Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

„UTOLJÁRA — ÖTVEN ÉVE — AZ OROSZOK FOGTAK RÁM FEGYVERT” (4. oldal) J V HEVEST EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, §! 1991. JÚNIUS 22., SZOMBAT PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 145. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony. Telefon: 39/41-248. Most érkezett csempe, padlóburkolólapok 30 %-os engedménnyel kaphatók telepünkön, amíg ^ a készlet tart! ^ Megveszik-e a céget a dolgozók? A Parádi Üveggyár törékeny iövőie Parádi Üveggyár. A név kicsit megtévesztő: a gyár nem Párádon, hanem attól néhány kilométerre, egy kisebb tele­pülésen, Parádsasváron eregeti két hosszú kéményéből a füstöt. A név ugyanakkor minőség is; a parádi üvegekről az országban és bárhol a világon is tudják, hogy nagyon szé­pek, hogy kézi gyártással készülnek, hogy minőséget jelen­tenek. Hírük van, olyan, mint kevés más magyar üveggyár termékeinek. Arról viszont már kevesebb a hír, hogy a nagy múltú gyár mostanában milyen problémákkal küszködik. Három ötös már biztos A Szerencsejáték Rt. tegnap délutáni tájékoztatója szerint a 25. heti lottószelvények értéke­lése során három darab öttalála- tos szelvényt találtak, egyet Bu­dapesten, kettőt Miskolcon, mindhárom előfizetéses szel­vény. A kiértékelés lapzártánk­kor még tartott. Később szerelnek le Augusztus 15-e helyett csak 23-án szerelnek le a sorállomá­nyú határőrök a pápa magyaror­szági látogatásával kapcsolatban felmerülő határőrségi feladatok miatt. A BM Határőrség illeté­kese elmondta, hogy a várhatóan jelentősen megnövekedő határ- forgalom-ellenőrzési, valamint biztosítási feladatokat másként nem tudnák ellátni, így is 20 mil­lió forinttal növekszik a szerve­zet kiadása. A késleltetett lesze­relés mintegy 4 400 fiatalt érint. Karinthy-emlékgyuru A Markos — Nádas szerzőpá­rost jutalmazta idén a Magyar Rádió Elnöksége a Karinthy- emlékgyűrűvel. A kitüntetést a Magyar Rádió székházában ren­dezett ünnepségen, Gombár Csaba elnök tegnap adta át. Ismét Orbán Viktor Ismét Orbán Viktort válasz­totta vezetőjének két tartózko­dás mellett, ellenszavazat nélkül a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja. Megerősí­tette tisztségében a három eddigi frakcióvezető-helyettest: Ader Jánost, Deutsch Tamást és Szájer Józsefet is — kaptuk a tájékozta­tást a fiatal demokraták tegnapi évadzáró frakcióülésén született döntésről. Kitüntetés Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke Vásárhelyi Lász­lónak, az Ipari Szövetkezetek Kulturális és Művészeti Titkár­sága művészeti igazgatójának, több évtizedes népművelői, pe­dagógiai és néptáncmozgalmat szervező tevékenysége elismeré­seként a Magyar Köztársaság arany koszorúval díszített Csil­lagrendje kitüntetést adomá­nyozta. — A gyár 1991. január elsejé­vel átalakult kft.-vé — mondja Müller Attila ügyvezető igazga­tó. — Az átalakítást az Állami Vagyonügynökség végezte, amely az emh'tett naptól az ame­rikai — magyar Fotex Rt.-nek ad­ta vagyonkezelésbe a vállalatot. A Fotex pedig az ajkai Kristály­üvegipari Kft-re bízta az üze­meltetést. — Hamarosan pedig — márci­usban — leálltak az ólomüveg gyártásával, pedig a gyár legin­kább ólomkristály, csiszolt üve­geiről volt ismert... — Az ólomüveg gyártását nem leállítottuk, hanem átmene­tileg szüneteltettük. Ennek okául a megrendelések hiányát és a környezetvédelmi problémákat említhetem. Ugyanakkor az egyik kemencét már március vé­gén visszaállítottuk az ólomkris­tály termelésére, elsősorban azért, hogy a csiszolóüzemet el tudjuk látni alapanyaggal, ne kelljen senkit sem elbocsátani. De volt emellett érzelmi indítta­tása is annak, hogy újra elkezd­tünk ólomüveget gyártani. Eh­hez tudni kell először is, hogy sok dolgozó ügy vélte, az ólomüveg­termelés miatt jelentősen lerom­lott az egészségi állapota. Tehát ellenezték a gyártását. Nos, ezt egy tavaly végzett átfogó Köjál­vizsgálatsorozat megcáfolta, ki­derült, hogy nem is olyan ka­tasztrofális az egészségük. De nem js ez a lényeg, hanem az, hogy mikor tényleg leálltunk, akkor meg amiatt támasztottak kifogást, hogy hogyan néz ki a Parádi Üveggyár ólomüveg nél­kül...Tehát akkor már az volt a baj, hogy miért nem készítünk ólomkristályt. Hát, visszaálltunk rá. Ólomüveget egyébként a je­lenlegi technológiánkkal maxi­mum 1992. december 31-ig gyárthatunk, eddig szól a kör­nyezetvédelmi felügyelőség en­gedélye. (Folytatás a 3. oldalon) Önkormányzati vészjelzések — „zavaros” vízügyekben Poroszlói klóros kínálat — Kérem, kóstolják meg, s győződjenek meg róla, hogy mennyire ihatatlan a poroszlói vezetékes víz...!— emelte fel po­harát Halász Károly polgármes­ter, amikor tegnap a Heves Me­gyei Vízmű Vállalat tevékenysé­géről szóló beszámoló került szűkebb hazánk parlamentje elé. S miután az ülés kezdete előtt egy kisebb műanyag kannából szinte minden pohárba jutott az „egészséges” nedűből, a megyei közgyűlés vállalkozó tagjai a szá­jukhoz is emelhették a „klóros kínálatot”. Miközben a település vezetője ecsetelte a további ese­teket, amelyek — mint ezúttal az erős klórtartalom — miatt időről időre ihatatlan a csapvíz... Talán enélkül a „bemutató” nélkül is szó szót követett volna, tény: dr. Kovács Sándor vízmű­vállalati igazgató és a kíséretében lévő szakemberek nem győzték jegyezni az önkormányzati vész­jelzéseket a megyei, illetve a he­lyi vízügyekben. Krizsány Gyu- láné (Atkár) például arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tisztá­zott a leszerelt közkifolyók tulaj­donjoga, további sorsa, illetve a vízórák telepítésének dija. Ba- kondi Simon (Felsőtárkány) ar­ról beszélt, hogy az Egerbe „szippantott” ivóvíz miatt kiszá­radt a patak, a szép tó, s elapadt a híres Szikla-forrás is. Kérdezte: kinek a felelőssége e természeti károkozás? De kérdés hangzott el arról is — Szabó István (Eger- csehi), Géczi István (Zaránk) —, hogy: ki fizeti meg a vezeték­rendszerhibái miatt elfolyt víz dí­ját? (Folytatás a 2. oldalon) Vasúti kedvezmény és bérszabályozás A kormány heti ülésén dön­tött a bérszabályozásról és a vas­úti kedvezményről is. A félárú vasúti kedvezményt ennek meg­felelően valamennyi — munka- viszonnyal rendelkező — mun­kavállaló és családtagja igénybe veheti évi egyszeri oda-vissza út erejéig. A bérszabályozás ügyé­ben született döntés értelmében a munkáltatónak nem kell adót fizetnie 30 ezer forintot meg nem haladó, egy főre eső éves bérnö­vekmény után. Az újonnan belé­pő szolidaritási befizetések kom­penzálására a kormány 0.25 szá­zalékkal megemelte a bérnövek­ményadó sávhatárait. Pápai levél a magzatelhajtás ellen II. János Pál pápa a világ közel 2 500 egyházmegyéjének több mint négyezer katolikus püspökéhez intézett felhívásában pénteken sür­gette, hogy az egyházi vezetők minden lehetséges eszközzel lépjenek fel a magzatelhajtást engedélyező törvények ellen. A pápai levél a katolikus bíborosok ez év áprilisi találkozóján meg­fogalmazott kérésre íródott. Vatikánvárosi források szerint elképzel­hető, hogy a katolikus egyházfő pápai enciklikát is kiad az abortusz­ról, amelyet pénteki levelében az ártatlanok lemészárlásának neve­zett. A valódi demokráciában minden embernek, még a meg nem születettnek is joga van az élethez — írta. A pápa a püspökök feladatául jelölte meg, hogy minden lehetséges alkalmat megragadva nyilvánosan szólaljanak fel az emberéletet és az emberi kultúrát veszélyeztető fenyegetések, így például az abortusz és az eutanázia ellen. A szabad Kelet-Közép-Európában Az immár szabad Kelet-Közép-Euró- pában tisztában kell lenni azzal, hogy a függetlenségnek az országok közti együttműködésre kell támaszkodnia — jelentette ki Je­szenszky Géza. A magyar külügymi­niszterrel a Polityka című neves lengyel hetilap közölt inter­jút. Jeszenszky a jugo­szláviai konfliktusról kiemelte: nemcsak Magyarország, de egész Európa számá­ra tragikus volna, ha déli szomszédunknál polgárháború törne ki. A romániai ma­gyar kisebbségről szólva elmondotta, hogy a nemzetiségek jogainak biztosítása a legfontosabb, s meg­jegyezte, hogy a ma­gyarok, a szászok és a románok erdélyi együttélésének szük­sége volna az európai normák injekciójára. A Szovjetunióval való viszonyt értékel­ve Jeszenszky rámu­tatott: — A szovjet csa­patkivonás befejez­tével teljesedett ki Magyarország szuve­renitása és vált lehe­tővé új alapokon va­lóban szomszédi együttműködésünk. Kárpótlási határozat: szerdán A megszokott parlamenti munkarendtől eltérően a jövő héten hét­főn és szerdán tart plenáris ülést az Országgyűlés, míg kedden bizott­ságokban tanácskoznak a képviselők. A hétfői ülésnapon várhatóan sikerül lezárni a kárpótlási törvénytervezet részletes vitáját, és szer­dán sor kerülhet a határozathozatalra. Tervezik a közigazgatási bú-ó­ságokkal foglalkozó törvényjavaslat részletes tárgyalásának lezárását is. Erről ugyancsak szerdán határoz majd a plénum. Káderbank Kormányzati személyi adat­bankot hoz létre a Miniszterelnö­ki Hivatal — erősítette meg az MTI értesülését pénteken Ga­lambos Károly főtanácsos. A nyilvántartás arra szolgál majd, hogy kormányzati vezetők szak­értőket, illetve nem politikai jellegű állami vezetőket — akár helyettes államtitkárokat is — választhassanak a listán szerep­lők közül. A bank adatállományát há­rom lépcsőben állítják össze. Egyelőre a tárcák és az országos hatáskörű szervezetek tehetnek javaslatot a kádeijelöltekre, ez a munka szeptember 1-jére befe­jeződik. Később tudományos in­tézetek, egyetemek, bíróságok és más szervek is ajánlhatják mun­katársaikat, majd — a tervek sze­rint 1992. január 1-jétől — egyé­ni, „utcáról beeső” jelentkezők­kel is foglalkoznak. Az egri strandbaleset nyomában Hogyan kerülhetett egy gyermek halálos veszélybe? Szomorú esetről tudósítot­tunk a héten. Hétfőn délután baleset történt az egri strandon. Szerencsére a kilencéves gyer­mek már túl van az életveszé­lyen. A szemtanúkat és a szak­embereket meghallgatva igye­keztünk rekonstruálni az esemé­nyeket, levonva belőlük a tanul­ságokat. Császár Eduárd, a Hullám Kft. alkalmazottja teljesített a csúszdánál hétfőn délután szol­gálatot. — Annak rendje és módja szerint ment a csúszdázás. Két fiatalember — miután a vízbe csobbantak — egyszer csak segít­ségért kiabált. Már pontosan nem is tudom, mit mondtak, de kiderült, hogy egy kissrác beszo­rult a szívónyíláshoz. Természe­tes emberi reakcióként azonnal beugrottam a medencébe, majd a partra lépve kikapcsoltam a szivattyút. Ezután rögtön orvo­sért szaladtam, így hamarosan megérkezett a szakszerű segít­ség. — Hogyan kerülhetett a nyí­láshoz a szerencsétlenül járt gyer­mek, hiszen a lekerített részen csak azok tartózkodhatnak, akik a csúszdáról éppen leérkeznek? — A gyermeki csibészség nem ismer határokat. Elképzelhető, hogy a víz alatt úszott be, netán a partról lépett be, vagy a kerítésen mászott át. Az igazság az, hogy már háromnapos volt a víz, s aki jár a strandra, tudja, mit jelent ez: a medence fenekéig szinte képtelenség ellátni. Az sem ki­zárt, hogy a csúszda takarásában lopakodott be a fiú. — Akadt olyan eset is — foly­tatja Kassai József, a Hullám Kft. ügyvezető igazgatója —, hogy a vízalatti rácsot feszítették szét a gyerekek, csupán csínytevésből. Az üggyel kapcsolatban téves in­formációk is napvilágot láttak. A legképtelenebb: a szivattyú fel­szippantotta a gyermeket. A cső­vezetéknek nincs ilyen erejű szí­vóhatása. Valószínűleg a kíván­csiságtól hajtva dugta be a fejét a kisfiú, s a szivattyú hangjától, a még meglévő résen beáramló víz süvítésétől megijedt, sokkos ál­lapotba került. — A balesetnek többféle oka is lehet, annyi viszont bizonyos, hogy valaki vétkes. — Annak idején a műszaki át­adáskor voltak itt szakemberek a megyei munkavédelmi felügye­lőségtől, illetve a vízműtől is. Az átvétel során kikötéseket tettek, amelyeket mi akceptáltunk. Ha előírják, hogy a szívónyílásra rá­csot kell helyezni, megtesszük. (Folytatás a 2. oldalon) A Csepel Autógyár és az Ikarus szakszervezetei Nem támogatják az egyesítést Az Ikarus Érdekvédelmi Fó­ruma nem támogatja az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, vala­mint a Csepel Autógyár összevo­nására kialakított jelenlegi el­képzeléseket — közölték az MTI tudósítójával tegnap a két gyár­ban. Az Ikarus Szakszervezeti Inté­ző Bizottságának titkára, Kovács György kifejtette: az Ikarusban az érdekvédelmi szervezetek úgy látják, hogy a Csepel Autónak az Ikarusba való beolvasztásával olyan mamutvállalat jön létre, amelyre a jelenlegi piaci lehető­ségek mellett az ellehetetlenülés vár. Márpedig az Ikarus nem sze­retne a Videoton sorsára jutni. Az összevonás tervét azért is fogadják értetlenül, mert a feb­ruári kormányhatározat nem a Csepel Autógyár, hanem csak autóbuszgyártó részeinek Ika­rusba való beolvasztásáról ren­delkezik. Az Ikarus Érdekvédelmi Fó­ruma állásfoglalását megküldte a Szanáló Szervezetnek, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak és a Vasasszakszervezetnek is. Kovács György elmondotta még azt is, hogy amennyiben vélemé­nyük nem talál meghallgatásra, megfontolják más eszközök al­kalmazását is. Az MTI értesülése szerint a Csepel Autógyár Szakszervezeti Intéző Bizottsága sem támogatja a két vállalat egyesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom