Heves Megyei Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-14 / 138. szám

MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP, 1991. június 14., péntek 3. Lelki elsősegély — pénteken is Egerben a telefonos lelki első­segély-szolgálat már nemcsak szombat este 7-től vasárnap reg­gel 7-ig működik, hanem már péntek este 7 órától szombat reg­gel 7-ig. A megnövekedett idő­ben azok hívhatják — ingyen — a 36/ 14-321-es számot, akik élet- vezetési problémáikat szeretnék megbeszélni a szakemberekkel. Ismét A padlás Ma délután 16 órai kezdettel közkívánatra, a rendkívüli ér­deklődés miatt az egri Gárdonyi Géza Színház ismét műsorra tűzi A padlás című musicalt. Biotéka — űj helyen Az eddig a Hatvani Ady End­re Könyvtár és Közösségi Könyvtárban működő gyógynö­vény üzlet elköltözik. Ezért most ideiglenesen zárva tart. Az új hely a hatvani Erzsébet téren, a Hungária Biztosító székháza mellett lesz. Nyitásrjúnius 17-én. Csurka-találkozó A tervek szerint csütörtökön került volna sor Gyöngyösön ar­ra az ankétra, amelyre Csurka Istvánt, az MDF elnökségi tagját, országgyűlési képviselőt hívták meg vendégként. A találkozót és a beszélgetést — az író-politikus elfoglaltsága miatt — ma este 6 órától tartják meg a Török Ignác Szabadidőközpontban. Irodalmi pályadíjak A Független Alkotók Orszá­gos Egyesülete által korábban meghirdetett irodalmi pályázat értékelése megtörtént, a díjki­osztó ünnepségre június 16-án délelőtt 10.30-kor kerül sor az egri TESZ-székházban (Bajcsy Zs. u. 9.). Tanácskozás a lignitről Az utóbbi időben többször felvetődött a kérdés, hogy mi­lyen energiaforrásra támaszkod­jon hazánk. Ma a Mátraaljai Szénbányák gyöngyösi központ­jában az észak-magyarországi lignit felhasználásáról rendeznek tanácskozást, amelyen gazdasági szakemberek és politikusok is részt vesznek. Vesebetegek közgyűlése A Vesebetegek Heves Megyei Egyesületének közgyűlésére szombaton délben kerül sor Egerben, a Markhót Ferenc Me­gyei Kórház dísztermében. Ünneplő iskola A hatvani Kodály Zoltán Ál­talános Iskola ebben az eszten­dőben ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. A szellemé­ben is fiatal intézmény egy kiállí­tással teszi emlékezetesebbé az évfordulót. Mátyássy Gábor fia­tal képzőművész — aki a megyé­ben közismert Dargay Lajos szobrász tanítványa — mutatko­zik be munkáival. Az önálló tár­lat megnyitóját az iskola galériá­jában tartják június 15-én, szom­baton délután háromnegyed 6-kor. Réz Ferenc, az intézmény igazgatója mond megnyitót. // MEGBÍZHATÓSÁG, MINŐSÉG és júniustól 15 %-ka/ KEDVEZŐBB ÁRAK: amerikai számítógépcsalád. EZT IS A TRADER-tól. TRADER Kft. Eger, Bródy S. 5. Telifax: 36/25-006 Közhasznú munkát biztosit a varos Brigádot szerveznek a hajléktalanokból Jelenleg mintegy 30-40 férfi él az egri Szociális Szolgáltató KözpontÁtmeneti szállásán. Ezeknek a személyeknek az ellátása — mint legutóbbi ülésén a városi közgyűlés megállapította — meglehetősen bizonytalan, foglalkoztatásuk is nehézkes. Mind­ezek megoldására született az az elképzelés, hogy az átmeneti szállás lakóiból egy tíz fős, közhasznú munkát végző brigádot kellene szervezni. Az ezzel járó költségek 70 százalékát a Heves Megyei Mun­kaügyi Központ viselné, a fennmaradó összeg — 300 ezer forint — pedig az önkormányzatot terheli. A terv megvalósítása érdekében a polgármesteri hivatal főmérnöki irodája összeállította azt a listát, amely az elvégzendő feladatokat tartalmazza. így dolgoznának a brigád tagjai az Eger-patak felnéme­ti szakaszának tisztításán, az illegális szemétlerakó­helyek megszüntetésén, a közterületeken lévő