Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-18 / 115. szám
HÍRLAP, 1991. május 18., szombat HEVES ÉS KÖRZETE A vásárlók már a jövő télre gondolnak Már az utolsó turbinát javítják Hazai szénből most sincs elég... A helyzet tulajdonképpen változatlan. A rendkívüli téli ellátási hiány most ezekben a tavaszi hetekben sem enyhült a hazai szénféleségekből. A bányák változatlanul keveset szállítanak, miután akadozik a termelés, nehézkes az ellátás. Erről győződhettünk meg az Észak-magyarországi Tüzelőszer- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat hevesi telepén is. Ezt erősítette meg Barkóczi József vezető, aki visszapergette az elmúlt hónapok eseményeit: — Rengeteg gonddal küszködtünk és küszködünk most is. Régen dolgozom a szakmában, de már sokszor emlegettem, hogy a'60-as évek elején volt ilyen helyzet, mint a mostani télen. Az emberek hosszú sorokban álltak azért, hogy az olcsóbb hazai szénhez juthassanak. Mi ugyan rendszeresen rendeltünk, és rendelünk most is, de a szállítás rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Jelenleg csupán külföldről érkezett szenet kínálunk — merthogy nincs más —, és fűrészelt, illetve hasáb alakú tűzifát. Ebből a téli hetekben és most is megfelelő az ellátás. — Milyen külföldi szénfajtákat ajánlanak? — Kapható nálunk is jugoszláv diókocka, mázsája 526 forint, csehszlovák kazánszén 460, valamint szlovák barna darabos, amely 318 forint. Ezeket csak nagyon kevesen tudják megvásárolni, egyre kevesebb pénzük van az embereknek. — Honnan kaptak legutóbb hazai tüzelőanyagot? — Berentéről, a Borsodi Szénbányáktól hétfőn 58 tonnát, ez szinte egy óra alatt elfogyott. Persze az ára is kedvezőbb, hiszen mázsája „csak” 155 forint. Azután szerdán reggel ugyancsak elkapkodták a 28 tonna mecseki brikettet. Azóta nem jött újabb szállítmány sehonnan sem. Pedig nagy sikere van a dorogi, a mecseki és a tatabányai szénnek, de főleg az utóbbi helyről szállítottak keveset a folyamatos megrendelésünk ellenére is. — Úgy értesültünk, hogy hamarosan áremelésre kerül sor... — Valóban így van. Az összes hazai szénféleség, a brikett, illetve a tűzifa árát is emelik. Ez tovább nehezíti a helyzetet, és bizonyosan feszültségeket okoz majd az ellátásban. Én azt hiszem: nem megoldás, hogy huzamosabb ideje már csak a külföldi szenet ajánljuk, és a hazai bányákból alig kerül a vásárlókhoz. Pedig a fűtési szezon gyakorlatilag befejeződött, de az emberek már a következő télre gondolnak, és nagyon célszerűen, időben szeretnék beszerezni a fűtőanyagot. Hogy erre — a jelenlegi helyzetben — lesz-e lehetőségük, az teljesen bizonytalan. Hosszú távon azonban így nem maradhat, és hiszem, megoldást találnak az illetések arra, hogy mihamarabb változzon ez az áldatlan állapot. Mentusz Károly Egy évtizedre szóló munka Sikeres rendezvénysorozat Nagy sikerrel járt a vásárhelyi nap VI rendezvénysorozata Kiskörén. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a helyi általános iskola (általános művelődési központ) május 10-én megrendezte ezt a színes programot. Ezúttal beszámolunk a sportversenyeken elért eredményekről: a lányok kézilabda-bajnokságát a váci Petőfi általános iskola nyerte, második lett a füzesabonyi 2-es számú, harmadik a gyöngyösi 7-es számú általános iskola. A fiúk csatáját a hevesi körzeti általános iskola nyerte, a második dijat a váciak vitték el, míg a dobogó harmadik fokára a füzesabonyiak állhatták. A legjobbak különdijat kaptak, -s igen nagy sikert hozott a tanár-diák sportvetélkedő is. Sokakat vonzott az agyagozás, az égetés, valamint a szövés művészete, s a hozott anyagból megrendezett helytörténeti kiállításon a váciak érdemelték ki a legtöbb elismerést. Igen népszerű volt a diszkó, valamint a halászléfőzés is, úgyhogy a rendezők természetesen jövőre is megrendezik a vásárhelyi napot. A művelődési ház ajánlatai A hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ a rendezvények mellett más szolgáltatásokat is szervez. Ezek között említhető a természetgyógyászati rendelés, amely minden szerdán fogadja az érdeklődőket, délután kettőtől este hat óráig. Ezenkívül rendszeresen szerveznek színházbuszokat is a nem túl távoli, színházzal rendelkező városokba. A tervek szerint ilyen busz indul majd az új szolnoki Szigligeti Színházba, a Liliomfi- ék című előadásra. Jelentkezni és érdeklődni lehet az intézmény 1. sz. irodájában. A lakosságnak fuvaroznak Az elmúlt napokban bővítette tevékenységi körét a Hevessped Fuvarozó és Szállítmányozási Kft. A helyi Tüzéppel együttműködve a vásárlók megbízásából tüzelő- és építőanyagot szállítanak Hevesre, illetve a környező községekbe. Vásároltak egy 2,2 tonnás, német gyártmányú, Multicar típusú kisteherautót, és ezzel bonyolítják a fuvarozást. Ezt a munkát hétfőn kezdték el, s mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lakosság igényeit maradéktalanul kielégítsék. Május végén nyit a kiskörei autóskemping Német vendégek lesznek az elsők Tavaly újszerű feladatra vállalkozott a Heves és Vidéke Takar ékszö vetkezet. Kiskörén, közvetlenül a Tisza partján, a szabad strand és a gátőrház közötti részen mintegy 4500 négyzetméteres területet béreltek az ön- kormányzattól, illetve a Közép-Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóságtól. Ott a nemzetközi előírásoknak megfelelően egy autóskempinget alakítottak ki. Április 21- én kezdték el a muiL- kát, s június közepén már nyitottak. Olyany- nyira sikeres volt a vállalkozás, hogy szeptember közepéig, a szezonzárásig 168 holland, illetve német vendéget fogadtak. A takarékszövetkezetiek az idén is folytatják ezt a tevékenységüket. Mint Ötvös Imre üzletági ügyintézőtől értesültünk, várhatóan lesz vendégforgalmuk. Az elkerített, közle- kedőutakkal, díszsövénnyel, térvilágítással ellátott kempinget ugyanis május utolsó hetében ismét megnyitják. Szerdán vitték le Kiskörére a szövetkezet lakókocsiját, amelyben a kemping nyitását követően portai szolgálatot látnak el. A tavalyihoz hasonlóan 44 személy- és lakókocsi befogadására alkalmas terület áll az érdeklődők rendelkezésére. A hevesiek egyébként egy német vállalkozóval állnak kapcsolatban, aki az üdülni vágyó vendégeket szervezi Hollandiában, illetve Németországban. Van érdeklődés a kiskörei nyaralás iránt, de természetesen még várnak jelentkezéseket a szeptember közepéig tartó szezonra. Augusztusban főként családosok érkeznek a két említett országból, az idény végere pedig főként fiatalabb, illetve idősebb házaspárok. Az első vendégek egyébként Németországból jönnek. A kemping lakói önellátók, a közeli strand területén viszont ebben az évben is lesz lehetőségük, hogy meleg ételt fof yasszanak, illetve ülönféle sporteszközöket kölcsönözzenek. (Fotó: Gál Gábor) Lapunkban már korábban is tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy nagy munkát végeznek Kiskörén, a Tiszai Hőerőmű Vállalat ottani vízerőművénél. Miután több mint másfél évtizedig mintegy 65- 70 ezer üzemórán át működtek a turbinák, így ezeket most folyamatosan felújítják. B erényi József telepvezető arról informált bennünket, hogy még 1987-ben szerződést kötöttek a Ganz Gépgyár Vállalattal, amely a kivitelezést végzi. A munka 1988 márciusában kezdődött az első turbina felújításával, nagyjavításával, s az utolsót — a negyediket — június 30-ra fejezik be. Tizenkét-tizennégy specialista dolgozik folyamatosan a szerelésen, amely nagyjelentőségű, hiszen az erőműnek a következő évtizedre szóló zavartalan működését segíti elő. Július 1-jétől tehát — a vízviszonyoktól függően — mind a négy turbina segítségével termelhetnek majd villamos energiát. Tanároknak és diákoknak... Átadták a díjakat Az első Hevesi Befektetési Társaság és a Száminform Kft. alapítványt hozott létre a Hevesi Középfokú Oktatási Központban folyó nevelési és tanulmányi munka fejlesztésére, melynek díjait — összesen 130 ezer forint értékben — első ízben május lián, a ballagási ünnepségen adták át. A tanári karban és a diákok között megtartott szavazás eredményei alapján a tanári dijat megosztva Fodor Endre és Svoóbné LénártÁgnes kapta. Az előbbi a helyi szakmunkásképzés megszervezéséért, az utóbbi az intézeti diákélet irányításában elért eredményeiért. Az Életmű díjat az alapítvány kuratóriuma több évtizedes kiemelkedő pedagógiai munkásságáért Her- czeg Jánosnak ítélte oda. Országosan is kimagasló tanulmányi eredményeikért — valamint további tanulmányaik segítsége érdekében — a tanulók közül Stander Éva, Bóka Beáta, Kiss Katalin és Fekete Katalin kapott dijat az Alma Mater Alapítványból. (Itt jegyezzük meg, hogy az alapítvány nyitott, az alapító okirat megtekinthető az oktatási intézetben, a hozzájárulások pedig befizethetők a hevesi OTP-nél nyitott 729-000334 számú számláján.) Kis gyártörténet... Húszéves a hevesi Berva Mecman-megrendelésre is dolgoznak Nemrégiben ünnepelték a Fi- nomszerelvénygyár hevesi gyáregységének 20. születésnapját. Ebből az alkalomból a gyáregységvezető, Borbáth Sándor emlékezik meg az elmúlt két évti-' zedről. A gyár rövid történetéből idézünk most olvasóinknak. Hevesnek, az iparral alig rendelkező dél-hevesi településnek, s az itt élő embereknek az életében jelentős változás volt, amikor az egri Finomszerelvénygyár elhatározta, hogy létrehozza hevesi telephelyét. Az előkészítés és az egri betanulás után 1971. március 15-én 6 7 dolgozó kezdte meg olaj szabályozók szerelését a Hevesi Állami Gazdaságtól vásárolt, s üzemépületté átalakított kultúrházban. Az indulás zökkenőmentes volt, s még ebben az évben motorkerékpár-porlasztók, villogóautomaták szerelésével bővült a tevékenység. A létszám év végére 115-re nőtt. Az egység — mint a törzsgyár 35-ös üzemének része — előüzemként kezdett dolgozni, majd 1972. január 1-jétől önálló lett. A következő mérföldkő 1974: a gyáregység jelenlegi működési területén megépült és termelni kezdett a forgácsolóüzem. Az alkatrészgyártás indítása az eddig csak szerelési műveleteket végző egységet jóval nagyobb szakmai követelmények elé állította. A gyáregységi szervezet 1975 elején jött létre, s az év végén a szereidé is átköltözött a strand melletti telepről a jelenlegi helyére. A gyáregység 20 éves fennállása alatt sikeres és kevésbé sikeres időszakok is voltak. Az első két-három éves periódus jó eredményeket hozott, dinamikusan nőtt a termelés és a létszám. A termelési érték 1972-ben 63 millió, 1973-ban már 106 millió forint volt. Az 1974-75-ös években azonban a rendkívüli erőfeszítések ellenére is visszaesés következett be: 1975-ben a termelési érték 88 millió forint, a létszám 439 volt. A visszaesés külső oka az volt, hogy fő gyártmányunkból — az olaj szabályozóból — az első olajárrobbanás után ugrásszerűen csökkent a megrendelés. A belső ok pedig a szakemberek hiánya volt. A forgácsolóüzem beindításával ugyanis jelentősen megnőtt a szakmunkásigény. Heves és környéke nem rendelkezett ipari tradícióval: a toborzott szakmunkások fele nem rendelkezett szakirányú képzettséggel, tekintélyes részüknek hiányzott az ipari gyakorlata is. Ugyanez volt a helyzet a vezetőknél: kevés megfelelő képzettséggel, tapasztalattal rendelkező vezető dolgozott akkoriban. A törzsgyár igyekezett megfelelő segítséget adni mindkét ügyben, de ez is kevés volt ahhoz, hogy gyorsan végrehajtsunk egy olyan termékváltást, amely áthidalta volna az olajszabályozó-gyártás kiesését. A kialakult helyzetben a legfontosabb feladat volt egy új gyártmányskála megteremtése: a váltás 1976-tól folyamatos volt. Ekkortól kerültek gyártásra a tömlőcsatlakozók, 1977-ben indult a korszerűbb olajadagolók, 1979- ben az Ikarus ajtóműködtető és pneumatikus hengerek gyártása, 1980-ban pedig új szelepcsaláddal jelentkeztünk. Az új termékek bevezetése nemcsak a szükséges munkát biztosította, hanem a gazdaságtalan termékek gyártásának leállítását is. így került sor 1977-ben gépjárműkürtök, 1978-ban a motorkerékpár-porlasztó, 1980- ban pedig a villogóautomaták gyártásának leállítására. A gyártmányösszetétel kedvező alakulása mellett bővült a szakemberek száma, stabilizálódott a vezetés: 1980-ra a gyáregység termelési értéke az 1975. évinek csaknem háromszorosára, 256 millió forintra, a létszám 588-ra nőtt. A nyolcvanas években további termékváltásra került sor. Ezek fontosabb állomásai: 1983-ban kezdődött a hengerek újabb típusainak és tartozékainak gyártása, 1985-ben a Vogel- ülésállító, 1986-ban a mágnes, 1988-ban a gázrugók, 1989-ben pedig a mechanikus ülésállító gyártása indult, s időközben sor került néhány termék gyártásának megszüntetésére is. Ebben az időszakban az ötnapos munkahétre való átállás terheivel is meg kellett birkózni. Ez maradéktalanul nem sikerült, mert ugyan az árbevételi feladatait teljesítette a gyáregység, de a produktív teljesítmény csökkent — s ami ezzel együtt járt —, ütemtelen volt a termelés is. Ezután fokozatos javulás következett: a gyáregység évről évre sikeresen oldotta meg a feladatait. A létszám 550-600 körül stabilizálódott, a termelési érték dinamikusan nőtt: 1985-ben elérte a 422,4 milliót. Ez a fejlődési szakasz 1989-ig tartott. A gyáregység tavalyi eredményei és gondjai — mint ahogy ez a szoros együttműködésből következik — hasonlóak a vállalatéhoz. Néhány területen azonban még számottevőbb nehézséggel kellett szembenézni, mint például az NDK-piac kiesése, vagy az Ikarus szállítójaként ért hátrányok zömében a gyáregységet sújtották. A gyáregységi módosított terv 463,6 millió forint árbevétel elérését rögzítette. A ténylegesen teljesített 501 millió forint ugyan 8 százalékkal magasabb volt, de az előző évitől 22,5 százalékkal marad el. Az export mindkét relációban csökkent, a dollárelszámolású 14,2 százalékkal, a rubelelszámolású csaknem 40 százalékkal lett kevesebb, mint 1989-ben. A számok igazolják az NDK- piac kiesése miatti nehézségeinket, hiszen a Hevesen gyártott hengerek, szelepek, de különösen a mágnesszelepek nagy hányadát ide szállítottuk. Az értékesítési lehetőségek szűkülése jelentősen érintette a gyáregységi foglalkoztatás helyzetét is: 1989-ben az átlagos létszámunk 594 volt, ez tavalyra 525-re — 12 százalékkal — csökkent. A gyáregység történetének rövid áttekintése során elsősorban termelési értékekről, termékekről, létszámról volt szó, de mindezek mögött azt is nézni kell: mit jelentett ez a húsz év az itt dolgozó emberek számára? Mindenekelőtt folyamatos tanulást és tapasztalatszerzést, átalakulást, a háztartásból, a mezőgazdaságból ide kerülőknek pedig ipari dolgozóvá, munkássá válást.
