Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-17 / 114. szám

TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. május 17., péntek Terjedelmében ugyan szerény, de az egyetemes csillagászattörténet szempont­jából mégis figyelmet érdemlő bemutató várja az érdeklődőt, aki az Ausztriához közeli, Vas megyei Herény községbe látogat. Ez ma közigazgatásilag Szombat­hely része, melynek van egy nevezetes háza, amely múzeum. Talán kevesen tud­ják az ország más részén élők, hogy ott egykoron mintagazdaság, csillagvizsgá­ló és sok más technikai érdekesség volt, amely jóval meghaladta korát, és előre­mutatott. Mindez két rendkívül tehetséges testvér, Gothard Jenő és Gothard Sándor érdeme volt. Csillagvizsgáló, műszaki kísérleti műhely Két testvér technikai bravúrjai Az első villamos cséplés A Gothard testvérek munkássága nagyban elősegítette Szombat­hely villamosítását 1895-ben. Ebben megelőzte egy évvel korábban Temesvár, Mátészalka, Nagykanizsa, Kaposvár, Budapest, Eger és Pécs. Az egykori adatok szerint néhány éven át 1900-ig, Vas megye volt az ország legjobban villamosított megyéje, amely főképpen a már akkor működött, egy megawattos teljesítményre képes ikervári erő­műnek volt köszönhető. Ez tette lehetővé a villamos cséplés megye- szerte történt elterjesztését. A Gothardok birtokán volt üveg- és vákuumtechnikai laboratóri­um is, ahol külön érdekességnek számított, hogy 1896-tól a röntgen- sugárzás vizsgálatával is foglalkoztak. Ott alakította ki Gothard Jenő a később világszerte „fotópuska” elnevezésű fényképezőgépét is. Főszereplője: a telefon volt Herény ben, ezen a parányi va­si településen egykoron olyan mintagazdaság volt, amelynek híre Európát is bejárta. A század végén értékes műszaki kísérleti műhelyt alakított ki a két Got­hard testvér: Jenő és Sándor. 1879-ben például elkészült egyenáramú dinamójuk, és eb­ben Zipernowszky Károly, a nagy feltaláló méltó társai lettek. Ott építettek ki az országban elő­ször telefonvonalakat 1880-ban. Gothard Jenő nevéhez fűződik a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer elvén alapuló ikervári villamos erőmű, majd később, 1895-ben, a váltakozó áramú vil- lanyvilágítású rendszer megala­pozása is. A két kiváló képességű testvér munkásságát érdemes néhány mondatban felvillantanunk. Gothard Jenő 1857. május 31-én született a már említett családi birtokon Herényben, és ugyan­ott hunyt el 1909. május 29-én. Csillagász volt, akit a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választottak. A bécsi politechni­kumban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Közben geodéziai és csillagászati tanulmányokat folytatott. Hazatérve, a világhírű csillagász, Konkoly-Thege Mik­lós befolyására herényi birtokán 110 esztendővel ezelőtt, 1881­ben obszervatóriumot rendezett be, ahol megfigyeléseit öccse, Sándor, illetve Molnár József se­gítségéve] végezte. Csillagászati fizikával, főként az üstökösök spektroszkópiájá­val és égi fotográfiával foglalko­zott. Ezúton fedezte fel a Lyra gyűrűs ködének központi csilla­gát. Mint a fényképi úton történő csillagászati megfigyelések töké- letesítője, több csillagászati és fényképészeti műszert talált föl. Néhány külföldi tudományos testület, többek között a londoni Royal Astronomical Society, a német Astronomische Gessels- chaft tagja volt. 1866-ban Buda­pesten jelent meg Az újabb kori csillagászat módszerei és megfi­gyelésmódjai, 1890-ben a Pho- tográphia című munkája. Róla nevezték el a szombathelyi gim­názium épületében 1949-ben lé­tesült csillagvizsgálót, amelyben az 1918-ban végleg megszűnt he­rényi obszervatórium megma­radt műszereit és könyvtárát is elhelyezték. A herényi obszervatórium egyébként 1978 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csil­lagászati Tanszékének kezelésé­ben van. Mint muzeális műszaki szakgyűjteményt tartják nyilván. Az állandó kiállítássá lett bemu­tató külön érdekessége a több mint száz tárgyi emleket, irato­kat, szakkönyveket tartalmazó együttes. Kiemelkedő jelentősé­gű és értékű része az említett gyűjteménynek a hiányosan megmaradt, asztrofotográfiai üveganyag, üvegnegatív több mint ezer darabja, amelyet külön emlékként kezelnek. Gorthard Jenő testvéröccse, Sándor, ugyancsak kiemelkedő személyiség volt, mégis méltatla­nul elfelejtették. 1859. február 6-án született a herényi birto­kon, és ugyanott hunyt' el 1939. július 14-én. Mezőgazdász, szak­író és gépgyáros volt. Budapes­ten és Bécsbenjolytatott jogi ta­nulmányokat, majd 1882-ben átvette a családi birtok kezelését, és csillagászati megfigyeléseket folytatott bátyjával. Főként a Ju­piter és a Merkúr bolygókról írt megfigyeléseket. A Magyar Tu­dományos Akadémia, valamint a londoni Royal Astronomical So­ciety tagjává választotta és adta ki műveit. Betegsége miatt 1883-tól ab­bahagyta a csillagászatot, és el­méleti mezőgazdasági kérdések­kel foglalkozott. A család heré­nyi és a Veszprém megyében volt egykori birtokát mintagazdaság­gá fejlesztette. Nagyszámú köny­vében a sorvetőgéptől a cséplő­gépig, a takarmányrépától a vá­rosi hulladékok értékesítéséig, a műtrágyától a komposzt készíté­séig számos fontos témáról érte­kezett. Cikkeinek száma elérte a kétszázhúszat, és nyugodtan ál­líthatjuk, hogy korának egyik legjelesebb kisgép- és mezőgaz­daságigép-konstruktőre és éssze­rű gazdálkodója volt. Luxus­fegyverek tervezésével és gyártá­sával is foglalkozott. Az utókor most kezdi újra felfedezni és ér­tékelni sokoldalú tevékenységét. (mentusz) Ingakísérlet a toronyban Gothard Jenőt úgy is számon tartják, mint a hazai erősáramú elektronika úttörőjét. Nevéhez fűződik az a nevezetes bemutató, amelyet a Magyar Orvosok és Természetvizsgalók szombathe­lyi vándorgyűlésének tiszteletére 1880 augusztusában tartott. Szombathelyen a székesegyház­ban elvégezte a híres francia Foncoult ingakísérletét a Föld forgásának szemléltetésére. Az inganehezék egyébként csodála­tos módon máig megmaradt. Ké­szített fonográfot, ami ugyan­csak átvészelte a nehéz éveket. Tudománytörténeti érdekességű az a megmaradt tükrös távcsöve, amelyet a John Browning angliai finommechanikai cég 1874-ben készített. Konkoly-Thege Miklós vásárolta meg, és később Ógyal- láról került Herénybe. Gothard még ingaórát is tér-' vezett, kettőt készített, melyek közül az egyik meg is maradt. Ezek a régi eszközök ma is a he­rényi obszervatórium érdekes tudomány- és technikatörténeti múzeumában találhatók. A ne­ves csillagász halála után, 1909- ben, műszerei és gazdag könyv­tára a szombathelyi premontrei gimnáziumba kerültek. Onnan a második világháború alatt a fosztogatók jó részét széthord­ták. Amit viszont sikerült meg­őrizni, azt ma gondos, szakszerű múzeumi ellenőrzés vigyázza. A Gazdasági Lapokban 1878-ban rövid cikk jelent meg magyar nyelven a következő címmel: Telephon ügyében. Va­lószínűleg akkoriban senki nem figyelt fel erre, hiszen szerzőjé­nek neve a gazdasági szakembe­rek előtt még akkor amúgy sem volt ismert. A cikket ugyanis egy huszonegy esztendős, gépész­mérnökből lett csillagász, Got­hard Jenő írta. Miért érdekes ez az évszám? I Azért, mert egy Bell nevű úr 1876. február 14-én nyújtotta be szabadalmi kérelmét a telefonra, és az oltalmat március 7-én meg is kapta rá. De már 1878-ban a Szombathely melletti Herény­ben élő fiatalember, Gothard Je­nő úgy gondolta: a nagyobb gaz­daságokban érdemes telefont használni. Be is bizonyította. Öccsével, Gothard Sándorral megépítette azt a két kilométeres vonalat, amelyben a szombathe­lyi premontrei gimnázium taná­ra, Kunc Adqlf is segített nekik. És amikor a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyű­lésére került sor Szombathelyen, a működő telefont már bekap­csolták az érdeklődőknek. Nem kisebb szakember, mint Jedlik Ányos kalauzolta az ámuló ven­dégeket arra az 1880. augusztus 26-i bemutatóra, amelynek fő­szereplője a telefon volt. Gothardék telefonhálózatu­kat az általuk 1884-ben készített kronográffal továbbfejlesztet­ték. Ez a műszer a távolsági be­szélgetéseket tette lehetővé. He­rény és Csorna, valamint Herény és Ógyalla között is sikerült tele­fonvonalat kiépíteniük. Az utóbbi helyen egyébként Got­hard Jenő mestere, a világhírű csillagász, Konkoly-Thege Mik­lós dolgozott. Az összeköttetés a két csillagda között jött létre. A telefon tehát Amerikából indult világhódító útjára. Európában Párizs, London, majd a svájci Zürich következett. Negyedik­ként pedig Szombathely. Milyen hatnak igazán? (Fotó: Jakab László) A mozikban láthatják Nyomozás Krisztus holtteste után Sajátos megközelítésben jele­níti meg a Krisztus-motívumot Damiano Damiani új filmje. Capri szigetén él önkéntes szám­űzetésben Tiberius császár. Nyugtalanítják azonban a Pa­lesztinából érkező hírek, ame­lyek szerint eltűnt a keresztre fe­szített názáreti Jézus holtteste. Ezért megbízza hűséges segítő­jét, Taurust, hogy nyomozza ki az eseményeket... A római elő­ször rációval próbálja megérteni a történteket. Felismeri azon­ban, hogy elsősorban a szívére kell hallgatnia... A filmmel az egri Prizma nézői ismerkedhet­nek meg. Oké, Néró Egy klasszikus vígjátékot mu­tat be a hét végén a Bródy mozi. Hősei — Jimmy és Fiorelló, a két amerikai, de félig-meddig olasz tengerész — egy hadihajó le­génységével Rómába érkeznek. A két fickó elszökik egy kicsit csavarogni. A Colosseum lépcső­jén azonban leüti őket néhány rabló, és ezzel a történet különös fordulatot vesz... Veszett a világ Sailor gyilkosság miatt két évet börtönben töltött. Szabadu­lása után ismét összetalálkozik élete nagy szerelmével, Lulával. A szerelmesek útjába áll azon­ban a lány anyja, akit a fiú koráb­ban visszautasított. Az asszony és gyilkolásra kész barátja Kalifor­niától Texasig a nyomukban van. David Lynch Velencében díja­zott bűnügyi filmjét az egri Urá­nia mozi mutatja be. Ezt a gyakorlati kérdést tettük fel magunknak, amikor az Ifjúsá­gi Ház Kisgalériájában Szeivolt Katalin Valéria anyagát végigné­zegettük. Afelől az első pillanat­tól kezdve nem volt kétségünk, hogy a primőr, keményen, kont- rasztosan felhordott, dinamikus jelentést hordozó színek kaphat­nak itt csak főszerepet. És a sze­rep szó anriál is inkább illik ide, mert a fiatal és tehetséges képző­művész drámaian színpadias, vagy színpadiason drámai hatá­sokra tör. Robbanékony tempe­ramentum veti elénk ezeket a té­mákat, amelyeknek igazi és egyetlen szereplője a lány, aki meg akarja mutatni magát. A vö­rös és fekete uralkodik itt, nem­csak azért, mert a szemet jól lehet hangsúlyozottá tenni feketével egy-egy női portrén, hanem azért is, mert ebben a világban észre­vétlen átmenetek nemigen akad­nak. A női test — bármilyen póz­ban — hatni igyekszik. Fel akarja fejteni magát, azt szeretné, ha mások is annyira fontosaknak tartanák megismerni az ő titkait, mint amennyire fontosnak és hangsúlyosnak tartja a saját létét, belső világát, testi és lelki egzisz­tenciáját törekszik kifejteni, el­mondani, a művészet eszközei­vel maradandóvá tenni. Úgy hisszük, mi értjük ezt a tö­rekvést. Akármilyen eszközöket, technikákat, formai megoldáso­kat is használ a belső küzdelmeit nagy vívódással megélőfiatal lé­lek. Bármennyire testinek is lát­szik az a világ, akárhogyan is ra­gozza az arcot, a szerepjátszást Szeivolt Katalin Valéria, azért az ő becsvágya, élni akarása, szere­tette éhsége, a bizalomra tájolt- sága kér itt megértést. Kollázs­technika, önarckép, krétarajz és akvarellpompázat pózokkal és eleganciával vegyítve, csendélet beleágyazva a közeibe úgy, hogy mögötte egy semmitmondó pa­nelház takarhassa el a felhős vagy felhőtlen eget. Amit mások, mármint az eget, olyan magától értetődően képzelnek el, és azo­nosítanak a végtelennel, vagy a transzcendens világ kezdetével. Itt minden rövidre, hatásra van zárva és ítélve. Meg is történik az eltervezett szuggesztivitás kívánt hatása a megfelelő mértékben, de nem biztos, hogy ettől a ke­mény fogalmazási rendtől még maradandóbb lesz a benyomás, amit az első pillanatban szerez­tünk. A „kétszer ad, aki gyorsan ad” tempója érvényes az irgal­masság testi és lelki cselekedetei esetében, a művészetben ez a di­rekt fellépés, az expresszív hatás­nak ez a türelmetlen sűrítése, té­mában és felhordásban, fogal­mazásban ez az egyaránt érvé­nyesülő „csaknem-agitáció” mintha a plakátstílus felé hajla­na. Lehet, hogy a fiatal tehetség épp ezt a csábítást érzi helyénva­lónak, lehet, hogy néhány so­runkkal magunk is ebbe az iránya ba terelnénk őt, hiszen a reklám, ha a valódi célt és a még valódibb lelki közlést össze tudja kapcsol­ni, magasba lendítheti azt a kez­dőt, aki kellő eréllyel, tehetség­gel képes képviselni saját érde­keit. Amiből az sem hiányozha- tik, hogy témái közt válogatva egyszer csak azt találja a leglé­nyegesebbnek, hogy az arcon ne csak a bőr felszínére rakható, múló foltokat érzékeltesse, ha­nem azt is, amire a valóban ko­moly férfiak is kíváncsiak: az egyéniség, ajellem, a lélek tartá­sára. Nem véletlenül terelnénk erre az útra Szeivolt Katalint, aki pontosan tisztában van érzelmei­vel, szándékaival és készségeivel. Bár szeretnénk, ha a kollázst, mint múló náthát, elfelejtené. Nincs neki erre szüksége! Nem a színek, hanem a színeket kivá­lasztó lélek hat igazán! Programbörze Kiállítások, tárlatok A Parádi Üveggyár mutatkozik be a Dobó István Vármúzeumban. A gótikus püspöki palota föld­szinti termében láthatják az érdeklődők Rénes György iparművész alkotásait, akinek munkássága új színt hozott a parádi üvegművészetbe, különle­ges technikái, sajátos formavilága révén. + Kép és színes fény címmel Balogh László képeinek az egri Kispréposti palota pinceklubja adott otthont. + A Megyei Művelődési Központban Miért kell védeni a természetet? címmel Szontágh Pál bélyegeiből nyílt kiállítás, amely naponta délután 1-től este 7 óráig tekinthető meg. Ugyancsak itt, a második emeleti előtérben Nagy Péternek, az Egri Újság fo­tóriporterének tárlata látható. + Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központban a Mátra-fotókör képeiből rendeztek bemutatót. + A világ gyermek-, szemmel. Ezzel a címmel kisiskolások felvételei ígérnek érdekességet az Egri Gyermek-Szabadidő­központ látogatóinak. Szórakoztató programok A Megyei Művelődési Központ Agria Társas- táncklubjának rendezésében országos versenyre kerül sor C és D kategóriában szombaton délelőtt 11 órától, az intézmény dísztermében. Ugyanitt pénteken délután 5 órától a fotószakkörben Mol­nár István mutatja be diáit. + Péntektől vasárnapig tart Egerben a Vitkovics-napok eseménysorozata. Az irodalmi est mellett koncert, kirakodóvásár, ját­szóház várja az ide látogatókat. + Szombaton az eg­ri Deák Ferenc út 17. számú óvoda épülete és udva­ra lesz a helyszíne a gyermeknapnak. Délelőtt fél 10-től délután 4 óráig számos izgalmas műsor, elő­adás, ügyességi sportverseny, gyógynövény- és étel­bemutató, -kóstoló várja a felnőtteket és a gyereke­ket. + Az Egri Ifjúsági Házban szombaton délelőtt fél 11-től fonalbabákat készíthetnek a legkisebbek. Túra Vasárnap a Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosztálya bükki és mátrai túrát rendez. Az első 15 kilométer hosszú, állomásai: Szarvaskő — Gyöngyvirág-bérc — Baktai tavak — Rác-hegy — Vörös kereszt — Eger. A résztvevőket Nemes Gyu­la negyed 8-kor várja az Egervár vasúti megálló­ban. A másik kirándulás 20 kilométeres, és Franc- zia István lesz a kalauz. A természet barátai 7.20- kor az egri autóbusz-állomáson gyülekeznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom