Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-13 / 163. szám
HEVES ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1991. július 13., szombat Lovas emlékverseny Zaránkon Ma és holnap rendezik meg Zaránkon a már hagyományos lovasnapokat. A szervezők Párádról, Csömörről, Jászárok- szállásról, Szolnokról, Visznek- ről, Zagyvarékasról, Ózdról, Szilvásváradról, Miskolcról, a szlovákiai Rimaszédről és Gö- möralmágyról várnak ugrólovasokat. Ugyanakkor Jászszent- andrásról, Visznekről, Jászberényből, Gyöngyösről, Berény- szögről, Abaűjszántóról, Mező- csátról, Mezőkeresztesről, Ernődről és Izsófalváról fogato- sokat. A kétnapos versenyen tombolát sorsolnak. A fődíj: egy csikó! Új élelmiszerüzletek A hevesi áfész újabb fejlesztéseként a hét végén a közeli Jász- Nagykun-Szolnok megyei Jász- szentandráson élelmiszer-diszkont áruházat nyitottak. Ugyancsak vájják a vásárlókat Hevesen a volt KITE- alközpont épületében kialakított élelmiszerboltba is, ahol kenyeret, tejet, hentesárut, baromfit árulnak, és egyéb termékeket is kedvező árakon ajánlanak a vásárlóknak. Két irodahelység átalakításával a jövő héten megnyitják Kiskörén is az új élelmiszer-diszkont áruházát. Ott főként konzerveket, üdítőitalokat, szörpöket, száraz- tésztát kínálnak majd a vásárlóknak. Nemzetközi triatlonverseny Nagy sikerrel zajlott le a Sámson — Tisza-tó nemzetközi triatlonverseny. Több intézmény is segítséget nyújtott ehhez. A szervezőbizottság külön köszönetét juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben elismeréssel szólnak a hevesi rendőrkapitányság, a kiskörei rendőrőrs, valamint a káli honvédség támogatásáról, amelyet a június 6-án Kiskörén megrendezett versenyhez adtak. A tiszanánaiak nem kis örömére Tiszanána látképe Jó minőségű ivóvizet kap a falu Szeretik és tisztelik Tiszaná- nán Sallós Károly né polgármestert, a falu szülöttjét. Ismeri a község apraja-nagyja, akiknek szinte naponta osztozik örömeiben, gondjaiban. Gyakran kopogtatnak a községházán ügyesbajos dolgaikkal, segítséget remélve. Sallósné meg is hallgatja valamennyit, és lehetőségei szerint tesz is azért, hogy az gondok megoldódjanak. — Nagy meglepetés volt nekem, hogy polgármesternek választottak — mondja csendes egyszerűséggel — Napokig az foglalkoztatott, hogy vajon képes leszek-e ellátni ezt a felelősségteljes munkakört. Igaz, közel húsz éve már, hogy az államigazgatásban dolgozom. A volt községi tanácsnál ugyanis igazgatási-előadóként tevékenykedtem. A múlt őszi helyhatósági választáskor a helybeli református lelkésszel együtt jelöltek bennünket polgármesternek. Végül is engem választottak, tehát úgy érzem, hogy élvezem Tiszanána lakóinak bizalmát. Nem könnyű feladat manapság az önkormányzati testületnek irányítani a falu életét, de mindent elkövetünk, hogy eredménye is legyen. — Mi foglalkoztatja mostanában leginkább a falut? — Feszítő gond évek óta, hogy nem volt jó minőségű ivóvizünk. Mostanság egy kilencven méter mély kútból nyerjük az éltető folyadékot, amely sajnos elég magas vas és mangántartalmú. Ön- kormányzatunk ezért elhatározta, hogy ebben az évben megoldást keres azért, hogy végre jó minőségű ivóvizet nyerhessünk. Másfél hónappal ezelőtt hárommillió forintos költséggel, a Budapesti Vízügyi Kutató Vállalat munkásai, 342 méter mélységben kutat fúrtak Tiszanánán és legnagyobb örömünkre valóban jó minőségű ivóvizet találtak. Olyannyira, hogy július végére a Heves Megyei Vízmű Vállalat — az üzemeltető — beköti a hálózatba, és minden házba bekerül. — A háromezer lakosú községben milyen az utak állapota? — Változó. A bekötő utak zöme ugyanis még földes, éppen ezért képviselő-testületünk elhatározta, hogy ebben az évben 1300 méter hosszú szkaszt korszerűsít, amely az Arany János, a Hunyadi, a Csokonai utcákat érinti. Ez négy és fél, ötmillió forintba kerül. A kivitelező a Ha- nyi — Sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Egyébként a szeméttelepre végre rendezett út vezet majd, és az őszi, téli csapadékos időben is megközelíthető lesz. Egyébként erre az évre, nyolcmillió forint áll rendelkezésünkre fejlesztésekre. Felújítjuk a járdákat a lakosság sürgetése nyomán a Csokonai illetve az Ady Endre utcában. Szeptembertől ismét konyhát kap az iskolai napköziotthon, ahol elfogadható áron tudják majd étkeztetni a gyerekeket. — Tudomásunk szerint az iskolához nem épült tornaterem. Ezt a hiányosságot hogyan kívánják pótolni? — Az oktatási intézmény udvarán egy könnyűszerkezetes épületet szeretnénk kialakítani és berendezni tornateremnek. Ennek előkészítésére dr. Tóth József az önkormányzat tagja kapott megbízást. Vállalta, hogy tájékozódik a lehetőségekről, az árakról. Nem titkoljuk, hogy szeretnénk mielőbb elkészíttetni a terveket, természetesen olyas valakivel, aki kedvező árat kínál. — Mennyire vonzó ma Tiszanána a fiataloknak? — Az utóbbi két esztendőben nem mennek el a fiatalok a faluból. Mindez azzal magyarázható, hogy a városban sem köny- nyebb a megélhetés. Örvenetes, hogy építkeznek, letelepednek évente általában 30-40 családi házat emelnek. Persze munkalehetőség kevés van. Nemrég tárgyaltunk a Heves és Vidéke ÁFÉSZ vezetőivel és megállapodtunk abban, hogy a jelenlegi irodájuk helyén tartósítóüzemet hoznak létre. Ott 10-15 embert idényjelleggel foglalkoztatnak majd. Uborkát, paradicsomot, hagymát savanyítanak, ősztől pedig káposztát is. Ezeknek a termékeknek a nyersanyagát pedig itt Tiszanánán, illetve a környező községekben termelteti meg az áfész. Ez is lehetőséget kínál. — Egyre többet hallani mostanában a Tisza-tó környéki települések idegenforgalmi fejlesztéséről. Hogyan alakul ez itt? — Községünktől négy és fél, öt kilométerre van Dinnyéshát, a Tisza közvetlen közelében. Ezen a területen már van bekötőút, és az utóbbi két esztendőben zártkertes ingatlanokat alakítottak ki. Ma már legalább ötven házikót találni ezen az üdülőterületen. Az ország szinte minden részéből van érdeklődő. Ivóvíz is van már ott, és bízunk abban, hogy rövid időn belül igazi üdülőterület lesz. Érdeklődnek iránta Finnországból is, szívesen vásárolnának telkeket, de a jelenlegi jogszabályok egyenlőre nem teszik lehetővé. Reméljük ebben is lesz belátható időn belül változás, amely elősegíti majd a külföldi tőke ideáramlását. Mentusz Károly Idén még nem a Hanyi-kápolnánál lesz a Szent Anna-nap Szegények búcsújára helye A Heves felé utazónak Dor- mánd és Tenk között mindig is vonzotta a szemét a magányos kis kápolna. Jónéhány éve sajnos, azért, mert nyomon követhette, hogyan pusztul ez a sok századot átvészelt építmény: először a kőfalak rongálódtak meg, aztán szinte darabonként tűnt el az ajtó, a tető. Mostanában pedig azért, mert megújul a valamikori Hanyi-pusztán élt emberek szenthelye. — Pontosabban: szegények, pásztorok búcsújáró helye — mondja a Hanyi-kápolna gondját viselő Tájt hí László címzetes kanonok, kerületi esperes plébános, s mindjárt rövid történeti visszapillantással is szolgál: — Buttler Lajosé píttette 1714-ben az akkori településen lakóknak. Sajnos, 1814-ben leégett a teteje, csupán a szentélyben maradt meg a boltozat. Később rendbehozták. Az elmúlt negyven esztendő viszont senki nem foglalkozott vele. Tönkrement, holott 1968 óta műemléknek számít... Három község: Dormánd, Tenk és Erdőtelek lelkipásztora 1951-ben keltezett levelet vesz elő. — Az akkori erdőtelki állami gazdaság igazgatója, Hegedűs István írta — olvassa a tartalmát. — Az egyházat teszi felelőssé, ha július 28-án, Anna napján búcsút mernek a kápolnánál tartani. Egy évvel később pedig már meg is tiltották! Ez az esemény nagyon sok embert csalogatott ide minden évben július végén. Kitűnik ez egy káplán 1894-es leírásából is: Szent Anna napja előtt kilenc héttel minden kedden tartottak misét. Azután elérkezett július 28-a, az Anna-napi búcsú ideje. Szombat reggeltől vasárnap estig prédikációk, szent mise, körmenet, áldoztatás következett sorban. — Fogatokkal, de gyalog is jöttek az ország minden tájáról — emlékezik szívesen Tajthi László. — Én jászapáti vagyok, szüleimmel annak idején minden alkalommal itt voltunk, pedig semmilyen közlekedési eszközünk sem volt. Húsz-harminc pap is prédikált itt, akkor elképzelhetik, mennyi hívő gyűlt ösz- sze! Visszatér a mába. A kápolna felújításáról kérdezzük. Újabb levelet idéz a plébános: — A műemléki felügyelőség küldte, s azt hangsúlyozza, hogy az egyház kötelessége a Hanyi- kápolna állagának fenntartása. Seregély István érsek úr joggal válaszolta szemrehányóan, hogy eléggé furcsa ez a kívánalom azok után, hogy 1951-től nem használhattuk, s az is tény, hogy ez alatt az idő alatt tönkrement az épület. Botrányosan nézett ki kívülről-belülről. S a felújítás? Háromszázezer forintba került. Pedig hát nemigen akad támogató. Úgy kellett rá spórolni. Az Anna-napi búcsú azonban még nem a kápolnánál lesz. Sokat segített a solymári iparos, Körömi Joachim, aki a vasmunkát végezte: a bejárati kettős ajtóét, a sekrestye ajtajáét, a kórus fölötti ablakét. — Nincsenek még meg hozzá a feltételek — magyarázza —, hogy nagyobb tömeget ott fogadni lehessen. A Szent Anna- búcsú tehát július 28-án, vasárnap Erdőtelken lesz! Előtte szombaton misét tartanak, éjjel szentségimádás következik, majd vasárnap reggel 6 órától óránként váijuk szentmisére a hívőket. A szertartáson Menyhárt József kiskörei esperest hallgathatják a községben megjelenők. Délelőtt 10 órakor kezdődik a körmenet. Tajthi László még hozzáteszi: bízik abban, hogy jövőre talán már valóban a megújult Hanyi-kápolnában és közvetlen környezetében köszönthetik a Szent Anna-napi búcsiín az embereket. (-lay) Csak a ténylegesen rászorulók kapjanak támogatást A szociális ellátás Hevesen II/2. Előző összeállításunkban kezdtük el a város szociális „térképéről” készült sorozatunkat, amelynek ezúttal második — egyben befejező — részét közöljük. A szociális ellátásban részesülők körébe tartoznak azok a csökkent munkaképességű dolgozók, akik rehabilitációs eljárásban vesznek részt. Amíg néhány évvel ezelőtt 15-17 eljárásra került sor, addig tavaly ez a szám 123-ra ugrott, az idei év első négy hónapjában pedig 58-ra. Ennek lényege, hogy az 50 százalékában munkaképességüket vesztettek, ha nem kapnak megfelelő munkakört, akkor számukra javasolni kell a rendszeres vagy átmeneti járadék megállapítását. A gyámhatóság rendszeres nevelési és egyszeri segéllyel is támogathatja a gyermekes családokat. Tavaly 600 ezer forintot utaltak ki egyszeri összegként 359 gyereknek, az idei első négy hónapban pedig 200 ezer forintot osztottak el 118 kiskorú között. A rendszeres nevelési segélyre 793 ezret fordíthattak tavaly, s ez 34 családban 64 gyermeket érintett. Idén április 30-ig fjedig 360 ezret utaltak ki 32 család 62 gyermekének. Az egyszeri segélyek összegében tavalyhoz képest nincs változás. A szakemberek azt a törekvésüket is megfogalmazták, hogy a jövőben csak a ténylegesen rászorulók kapjanak támogatást, hiszen a mai árviszonyok mellett az 1000-2000 forint már csak eszmei támogatásnak mondható. Szót kell ejteni arról a formáról is, amely a bölcsőd és, óvodás, iskolás gyerekek étkeztetéseihez járul hozzá, kímélve a szülő pénztárcáját. A polgármesteri hivatal 2064 gyermek étkezési térítési díjemelésének 50 százalékát átvállalta több, mint kétmillió forint értékben. A vizsgálat összegzésképpen megállapítja, hogy Heves lakosságának 33,8 százalékára terjed ki a szociális gondoskodás. Kívánatos, hogy a hivatal számító- gépes rendszeren naprakészen számontartsa a rászorulókra vonatkozó információkat, ezzel is segítve a munka hatékonyságát. Célszerű lenne egy olyan kereskedelmi egység működtetése — és finanszírozása —, ahol nagykereskedelmi vagy termelői árhoz közeli szinten forgalmaznának alapvető élelmiszereket. Például a most bevezetés előtt álló tejjegyhez hasonlóan élelmi- szeijegyek segítségével. Az anyag érinti a terveket és elképzeléseket is. Ebből kiderül, hogy szükség lenne új idősek klubjára, új szociális gondozónői státuszokra, további járművekre és egy önálló konyhára is. Bővíteni kellene a nyugdíjasklubot is, bár sokak szerint a helyzet megoldását az jelentené, ha az más helyre kerülne. Nagyot lendíthet a gondok megoldásán az a pályázat is, amit a Népjóléti Minisztériumhoz nyújtott be a hevesi gondozási központ. A témák: utcai gondozószolgálat kiépítése, információs szolgálat és szociális gondnokság, valamint nappali melegedőhelyek létesítése. ^ Bárki által végezhetőd ügynöki-üzletkötői munkára (nem főállásban) szokatlanul magas jutalékért munkatársakat keresünk. Megbeszélés, jelentkezés 1991. július 15-én hétfőn 18 órakor Eger, Márka presszóban (Széchenyi u. 9.) ,