kon­ténerekre és környezetük rendbentartásán, a pász­torvölgyi övárok rendezésén, a különböző vízfolyá­sok külterületi szakaszainak folyamatos karban­tartásán, az állami telkek gondozásán, és segédkez­nének eltávolítani az illegálisan felragasztott plaká­tokat. A téma megtárgyalása után az illetékes önkor­mányzati bizottságok úgy döntöttek, hogy költség- vetési átcsoportosítással fedezik a foglalkoztatás ki­adásait. Egyben intézkedtek arról, hogy a szüksé­ges 300 ezer forintot utalják át a városi Szociális Szolgáltató Központnak, amely gondoskodik majd a brigád megszervezéséről, a munkára alkalmas emberek kiválasztásáról és irányításáról, valamint az elvégzett feladatok ellenőrzéséről. A televízió tervezőművészete Az iratmegsemmisítőktől a pénzszámlálókig A holnap irodatechnikája Kedden nyílt és ma délután zárul az a látványos programso­rozat, amelyet az egri székhelyű Döller és Lendvai Ügynökség Kft. szervezett azzal a céllal, hogy bemutassák a ma és a hol­nap irodatechnikáját. Az ügy­nökség a múlt év december else­jén alakult, és tevékenységének egyik sikeres ága az említett iro­datechnikai eszközök, illetve anyagok értékesítése. Egyebek között bemutatnak fénymásolókat, író- és számoló­gépeket, iratkötőket, ragasztó­kat és tisztítóeszközöket. Ameri­kai számítógépeket és ügyviteli szoftvereket. Ä legnagyobb ér­deklődést főleg a bankoktól és az iskoláktól az iratmegsemmisítők váltották ki. Ugyancsak a pénz­intézetektől tekintették meg leg­többen a korszerű pénzszámlá­lókat, a menedzserkalkulátoro­kat. Összességében a kiállítás jól segíti ötletekkel, elképzelésekkel a régi irodák korszerűsítését, új eszközökkel való berendezését. Értesülésünk szerint a kft. terve­zi, hogy ősszel ismét hasonló ki­állítást rendez Egerben. Országos tanulmányi verseny Gyöngyösön Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, a Berze Nagy János Gimná­zium és a Mátra Művelődési Központ június 14.-17. között immár a tizedik alkalommal rendezi meg a Mikola Sándor Országos Tanulmá­nyi Versenyt fizikából, Gyöngyösön. A többnapos versengésen ha­zánk 50 legjobb elsőosztályos középiskolás tanulója méri össze tudá­sát írásbeli és mérési feladatokból. A megnyitóra ma a Mátra Művelődési Központ kamaratermé­ben kerül sor este fél 8 órakor, melyet ismerkedési est követ. Szomba­ton délelőtt elméleti tudásukból adhatnak majd számot az ifjú „fizi­kusok”, délután még lazíthatnak is egy kicsit, mert a program egy mátrai kirándulás. Vasárnap délelőtt a Berze Nagy János Gimnázi­umban folytatódik a tehetségkutató tanulmányi verseny, ahol a mé­rési feladatok lesznek szinte egész nap, és természetesen a helyes megoldásokat is megismerhetik majd ez nap a diákok. Az eredmény- hirdetést hétfőn délelőtt a Mátra Művelődési Központban tartják. A legjobb helyezést elért tanulók dijait hagyományosan Gyöngyös és környékének üzemei, vállalatai ajánlották fel. Ide tartozik a MÁV Kitérőgyártó Üzem, Mátraaljai Szénbányák, Gagarin Hőerőmű Vál­lalat és a Mátra Gépgyár. Kiosztották a pályadíjakat Környezetünkről — írásban, rajzban, fotókon Egy korábban meg­hirdetett környezetvé­delmi pályázat díjkiosz­tó eseményére került sor tegnap Egerben. A zö­mében általános iskolás „alkotók” írásban, rajz­ban, fotókon hívták fel a figyelmet szűkebb és tá- gabb világunk pusztulá­sára, megóvásának szükségességére. Az il­letékes — megyei, városi és szakszervezeti — szakzsűri döntése nyo­mán Sándor András, a Heves Megyei Környe­zetvédők Szövetségé­nek ügyvezető elnöke nyújtotta át az 1 000-5 000 forintos dijakat a legértékesebb alkotások beküldőinek. A rajzkategóriában — 110 pályázat érkezett — nyolc harmadik, kilenc második és nyolc első helyezést adtak ki. A legjobbak: Horváth Gyöngyi, Tóth Roland (Gyöngyös, II. Rákóczi F. ált. iskola), Valló Krisztina, Péter Helga (Hatvan, V. iskola), Gnoll Nóra, Tricskó Anna (Eger, VIII. isko­la), Brunner Richárd (Egerbakta) és Vincze Emese (Tamalelesz). Az írott dolgozat kate­góriában — 13 pályázó — Csizmadia Zoltán (Gyöngyös, II. Rákóczi F. ált. iskola) kapta az el­ső dijat. A másddik he­lyet Buborék Annamá­ria — Horváth Andrea, illetve Sándor Melinda — Szabó Eszter (Gyön­gyöshalász) vehette át. Harmadik díjjal Cserfa Orsolyát (Gyöngyösha­lász), Majer Balázst (Gyöngyös, II. Rákóczi F- ált. iskola), illetve a kisnánai általános isko­la 6. osztályosait jutal­mazták. E kategória kü- löndiját nyerte el Deli Tamás (Eger, Szilágyi gimnázium). Á fényké­pes pályázatok — négy sorozat érkezett be — közül Gulyás Mihály (Kál), Magos Gábor, Boszik Sándor (Gyön­gyöshalász) és Szabó Gergely (Gyöngyös, II. Rákóczi F. ált. iskola) összeállítása érdemelt dijat. Külön elismerés­ben részesítették a kis­nánai általános iskola 6. osztályosainak pálya­művét. Könyvtárosok találkozója Az Ady Endre Városi Könyv­tár és Közösségi Ház kétnapos találkozót rendez Hatvanban jú­nius 19-én és 20-án a könyvtáro­sok számára. A Kaszinó témája a féléves együttélés az önkor­mányzatokkal. Szerdán az el­múlt időszak tapasztalatainak közösségi megbeszélésére for­dítják együttletüket, a vendég Szente Ferenc, az Országos Szak- könyvtár főigazgató-helyettese. Csütörtökön Világgazdasági és hazai információk a városi könyvtárakban címmel tartanak tanácskozást, s bemutatják a részvevőknek a Fax újságot. A kaszinó vendége ezen a napon Virágh Tibor újságíró, az MTI munkatársa. Tegnap megnyitották az Eszterházy tanárképző főiskolában a Ma­gyar Televízió tervezőművészetét bemutató kiállítást. A grafikák, fotók, jelmezek, díszletmakettek és bábok — amelyek ismert, látott tévés produkciók emlékét idézik — június 23-ig láthatók a tanin­tézmény első emeletén. (Fotó: Gál Gábor) A krónikus pénzhiány ördögi körében A volt egyházi ingatlanok és az iskolák Górcső alatt az oktatás mai helyzete (Folytatás az 1. oldalról) — A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint ez év január 14-től a vízdíj és a csator­nahasználati díj alaposan meg­emelkedett. Ezt a rendeletet nem mi hoztuk, csupán végrehajtók vagyunk. A fogyasztott vízmeny- nyiséget egyébként a vízmű vál­lalat állapította meg. A késedel­mes számlázás az adatok feldol­gozásával magyarázható. Egyébként a bérlők zöme sokkal inkább az elszámolás módját ki­fogásolja, hogy miért nem a la­kásban élők számához viszonyít­va fizetik a vízdíjat. Ezt viszont egy minisztertanácsi rendelet szabályozza, amit mi nem változ­tathatunk meg önkényesen, még akkor sem, ha mi is rossznak tart­juk. Arra viszont lehetőség van, hogy az önkormányzat saját ha­táskörében újabb rendeletet hozzon. Erre még ebben az év­ben sor kerül. Az igazi megoldás természetesen az lenne, ha min­den lakásban felszereltetnék a vízórákat, s így a tényleges fo­gyasztás után fizetne mindenki. Ennek viszont sajnos a legtöbb helyen műszaki akadályai van­nak. Egyébként ezzel a témával kapcsolatban szeretném hangsú­lyozni, hogy vállalatunknak a vízdijak beszedéséből egy fillér haszna sincs, éppen ellenkező­leg. A befizetetlen vízdijakból származó kintlévőségünk jelen­leg meghaladja az egymillió fo­rintot. Ä lakásbérleti dijaknál ez az összeg 5 millió forint körül van. — Mi indokolta a szemétszál­lítás díjának nagy mértékű meg­emelését? — A tavalyi árakba nem épí­tettük be a megnövekedett ener­giaárakat, másrészt a géppar­kunk nagyon elhasználódott, fel­újításra szorul. Ebben a helyzet­ben nem tehettünk mást, mint hogy emeltük az árakat. Ehhez is érdemes annyi kiegészítést fűzni, hogy tavaly a szemétszállításon 5 millió forint veszteségünk volt, idén az első negyedévben pedig 1 millió 286 ezer forintra rúg ez az összeg. A dijakat csak akkor tudnánk csökkenteni, ha az ön- kormányzatok hozzájárulnának az eszközállomány-pótláshoz, azaz a költségvetésből erre fordí­tanának egy hányadot. Erről körlevélben értesítettük a pol­gármesteri hivatalokat, és jelen­leg is folytatunk tárgyalásokat velük. A dijak mérséklése csak akkor lehetséges, ha megállapo­dásra jutunk a támogatás mérté­kéről. A beszélgetést követően az a benyomásom támadt, hogy a VGV kontra lakosság ügyben nem lehet igazságot tenni. Sajá­tos magyar ördögi körről van szó, amiből a krónikus pénzhiány miatt képtelenség kilépni. A konfliktus — úgy tűnik —felold­hatatlan. Annál is inkább, mert a VGV kezelésében lévő mintegy 2 000 hatvani bérlakás privatizá­ciója még csak most kezdődik. Még csak most, amikor már a legtöbb lakás állaga csapnivaló, s amikor már sok ember a lakbért sem képes fizetni. Ilyen körülmények közepette sovány vigasz az újabb adóssá­gokból megszerezhető ingatlan. Tulajdonosi elégedettségről eb­ben az esetben aligha beszélhe­tünk. De erről se a vállalat, se a lakó nem tehet. Barta Katalin A Pedagógusok Szakszerveze­te Megyei Szervezeteinek Kon­zultatív Fóruma, illetve a Szabad Demokraták Szövetségének par­lamenti frakciója — s a két fél szakértői — a hét közepén esz­mecserét folytattak az oktatás időszerű kérdéseiről. Mint la­punkhoz eljuttatott közös nyilat­kozatukban kifejtik: a górcső alá helyezett kérdésekben kezdemé- nyezően lépnek fel, s további — egyéb, szakmai és érdekvédelmi — témákban ismételt konzultáci­ót folytatnak. Az önkormányzatok és az is­kola viszonyáról: álláspontjuk szerint az önkormányzati dönté­sekbe a fenntartói jogosultságon túl szakmai és iskolafelhasználói érdekeknek is érvényesülniük kell. Ezért szükségesnek tartják, hogy az önkormányzatok okta­tási bizottságaiban az érintett pe­dagógusok és szülők által dele­gált képviselők egyenjugú tag­ként vegyenek részt. Az oktatás finanszírozásáról: az intézmények alapellátását a központi költségvetésnek kell garantálnia. Ennek tartalmát és költségeit a kormányzat minél előbb határozza meg. Tisztázni kell a felelősség megosztását. Ki kell dolgozni a gyermekek meg­felelő szintű oktatását és nevelé­sét, az intézmények működését és az oktatásban dolgozók tisz­tességes bérezését biztosító me­chanizmusokat. Szakítani kell az eddigi bázisszemlélettel, amely indokolatlan különbségeket te­remtett az egyes települések, in­tézmények között. Á finanaszí­rozásnak biztosítania kell az esélyegyenlőséget, az épület- fenntartás és a működtetés, az alapellátás és a többletfeladatok költségeinek szétválasztását. A volt egyházi ingatlanok és az oktatás: az önkormányzatok, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően, szabadon rendel­keznek tulajdonukkal. Nem tart­ják indokoltnak a tárgyaló felek, hogy az állam — bármilyen for­mában — ebbe a jogviszonyba beleavatkozzék. Az önkormánya zatoknak viszont tiszteletben kell tartaniuk az iskolahaszná­lóknak azt a jogát, hogy a gyer­mekek világnézetileg semleges oktatásban-nevelésben részesül­jenek. Továbbá az is alkotmány- ellenes, hogy a pedagógusok kö­zött világnézeti alapon megkü­lönböztetést tegyenek — szögezi le a nyilatkozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom