Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-18 / 115. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. májas 18., szombat A moszkvai Lenin-hegyen az első szovjet hazai léggömb felbocsátására készülődnek Az első szovjet hazai léggömb A levegő szerelmesei a moszkvai Lenin-hegyen tanúi lehettek az első szovjet hazai léggömb felbocsátásának. — A léggömböt az „Aeroöko- lógia” tudományos termelői egyesülés útmutatása alapján, a hadiipar békés célú átállításának jegyében készítették volt hazai hadiipari üzemekben — mondja Alekszandr Komisszarov, az első szovjet léggömb pilótája. — A léggömb kizárólag hazai anyagokból készült. Mind az égőfej, mind a ballon megfelel a magas műszaki követelményeknek, így versenyképesek vagyunk a hasonló külföldi modellekkel. Sikerrel szerepeltünk franciaországi, spanyolországi és olaszországi nemzetközi versenyeken. A Szovjetunióban sokat repülünk azzal a céllal, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia megbízásából kutassuk Moszkva és a moszkvai terület légkörét. A Lenin-hegyen a tudományos tevékenységen kívül kereskedelmi munkát is végzünk. Reklámfilmet készítünk az olasz Vera Mo- da Shop című lapnak. Terveink között szerepel egy elvileg új konstrukciójú léggömb tervezése és építése. Alekszandr Komisszarov, az első szovjet hazai léggömb parancsnoka Szóláshasználatunk sajátos szerepkörének bővülése Egyre többen és egyre gyakrabban hangoztatják, hogy meg kell fékeznünk a feleslegesen hi- vataloskodó és szakszerűsködő nyelvhasználati buzgalmat. Kerülnünk kell a túl szapora szókkal való élést: törekedjünk a tartalmas, a magvas szövegformálásra! A fecsegő közhelyek, az öntetszelgő divatszavak, a megfelelő magyar nyelvi formákat háttérbe szorító idegen szavak ne kisebbítsék se a mondanivaló, se a megfogalmazás hitelességét és szemléletességét. Közéleti nyelvhasználatunkat jellemző szóáradat csak „arra jó, hogy el- födődjék a való, a megváltoztatni va/o’YKeresztúry Dezső: Ne add föl!). Az idézett versrészletben a kulcsszó a megváltoztatni való nyelvi forma. A sok szó, a sok felmondatos bürokratikus nyelvi alakulat, a közhasználatra nem alkalmas szakkifejezések halmozása a hétköznapi valósághoz kapcsolható helyzetek, események, történések, viselkedési formák érzékeltetésére nemkívánatos közlő, kifejező nyelv- használati eszköztár. Éppen napjainkban vagyunk tanúi annak a nyelvhasználati jelenségnek és gyakorlatnak, hogy a közérdekű tevékenységek, történések és problémák hiteles és szemléletes leírásában és kritikájában nagyon is alkalmasnak találják a szólások, közmondások gyakori felhasználását. Hogy miért? Erre a kérdésre Gárdonyi adta meg a helyes választ: „A legismertebb közmondások, szólások képbe öltöztetett igazságok. A szólásokba a kép vetíti a perspektívát, a távlatot, az életigazság, az élettapasztalat nézőpontjait. ” (Gárdonyi: Titkos napló 132.). Hogy a képre váltható szólásbeli mondanivaló és kritika hatástényezői mennyire felerősödnek bizonyos beszédhelyzetekben, arról példatárunk bizonykodik: az egri tavaszi nagytakarítással kapcsolatos kedvezőtlen és nemkívánatos jelenségekről szóló közleményben a megfelelő szólások segítségével kapunk hiteles és szemléletes képet: „Hiába a felhívás, az emberek az én házam, az én váram alapon nem érzik magukénak a lakóhelyükhöz közel eső közterületeket. A mi házunk elejét nem érheti szó, mindennap tisztára takarítottuk a környéket” (Heves M. Hírlap, 1991. márc. 23.). Az egri vízilabdacsapat edzője sem véletlenül egy közismert szólással tette hitelesebbé és szemléletessé mondanivalóját: „Mi is reménykedünk abban, hogy ezúttal a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad, azaz lesz torna, a válogatott csapatok seregszemléje, és az egri pólósok is a víz felszínén maradnak” (Heves M. Hírlap, 1991. febr. 20.). A szólások stílust élénkítő szerepe gyakran a megfelelő közéleti, jpolitikai, gazdasági és művelődesbeli környezetrajzhoz érzékletes képekre váltható szempontokat is magára vállal. Gyakran gunyoros, ironikus áthallásokkal, kritikai célzásokkal terhelt szól ásváltoza tok vállalnak kulcsszerepeket. A riportok, az interjúk szövegformáíásának jelenségéről és gyakorlatáról árulkodnak ezek a példáink: A kérdés így formálódott. Valóban széthullik a termelőszövetkezet? Feltehetően a véleményben van valami, így a válaszadó! Nem zörög a haraszt, de vajon mi keltette a szelet? A teljesebb szólásváltozat: Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja alkalmi átformálásával a szólás hatástényezői is felerősödtek (Heves M. Hírlap, 1991. február-19.). Hasonló szerepet vállal a szólás ebben a szövegrészletben is: „Az önkormányzatok is polarizálódnak: suba a subával, guba a gubával” (Népszabadság, 1991. márc. 2.) Gunyoroskodó kritikai élének szellemessége mellett valóságalapja is megfogalmazást kapott. Politikai életünk több jelensége is erről bizonykodik. Külön jel- zésértékűek azok a szövegrészietek, amelyekben a kulcsszerepet vállaló szólásváltozatok tömören, szellemesen és kritikusan hívják fel a figyelmünket egy-egy gazdaságpolitikai negatív jelenségre: „A mi templomegere-or- szágunk pazarol, importál és fizet, nagyvonalúan, mint a katonatiszt. ” Azt sem tartjuk véletlennek, hogy ama szólásbeli róka meg a csuka nyelvi formára közérdekű mondanivalót bíz közéleti és politikai nyelvhasználatunk. Egy törvénytervezet kapcsán megfogalmazott szövegrészletben olvashattuk: „Ha meglesz a törvény, visszatérünk a bájdús nyelvhez, és olyanokat fogunk írni, hogy nem zörög a harasztii), róka fogta csu(r)ka (Magyar Nemzet, 1991. ápr. 2.). Sajátos szellemi energia is felszabadult, két politikusunk nevére áthangolt nyelvi játék révén. Dr. Bakos József Kertész leszek Egynyáriak — különböző célra Az egynyári növények felhasználási lehetősége rendkívül sokoldalú. Kertjeink virágágyásait legtöbbször velük népesítjük be, feladatuk ilyenkor a dekoráció. Ebben az esetben elsősorban a színükkel hívják fel a figyelmet. A kiválasztás, kiültetési elképzelés elkészítésekor a növény biológiai igénye mellett a színnek is döntő szerepe van. A meleg színeket (sárga, narancs, vörös) a Tagetes és a Salvia, a hidegeket (kék, zöld) a nefelejcs és a növény zöld lombja képviseli. Nagyobb felületeken az ellentétes színek alkalmazásával — színkontraszttal — érhetünk el jó hatást. Szép megoldás az is, ha az egymás mellett lévő színeket fokozzuk (sárgától kezdve vörös felé haladva), vagy csökkentjük fehértől a mélykékig. Ehhez már a teli időszakban fel kell készülni, gondos tervet készíteni, a legmegfelelőbb fajtákat kiválasztani, majd magról, palántáról gondoskodni. Ismernünk kell a lomb és virág arányát. A Salvia, a Tagetes és az Agerátum intenzíven virágzik, több a virág, mint a lomb. Ezek a növények alkalmasabbak a színfelületek kialakítására, mint a nagyobb lombú, kevesebb virágú fajok (Mirabilis, Oenothera). A virágágyásokat a kertünk azon részein helyezzük el, amit hangsúlyozni akarunk. Méretét a rendelkezésre álló hely határozza meg, formáját a lakóépület stílusa és saját ízlésünk befolyásolja. Gyakran helyezzük gyepfelületbe, ami szinte „körülöleli” a színes foltot. Többféle ágyformát lehet kialakítani. Nagyon kedvelt és az egynyári virágokhoz illő a geometrikus (négyzet, téglalap, kör) forma. Ha nagyobb felülettel rendelkezünk, választhatjuk a szabálytalan (amőba) alakot is. A virágágyat beültethetjük egységes növényanyaggal, vagy szegélyezetten: egy fo növény köré egy vagy két azonos magasságú alacsonyabb növényből készítjük. Vegyesen is ültethetjük, ebben az esetben megfelelő arányban egymás mellett szabályos vagy szabálytalan foltokat alakítunk ki. Az egymás mellé került növények jó, ha azonos biológiai igényekkel bírnak. Családi házak kertjében jól mutat az úgynevezett mille-fleurs ágy. Ebbe 4-5 azonos magasságú, de elEgynyári — parkban és erkélyen térő színű növényt ültetünk változtatva, ismétlődve egymás után, de úgy, hogy ugyanazon növények ne kerüljenek egyymas mellé. Ez a virágágy vidám, tarka, hangulatos díszítőelem a kertben. A kiültetés módjára a növények magassági, növekedésbeli különbségei is hatást gyakorolnak. Azoknál a virágágyaknál, amelyek minden oldalról jól láthatók, eltérő magasságú növények alkalmazása esetén az ágy közepére kerüljön a magasabb, a szélére az alacsonyabb. Ha csak egy oldalról gyönyörködhetünk benne (például ház oldala mellett), a magas kerüljön hátra, az alacsonyabbak előbbre. A különböző magasságú növények sohasem takarhatják egymást. A növényállomány sűrűségére néhány példa: a Salvia, a Begonia semperflorens 25 db/négyzetméter, a Pelargirium, a Dahlia pinnata 12-16 ab/négy- zetméter, a Canna 5 db/negyzetméter, szegélynó- vények többsége 5-10 db/folyóméter. Az egynyáriakat vázadíszként is alkalmazhatjuk. Vágott virág céljára többnyire középhosszú vagy hosszú szárú fajtákat ültetünk. A kiválasztást is ez a termesztési cél befolyásolja. A legmegfelelőbbek: őszirózsa, Chaband (Sabó) szegfű, oroszlánszáj, nyári viola. Nem nélkülözheti az egynyáriakat a szárazkötészet sem. Legismertebb, leggyakrabban használt fajok a következők: Ammonium, Gomphrena, He- lichrysum, Limonium. Ezeket szárral együtt nyílott állapotban leszedjük, csomóba kötjük, szellos helyen, napfénytől védve szántjuk, majd raktározzuk. Utoljára említem, de nem utolsóként az egynyárit, mint erkélyek, teraszok közkedvelt dekorációját. V. Pénzes Judit Két poén A rejtvényábrában két poén olvasható: 1. — Képzeld, az a régi kép, amit a szüleimtől örököltem, egy egész vagyont ér! — Boldog ember lehetsz! De ki állapította meg ezt? A választ lásd a rejtvényábra vízsz. 1. és 51. soraiban. 2. Két ápolónő beszélget a szülőotthonban: — Mi ez a nagy sírás-rívás? Tán csak nem a hármasikrek sírnak, akik ma éjjel születtek? A másik ápolónő válaszát a függ. 16. sz. sor tartalmazza. VÍZSZINTES: 1. Az első poén első része (zárt betűk: ő, G, P, L) 14. Zárlatot, korlátozást megszüntet 15. Kötetlenül 16. Ritka női név 18. Szöveget hibásan jegyez 19. A lantán vegyjele 20. Védelmi építmény 21. Nemzetközi szabvány 23. Igevégződés 25. Patinás sportklub .26. Becézett Anna 28. E tárgy utáni helyre 30. Valameddig nyomul 32. Laza, kötetlen földkéreg 34. Kincset földbe rejt 36. Lajos becézve 37. Egészséges ital 38. Nitrogén és kén 40. Akta 42. Gyalogos katona 44. A mélybe 45. Egyesített Tiszti Iskola, röv. 47. ... iacta est (A kocka el van vetve) 49. Hetyke, pimasz — régiesen 51. A vízsz. 1. sz. sor folytatása 55. Francia csillagász volt (Dominique) 56. Valaki végett 57. Ragadozó madár 59. Éneklő szócska 61. Becézett Erzsébet 62. Esőn állni 63. Az asztácium vegyjele 65. Ókori indoeurópai nép tagja 68. Banális — angolul (TRITE) 69. Ellenséggel titokban történő egyezkedés 72. Robbanóanyag 73. Jelez. FÜGGŐLEGES: 1. Ausztria és Franciaország gk-jele 2. Nevét a füzetbe jegyezte 3. Nagyot taszított rajta 4. Hozzáilleszt, meghosszabbít 5. Részben fölakad! 6. Erőd egynemű hangzói 7. Kálium és kén 8. Vajon az? 9. Színművész (Flórián) 10. Becézett Ibolya 11. Szegély, peremrész 12. Némán átad! 13. Szélhárfa 16. A második vicc poénja (zárt betűk: A, Z, J, O) 17. Bolha teszi 21. Az izmot a csonthoz köti 22. Tanul belőle 24. Valakinek italt ad 26. Alája helyező 27. Tajték (névelővel) 28. Az illemszabályok ösz- szessége 29. Kelta nyelv 31. Olivia becézve 33. Formáló 35. A gyermekbénulás elleni szer felfedezője 39. Sztár — angolul 451. Csapat.— ismert idegen kifejezéssel 43. Meztelenséget ábrázoló alkotás 46. Somogy megyei település 48. Női név 50. Csinálja 52. A kutya csaholva fogadta 53. Színművésznő (Éva) 54. Laktanyában levőbüfé 58. Téli sportot űzött 60. Necc 62. Férfinév 64. A görög ábécé T betűje 66. Kerékabroncs 67. Helység Heves m-ben 68. Részben kotró! 70. Közép-európai Kupa 71. Súlyszélek! 72. Tonnasúly, röv. Báthory Attila
