Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
HÍRLAP, 1991. június 20., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. Irodalomjegyzék a Tisza-tóról A víziturizmus után a falusi turizmusról Hajókikötő a Tisza-tónál (Fotó: Perl Márton) Új valutabeváltó helyek A Heves és Vidéke Takarék- szövetkezet Tóth Sándor helyi vállalkozóval együttműködve június 17-től a városi strandon valutabeváltó helyet nyitott. Hétfőn, kedden és csütörtökön délelőtt 10 órától fél 12-ig állnak az érdeklődők rendelkezésére. Ezen túlmenően — az igényeknek megfelelően — is váltanak valutát. A takarékszövetkezet ugyancsak e héttől kezdődően a kiskörei strandon is nyitott hasonlót. Ott naponta szezonzárá-* sig reggel 8-tól délután 3-ig várják az ügyfeleket. Nyári VLzitűrára készülnek Hat kenuval tart előkészítő túrát június 29-én és 30-án az érintett fiataloknak a hevesi Gyermekház. Tiszacsegéről indulnak, és Tiszafüred érintésével Kisköre lesz a végállomás. Egyébként júliusban és augusztusban három hagyományos nyári vmtúrát is rendeznek. A Tiszán Kiskörétől Szolnokig a legfiatalabbaknak, azután Erdélyben, Marosvásárhelytől Déváig a Maroson, továbbá a Dunán Pozsonytól Budapestig. Százhetven liter vér — életmentésre A Vöröskereszt Hevesi Városi Vezetőségének szervezésében az első fél évben 380-an adtak vért a városban, illetve a térségben lakók. Mintegy 170 liter életmentő folyadékot szolgáltattak a rászorultaknak. Július 18-án lesz a második fél évben az első szervezésük, a Metalloglobus tarna- szentmiklósi telepén. Az illetékesek szóvá tették, hogy miután nagy szükség van a vérre, jó lenne jogszabály útján is rendezni, hogy a cégeknél az érintett dolgozók legalább egy pihenőnapot kaphassanak — a jelenlegi 4 óra helyett — a véradás után. Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a közelmúltban Kiskörén rendezték meg a XIX. Észak-magyarországi Urbanisztikai Konferenciát. Ennek résztvevője és közreműködője volt a tájegység jó ismerője, dr. Hovtáh Béla, Heves főépítésze is. Vele beszélgettünk a rendezvénysorozat jelentőségéről. — Tanulmányúttal kezdődött a program — mondta. — Autóbusszal végigjártuk a Tisza-tó partján lévő fontosabb településeket, majd pedig a Közép-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság jóvoltából hajóztunk Kisköre térségében. Hogy erre miért került sor? Mert a résztvevők, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nóg- rád megye érintett szakemberei a térség tavainak, víztározóinak és környezetüknek rendezésével foglalkoztak, különös tekintettel a Tisza-tóra és annak jövőjére. A szervezők meghívtak minden önkormányzatot, amelyeknek területén elsődlegesen az idegenforgalmat szolgáló létesítmények találhatók, de ott voltak a szakminisztériumok vezető munkatársai, továbbá szervezők, környezetvédők, biológusok, muzeulógusok és történészek is. Ez is bizonyította a feladatok ösz- szetett jellegét, miután az említett tájegység fejlesztése sokakat érint. — Mióta rendeznek Észak- Magyarországon ilyen speciális konferenciákat ? — Nos, 1982 óta rendszeresen, fél évenként találkoznak az érdeklődők. Eddig Eger, Salgótarján, Kazincbarcika, Gyöngyös, Rétság, Tokaj, Hatvan, Balassagyarmat, Encs, Szilvásvárad, Szécsény, Sárospatak, Heves, Salgótarján, Ipolytamóc, Mezőkövesd, Pétervására, Pásztó és Sátoraljaújhely adott otthont ezeknek. A hely- és a téma- választás szoros összhangban történt annak érdekében, hogy a konferencia egyben a felvetett gondolatkör és az adott hely további fejlődéséhez is hozzájárulhasson. — A mostani kiskörei találkozónak miért volt kiemelt jelentősége? — Azért, mert az önkormánya zatok megkezdték működésüket, így számos időszerű kérdés is felmerült az irányítási mechanizmus, a terület és a településfejlesztés, az üzemeltetés, a közművesítés, a lakásügy továbbfejlesztése érdekében. Különösen kiemelt helyet kaptak a településgazdálkodási szolgáltatások, mint a szemétkezelés, a zöld- és üdülőterületek ápoltságának helyzete. A szakemberek úgy vélekedtek, hogy a Tisza-tó térsége jelentős központ és lehetőség egyben! A környező települések társulást hoztak létre az együttműködés és a közös ügyek'eredményesebb megoldására. Mi1 után Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szolnok megyék köz- igazgatási területét egyaránt érinti a Tisza-tó, helyzete sajátságos... — Értesülésünk szerint a közeljövőben országos tervpályázatot írnak ki a tókörnyéki területek rendezésére. — Valóban sor kerül erre, amely a jövőt szolgálja. Természetesen jelentős a Tisza-tó háttere is. Ezeket a területeket olyan települések jellemzik, mint Füzesabony, Heves, Mezőkövesd, amelyek mindegyike fejlődő, és nagyrészt az elmúlt két évtizedben emelkedtek városi rangra. Fejlődőben van a tiszai turizmus is, amelyre nemrég átfogó tanulmányterv készült. Egyébként a konferencia szervezői összeállították a tóra vontkozó irodalom- jegyzéket is, amely jelentős tudományos kutatásokról, elemzésekről és javaslatokról győzi meg az érdeklődőket. Ismertek a halászat és horgászat területi ellentmondásai, verseng a déli és az északi part. Feltáratlan lehetőségek vannak, csodálatos és védendő területek, környezeti hatások, változatos állat- és növényvilág jellemzi e sokak által még nem ismert vidéket. Sajátosak ennek a vidéknek a népi építészeti értékei is, amelyeknek rögzítése és továbbfejlesztése érdekében a kezdeti munkálatok megtörténtek. 1990-ben például építészeti alkotótábor is működött ezen a területen. Van tehát mit tenni a tókömyék fejlesztése érdekében, amely az Alföld igazán kiemelt idegenforgalmi, természet- és környezetvédelmi területe lehet a. következő években. — A víziturizmus után mivel foglalkoznak a következő találkozón a szakemberek? — A XX. konferenciát az idén ősszel Mátraalmáson, Nógrád megyében rendezzük. Ott megint egy speciális témakörrel, a Nyugat-Mátrával és — ezzel ösz- szefüggésben — a falusi turizmus lehetőségeivel foglalkozunk. Remélhetőleg ez is sokakat vonz majd, és lesz olyan sikere, mint a mostani kiskörei találkozónak. Mentusz Károly Férficipők helyett nőiek lettek Mentőövként” jött az olasz piac Kényszerhelyzetbe került az elmúlt hónapokban a Budagant Kesztyűs Szövetkezet hevesi telepének kollektívája. A korábban biztosnak látszott német kapcsolatuk megszűnt. A Manz céggel kötött ötéves szerződésük ugyanis lejárt, amelyet nem újítottak meg. így azután ebben e helyzetben a cipőkészítést egy időre félre kellett tenniük. Ilyen körülmények között sem küldtek el azonban senkit sem. Sikerült megőrizni és együtt tartani a 180 dolgozót, de a munkájuk zömmel a kesztyűgyártásra összpontosult. Molnár Jenő telepvezető erről így vélekedett: — Elsősorban munkavédelmi kesztyűket készítettünk az elmúlt hónapokban, tulajdonképpen 16 ezer párat, annyit, ameny- nyi az egész éves megrendelésünk volt. Emellett természetesen síkesztyűket, kerékpáros- és motoroskesztyűket is olasz megrendelésre. Az általunk készített utcai férfi és női kesztyűk kisebb része hazai piacokra, nagyobb része holland és német területre „utazott”. — Mit tettek az elveszített német partner pótlására ? — A szerencse is mellénk szegődött, amikor májusban — előkészítés után — aláírtuk az olasz Progetto Uno menedzserrel azt a három évre szóló szerződést, amely új piacot, új munkát és előrelépést jelent. Az említett velencei üzletember hat olasz cipőgyárral van kapcsolatban, és ezek igényei alapján végzünk bérmunkát itt Hevesen. Különböző színű és méretű női utcai cipők felső részeit állítjuk össze megrendelésükre. Aprólékos kézi munkát jelent ugyan, de szívesen vállaltuk. — Mikor indul az első szállítmány? — Június 18-án ment az olasz kamion Itáliába az első kétezer pár női cipővel. Év végéig egyébként 60 ezer párat állítunk össze. Elképzeléseink szerint jövőre már 120 ezret. Bízunk abban, hogy ez a munka lehetővé teszi a folyamatos foglalkoztatást dolgozóink körében. Az igazság az, hogy senkit nem szeretnénk elküldeni ebből a kollektívából. Ezért mindent el is követünk, hogy munkánkkal meg legyenek elégedve a partnereink. (mentusz) A hevesi piacon Kirándulások, üzemlátogatások, foglalkozások Nyári napközi a Gyermekházban Az idén először szervez nyári napközit a hevesi Gyermekház. Előzetesen valamennyi általános iskolában meghirdették ezt, és harminchármán jelentkeztek. Június 24-től augusztus 17-ig valamennyi munkanapon, hétfőtől péntekig várják a gyerekeket. Jurányi István igazgatótól arról értesültünk, hogy összeállították a nyári napközi részletes programját. Eszerint délelőttönként és délutánonként gyermek- felügyelő lesz a fiatalokkal. Mind a két napszakban két-három órában szaktanárok foglalkoznak a gyerekekkel. Minden héten rendeznek kirándulásokat. Ezeket többek között Lillafüredre, Miskolc-Tapolcára, Egerbe tervezik. Kerékpártúrákra viszik az ifjakat A latkára, Tarna- mérára és Kiskörére. Az életre nevelést szolgálja, hogy módot teremtenek Heves részleteiben való megismerésére is. így ellátogatnak a könyvtárba, a Finomszerelvénygyár helyi gyáregységébe, az AFÉSZ-hez, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetbe, hogy csak néhány fontosabb intézményt, illetve termelőegységet említsünk. Az érdeklődőknek külön szolgáltatásként arra is lesz lehetőségük, hogy megtanuljanak úszni a strandon, továbbá előkészítő tanfolyam keretében ismerkedjenek az angol és a német nyelvvel. Különben rendszesen tartanak majd foglalkozásokat a fotózásról, a számítástechnikáról, a tűzzománckészítésről is. Ezek mellett agyagozás, gyur- mázás is szerepel a programban. Az étkezést az úgynevezett napközis éttermekben biztosítják naponta a gyerekeknek. Belső udvar a rendőrségen A Hevesi Rendőrkapitányság épületének belső udvarát társadalmi munkában hozták rendbe a helyi középiskola (KOI) diákjai, Fodor Endre igazgatóhelyettes vezetésével. A képen látható belső udvarra hamarosan padok kerülnek, a kiskertben pedig egy ízléses kőkút kap majd helyet. A virágokat, a növényeket a káli honvédség és az erdőtelki arborétum szállítja, így rövidesen kulturált körülmények között várakozhatnak majd az ügyfelek a hevesi kapitányságon. (Fotó: Gál Gábor) Perben a polgármesteri hivatallal, avagy: A demokrácia drága dolog... Heves városában momentán hét tulajdonos helyi polgár áll perben a polgármesteri hivatallal. Ők heten azért fordultak a bírósághoz, mert nem tudják elfogadni a még a tanács által kisajátított telkekért kapott pénz ösz- szegét, illetve egyikük magát az eljárás jogosságát is megkérdőjelezi. A polgármesteri hivatal, az új önkormányzat nyilván örökölte ezt a problémát, ettől függetlenül most nekik keÚ szembenézniük ezekkel a bajokkal is. Az történt ugyanis, hogy 1990-től — lakótelep kialakítása céljából — 140 építési telket alakított ki a tanács. S közben persze „kisajátított”. Az arányokra jellemző, hogy például az egyik 81 ezer forintos (a tanács által megállapított) ösz- szeg helyett most több mint félmilliót kér a tulaj. Vagy egy másik esetben 90 ezer helyett több mint 839 ezret. Ezek bizony tetemes különbségek, s a kért ellentétel mintegy hétszeresét-nyolcszorosát teszi ki az eredeti, a régebbi ajánlatnak. Mindez további jelentős terheket róhat az új önkormányzatra, hiszen milliós kiadásokról lehet szó. Egyenlőre nem is tudják, milyen módon fogják előteremteni a pénzt, hogyan fogják kigazdálkodni a hiányt, avagy hon- nét vesznek el különböző összegeket erre a célra. A vitát a szakértői vélemények döntik majd el megnyugtatóan, ám annyit már ma is lehet látni, hogy a korábbi bírói gyakorlat olykor talán önkényes volt, s most a tulajdonosok érzik annak a lehetőségét, hogy ebből a kényszerhelyzetből legalább a részüket megkaphatják. Az ügy végére tehát majd a szakértők tesznek pontot, az esetleges örökölt tartozásokat pedig az új vezetésnek kell kiegyenlítenie. Hiába — mondhatnánk erre —, a demokrácia drága dolog... Havas András
