Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-25 / 121. szám
HÍRLAP, 1991. május 25., szombat PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Ivadéknevelő öböl Amint azt már hírül adtuk, a közelmúltban új horgászegyesület alakult Recsken, ahol a szajlai Búzakalász Tsz-től bérbe vették a két község között lévő búzásvölgyi tavat. A recski horgászoknak most az az elképzelésük, hogy a tó egy arra alkalmas részén ivadéknevelő öblöt alakítanak ki, ahol pontyokat nevelnek majd. Mennyi jut élelmiszerre? Meghatározták a parádi oktatási és szociális intézmények élelmezési nyersanyagköltségét. A községi önkormányzat idén május 1-jétől 25 százalékos költség- növekedést javasolt, amelyet az első fél év végét követően újból felülvizsgálnak, szükség esetén pedig módosítanak is. A testületi döntést az alapvető élelmiszerek jelentős részének áremelkedése indokolta. Tarnaleleszi lakástámogatás Csütörtökön ülésezett Tarna- lelesz önkormányzata, amely PalkovicsÁkos .Pa'/polgármester vezetésével egyebek között meghallgatta a MEFAG és az Egyetértés Tsz tájékoztatóját a fakitermelésről, amelyre korábban lakossági panaszok érkeztek. Szó volt továbbá a helyi lakáshozju- tási és kamattámogatások mértékéről: az idén egy helybeli kaphat 50 ezer forintos vissza nem térítendő hitelt, hárman részesülhetnek összesen 350 ezer forint kamatmentes kölcsönben, s tíz polgár juthat támogatáshoz a törlesztőrészletek fizetésére. „Szép” volt, fiúk...! Mónosbélen akadtunk e nem mindennapi látványra. A helyi vasútállomáson álló tizenegy vagonból négy-öt a képeken látható módon, míg a többi valamivel jobban néz ki. Mint megtudtuk, körülbelül három hete kerültek Mónosbélre, előtte Egerben állomásoztak, apróbb javításokra várva. A várakozás közepette a helyi „erős fiúk” bebizonyították rajtuk „tehetségüket”: kitörték az összes ablakot, szétverték a WC-ket, felhasították az üléseket, kitépték az elektromos vezetékeket, s így az „apróbb javítás” minden bizonnyal nem lesz megfelelő kifejezés, ha ezek a vasúti kocsik végül begördülnek a javítóműhelybe. Viszont: egyesek az értelmetlen pusztítás helyett jobb szórakozást is találhatnának maguknak szabadidejükben... (Fotó: Gál Gábor) Pétervásári szemmel Az önkormányzatok Németországban — Fél esztendeje már, hogy hazánkban a demokratikusan választott önkormányzatok kezükbe vették saját ügyeik intézését. Az eltelt néhány hónap történelmi mércével mérve igazán kevés, de talán arra elegendő, hogy megkíséreljük feltárni, milyen különbségek és azonosságok vannak a magyar és az európai —főleg a német — önkormányzatok gyakorlata között — mondta dr. Gyula Zoltán, Pétervására önkormányzatának jegyzője, aki több alkalommal járt németországi közigazgatási tanulmányúton. — A háborút követő közigazgatási fejlesztés Európában talán a németeknél sikerült a legjobban, mert náluk mindent elölről kellett kezdeni. A decentralizált rendszerű felépítésnek az volt az alapja, hogy egészséges demokrácia csak ott lehet, ahol erős önkormányzat létezik: így alakulhat ki hatékony kapcsolat a lakosság és a helyi vezetés között. — Bajor és Baden-Württemberg tartományban járva milyennek látta az önkormányzati működést, a települési feladatokat? — A bajor tartomány járásaihoz tartozó községek és a magyar önkormányzatok kötelező feladatai szinte azonosak: olyanok, amelyek biztosítják egy-egy település alapvető működési feltételeit. Ilyen például a közutak építése, tisztítása, a közvilágítás, a temetkezés, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés, valamint az alapfokú oktatás biztosításá. A különbség a két igazgatás között az, hogy az oktatás terén a bajor helyi önkormányzatoknak csak a tárgyi feltételeket kell biztosítaniuk, s a magyar szabályozástól eltérően az iskolaigazgató, illetve a pedagógusok munkáltatói jogait egy szinttel fentebb, a járások gyakorolják, amelyek Németországban még jelenleg is funkcionálnak. A kötelező feladatokon túl az ottani önkormányzatok anyagi erejük függvényében az idősgondozást, a kultúra ápolását, a felnőtt- oktatást, a könyvtár, a múzeum fenntartását, a népi ünnepségek és a sporttevékenység finanszírozását is biztosítják. — Miként vázolható a német közigazgatási szervezet felépítése? — Németországban még külön-külön használják a községi és városi elnevezést, ennek ellenére azonban jogállásuk teljesen azonos. A települések testületek hat (nálunk négy) évre választják, ugyancsak törvényben megszabott tanácstagi létszámmal. Például: Bajorországban ezer lakosra 8, kétezerre 12, háromezerre 14, ötezerre 16, tízezer lakosra 20 tanácstagot választanak, míg a továbbiakban 10 ezer lakosként 4-4 fővel növekszik a tanácstagok száma. A testületek — hasonlóan a magyar gyakorlathoz — bizottságokat választanak. Ezek összetétele tükrözi a testületben kialakult pártarányokat. A különböző bizottságokba külső szakembereket is bevonnak. Érdekes különbség a magyarhoz viszonyítva, hogy minden bizottságnak a polgármester a vezetője... A német választási rendszer egyébként kizárja azt, hogy a tanácsba — le- és felmenő, valamint oldalági fokon — rokonok kerüljenek. Tehát, ha a választáson két testvér vagy házaspár indul, csak az lehet tanácstag, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ez a rendszer a döntések tisztaságát igyekszik ilyen módon is garantálni. — Hogyan alakul az önkormányzati gazdálkodás? — A németek komolyan veszik azt, hogy igazi önkormányzat csak akkor alakulhat ki, ha az államtól viszonylagos anyagi függetlenséget élveznek. Ezért az önkormányzatok (tanácsok) gazdálkodása kétszintű. Van egy Költségvetésük a település működtetésére (kötelező és önként vállalt feladatok), melyek forrását a helyi adók képezik. Viszonylag alacsony adóval terhelik a beépítetlen telkeket, nagyobb adót kell fizetni a beépített telkek után, a döntő hányadot azonban az ipari adó teszi ki, ezt a nyereség arányában kell fizetni. A másik költségvetés a fejlesztési forrásokat tartalmazza. Amennyiben egy község saját beruházásban kíván egy nagyobb létesítményt felépíteni (iskola, stadion stb.), akkor indokolt esetben a költség 80 százalékát egyszeri hozzájárulásként az állam biztosítja, míg a további húszat a saját bevételeiből kell fedeznie. — A sajátos helyi pártviszonyok között mennyiben szabadok döntéseikben a képviselők? — Németországban sem a pártprogram, sem a választási ígéret, sem pedig a frakciófegyelem nem kötelezi a képviselőket. Csak a települési érdekeken belül — és csak a nagyobb egészet, a közérdeket állandóan kiemelve — van és lehet tere az egyes csoportok érdekei hangsúlyozásának és képviseletének. A frakció vagy a szűk választói közösség „kívánsága ” törvényellenes beavatkozást jelent a képviselő-testület döntési szabadságába. Ellentmondani látszik ennek az a tény, hogy a képviselő-testületek összetétele nagymértékben a pártokra és egyéb érdekcsoportokra épül. Ezt a látszólagos ellentmondást a gyakorlatban úgy oldják fel, hogy a képviselők eleve olyan programmal indulnak a választáson, amelyben az egész településsel szemben vállalnak kötelezettséget. A frakciók esetleges különérdekeit csak akkor képviselik, ha az önkormányzat a település jogi, gazdasági, szociális, kulturális stb. területeinek összér- dekeit — teljes terjedelemben —feltárja az erre irányuló gondos és alapos vizsgálat... — ...Amire nálunk még kevés példa adódik. — Valóban. Ezért ezt a jó — igaz, több évtizedes harc közben csiszolódott — gyakorlatot kellene követnie a magyar önkormányzatnak is. Nálunk is az lenne a kívánatos, ha a frakciók a település egészéért éreznének felelősséget, s a pártok közötti vita csak a másmás megoldási módszerekben jutna kifejeződésre... — összegezte tapasztalatait dr. Gyula Zoltán. (-s) Levél Bükkszékről Kinek milyen a végzettsége? Többször is foglalkoztunk már lapunkban a bükkszéki „idegenek” ügyével. Nemrég ezzel a témával kapcsolatban egy levél érkezett szerkesztőségünkbe a bükkszéki ifjúsági táborból. Idézzük: „Tisztelt Rénes Úr!” A Hírlapban megjelent „Újra a bükkszéki idegenekről” című cikkben a személyemmel kapcsolatban leírtakhoz szeretnék néhány gondolatot fűzni. Idézem a cikk utolsó részét: „A sajtó mindössze híreket, információkat közöl, utánajár bizonyos dolgoknak”. Amennyiben a cikkben hitelességre törekszik, úgy egy hibát elkövetett, nevezetesen: csak az egyik fél véleményét vette alapul, a másiknak nem járt utána. A pontosság kedvéért közlöm, hogy középfokú geológus és kőolaj bányászati technikusi képesítéssel rendelkezem. A magánszférában vállalkozói tevékenységet folytatok. A képesítésem valóban nem kapcsolódik szorosan az ifjúsági táborban végzett szervező és lebonyolító munkához, de Orbán Úr is elfelejtette közölni a képesítését. Véleményem szerint a középfokú kertészeti képesítés ugyanolyan messze van a közművelődéstől, mint a „fúrómester” a táborvezetéstől, azzal a különbséggel, hogy az én munkámban még nem találtak kivetnivalót.” Kemény József mb. táborvezető * * * Tisztelt Kemény Ür! Én a pontosság kedvéért azt közlöm, hogy a cikkben az egyik fél Orbán Gábor faluház- vezető, a másik fél Huszár István polgármester volt. Elsősorban a kettejük közötti vitáról szólt az írás, nem pedig arról, hogy Ön fúrómester-e, vagy sem. Egyébként az ügy eldöntése mellett a bizonyítványok ellenőrzése szintén nem feladata a sajtónak. (rénes) Önkormányzati ülés Párádon Határozat a parkoló ügyében Párád önkormányzati testületé másfél hónapos szünet után a közelmúltban tartotta meg újabb ülését, melyen már jelen volt a hivatalát április közepétől betöltő jegyző, Varró Gyula is. Az ülés vendége volt dr. Gagyi-Pálffy András, a Recski Ércbánya Vállalat igazgatója. Köztudott, hogy ha a vagyonügynökség is úgy dönt, nem kell bezárni a partnerre talált bányát. A legfontosabb feladatok közé tartozik a bánya létesítésével kapcsolatos műszaki és jogi kérdések rendezése, így ezen belül a bányatelek-kialakítási engedélyek megszerzése az érintett önkormányzatoktól. A bányatelek teljes területéből 0,3 négyzetkilométer parádi közigazgatási terület. Nos, az igazgató tájékoztatása és az elhangzott vélemények alapján a testület hozzájárult az említett engedély megadásához, azzal, hogy csatolni fogják feltételeiket és egyéb kívánalmaikat is. A parádfürdői strand sorsáról is érdemi döntés született az ülésen. Az önkormányzat a strandot bérbeadás útján kívánta hasznosítani, ennélfogva egy évre bérleti szerződést kötött azzal a parádi vállalkozóval, aki egyébként a strandon működő büfét és sörözőt is üzemelteti. Az úgynevezett klasszikus parkterület, a temetők s a nyilvános WC-k fenntartási, karbantartási, valamint üzemeltetési feladatainak ellátására még korábban pályázatot írt ki a testület. A pályázat határideje lejárt, s most elbírálták a beküldött anyagokat. A nyertes azóta már meg is kezdte a munkát. Régóta foglalkoztatja a községbelieket a parádfürdői parkolóban épülő pavilonok sorsa — a Hírlap is többször írt az ügyről —, amelyről most szintén tárgyalt a testület. A polgármester a közelmúltban felkérte a megyei főépítészt a vizsgálat lefolytatására. Kiderült, hogy jó néhány jogszabályba ütköző intézkedés — határozat és ezek figyelmen kívül hagyása — szerencsétlen időrendi egybeesése révén alakult ki a jelenlegi állapot. A vélemények és a jogszabályi lehetőségek alapján úgy tűnt, két alternatíva adíódik, kétféleképpen határozhat az önkormányzat. Az egyik esetben lezárja az ügyet, s mint meglévő állapotot, egyéb kitételek mellett tudomásul veszi. A másik esetben viszont a rendezési terv megvalósíthatósága érdekében eljárást kezdeményez. Tekintettel arra, hogy az építtetők jóhiszeműen, építési engedély alapján végeztek a munkát, a kártalanítás joga vitathatatlan. Felvetődik az érintett személyek felelősségre vonásának kérdésé is: kik és milyen mértékben felelősek a kialakult helyzetért, s hogy vajon a felelősségre vonás megoldaná-e a gondokat? Több mint kétórás vita után is úgy tűnt, hogy nem tud állást foglalni az ügyben a testület, hisz az elszabadult indulatok, szemrehányások, vádaskodások, sértő megjegyzések, személyeskedések felkorbácsolták a hangulatot, megnehezítették a reális gondolkodást. Végül mégis létrejött a minősíthető határozati javaslat, mely szerint: „ Tekintettel arra, hogy egyéb megoldások lehetősége a képviselő-testületre oly terheket róna, melyek véghezvitelére, megvalósítására reális lehetőséget nem lát, a fennálló állapotot tudomásul veszi. Ezzel egy időben a képviselő-testület kezdeményezi a személyek felelősségének megállapítását. A testület kiköti, hogy az építkezéssel járó területet az építkezők csak a legszükségesebb mértékig vehetik igénybe, egyúttal felhívja figyelmüket, hogy az építkezés a helyi és az idegenforgalmat nem zavarhatja. Felhívja az építkezőket az építkezés mielőbbi befejezésére. ” A testületi tagok közül egyébként néhányan nem fogadták el ezt a határozati javaslatot, mivel nem érezték magukat hivatottnak arra, hogy olyan emberek felelősségre vonásában működjenek közre, akik a múltbéli vezetés alatt követtek el hibákat, függetlenül attól, hogy a felelősségre vonás jogos-e, vagy sem. Simon Sándorné Tévedés (Rénes György karikatúrája)
