Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-24 / 146. szám

HÍRLAP, 1991. június 24., hétfő SPORT 7. Labdarúgás Megyei Bajnok: Tarnalelesz Nagy volt a számolgatás a megyei labdarúgó-bajnokság utolsó fordulóját megelőzően. A bajnoki címre két csapatnak volt esélye. A Tarnalelesznek elég volt csupán egy pont is a sikerhez, s akkor függetlenül attól, hogy győz-e a Sírok Gyöngyöshalászon, pont­előnnyel végeznek a tabella élén. Mivel egyelőre még nem tudni, hogy a lelesziek vállalják-e az NB III-as szereplést, ezért a második helynek is tétje volt. Éppen ezért a halásziak szerették volna meg­kaparintani az ezüstérmet, de ehhez hazai pályán nyerniük kellett volna. Az utolsó forduló többi, kevésbé izgalmas mérkőzésén is szép számmal akadt meglepetés, hogy csak a Poroszló és az Eger SE II. nagyarányú győzelmére, vagy a novajiak Petőfibánván elszenve­dett vereségére gondoljunk. Varga Zoltán: 5 „A szavamat adtam, hogy jövök” (Fotó: Szántó György) Tudósítóinktól a következő je­lentéseket kaptuk: Makiár — Tarnalelesz 2-2 (1-0) Makiár, 500 néző. V: Matika. Makiár: Veres — Tóth, Sumi, Alter, Hortobágyi, Csomós, Ba- gi, Kővári (Bőgős), Parádi, Sipos (Kerékgyártó), Molnár. Edző: Misz György. Tarnalelesz: Ferencsák — Nagy, Ivády, Suha, Tumpek (Da- nó), Sike, Utassy, Orosz, Berki, Bukrán, Sztasák. Edző: Kovács A. Béla. A gólok története. 30. perc: Jobb oldali szöglet után a magas­ra felugró Alter zavartalanul fe­jelhetett a hálóba, 1-0. 62. perc: A bizonytalankodó vendégvédők között Bagi lapo­san gurított a hosszú sarokba, 2-0. 71. perc: Az Utassy buktatásá­ért megítélt szabadrúgásból Su­ha kilőtte a jobb sarkot, 2-1. 79. perc: Sztasák lövésébe Fe­res kapus beleütött, de a jókor ér­kező Bukrán egy lépésről az üres kapuba bombázott, 2-2. Az első félidőben a hazaiak uralták a mezőnyt, a folytatás­ban viszont a játék irányítását a bajnoki címre törő lelesziek vet­ték át. Egy ellentámadás végén mégis a Makiár növelte az elő­nyét. A mérkőzés utolsó 20 per­cében a vendégek elkeseredetten támadtak, s lelkesedésük ered­ményre vezetett. A jó iramú ta­lálkozón igazságos döntetlen született. Jók: Alter, Bagi, Kővári, ill. Ferencsák, Ivády, Suha. Ifik: 3-1. Misz György Sírok — Gyöngyöshalász 2-1 (0-1) Gyöngyöshalász, 600 néző. V: Kóródi. Sírok: Horváth — Sajbán (dr. Jacsmanik), Szántai, Erdélyi B., Hossó, Szabó, Sipos, Bujáki, Ta­kács, Erdélyi F., Utasi. Edző: Csáki Béla. Gyöngyöshalász: Szélesi — Gódor, Huszár K., Veres, Szabó B. , Asztalos, Komjáti, Szabó L., Nagy (Mészáros), Antal (Je- rem), Demeter. Edző: Szabó Gyula és dr. Ördög István A gólok története, 35. perc: Szabó L. egy szép kényszerítőzés után a kimozduló Horváth mel­lett a kapuba bombázott, 0-1. 5 7. perc: Erdélyi F. jobb oldali szögletét Szélesi a saját kapujába ütötte, öngól, 1-1. 60. perc: Erdélyi F. a kapust is kicselezve a kapu közepébe emelt, 2-1. Nagy küzdelem és taktikai csata jellemezte a rangadót. A többet támadó hazai csapat meg­érdemelten jutott vezetéshez, rá­adásul a második félidő első per­ceiben Asztalos ordító helyzet­ben hibázott. A rutinos, össze- szokottabb csapatjátékot nyújtó vendégeknek három perc is elég volt, hogy megfordítsák a mér­kőzés állását, s kitűnő védeke­zéssel meg is tartották előnyüket. Nagyvonalú volt a játékvezetés. Jók: Erdélyi B. (a mezőny leg­jobbja), Szántai, Sipos, Bujáki, Erdélyi F., ill. Huszár K., Szabó L. Ifik: Gyöngyöshalász — Sírok 7-1. Tóth József Eger SE II. — Atkár 9-0 (6-0) Eger, 100 néző. V: Kovács L. ESE: Nagy P. — Fónagy (Tóth G.), Hajsz, Zahorecz, Nagy Zs., Hágen, Mirkóczki (Soós), Nagy E., Smuczer, Fodor, Palotás. Edző: Zsidai József. Atkár: Nagy L. (Habók) — Pál, Horváth, Nagy J., Oravecz, Hasznosi, László, Kávási, Sol­tész (Fülöp), Bella, Benei. Edző: Csordás László. A lendületes, helyenként szi- porkázóan játszó hazaiak Fodor vezérletével fölényes győzelmet arattak a sportszerűségből jeles­re vizsgázó, ám alárendelt szere­pet betöltő Atkárral szemben. G: Fodor (5), Nagy E., Fó­nagy, Hágen, Palotás. Jók: Fo­dor (a mezőny legjobbja) és az egész hazai csapat, ill. Horváth. Ifik: 7-0. Rozsnaki Gábor Poroszló — Recsk 6-1 (2-1) Poroszló, 200 néző. V: Bartos. Poroszló: Szepesi — Nagy S., Görbe, Nyikes, Lengyel, Birinyi, Kiss, Csirmaz, Nagy I., Habócz- ki, Himer. A csapatnak nincs edzője. Recsk: Hegyi — Bojári, Tarjá­nyi, Szabó A., Molnár, Szatmári, Szabó J., Janosik, Lucza, Koz­ma, Béres. Edző: Megyesi Fe­renc. Kitűnő játékvezetés mellett, jó iramú mérkőzést láthatott a kö­zönség. Bár a vendégek rúgták äz első gólt, a hazaiak hamarosan kiegyenlítettek és megszerezték a vezetést is. Szünet után a Po­roszló igen tetszetős és szép játé­kot mutatva győzelemmel zárta a bajnokságot. G: Nagy (2), Himer, Kiss, Bi­rinyi, Csirmaz, ill. Kozma. Jók: a teljes hazai csapat dicséretet ér­demel, illetve Béres. Ifik: 6-0 Orosz Károly Petőfibánya — Novaj 2-1 (0-1) Petőfibánya, 450 néző. V: Kóczián. Petőfibánya: Juhász — Szabó J., Kovács, Illés, Lénárt, Szabó G., Nagy, Kerekes, Srej, Visi, Jancsó. Edző: Osztafi András. Novaj: Dobó — Szűcs, Fülep, Fodor, Bata, Vályi, Kasza (Gu­bán), Hegyi, Lininger (Bartók L.), Bóta, Csizmadia. Edző: Barta János. A nagy melegben lejátszott nagyiramú mérkőzésen a korán vezetéshez jutott vendégek gyor­san visszaestek. A Bányász át­vette a játék irányítását, és meg­érdemelten győzött az idegileg elfáradó Novaj ellen. Kiállítva: Vályi, Fülep. G: Nagy, Jancsó, ill. Kasza. Jók: az egész hazai csapat, ill. Kasza, Bartók L. Ifik: 12-0. Verebélyi István Kompolt-Kál — Selyp 1-1 (0-0) Kompolt, 300 néző. 1 Kompolt: Ancsán — Kerepe­si, Parádi F., Ürmös, Báder F., Farkas, Balogh, Báder J., Gra- becz, Bari, Fehér (Antal). Edző: Klein Ferenc. Selyp: Nagy — Baranyai J., Kurucz, Szabalics, Molnár, Pá­dár, Pásztor, (Nagy T.), Szabó, Králik, Kerepesi, Baranyai G. Edző: Varga József. A nagy meleg ellenére, jó ira­mú mérkőzést nyújtott a két csa­pat, a kapuk felváltva forogtak veszélyben, és két remekbe sza­bott gólt láthatott a közönség. A döntetlen igazságosnak mond­ható. G: Báder J., ill. Baranyai G. Jók: Kerepesi, Parádi F., Báder F., Farkas, Grabecz, ill. Baranyai J., Kurucz, Baranyai G. Ifik: 2-0. Klein Ferenc Heves — Füzesabony 1-0 (1-0) Füzesabony, 300 néző. V: Me­zei. Füzesabony: Kiss — Polgár, Csóka (Szilágyi), Tamasi (Nagy P.), Pelyhe, Gál, Novák T., No- vák Z., Baranyai, Fehér, Bocsi. Edző: Pázmándi Gáspár Heves: Farkas — Szalmási, Réti L., Sági, Tóth T., Kalmár, Tóth L., Dudás, Szabó, Bódi (Réti Cs.), Balogh. Edző: Varga István. A hazaiak ezen a mérkőzésen is sorozatban dolgozták ki a helyzeteket, de úgy látszik meg­feledkeztek arról, hogy a futballt gólra játsszák. Aztán a 28. per­cen Tóth T. egy sikeres ellentá­madás végén megszerezte a ven­dégeknek a győztes gólt. Ennek értékét a két hazai kapufa és a számtalan ziccer sem csökken­tik. A hevesiek küzdeni akarása dicséretet érdemel. Jók: Polgár, ill. Réti L., Kal­már, Tóth L. Ifik: 1-1. Szigetváry László Tarnaörs — Átány 2-1 (1-0) Átány, 300 néző. V: Kalicz. Átány: Szarka (Varga II.) — Kovács, Maksó, Illés, Pásztor, Gömöri, Nagy Gy., Varga I., Ap­ró, Pusoma L., Pusoma E. Edző: Baráth György. Tarnaörs: Sütő — Gyurkó, Ki­rály, Esvég, Mága I., Mága II., Bodonyi, Csömör, Varga, Lő­csei, Agócs. Edző: Meleghegyi Béla. Kitűnő játékvezetés mellett a szétesően játszó hazaiak ellen akár nagyobb arányban is győz­hetett volna a Tarnaörs. G: Agócs, Varga, ill. Pásztor. Jók: Király, Mága II., Varga, ill. a haziak közül senkit sem lehet ki­emelni. Ifik: 2-2. Sárándi Zoltán A bajnokság végeredménye: 1. Tarnalelesz 32 19 9 4 66-42 47 2. Sírok 32 20 6 6 81-34 46 3. Gy.halász 32 18 7 7 71-31 43 4. Selyp 32 15 8 9 65-36 38 5. Recsk 32 13 9 10 53-43 35 6. Füzesabony 32 14 7 11 49-40 33 7. Heves 32 14 5 13 37-36 33 8. Novaj 32 14 5 13 46-46 33 9. Eger SE II. 32 13 6 13 54-46 32 10. Poroszló 32 15 4 13 57-51 32 11. Tarnaörs 32 14 3 15 49-59 31 12. Kompolt-Kál 32 12 5 15 42-49 29 13. Makiár 32 10 7 15 34-55 27 14. Domoszló 32 7 9 16 47-64 23 15. Átány 32 8 5 19 47-76 21 16. Petőfibánya 32 6 6 20 30-68 18 17. Atkár 32 5 7 20 21-73 17 A Nagyrétté visszalépett. Megjegyzés: a Füzesabonytól és a Poroszlótól két-két büntető­pont levonva. A Tarnalelesz kivívta a jogot az NB III-as szereplésre, míg a vonal alatti csapatok, az Átány, a Petőfibánya és az Atkár kiesett a megyei osztályból. Futballistaként nem hódította meg a fellegeket. Nagy Frigyes, Kovács László és Kiss János ke­zei alatt nevelkedett az Egri Dó­zsában. Ha hiszünk az akkori új­ságcikkeknek — s miért ne ten­nénk —, tehetséges labdarúgó­nak indult. Aztán huszonegy évesen, a katonaság után megnő­sült, sérülés is akadályozta, hogy visszatérjen a pályára, ámbár Andomaktályán, ahová elszegő­dött edzőnek, még beállt játsza­ni. Egy évre rá, 1976-ban Váraly- lyay Miklós megnyerte magá­nak, s így lett az egri utánpótlás egyik szakvezetője. Tíz éven át tanította, nevelte a gyerekeket a labdarúgásra, s menet közben a megyei ifjúsági válogatottat is rá­bízták. Elvégezte a segédedzőit majd az edzői kurzust, de mint mondja, megfelelő „keresztapa” híján a szakedzői szemeszterekig nem jutott el. Kazincbarcikán öt évet húzott le. Az NB Il-es csa­pattal tavaly második lett, osztá- lyozót játszhattak az élvonalért. Az idén a bajnokság valamivel gyengébbre sikeredett, viszont a kupában bejutottak a legjobb négy közé. S akiről mindezek a lexikális adatok szólnak: Varga Zoltán az Eger SE labdarúgói­nak új edzője, aki a napokban két évre szóló szerződést írt alá a klubbal. Ismertté, s talán nem túlzás, felkapott edzővé a Kazincbarci­kán eltöltött évek tették. Vajon e sikereknek van valami titka? — Nincs titok, nincs csoda — feleli —, csupán az a dolog nyitja, hogy az elvégzett munka arányos az eredményességgel. No meg a rend és a fegyelem, de ez az élet bármely más területén is így van. — Hogyan tölt el téged az a tény, hogy tavaly Lipcseit vitte el a Fradi, s könnyen meglehet, hogy az idén Deszatnik követi őt a zöld-fehérekhez. Végső soron a te munkád is benne van az ő telje­sítményükben. — Való igaz, az valahol fém­jelzi az én munkámat is, hogy há­nyán kerülnek az élvonalba. Lip­csei akkor lett ifjúsági magyar válogatott, amikor én bizalmat szavaztam neki. Előtte a csapat tizennyolcadik embere volt. Per­sze az is kell ehhez, hogy a játé­kos hozzáállásával, akarásával felhívja magára a figyelmet és ki­érdemelje az NB I-es szereplés lehetőségét. — Néhány hete megjelent az országos sportlapban, hogy újabb két évre szerződtél a Ve­gyészhez. Aztán pár napja olyan kósza hírek jutottak el Egerbe, hogy igent mondasz a Tatabá­nyának. Ezeknek a mendemon­dáknak volt valami alapja? — Barcikán nagyon szerették volna, ha maradok, az utolsó pil­lanatig bíztak bennem. Körülbe­lül egy hónapja keresett meg az ESE-től Káló Józsi, s vele szó­ban megállapodtam, hogy az Egert választom. Ezt közöltem a Barcika elnökével is. Nem is sej­tem, hogy ki adta a már említett hírecskét. A Tatabánya? Szó volt róla. De nem szédített meg a pénz, nem vagyok kapzsi. Bár A 2. Express Rali, egyben az országos ralibajnokság 3. futama után nem csupán a verseny részt­vevői, hanem az autóversenyzők egész családja egy emberként várta vasárnap reggel a siófoki kórházból érkező híreket a szombati tragikus baleset után életben maradt Lipták Sándor állapotáról. Dr. Sáfár Ahmend ügyeletes orvos elmondása sze­rint Lipták Sándor túl van a köz­vetlen életveszélyen, korábban feltételezett koponyasérülése szerencsére csak egy rendkívül erős agyrázkódás, míg a sérült mellkasi részt megfelelő és hatá­sos kezelésben részesítették. Az történt, hogy a verseny nem tagadom, hizlalta a mája­mat, hogy NB I-es klub is ajánla­tot tett. De mondom, az Egernek a szavamat adtam, hogy jövök, s ez mindennél előbbre való. — Érzel elégtételt, most, hogy az első csapat vezetője lettél? Hi­szen ha jól tudom, öt éve többek között azért is mentél el, mert sze­rettél volna az ESE első csapatá­hoz kerülni. — Nem voltam én akkor se durcás, barátként váltunk el. Kü­lönben nem hiszem, hogy most sor kerülhetett volna a szerződ­tetésemre. Az is közrejátszott az akkori döntésemben, hogy lehe­tőleg ne „hazai pályán”, hanem idegenben próbáljam ki magam egy felnőtt csapatnál. — Aláírtál két esztendőt. Mit ígértél ennek fejébe? — Felelőtlenség lett volna le­tenni a nagyesküt, hogy az ESE a harmadik vagy a negyedik lesz, mondjuk jövő tavasszal. Egy do­log biztos: a csapat hozzáállásán gyökeresen változtatok! Az a cé­lom, hogy az ország egyik leg­szebb stadionját ismét megtölt­sük szurkolókkal, ami persze magában hordozza azt, hogy az eredményt tekintve is lépünk előre. — Új edző, új csapat. Ez Eger­ben is így lesz? — Csak részben. Négy játé­kosra — Fegyvernekire, Szlifká- ra, Horváthra és Smuczerre — nem számítok, László pedig be­fejezi a pályafutását. Akikkel tárgyalunk: a Fradiból, az egyéb­ként Heves megyei Báder, és két második napján, a szántódpusz- tai gyorsasági szakaszon az ab­szolút hatodik helyről startoló Lipták — Ajtai páros Lanciája kétszáz fölötti sebességgel lesod­ródott a pályáról. A kocsi az út­jába kerülő kisebb fákat derékba törte, a vastagabb törzsekről pe­dig golyóként pattant le. Az autó az iszonyatos ütközésektől való­sággal kettészakadt. A huszon­kilenc éves navigátor, Ajtai Sán­dor a helyszínen életét vesztette. A verseny szervező bizottsága félbeszakította a futamot, s az addigi helyezések alapján hirde­tett végeredményt. Abszolútban ismét a Ranga — Büki páros nyert, huszonhat má­szolnoki focista Csató és Vadics- ka. (A legfrisebb hír szerint Va- dicska a Vácé. A szerk.) Tudom, hogy Csank Jani kiszemelte ma­gának Csendest, de kértem a szakosztályt, ha egy mód van rá, el ne engedjék a hátvédet! Fel­merülhet joggal a kérdés, hogy Barcikáról hozok-e magammal játékost? Jelenleg úgy tűnik, nem, mert akiket szívesen látnék az ESE-ben, azokat még szerző­dés köti őket a Vegyészhez vagy más ok miatt nem jöhetnek. — Az ESE-nél van egy nagy kérdőjel, akit úgy hívnak Fodor. Vele mi a szándékod? — Hiszek abban, hogy a ben­ne rejlő játéktudást a csapat javá­ra képes fordítani, ha... S ez az a pont, amiben nem ismerek par­dont. Tudom, hogy nem lesz könnyű dolgom, de nem adom fel anélkül, hogy megpróbáltam volna. A felkészülési időszak vé­gére elválik, hogy beáll-e a sorba vagy sem. En csak egyszer adok sanszot. — Ez, gondolom, nemcsak Fodorra vonatkozik hanem a többiekre is. — így van. Csak azok marad­nak a csapatnál, akik már az edzésre készülnek, a tréningen sumákolás nélkül elvégzik a fel­adatot, a meccsen pedig felszánt­ják a gyepet. Meggyőződésem, ha az elképzeléseim szerint dol­gozhatok, nem ütközöm falakba, ebből a csapatból sikerül kihoz­nom a maximumot. sodperccel megelőzve az ugyan­csak Lanciával versenyző Fer- jáncz — dr. Tandari kettőst. Megyénk ralisai közül csupán két páros eredményéről kaptunk hírt. A Farkas János — Új Gyula duó (Sámson SE) Lada VFTS- sel megnyerte a B-csoportot, ab­szolútban pedig a 18 helyen zárta az OB-futamot. Ez utóbbi érté­két növeli, hogy nyugati gépek garmadáját előzték meg, s példá­ul a hatvanadik hely környékén is található volt Lancia. A Vitafortos Mészáros Gábor — Jakab László kettős Lada 1600-assal kategória negyedik helyet szerzett. Budai Ferenc Express Rali Lipták túl az életveszélyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom