Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-15 / 112. szám
Üzenetet hordoznak Egy kiállítás vendégkönyve helyett Talán akaratlanul is elfogulttá teszi a szemlélőt az a tény, hogy ennek a kiállításnak a képeit készítő művész már nem él. Élete elején halt meg. Kajári Melindas. Gyöngyösi Műhely tagjaként alkotott. Emlékkiállítása a gyöngyösi Helyőrségi Művelődési Otthonban látható május 18-ig. Mint minden mű, ezek a táblaképek is az alkotójukról vallanak. Elárulják, hogy a fiatal festő nagyon szerette e természetet. Tájképek, virágcsendéletek sorakoznak egymás mellett a falon. Alakjait is szívesen helyezi természeti környezetbe, még akkor is, amikor aktot fest. Majdnem azt a kifejezést használtam: vázol fel a dús lombű fák és növények társaságába. A részletekkel nem nagyon törődik. Foltokból áll ösz- sze az egész, a rajzos megoldást nem szorgalmazza. Pedig annak mesterségbeli technikáját is nagy biztonsággal birtokolja. Bizonyíték erre az a három krétarajza, amelyek egyetlen vonallal vázolnak fel telt női idomokat, mégpedig elég szokatlan testhelyzetet ábrázolva. Ezen a kiállításon az derült ki, hogy Kajári Melinda az olajfesték „szerelmese”. Lehet, hogy csak én magyarázom bele ezekbe a képekbe, hogy alkotójuk a pasztell leheletfinom színskáláját vetíti fel képeire, méghozzá általában a háttér megfestésénél. Itt mintha „eljátszana” a lehetőséggel, rácsodálkoznak arra, hogy olajból is milyen könnyed árnyalatok varázsolhatok elő. Képeinek jellegzetessége ez a kettősség: az előtér „darabos”, csák foltokra szabdalt megoldása mellett a háttér játszi köny- nyedségű és halk finomságú színvilágé. Elgondolkoztam, milyen értelmetlen pusztítást okozott a halál azzal, hogy egy fiatal tehetség kibontakozását törte ketté. Mi lett volna, ha...? Erre a kérdésre azonban nincs felelet. (g. mól-) HÍRLAP, 1991. május 15., szerda egy atofC Keresztapa A nagy barátságokkal van így: ott lehet folytatni, ahol tíz-húsz évvel ezelőtt abbahagyta az ember, vessző volt csak az akkori búcsúzás, nem pont vagy felkiáltójel. A Keresztapa III. magyarországi bemutatóját nagy reklámkampány előzte meg: előbb tudtuk, hogyan evett a forgatás szünetében a stáb — élükön a rendező Coppolával — több kilónyi makarónit, előbb értesültünk arról, hogy leanya — aki számos Coppola-család- tag mellett szereplője a folytatásnak — mennyit izgult, amiért életében először apja előtt kellett csókolóznia egy férfivel, és így tovább, megannyi színfalak mögötti titok. Beavatottak lettünk, idő előtt, hála a televíziónak. Szerencsére „jólértesültségünket” feledni tudjuk már a moziban. A történet — a vessző után húsz évvel — folytatódik. Hogy miért, arra nincs különösebb magyarázat, újabb adalékokat nem tudunk meg a szicíliai maffiózók életéről és munkásságáról. Ha az sztori, hogy A1 Pacino — Michael Corleone — ennyi idő alatt charmossá őszült, el- ' vált, hogy hajdani felesége — Diane Keaton — kissé megroggyant, ám még így is vonzó amerikai nő, hogy vannak még érdekeltségből fakadó ellentétek a pénzpiacon — ám legyen. Rosszabb folytatásokat is láttunk már... A keresztapa vergődése kevéssé hiteles. Míg hajdani papája — Brando, az örök... — sugárzott a tekintélytől és családszeretettől, addig Michael hiába hajtogatja, hogy: de én csak a családért, értetek..., sajnáljuk csupán. Ráadásul a gonoszt is gonoszabbnak véljük az ő átiratában — a hatalomra került széplélektől mentsen meg az isten. Ez lenne tán a konfliktus? A kényszer szülte megoldások tökéletlensége? Hogy az önpusztító kétely gátolja a kreatív gondolkodásmódot, és óhatatlanul mások pusztításába csap át? De lehet, hogy az egész keresztapaság csak azért született — és azért született a film is — hogy az olaszok végre méltó nyomot hagyjanak az utókor emlékezetében: bizony, kemény gyerekek vagyunk mi, megcsináltuk a maffiát. És így válik hattyúdallá a történelem, lesz a a gengszterromantikából nosztalgikus lányregény. De még mindig nem értjük, minek kellett az újabb rész. Ami azért — végül is — kedvünkre való. Jóképű fickókat látunk és gazdagságot, eleganciát, néha lőnek, az meg egyenesen szellemes, mikor valakit a szemüvege nyelével szúrnak torkon. Naná, hogy megértjük: a film végén azért muszáj pusztulnia a maffiafőnök ártatlan leányának, mert így lesz tökéletes a büntetés. Ha ő halna meg — csupán jogos, így viszont: példaértékűen példás a purgatórium. Szegény Michael Corleone, szegény AT Pacino... Doros Judit HORIZONT Elhagyott ház (Fotó: Gál Gábor) Erdélyi művészek A felvételi vizsgák rejtelmeiről Z. Erdei Anna grafikus, és Zagyva László szobrász, mű- vésznázaspár mutatkozott be az elmúlt hetekben a Lenkey-kollé- gium Diákgalériájában. Az asz- szony nyolc komor tónusú tájképet és négy olyan grafikát, emberalakot, embercsoportot mejgszólaltató ábrázolást rakott a látogató elé, mind közvetlenül, áttétel nélkül vall — mit vall? — kiált arról a sorsról, állapotról, ami Erdélyben a magyar százezrekből sokakat válaszút elé állít: menni vagy maradni? A drámai töltés jelen van, harsog minden grafikai megoldáson. Eszköztelen közlések ezek, szívszorítóan egyszerűek ahhoz, hogy félre lehessen érteni őket. Az emberi testen mindenütt, a tartáson kell és lehet lemérni, hogy súlyosodik a teher. Akár a Kariatidát veszem szemügyre, amint a vállán, hátán viseli el az odaillesztett terheket, akár a Nárciszszuszt vagy a többalakos kompozíciót, nem lehet kétsége senkinek sem arról, hogy itt nyíltan a nyomasztó külső és lelki mázsákról beszél a művész. Aki egyébként arra született volna, hogy a szépség szolgálatában, a lélek ereiével inkább az örömről és az ember méltóságáról beszéljen. Ha a lebírhatatlan nyűg hatása alatt nyögő figurákat beállítom azokba a falusi részletekbe, a házak elé, vagy beleképzelem őket a rogyadozó falulakasokba, készen álla képlet. Ami mindennél világosabban érzékelteti, mekkora türelem, lelkierő és fegyelem szükséges ahhoz, hogy a székelyek és minden rendű-rangú magyarok saját szülőföldjükön elviselhessék ennen sorsukat, és megtépetten is hordozhassák emberi méltóságukat. Nekünk, anyaországiaknak oda kell fordítanunk a tekintetünket, amikor ezek a míves formába öltöztetett panaszok hozzánk szólnak. Ugyanezeket az érzelmeket másként éli át, másként vezeti le a férfi, Zagyva László. Aki inkább küzdelemre, az ellenállásra, az igazság birtokában való bajvívásra születik szenvedélye szerint. Ábrázolja, nem is egy variációban, a Sárkányölőt, nevezzük csak bátran Szent Györgynek, hiszen a Kolozsvári testvérek már a középkorban derekasan megszabták a mintát. Ez a Szent György lovagi tartással, elegánsan, a lelek és a test harmóniáját fennen mutatva ül lován._Le is döfi a fenekedé vadat, a csúszó-sikamló szörnyeteget, mert végül is a hit erre a cselekedetre indít, ha már valakinek lovagi sorsa adódott. Van azonban olyan ábrázolása is ennek a szobrásznak, ahol a sárkány igencsak magasra tartja a testét, fejét, egy- vonalban a küzdelemre készülő lovag tekintetével: úgy látszik, a művesz ismeri a veszélyt, nem feledkezhetik meg a harc kétesélyes voltáról, tehat arról a pillanatról sem, amikor az alulról támadó állat még képes túljárni a harcos képessegein. Egyáltalán: mitől is függ a győzelem ezen a világon? A művész is, magunk is csak egy választ adhatunk erre az ■egyáltalán nem költői kérdésre, vállalnunk kell a hitünket, a sorsunkat. Ki-ki ott tegye meg a magáét, ahol, és amikor éppen a lelkiismerete őt a tettre, a küzdelemre, akár a halálos bajvívásra is kötelezi. JLehet kibúvót találni, megfutamodni, elhajolni a kegyetlen sorsbéli megkísértés elől, de az eddigi tapasztalat szerint a sors utána megy hordozójának, és az csak szembefordulhat vele. Ennyi a tanulság — és ez nem is kévés — amikor a két rokonszenves művész egri jelentkezéséről beszámolunk. Értékes nyelvezeten, megszenvedetten beszélnek arról, amit mások csak a mindennapi történelem megpróbáltatásának neveznek. (farkas) így tavasz táján az érettségi előtt álló fiatalok egy részének legfontosabb kérdése az, hogy miként juthatnak be az egri Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskolára. Tekintve, hogy e kérdés közel sem csupán továbbtanulási kérdés, de kulturális és közművelődési jelentőségű is, megkerestük Horváth Tibor tanulmányi osztályvezetőt, hogy betekintést adhassunk a felvételi vizsgák rejtelmeibe. — A március 1-jével lezárult jelentkezési határidőn belül az idén kétszázzal nagyobb volt a jelentkezési létszám, mint tavaly: több mint 1300 kérelem futott be. Eredetileg 498felvételi helyre volt lehetőség, de a számot később 550-re emelte fel a főiskola, A pályázó csakis egy felsőoktatási intézménybe jelentkezhetett, de két át jelentkezési lehetősége is volt. Ez azt jelenti, hogy aki az elsőnek megjelölt helyen nem nyer felvételt, amennyiben ugyanazon vizsgatárgyakból a pontszáma megfelel a másik helyre, oda fel kell venni! Vagy, ha oda sem elegendő a pontszáma úgy megfelelő pontok birto-, kában a harmadik helyen felvételt nyerhet. Az egri tanárképző főiskola a tudományegyetemekről és más tanárképző főiskolákról fogad el átjelentkezőket. — Mi a helyzet a felvételi vizsgákkal? — A vizsgák három részből állnak: alkalmassági, gyakorlati, valamint írás- és szóbeli vizsgákból. Ének, testnevelés és rajz szakon az alkalmassági vizsgák már lezajlottak, s azon a jelentkezők 15-20 százaléka nem felelt meg, tehát e szakokból kiestek, de kérhették más szakból felvételi vizsgára bocsátásukat. Az osztályvezetőtől megtudom, hogy egy új szakkal bővült a főiskola. Ez a szociálpolitikai szak, melynek alkalmassági vizsgáján minden jelölt megfelelt. Tesztekkel mérték fel a jelöltek alkalmasságát. Nincsenek sokan, de egy csoport alakítható lesz belőlük. — A közös felvételi vizsgákra matematikából, fizikából, kémiából és biológiából május 20-21- én kerül sor. Ez egyúttal érettségi vizsga is lesz! A központi írásbeli felvételi vizsgák viszont országszerte június 24-én zajlanak le. Az írásbeli tételek titkossága hatványozottan biztosított. A tételeket rejtő borítékokat a vizsga színhelyén, a jelöltek jelenlétében bontják fel. A dolgozatokon sem név, sem kód- avagy kulcsz- szám nem szerepel, így azok értékelése feltétlenül tárgyilagos lesz. írásbeli vizsgák ekkor magyarból, történelemből, földrajzból, s valamennyi nyelvből lesznek. De testnevelésből, énekből, és rajzból írásbeli vizsga nincs, ezekből a tárgyakból gyakorlati vizsgára bocsátják a pályázókat. — Mi a helyzet az elért pontok értékelése után? — A dolgozatok kiértékelése után június 27-e és július 1 -je között történik a szóbeli felvételi vizsga, mely után a vizsgabizottság elnöke ismerteti a jelöltek elért összpontszámát. Akik a folyó tanévben érettségiztek, azok összpontszámába beleszámít a középiskolából hozott pontszám. A három éven belül érettségizetteknél hasonló lehet a helyzet, de amennyiben részükre kedvezőbb, úgy csupán a felvételi vizsgán szerzett pontok kétszerese kerül számításba. Akik azonban még régebben érettségiztek, azoknál csakis a felvételi vizsga pontszámát veszik figyelembe. Maximális esetben a jelöltnek a hozott és a felvételi vizsgákon szerzett 60-60 pont, ösz- szesen 120 pontja lehet. Aki a felvételi vizsgán nem szerez 30pontot, az eleve kiesik, hasonlóan az is, akinek az összpontszáma nem éri el a 70-et! — Végül is kik kerülhetnek majd fel vételre ? — A felvételnél szóbajöhető pontszámot a főiskola a minisztérium közbejöttével, az adott szakon felvehetők létszámát is figyelembe véve határozza meg. Na már most, az egyes szakokon az összpontszámok alapján, majd csökkenő sorrendbe állítjuk a jelölteket, — természetesen az át jelentkezőkkel együtt — s a feltehető létszámnak megfelelő legtöbb pontszámot elértek lesznek a főiskola hallgatói. De meg kell jegeznem hogy abban az esetben, ha nagyon sok a jó ponttal jelentkező pályázók^ száma, akkor érthetően magasabban húzza meg a főiskola a felvételt biztosító ponthatárt, ugyanis, aki a ponthatárt eléri, azt okvetlenül fel kell venni a főiskolára. De akik így nem kerülnek be, azok második lépcsőben sorra kerülnek az átjelentkezésre kért első, majd pedig ha ott nem sikerült, a második intézménynél. Tehát minden pályázónak háromszoros a felvételi lehetősége. — Tapasztalható-e valamelyes változás a múlthoz képest az egyes tanszakokra való jelentkezők számában? — Igen. Az idén már egyszakos, csak angol és német nyelvszakos képzés is indul. Ide sok volt a jelentkezők száma: nyolcszoros. S mivel a testnevelés most nyelvszakkal is van párosítva, ezt sokan választották, s ezért érezhetően csökkent a testnevelés-földrajz párosítást választók száma. Bár valóban esőkként az érdeklődés az orosz nyelv iránt, de a magyarral, angollal, némettel és történelemmel párosítva így is összesen 66 jelentkezőnk van. S ez mindenképpen figyelemre méltó. — Mikor értesülnek majd a jelöltek az eredményről? — A főiskola 1991/92 tanévére a döntés június 16-án történik meg, s arról 3 napon belül mindenki értesítést kap: s úgy a felvettek, mint az elutasítottak névsorát, pontszámúkkal, kifüggesztik a főiskola épületében. Meg kell mondanom, hogy a főiskola részére ez a felvételi munka rendkívül fontos és kényes. Itt tévednünk nem lehet. A jelöltek egy életre kiható sorsáról van szó. Sugár István Kikből lehet tanárképző főiskolai hallgató?
