Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

HÍRLAP, 1991. május 9., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Agrárkamarai közgyűlés Napjaink gazdasági változásai egy sor olyan kérdést vetnek fel, amelyekre az agrárszakemberek is választ keresnek. Egyebek kö­zött ennek jegyében tartja meg éves közgyűlését a Heves Megyei Agrárkamara. A ma délután 2 órakor kezdődő tanácskozáson — erre a megyei földhivatal ta­nácstermében kerül sor — Szűcs László elnök teijeszti elő a ka­mara eseményeiről szóló beszá­molót, majd az idei tennivalók sorát beszélik meg, s egyúttal módosítják az alapszabályt is. Vízhiány, nyomáscsökkenés Egerben Áramszünet miatt vízhiányra, illetve nyomáscsökkenésre kell számítani pénteken Egerben, az Almagyár-dombi hidroforzóná­hoz tartozó részen. Ez a korláto­zás reggel 7 órától délután 4-ig érinti a Leányka utca — Legányi út — Bérc út — Cifrakapu út — Türk Frigyes út által határolt te­rület, valamint az attól északke­letre eső városrész fogyasztóit. A Heves Megyei Vízmű Vállalat ezúton is kéri a lakosság megér­tését. Botanikustűra A gyöngyösi természetjárók vasárnap a Mátrába kirándul­nak. A 14 kilométeres botani­kustűra állomásai: Mátrafüred — Pipis-hegy — Szent Anna-tó — Sár-hegy — Gyöngyös. Az er­dei kisvasút Gyöngyösről 7.40- kor indul. A Heves Megyei Ter­mészetbarát Bizottság viszont szombaton rendezi meg a Ko- lacskovszky tájékozódási ver­senyt felnőtt, ifjúsági és gyermek kategóriában. A csapatokat a szarvaskői vasútállomáson reg­gel 8 órától indítják. Ásványbörze az MMK-ban Vasárnap rendezik meg az eg­ri Megyei Művelődési Központ­ban az V. egri ásványbörzét, amelyen a közönség szavazatai alapján kiadják a legszebb ás­ványcímet, előtte viszont drága­kő- és ásványmeghatározást tart dr. Lukács József, az ELTE ás­ványtani tanszékének tanára, il­letve Sík Péter recski szakértő. Az érdeklődők egyúttal megte­kinthetik a „Miért kell védeni a természetet?” című kiállítást, amelyen Szontágh Pál bélyegei szerepelnek. Pilinszky-est, Gazember-koncert „Egy óra Pilinszky ürü­gyén... ’ címmel rendeznek iro­dalmi estet a gyöngyösi Török Ignác úti Polgári Kávéházban pénteken 19 órától. Május 11-én pótolja elmaradt városi koncert­jét Waszlavik Gazember László, akivel a Volán-kultúrházban ta­lálkozhatnak rajongói este 8 órától. Ökológiai gárda Gyöngyösorosziban Május 12-én, délelőtt 11 óra­kor alakul meg Gyöngyösoroszi­ban a Magyar Ökológiai Gárda. Az esemeny kapcsán rendez gyűlést a templomkertben a Gyöngyösoroszi és a Mátravidék védelmére létrehozott környe­zetvédelmi alapítvány. Rajz szakos tanáijelöltek tárlata Az ICOMOS egri épületében lévő művészklubban szerepel­nek munkáikkal e hét elejétől az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola rajz szakos hallgatói. Tárlatuk május 15-ig tekinthető meg. Gazdát keres egy kutyus Ápolt, kölyök fiúkutyát talál­tak május 7-en az egri Belvárosi ABC előtt. A fekete szőrű, fején és hasán világos foltokkal tarkí­tott jószág megtalálói várják a f azda vagy egy befogadó állat­arát jelentkezését munkaidő­ben a 36/13-759-es telefonon. Képviselői fórum Feldebrőn Pénteken este 6 órai kezdettel képviselői fórumot tartanak Fel­debrőn. A községi könyvtárban találkozhatnak a helybeliek a körzet országgyűlési képviselő­jével, Elek Istvánnal, aki ezúttal időszerű gazdaságpolitikai kér­désekről, valamint a T. Ház munkájáról ad tájékoztatást, majd válaszol a jelenlévők kér­déseire. A kárpótlás „földhözragadt” kérdései (Folytatás az 1. oldalról) Pete János elnökhelyettes sze­rint: — Ez még csak később derül ki, amikor megértik az emberek a kárpótlási törvény adta lehető­séget. Mindenki fölméri majd, hogy érdemes-e gazdálkodásba kezdeni. A legtöbben úgy gon­dolkodnak, hogy bérletbe kiad­ják a területet azoknak, akik a megművelésre vállalkoznak. El­árulom, ez utóbbiak kevesen lesznek, hiszen őket is sújtja a mezőgazdaságra pillanatnyilag nehezedő nyomás. Egyre többen érdeklődnek viszont: ha a téesz- nek adnák bérbe, mennyit tud­nánk a földért fizetni. Nos, csak annyit, amennyit a pillanatnyi piaci lehetőségek engednek szá­munkra. Most a növénytermesz­tésben a kiadásaink megközelí­tik a 30 százalékos növekedést, az értékesítési áraink viszont nem, vagy alig néhány százalék­ban nőnek. A legrosszabb pozí­cióban van jelenleg a búza, amelyre szerződésünk sincs. * * » A téeszben azt is elmondják: a szövetkezet adminisztrációs ter­hei a kárpótlási törvény végre­hajtása során óriási mértékben megnövekednek. A paragrafu­sokban is megerősítést nyert, hogy a termelőszövetkezet a földterület, a tábla kijelölésében érintett. Hármas bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjai: egy személy a téesz, egy azok részé­ről, akik ki akarják méretni a föl­det, s egy az önkormányzat kép­viseleteben. S hogy mikor kerül erre sor? Valószínű, hogy az őszi vetési időszak előtt. Hatvanban már idén tavasszal tartottak egy beszélgetést a földigénylőkkel, akik sokallták az úgynevezett mezei leltárértéket, melyet a té­esz az elmúlt évtől a földre fordí­tott. Ezért legtöbbjükkel arra a megállapodásra jutottak, hogy a betakarítás után jelölik ki a táb­lákat. Viszont tény, hogy min­denkinek az lenne a legelőnyö­sebb, ha minél hamarabb meg­születne a végrehajtási utasítás. Hisz maga a törvény is azt tartal­mazza, hogy az igényléseket há­rom hónapig lehet benyújtani, s még több mint hat hónap, amíg elbírálják azokat. Vágó Józseftől, mint a Teszöv elnökétől is tudakoljuk: — A mezőgazdaság jelenlegi helyzetét figyelembe véve, ki­szolgáltatottak-e a termelőszö­vetkezetek? — Egyértelműen. Elsősorban a piac és a piacpolitika sújt min­den gazdaságot. Tovább nő a ka­mat, egyre több a bizonytalansá­gi tényező. S visszatérve a tör­vényre: azért is várjuk türelmet­lenül a végrehajtási utasítást, hogy kizárjon minden félreértést, félreértelmezést, félremagyará­zást. A szövetkezetek koncepci­ója messzemenőkig a törvény tisztességes, emberséges végre­hajtása. Hosszú távú egymás mellett tevékenykedést a kisgaz­dákkal sem lehet másként elkép­zelni. Továbbmenve: változatla­nul személyes meggyőződésem, hogy egy bizonyos mennyiségű kis-, közép- és nagyüzem marad majd. Hiszen a földterület nem ment összébb Magyarországon, ezt meg kell valahogyan művel­ni. Csak a forma a kérdés. Ugyanakkor a tulajdonjog egyáltalán nem zavarja a terme­lés technikáját. Attól viszont tar­tok, hogy az érintettek nagy ré­sze egészen mást várt e törvény­től. Mert hiszen nem lesz most milliomos senki. A piaci árviszo­nyok megváltozása miatt átren­deződtek a nagyságrendek: ma­napság egy átlagos fizetésű falusi család csak akkor tudna megél­ni, ha mögötte 60, vagy adott esetben 100 hektár föld lenne. De azt meg is kellene művelni, márpedig megfelelő eszközei er­re nincsenek. Ugyanakkor ha­zánkban a 50-60 ezer mezőgaz­dasági szakember a nagyüzemi gazdálkodásra kapott képzést. A jelenlegi agrároktatás nem válto­zott, nincs farmerképzés. S a tár­sadalmi háttér a magángazdál­kodáshoz? Bitumenúttal, gázzal, csatornával, vízzel ellátott tanyát találni-e Magyarországon? Summa summárum, változat­lanul sok a bizonytalanság, a nyi­tott kérdés... Mikes Márta „Magam törvénye” Irodalmi randevú és kettős tárlatnyitás Hatvanban Idén húszéves a Hatvani Galé­ria, amely az eltelt két évtized so­rán közel kétszáz kortárs festőt, szobrászt, iparművészt juttatott bemutatkozási lehetőséghez, de több százra tehető azok száma is, akik az országos hírű tájfestésze­ti, vagy az Arcok és sorsok című portrébiennálék kiállító vendég- művészei voltak. És akkor még nem említettük a külföldről ér­kezett kiállításokat, amelyek a szomszéd országok képzőművé­szeti kultúrájával ismertették meg a művészi szépet igénylő helybélieket, diákokat, felnőtte­ket egyaránt, vagy éppen a vá­rosba érkező kirándulócsopor­tokat. Nos, ma este fél 6 órakor ismét két művész, egyben két műfaj képviselőit mutatja be a galéria közönségének dr. Reisinger Já­nos műtörténész, a Tudományos Akadémia munkatársa. Debre­cenből az utóbbi években festett műveinek válogatását hozza el Égerházi Imre, a Hortobágyi Művésztelep életrekeltője és ve­zetője, a földszinti teremben pe­dig a fővárosban élő és munkál­kodó tehetséges, fiatal fotómű­vész, Vőcsei István új tárlatának "premierje” lesz, mivel kiállítási anyaga Hatvant követően több nyugat-európai városban is kö­zönség elé kerül. Ahogyan annyi éve már, úgy e mostani kettős tárlatnyitás is a múzsák testvériségének jegyé­ben zajlik le, éspedig a Délsziget folyóirat új számának megjele­nése alkalmából. E „Magam tör­vénye” című verses-zenés rande­vút Bacsa Tibor vezeti, a lap szerkesztőjével folytatott beszél­getése során pedig jóformán fél évszázad művészeti és kultúrpo­litikai problémái felbukkannak, ám hogy minél szórakoztatóbb legyen ez a találkozó, a program­ban fellép Sáfár Anikó színmű­vésznő és Hargitai Géza fagott­művész is. Másnap, május 10-én ezt a műsort a szereplők Hódmezővá­sárhelyen, a Petőfi Művelődési Központban szintén bemutatják. Az Ars Agria — a nagyközönség előtt Az elmúlt évben az egri kép­zőművészek egyesülete, az Ars Agria többször hallatta szavát. S bár a képzőművész közösség tagjai valamennyien ismert alko­tók, mégis gyakran érte őket az a vád az utóbbi időben, hogy csak kémek és — ilyen megjegyzése­ket is kaptak — csak követelnek. Most mód nyűt arra, hogy mun­káikkal kiálljanak a nagyközön­ség elé, ne csak egyenként, ha­nem együttesen, közösségként is bemutatkozzanak. — Régen érlelődött már ennek a kiállításnak a gondolata — mondta Kishonty Jenő, az egye­sület vezetője. — Most szövetsé­gesekre találtunk: a Gárdonyi Géza Színház támogatta az ötle­tet, helyet adott. Felkerestem a megyei önkormányzat, az egri polgármesteri hivatal vezetőit, valamennyien örömmel fogad­ták a vállalkozást. — Miben tér el ez a kiállítás az előző évek csoportos bemutatói­tól? — Az Ars Agria valamennyi tagja készül a „megméretésre’’. Lesz zsűrizés is, de az igazi tét mégis a város, a régió megítélése, s természetesen egymásé is. Te­hát mindenképpen sokszínű anyagra lehet számítani. S olya­nok is bemutatkoznak most, akik évekig nem álltak elő kiállítási anyaggal, vagy mert nem kérték őket, vagy mert önmaguk is ma­gasra állították a mércét. Ezért aztán úgy terveztük, nemcsak a legújabb alkotásokból hozunk, hanem régiekből is. A megnyitót május 20-ra tűztük ki, s öröm­mel vettük, hogy dr. Ringelhann György polgármester elvállalta a bevezetőt. Ám a hivatalos meg­nyitó előtt, már május 17-én sze­retnénk berendezni az előcsar­nokot, ekkor ugyanis premierre készül az egri társulat, s így az odaérkező közönség már talál­kozhat a képeinkkel, sőt, szét­nézhet a Műhelysarkokban is. — Ez valami új dolog? — Tervezzük, hogy a laikuso­kat is közelebb hozzuk szak­mánkhoz: a tárlat négy sarkában egy-egy képzőművészeti techni­ka (a festés, a szitanyomás, a fa­metszet, a rézkarc) alapfogásait, módját is megmutatjuk az érdek­lődőknek. Még szeretném el­mondani, hogy köszönettel tar­tozunk mindazoknak, akik segít­ségünkre voltak: a vármúzeum­nak, aki paravánokat ígért, s a többi kulturális intézménynek. Míg az előkészületek tartanak, természetesen szívesen vesszük más támogatók jelentkezését is. Bízunk benne, hogy lesznek olyanok, akik a művészet támo­gatását szívügynek tekintik, akár úgy is, hogy egy bemutatkozó tarlat, katalógus költségeihez já­rulnak hozzá (írásban az egyesü­let címén: Eger, Grónay u. 9., vagy a 17-280-as egri telefo­non). -ji­Lehet tovább mosogatni Jó volt a tévé-kettőn a film előtti szignál. Lehet, hogy nem szép vagy esztétikus, mindene­setre harsány és figyelemfelkel­tő. Addig a pár másodpercig, amíg tartott, ágyba lehetett kül­deni agyereket, gyorsan befejez­ni a mosogatást, netán hirtelen pizsamára vetkőzni és bebújni a paplan alá, egyáltalán: ráké­szülni, észrevenni, hogy most akkor kezdődik a film. Ennek most vége. Az új szignál gyönyörű, befo­rog, kiemelkedik, dizájnos, a számítógépes grafika minden vívmányát egyesíti, az ember nem is tudja hirtelen, hogy most a SA T-ot látja, vagy tényleg a magyar adót. A műsoron ígért változások szemmel láthatók: íme, a megújult vezetés a legki­sebb apróságra is odafigyel, tudja meg a néző, hogy ez most már más. Új idők jönnek. Az új idők szignálja szolid. Halk, a zenéje egyáltalán nem mászik a fülbe, nem fúj riadót, nem értesít. Csak modern. Ugyanakkor céltalan is, nem vá­lik el az előtte sugárzott komoly­zenei koncerttől, de talán még a Telesporttól sem, van, és ez a lé­nyeg. A tévé működik. Lehet to­vább mosogatni. (doros) Nemzetiségi találkozó Kisnánán Kisnána község szlovák nemzetiségi hagyományainak ápolását ál­talános iskolai szakköri foglalkozások és testvéri kapcsolatokon ala­puló találkozások segítik. Ä budapesti Szlovák Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium mellett működő központi táncegyüttesvolt leg­utóbb a falubeliek kedves vendége Hollósy Tibornéval, illetve Varga Zoltánnalaz élen. A megjelenésében színpompás, felkészültségében kitűnő művészeti csoport ez alkalommal az édesanyákat köszöntötte a tanintézet hirtelen „kultúrházzá alakított” tornatermében — érthe­tően fergeteges sikert aratván. Látogatóinak a település a tapson kí­vül is kifejezésre juttatta köszönetét a varázslatos percekért. Az isko­lai takarékszövetkezeti csoport maga készítette szlovák népviseleti babával és emlékezetes uzsonnával tette felejthetetlenebbé a főváro­siak látogatását. Önzetlen segítők Véradók a Gagarinban A vöröskeresztes világnap al­kalmából ünnepi megemléke­zést tartottak tegnap Visontán, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál. Az esemény Laborczy György- né vöröskeresztes titkár megem­lékezésével kezdődött, idézve az ideijelszót: „ Gyújts fényt a sötét­ségben”. Az előadó kiemelte: ez kifejezi, hogy nemcsak a hábo­rúk sérültjein kell segíteniük az embereknek, hanem a hazai rá­szorulókon, elesetteken és bete­geken is. Az egy-egy véradás al- * kalmával önzetlenül nyújtott se­gítség is nemes emberi tett, amely úgyszintén a Vöröskereszt legfontosabb feladatai közé tar­tozik. Az ünnepség további részé­ben dr. Csonka Péterné, a Gyön­gyösi Vérellátó Állomás vezető­je köszöntötte a véradókat, s szólt az elért eredményekről, ne­hézségeikről. Mindezek után el­ismerések átadására került sor: a GHV dolgozói közül Deák Mi­hály, Gondi József és Temesvári Ferenc 50-szeres véradásért ré­szesült kitüntetésben. Több mint félszáz önzetlen segítő pedig a többszörös véradásért járó elis­merést vehette át. A rendezvény végén a Bugát Pál Kórház orvos­igazgatója, dr. Nagy János tar­tott előadást az intézmény re­konstrukciójáról és az egészség- ügyi ellátásról. (kb) Gerincegyenesítő gyermektorna A gerinc helyzetét és mozgá­sait — mely a testtartásnak döntő tényezője — meghatározott iz­mok, izomcsoportok megfelelő tónusa, működése szabályozza. Heves megyei statisztikai adatok szerint az óvodás gyermekek 30 százaléka gyenge lábizomzatú, lúdtalpra hajlamos, 5-10 száza­léka renyhe tartású, gyenge törzs- és hátizomzattal rendelke­zik. Mindez kezdetben még csak olyan tartáshibákhoz vezet, amelyek korrigálhatok, bizo­nyos fokon túl azonban már ma­radandóan deformálja a gerin­cet. Az izomzat erősítése rend­szeres edzés esetén 9-10 éves ko­A bogácsi Hórvölgye Mgtsz pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: felsőfokú szakirányú végzettség, 5 éves mezőgazdasági nagyüzemi gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. Szolgálati lakást szükség esetén biztosítunk. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a tsz elnökénél. Cím: 3412 Bogács, központi géptelep. V J rig lehetséges. Az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Heves Megyei Intéze­tének egészségvédelmi osztálya segítséget kínál azoknak a szü­lőknek, akiknek gyermeke feltű­nően rossz lábtartású, cipőjének egyenetlen kopása jelzi, hogy hi­bás, fáradt a testtartása. Láb- és testtartást javító tornát hirdet 5-10 éves korúaknak. A díjtalan foglalkozások május 18-án kez­dődnek az Egri Gyermek-Sza­badidőközpontban. Jelentkezni a 10-233-as telefonon lehet, vagy személyesen az egészségvé­delmi osztályon: Eger, Grónay út 3. Import holland ^ bálás ruhaneműt vásároljon egyenesen az importőrtől! Folyamatos ellátás, megbízható minőség a Country Trade Kft bélapátfalvai raktárában. Kiszolgálás: H:P-ig 8.30-15 óráig Érdeklődni lehet: Ötvösné Fehér Zsuzsanna üzletvezetőnél Telefon: 06-36/54-202 Zalaform Kft ^^Country Trade Kfl^J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom