon szép természeti elem, a növény és kő együtt jele­nik meg: a kövek és növények ter­mészetes összhangját teremtik meg. A kövek közül elsősorban a mészkő, dolomit és homokkő al­kalmas erre a célra. A Bükk- hegység kövei — ezek közül a na­gyon szép, úgynevezett „darázs­kő” — a legkönnyebben besze­rezhetők egy-egy kirándulás al­kalmával. Egyúttal a sziklák ter­mészetes elhelyezését is tanul­mányozhatjuk, és azt úgy tudjuk megépíteni, ahogy a valóságban is látjuk. Csak akkora szikladara­bokat szedjünk össze, amit egye­dül is meg tudunk mozdítani. A szivacsos szerkezetű mészkő azért is jó, mert a növények az ilyen kövek likacsaiban, illetve az ezekbe kerülő földben jól meg tudnak kapaszkodni. Beszerez­hetjük szükségletünket kőbá­nyákból is. Ezek hátránya, hogy a növény számára nagyon „újak”. Szép szóval, borravaló­val elérhetjük, hogy a felszínen található, az idő által már megér­lelt darabokból válogathassunk. Ezek építkezési célra úgysem al­kalmasak. Gondosan fejtsük ki, hogy természetes formája meg­maradjon. A sziklakertek kiala­kítása kétféle stílus szerint tör­ténhet. Geometrikus formarendszer­ben, amit mértani sziklakertnek nevezünk, és a természetes elő­fordulást követő tájképi elrende­zésben. A mértani kert a geo­metrikus formák rendszere, amelyben fontos szerepe van a szimmetriának és a tengelyvo­nalnak. A tengelyvonalat a kert­ben az épület bejáratához vezető út is alkothatja, amely a kertet két részre osztja. Szimmetriát képezhetünk a teret alkotó szá­raz falakkal, vagy ezek rendsze­rével. Mértani sziklakért tulajdon­képpen egy kövekkel kirakott támfal is, ahol a kövek közé ül­tetjük növényeinket. Ez a forma különösen ott célszerű, ahol az építkezés miatt több szintkü­lönbséget kellett áthidalni, tám­falat létesíteni. A mértani szikla­kertek létesítéséhez a legtermé­szetesebb lehetőséget a rézsűk, támfalak, lépcsők oldala, süly- lyesztett garázsfalak adják. A mértani sziklakért általában szervesen kapcsolódik a térben az épületekhez, az épület terasz­rendszeréhez. A tájképi sziklakért építésé­hez mindig szabálytalan követ használjunk. A köveket a kert­ben úgy kell összeépítenünk, hogy egyetlen növénnyel benőtt, lekopott szikla hatását keltse. Ez annál nehezebb, minél szabály­talanabbak a kövek. Ezért, ha le­het, olyanokat gyűjtsünk össze, amelyeknek egy vagy két oldala többé-kevésbé egyenes. Építé­sénél tartsuk szem előtt, hogy az adott táj hangulatát kell elővará­zsolnunk. A laza vonalvezetésű utak, elkent terepalakulatok, al­kalmasak arra, hogy a köveket, növényeket tájképi formába ren­dezzük. A területadta lehetősé­gekből ne lépjünk ki. Éles határ­vonalat nem tudunk, és nem is fontos a két sziklakért-forma kö­zött húzni. Bármelyik mellett döntünk, arra ügyelnünk kell, hogy a kertnek abba a részébe ke­rüljön, ahova a legjobban illik. Vigyázni kell az arányokra is, ne „üljön” rá az egész kertre. Ezért jó megfigyelni a természetben is látható sziklanövény-arányokat. V. Pénzes Judit Ki fizet értük? Vesztesek a „költségvetési gyerekek” A dagesztáni óvodákban július 1-jétől 110 rubel­be kerül egy gyerek ellátása. Az ipari üzemek és az önelszámolási rendszerben működő intézmények magukra vállalták dolgozóik gyermekeinek támo­gatását, és a szülőknek továbbra is csak havi 12.50- et kell fizetniök az óvodáért, a többit átvállalja a vállalat a szociális alap terhére. Azt azonban még senki sem tudja, mi lesz a „ költ­ségvetési gyerekekkel”, azaz a pedagógusok, a tudo­mányos és kulturális intézmények dolgozóinak, a lapok munkatársainak gyermekeivel, mert értük nincs, akifizessen. A köztársasági kormányzat azt javasolta, hogy a városi és járási tanácsok végrehaj­tó bizottságai nyissanak számlát, hogy az arra befo­lyó összegekből egészíthessék ki az óvodai ellátás költségeit. Az ötletből egyelőre még semmi sem va­lósult meg, egyetlen településen sem nyitottak ilyen számlát, pedig július 1-je már elmúlt. Eger város nevéhez, népéhez és történetéhez kötődő szólások és közmondások A feleség válasza Városunk nevéhez, népéhez és történetéhez feltűnően sok szólás és közmondás kötődik. Eger város neve és a belőle kép­zett egri melléknév országosan ismert nyelvi formák, de azok a szólások, amelyekben Eger neve és az egri melléknév kulcsszere­pet vállal, már kevésbé ismertek. Sajnos az egri nép szólásainak és közmondásainak valósághátte­rét is inkább csak az idősebb nemzedék tagjai ismerik, pedig e szólások mind nyelvi formájuk­ban, mind jelentésükben és hasz­nálati értékükben értékes isme­reteket nyújtanak városunk tör­ténetéhez, népének nyelvhasz­nálatához, s mindennapi dolgos életének eseményeihez. Eger határán túl is jól ismertek ezek a szólásváltozatok: Kivívta az egri nevet, felütötte az egri ne­vet, elnyerte az egri nevet, s e szó­lások értelméről, használati érté­kéről ez a rokon értelmű szósor bizonykodik: bátor, hős, vitéz, híres, elszánt, helytálló. Hogy a város lakói érdemesek voltak az egri névre, bizonyítják azok a szólásformák is, amelyeknek nyelvi szövetébe az egri mellék­név igen változatos jelzős szerke­zetekben szervült bele. Szólás- szerűen emlegették az egri em­ber nyelvi formát, s azt jelentette, hogy rátarti, büszke ember, min­dent tudni akaró polgár. Gyak­ran hangzott fel az a mondás is: Nekem mondod, az egrinek! Az egri nép, a hostyai kapások egészséges humorérzékéről is árulkodó szólások változatos formái alakultak ki, s a legtöbb­jük a város települési jellegzetes­ségéről nyújt érzékletes képet: Az egri ember otthon lakik, de a pincében érzi jól magát; temp­lom mellett lakik, mégis hama­rabb ér a pincébe; olyan, mint az egri cikra: tüzes, indulatos, büsz­ke; olyan, mint az egri molnár: egyszer piklil (őröl), kétszer sá­pol (vámol), változatos, mint az egri asszony főzte: memme kum- pi, memme bab. Eger városképi jellegzetessé­gei, történeti emlékei is alapul szolgáltak néhány sajátosan egri szólásváltozat kialakulásához. Sok a templom Egerben, s ez a városképi jellegzetesség adott hátteret e szólásformáknak: Az egriek addig válogatnak a sok templomban, míg a pincék közé nem kerülnek. Ha valaki hossza­san latolgatja, mit válasszon, azt szokták rá mondani: Válogat, mint az egriek a templomban. A város történeti múltjának legismertebb emlékezz egri vár. A szólásszerű nyelvi formákban is kulcsszerepet játszik: Öreg, mintáz egri vár: nagyon idős, de tartja magát; nem egy nap épült Eger vára: jó munkához idő kell. A török együttélés korának em­lékét őrzik ezek a sajátosan egri nép nyelvhasználatához kötött szólásformák: Bekapta deftert: sok adót róttak rá; sugár, mintáz egri minaret: szálas, sudár ter­metű; kileng, mint az egri cson­kamecset: csapodár nőszemély; belőle sem lesz egri basa: nem sokra viszi; azt hiszi, hogy törö­köt fogott: nagyképű, dicsekedő ember; amolyan hodzsákoló ember: szószátyár, nagyhangú alak. Eger város körzetének helysé­geiben is gyakran vették ajkukra az emberek ezeket a szólásfor­mákat: Kerülj Egerbe a mizerek- hez, ez is megjárta az egri mizere- ket. Az egri irgalmasrendi bará­tok, a mizerikordiánusok, azaz köznépiesen mondva a mizerek gondozták az elmebetegeket is. Hasonlóan egri vonatkozású va­lóságalapja van ezeknek a szólá­soknak: Kerülj Egerbe a három kereszt alá; most jött az egri há­rom kereszt alól. Az egri várme­gyeháza udvarán állt a megyei börtön épülete, s bejárata fölött három kereszt volt. így már pon­tosan érzékelhetjük a szólások jelentését és használati értékét: kerülj börtönbe, börtönviselt, onnan szabadult ember. A legértékesebbek számunkra azok a szólásmódok és szólás­használatok, amelyekben valódi egri tájszavak kapták a kulcsszó szerepét. Ebbe a szólástípusba tartoznak például ezek a szólás­változatok: Alávaló, mint az egri serha. A városi hóhér segédje volt a serha, s a foglalkozásával együtt járó történések jellegéből következhetett, hogy idővel a hitvány, az alávaló szavakkal ke­rült egy rokon értelmű sorba, s ha valakit nagyon elítéltek nemkí­vánatos viselkedése miatt, azt mondták róla: serha ember. Be­fejezésül egy ma is időszerű je­lenség, a munkanélküliség érzé­keltetésére alkalmas egri szólás­forma: Ugarban vagyunk: nincs munkánk, de majd elokunk raj­ta: megtaláljuk a megoldást. Dr. Bakos József A tizenötödik gyerek születé­se után a félj így szól a feleségé­hez: — Minden évben újabb gye­rek, ez így nem mehet tovább! Tudd meg, drágám, hogy mától kezdve nem a szobában, hanem a folyosón alszom! A feleség szemlesütve elrebe- gett válaszát lásd a rejtvényábra vízsz. 4. és függ. 1. sz. soraiban. Vízszintes: 1. Verne-regények színes bőrű hőse 4. Az asszonyka válaszának első része (zárt be­tűk: Y,0,S) 14. Produkciót be­mutatni 15. Foglyot szabadon bocsát 16. Valakit szemével fel­fedez 17. Emma becézve 18. Be­cézve 18. Bosszúságot kifejező indulatszó 19. Propánnal együtt használt gáz 20. Tova 21. Képző 22. Szappanmárka 23. Másik székre telepedik 24. A közelebbi személyek 26. Kellemes hőmér­sékletű 28. Nikkel és Nitorgén 29. Los... (város az USA-ban) 31. Kérdőszó 32. A Biblia fordí­tója volt (Gáspár) 34. Kettőzve: édesség 36. Idegen női név 37. Részben hagymás! 39. A leg- meghittebb ünnep 42. Aroma 43. Folyadék (névelővel) 45. Némán tűzi! 46. Megsebzik 48. Női név 50. Elővigyázatos 52. Idegen Éva 54. Város Japánban 56. Az egyik szülőjéhez jobban ragaszkodik 57. Kis mértékben 58. Német semleges nemű néve­lő 59. Lásd, ott (röv.) 61. Hamis, talmi 62. Magasabbra tartja 63. Rövidítés német férfiak neve előtt 64. Mágneses sarok 66. Ál­latok szaglóérzéke 67. Helység Győr-Sopron megyében 69. Színművész (Károly). Függőleges: 1 .Az asszony sza­vainak folytatása (zárt betűk: 0,T,L) 2. Bering-tengeri szige­tekről való 3. Hangosan sírtunk 4. Az élet megszűnése 5. Északi ország népe (névelővel) 6. Vala­mit érdektelennek talált 7. Ford. határrag 8. Iratkapocs 9. Olaj­zöld 10. Részemre 11. Vége — angolul (ford.) 12. Donga páros hangzói 13. Tárgyat a polcról le­venni 17. Az árvíz is ez 20. Ennél lentebbi helyre 22. ...iaca est (a kocka el van vetve) 24. Valamit jogtalanul megszerző 25. Kiütés a ringben 27. Emelet, röv. 29. Nyári idénymunkát végez 30. Feszes 33. Félzsák! 35. Jelezz! 38. ...lány (a Locomotív GT slá­gere) 40. Kényelmesen lépeget 41. Részben folyik 44. A jó kés ilyen 47. Férfinév 49. Ajándéko­zik 51. Képző 53. Egri vállalat 55. A talpa alatti helyről 57. Egykor népszerű kávémárka 60. Több norvég király neve 62. Nem csak az 64. ...Szong Csői (vezető KNDK-beli politikus) 65. Tognazzi személyneve volt 66. Részben unszol! 68. Az ón vegyjele 69. Súlyszélek! 70. Szintén Báthory Attila ' 5T v W 2b 37­­-• s£T ÍS S7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom