Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. májas 18., szombat A moszkvai Lenin-hegyen az első szovjet hazai léggömb felbocsá­tására készülődnek Az első szovjet hazai léggömb A levegő szerelmesei a moszk­vai Lenin-hegyen tanúi lehettek az első szovjet hazai léggömb fel­bocsátásának. — A léggömböt az „Aeroöko- lógia” tudományos termelői egyesülés útmutatása alapján, a hadiipar békés célú átállításának jegyében készítették volt hazai hadiipari üzemekben — mondja Alekszandr Komisszarov, az első szovjet léggömb pilótája. — A léggömb kizárólag hazai anya­gokból készült. Mind az égőfej, mind a ballon megfelel a magas műszaki követelményeknek, így versenyképesek vagyunk a ha­sonló külföldi modellekkel. Si­kerrel szerepeltünk franciaor­szági, spanyolországi és olaszor­szági nemzetközi versenyeken. A Szovjetunióban sokat repü­lünk azzal a céllal, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia megbí­zásából kutassuk Moszkva és a moszkvai terület légkörét. A Le­nin-hegyen a tudományos tevé­kenységen kívül kereskedelmi munkát is végzünk. Reklámfil­met készítünk az olasz Vera Mo- da Shop című lapnak. Terveink között szerepel egy elvileg új konstrukciójú léggömb tervezé­se és építése. Alekszandr Komisszarov, az első szovjet hazai léggömb parancsnoka Szóláshasználatunk sajátos szerepkörének bővülése Egyre többen és egyre gyak­rabban hangoztatják, hogy meg kell fékeznünk a feleslegesen hi- vataloskodó és szakszerűsködő nyelvhasználati buzgalmat. Ke­rülnünk kell a túl szapora szók­kal való élést: törekedjünk a tar­talmas, a magvas szövegformá­lásra! A fecsegő közhelyek, az öntetszelgő divatszavak, a meg­felelő magyar nyelvi formákat háttérbe szorító idegen szavak ne kisebbítsék se a mondanivaló, se a megfogalmazás hitelességét és szemléletességét. Közéleti nyelvhasználatunkat jellemző szóáradat csak „arra jó, hogy el- födődjék a való, a megváltoztatni va/o’YKeresztúry Dezső: Ne add föl!). Az idézett versrészletben a kulcsszó a megváltoztatni való nyelvi forma. A sok szó, a sok felmondatos bürokratikus nyelvi alakulat, a közhasználatra nem alkalmas szakkifejezések halmo­zása a hétköznapi valósághoz kapcsolható helyzetek, esemé­nyek, történések, viselkedési formák érzékeltetésére nemkí­vánatos közlő, kifejező nyelv- használati eszköztár. Éppen napjainkban vagyunk tanúi an­nak a nyelvhasználati jelenség­nek és gyakorlatnak, hogy a köz­érdekű tevékenységek, történé­sek és problémák hiteles és szemléletes leírásában és kritiká­jában nagyon is alkalmasnak ta­lálják a szólások, közmondások gyakori felhasználását. Hogy mi­ért? Erre a kérdésre Gárdonyi adta meg a helyes választ: „A legismertebb közmondások, szólások képbe öltöztetett igazsá­gok. A szólásokba a kép vetíti a perspektívát, a távlatot, az élet­igazság, az élettapasztalat néző­pontjait. ” (Gárdonyi: Titkos napló 132.). Hogy a képre váltható szólás­beli mondanivaló és kritika ha­tástényezői mennyire felerősöd­nek bizonyos beszédhelyzetek­ben, arról példatárunk bizony­kodik: az egri tavaszi nagytakarí­tással kapcsolatos kedvezőtlen és nemkívánatos jelenségekről szóló közleményben a megfelelő szólások segítségével kapunk hi­teles és szemléletes képet: „Hiába a felhívás, az emberek az én há­zam, az én váram alapon nem ér­zik magukénak a lakóhelyükhöz közel eső közterületeket. A mi házunk elejét nem érheti szó, mindennap tisztára takarítottuk a környéket” (Heves M. Hírlap, 1991. márc. 23.). Az egri vízilab­dacsapat edzője sem véletlenül egy közismert szólással tette hite­lesebbé és szemléletessé monda­nivalóját: „Mi is reménykedünk abban, hogy ezúttal a kecske is jóllakik, és a káposzta is megma­rad, azaz lesz torna, a válogatott csapatok seregszemléje, és az eg­ri pólósok is a víz felszínén ma­radnak” (Heves M. Hírlap, 1991. febr. 20.). A szólások stílust élénkítő szerepe gyakran a megfelelő közéleti, jpolitikai, gazdasági és művelődesbeli környezetrajzhoz érzékletes képekre váltható szempontokat is magára vállal. Gyakran gunyoros, ironikus át­hallásokkal, kritikai célzásokkal terhelt szól ásváltoza tok vállal­nak kulcsszerepeket. A riportok, az interjúk szövegformáíásának jelenségéről és gyakorlatáról árulkodnak ezek a példáink: A kérdés így formálódott. Valóban széthullik a termelőszövetkezet? Feltehetően a véleményben van valami, így a válaszadó! Nem zö­rög a haraszt, de vajon mi keltette a szelet? A teljesebb szólásválto­zat: Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja alkalmi átformálá­sával a szólás hatástényezői is felerősödtek (Heves M. Hírlap, 1991. február-19.). Hasonló sze­repet vállal a szólás ebben a szö­vegrészletben is: „Az önkor­mányzatok is polarizálódnak: suba a subával, guba a gubával” (Népszabadság, 1991. márc. 2.) Gunyoroskodó kritikai élének szellemessége mellett valóság­alapja is megfogalmazást kapott. Politikai életünk több jelensége is erről bizonykodik. Külön jel- zésértékűek azok a szövegrészie­tek, amelyekben a kulcsszerepet vállaló szólásváltozatok tömö­ren, szellemesen és kritikusan hívják fel a figyelmünket egy-egy gazdaságpolitikai negatív jelen­ségre: „A mi templomegere-or- szágunk pazarol, importál és fi­zet, nagyvonalúan, mint a kato­natiszt. ” Azt sem tartjuk véletlennek, hogy ama szólásbeli róka meg a csuka nyelvi formára közérdekű mondanivalót bíz közéleti és po­litikai nyelvhasználatunk. Egy törvénytervezet kapcsán megfo­galmazott szövegrészletben ol­vashattuk: „Ha meglesz a tör­vény, visszatérünk a bájdús nyelvhez, és olyanokat fogunk írni, hogy nem zörög a harasztii), róka fogta csu(r)ka (Magyar Nemzet, 1991. ápr. 2.). Sajátos szellemi energia is felszabadult, két politikusunk nevére áthan­golt nyelvi játék révén. Dr. Bakos József Kertész leszek Egynyáriak — különböző célra Az egynyári növények felhasználási lehetősége rendkívül sokoldalú. Kertjeink virágágyásait leg­többször velük népesítjük be, feladatuk ilyenkor a dekoráció. Ebben az esetben elsősorban a színükkel hívják fel a figyelmet. A kiválasztás, kiültetési el­képzelés elkészítésekor a növény biológiai igénye mellett a színnek is döntő szerepe van. A meleg színeket (sárga, narancs, vörös) a Tage­tes és a Salvia, a hidegeket (kék, zöld) a nefelejcs és a növény zöld lombja képviseli. Nagyobb felülete­ken az ellentétes színek alkalmazásával — színkont­raszttal — érhetünk el jó hatást. Szép megoldás az is, ha az egymás mellett lévő színeket fokozzuk (sár­gától kezdve vörös felé haladva), vagy csökkentjük fehértől a mélykékig. Ehhez már a teli időszakban fel kell készülni, gondos tervet készíteni, a legmeg­felelőbb fajtákat kiválasztani, majd magról, palán­táról gondoskodni. Ismernünk kell a lomb és virág arányát. A Salvia, a Tagetes és az Agerátum intenzíven virágzik, több a virág, mint a lomb. Ezek a növények alkalmasab­bak a színfelületek kialakítására, mint a nagyobb lombú, kevesebb virágú fajok (Mirabilis, Oenothe­ra). A virágágyásokat a kertünk azon részein he­lyezzük el, amit hangsúlyozni akarunk. Méretét a rendelkezésre álló hely határozza meg, formáját a lakóépület stílusa és saját ízlésünk befolyásolja. Gyakran helyezzük gyepfelületbe, ami szinte „kö­rülöleli” a színes foltot. Többféle ágyformát lehet kialakítani. Nagyon kedvelt és az egynyári virágok­hoz illő a geometrikus (négyzet, téglalap, kör) for­ma. Ha nagyobb felülettel rendelkezünk, választ­hatjuk a szabálytalan (amőba) alakot is. A virág­ágyat beültethetjük egységes növényanyaggal, vagy szegélyezetten: egy fo növény köré egy vagy két azonos magasságú alacsonyabb növényből készít­jük. Vegyesen is ültethetjük, ebben az esetben megfe­lelő arányban egymás mellett szabályos vagy sza­bálytalan foltokat alakítunk ki. Az egymás mellé került növények jó, ha azonos biológiai igényekkel bírnak. Családi házak kertjében jól mutat az úgynevezett mille-fleurs ágy. Ebbe 4-5 azonos magasságú, de el­Egynyári — parkban és erkélyen térő színű növényt ültetünk változtatva, ismétlődve egymás után, de úgy, hogy ugyanazon növények ne kerüljenek egyymas mellé. Ez a virágágy vidám, tarka, hangulatos díszítőelem a kertben. A kiültetés módjára a növények magassági, nö­vekedésbeli különbségei is hatást gyakorolnak. Azoknál a virágágyaknál, amelyek minden oldalról jól láthatók, eltérő magasságú növények alkalma­zása esetén az ágy közepére kerüljön a magasabb, a szélére az alacsonyabb. Ha csak egy oldalról gyö­nyörködhetünk benne (például ház oldala mellett), a magas kerüljön hátra, az alacsonyabbak előbbre. A különböző magasságú növények sohasem takar­hatják egymást. A növényállomány sűrűségére néhány példa: a Salvia, a Begonia semperflorens 25 db/négyzetmé­ter, a Pelargirium, a Dahlia pinnata 12-16 ab/négy- zetméter, a Canna 5 db/negyzetméter, szegélynó- vények többsége 5-10 db/folyóméter. Az egynyáriakat vázadíszként is alkalmazhat­juk. Vágott virág céljára többnyire középhosszú vagy hosszú szárú fajtákat ültetünk. A kiválasztást is ez a termesztési cél befolyásolja. A legmegfelelőb­bek: őszirózsa, Chaband (Sabó) szegfű, oroszlán­száj, nyári viola. Nem nélkülözheti az egynyáriakat a szárazköté­szet sem. Legismertebb, leggyakrabban használt fa­jok a következők: Ammonium, Gomphrena, He- lichrysum, Limonium. Ezeket szárral együtt nyílott állapotban leszedjük, csomóba kötjük, szellos he­lyen, napfénytől védve szántjuk, majd raktározzuk. Utoljára említem, de nem utolsóként az egynyá­rit, mint erkélyek, teraszok közkedvelt dekorációját. V. Pénzes Judit Két poén A rejtvényábrában két poén olvasható: 1. — Képzeld, az a régi kép, amit a szüleimtől örököltem, egy egész vagyont ér! — Boldog ember lehetsz! De ki állapította meg ezt? A választ lásd a rejtvényábra vízsz. 1. és 51. soraiban. 2. Két ápolónő beszélget a szülőotthonban: — Mi ez a nagy sírás-rívás? Tán csak nem a hármasikrek sír­nak, akik ma éjjel születtek? A másik ápolónő válaszát a függ. 16. sz. sor tartalmazza. VÍZSZINTES: 1. Az első po­én első része (zárt betűk: ő, G, P, L) 14. Zárlatot, korlátozást meg­szüntet 15. Kötetlenül 16. Ritka női név 18. Szöveget hibásan je­gyez 19. A lantán vegyjele 20. Védelmi építmény 21. Nemzet­közi szabvány 23. Igevégződés 25. Patinás sportklub .26. Becé­zett Anna 28. E tárgy utáni hely­re 30. Valameddig nyomul 32. Laza, kötetlen földkéreg 34. Kincset földbe rejt 36. Lajos be­cézve 37. Egészséges ital 38. Nit­rogén és kén 40. Akta 42. Gyalo­gos katona 44. A mélybe 45. Egyesített Tiszti Iskola, röv. 47. ... iacta est (A kocka el van vetve) 49. Hetyke, pimasz — régiesen 51. A vízsz. 1. sz. sor folytatása 55. Francia csillagász volt (Do­minique) 56. Valaki végett 57. Ragadozó madár 59. Éneklő szócska 61. Becézett Erzsébet 62. Esőn állni 63. Az asztácium vegyjele 65. Ókori indoeurópai nép tagja 68. Banális — angolul (TRITE) 69. Ellenséggel titok­ban történő egyezkedés 72. Rob­banóanyag 73. Jelez. FÜGGŐLEGES: 1. Ausztria és Franciaország gk-jele 2. Nevét a füzetbe jegyezte 3. Nagyot ta­szított rajta 4. Hozzáilleszt, meg­hosszabbít 5. Részben fölakad! 6. Erőd egynemű hangzói 7. Ká­lium és kén 8. Vajon az? 9. Szín­művész (Flórián) 10. Becézett Ibolya 11. Szegély, peremrész 12. Némán átad! 13. Szélhárfa 16. A második vicc poénja (zárt betűk: A, Z, J, O) 17. Bolha teszi 21. Az izmot a csonthoz köti 22. Tanul belőle 24. Valakinek italt ad 26. Alája helyező 27. Tajték (néve­lővel) 28. Az illemszabályok ösz- szessége 29. Kelta nyelv 31. Oli­via becézve 33. Formáló 35. A gyermekbénulás elleni szer felfe­dezője 39. Sztár — angolul 451. Csapat.— ismert idegen kifeje­zéssel 43. Meztelenséget ábrázo­ló alkotás 46. Somogy megyei te­lepülés 48. Női név 50. Csinálja 52. A kutya csaholva fogadta 53. Színművésznő (Éva) 54. Lakta­nyában levőbüfé 58. Téli sportot űzött 60. Necc 62. Férfinév 64. A görög ábécé T betűje 66. Ke­rékabroncs 67. Helység Heves m-ben 68. Részben kotró! 70. Közép-európai Kupa 71. Súly­szélek! 72. Tonnasúly, röv. Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom