Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
A TERHEK MEGNEVEZÉSE ÉRTÉKESÍTÉSI ARA (ÁFA nélkül) 1. Kútgyúrú 80/100 1277 Fl/db Kúlgyúrú 80/75 750 Ft/db Kútgyúrú 80/50 610 Ft/db 2. Szúkitó 1914 Ft/db 3, Kútgyúrú ledlap 510 Ft/db Drénakna fedlap 510 Ft/db 4. Burkolólap (mederlap) 40x40x10 61 Ft/db 5- Virágláda 2450 Ft/db 6. Drénakna alj 1135 Ft/db 7. Betonkeverékek B 70 32/KK (C4-32/KK) 2070 Fl/m B 100 32/KK(C6 -32/KK) 2140 Ft/m: B 140 32/KK(C8 -32/KK) 2280 Fl/mB 200 32/ KK(C 12 —32/KK) 24 80 Ft/nv B 280 32/KK(C16-32/KK) 2560 Ft/m-1 8. GP-2 Burkolólap 69 Ft/db o dik a verseny, de bíznak abban, hogy méltó konkurens társak lehetnek. De lássuk, miről is van szó konkrétan? Felkészültek például komplett ivóvízbázisok létesítésére, a későbbiekben üzemeltetésre. Ez az önkormányzatokkal megállapodva regionális rendszerekben képzelhető el a jövőben. Hasonló a helyzet a szennyvízhálózatok telepítésével is. Versenypartnerként kívánnak megjelenni az átépítésben, valamint a kommunális hulladékok kezelésében is. Ez folyékony és szilárd hulladékokra egyaránt vonatkozik. Szót kell ejteni arról is, hogy leendő szolgáltatásaikat a környezetvédelmi szempontokat maximálisan szem előtt tartva kívánják megvalósítani. Vem titkolt szándéka a társulatnak továbbá, hogy a Tisza térségében alakuló üdülőkörzetekben is meg akarják vetni a lábukat, azaz komplett szolgáltatásokat kínálnak az ebben á kérdésben érintett önkormányzatoknak. Heves, Hevesvezekény, Komló és Tenk termelőszövetkezetei, majd 1969-ben a már felsorolt községek tanácsai is tagokká váltak. Már a kezdetekkor is több lábon Az alakulást követő években kiemelt feladatnak tekintették a meliorizációt, a belvízszabályozást. Belvízlevezető csatornákat építettek, bővítettek, völgyzáró gát töltésére vállalkoztak, földutakat építettek, tereprendezést végeztek. Érre a tevékenységre a mai napig igényt tartanak a területen annak ellenére is, hogy a termelőszövetkezetek, azaz a megrendelők jelentős része súlyos anyagi gondokkal küszködik. A kiváló szakemberek mellett a korszerű, lézervezérlésű eszközök is segítik ezt a munkát. Nem sokkal később újabb jelentős feladattal bízták meg a társulatot, nevezetesen a környező települések ivóvíz- hálózatának kiépítésével. Az ehhez szükséges átemelő szivattyúk és szennyvíztisztító telepek építésével párhuzamosan láttak hozzá az öntözőtelepek kialakításához. E komplex munkában szerepel az időszakos vízkiviteli szivattyúállás, szivomyás vízkivétel biztosítása, állandó helyre tervezett szivattyútelep megépítése, öntö- zőcsatoma kialakítása. Említést kell tenni közcélú belvíz- csatornák karbantartásáról is, amely ugyancsak komoly munkát és anyagi ráfordítást igényel a társulattól. Cél: kiszolgálni a településeket A fentebb felsorolt tevékenységi formák mellett újabbakkal is kísérleteznek a hevesiek, pontosabban szólva szeretnének minél több szolgáltatást nyújtani a tagközségekben. A társulat vezetése tisztában van azzal, hogy ezen a területen is napról napra erősöVáltozó világunkban egyre- másra dőlnek ki a sorból a gazdálkodóegységek. Sok helyen hiába az erőfeszítések, ha hiányzik a piacgazdaságba való bekapcsolódáshoz szükséges rugalmas szemlélet, az alkalmazkodás képessége. Ehhez természetesen a megfelelő anyagi kondíciók mellett felkészült szakembergárda is szükségeltetik. A Hevesen működő Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatnál a fenti feltételek hiánytalanul megvannak. Ez az oka annak, hogy a magyar gazdaságban szinte mindenütt észlelhető bizonytalanság ellenére is biztos alapokon nyugszik a cég, és a vezetés jóvoltából számos új elképzeléssel próbálják megerősíteni pozíciójukat. Széchenyitől napjainkig A mai Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat a Kö- zép-Tiszavidék területét öleli körbe, azaz tevékenységük 53 ezer 271 hektárra terjed ki.A korábbi évszázadok legfontosabb feladata a Tisza környéki árvízterület mentesítése volt. A Széchenyi által az országba behozott berendezések segítségével már a múlt században jelentős előrelépés történt e tevékenységben. A mai cég igazi jogelődje a Sarud-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat vohj amelyet 1960-ban hoztak létre Kiskörén. Az alapítók között öt község szerepelt - Pély, Sarud, Kisköre, Tarnaszentmik- lós és Tiszanána. Ezen települések termelőszövetkezetei lettek a társulat első tagjai. Hat esztendővel később tette át székhelyét Hevesre, s vette fel a jelenlegi nevét. Ekkor, tehát 1966-ban csatlakoztak a társulathoz Átány, Erdőtelek,
