Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

ZÓLYOMBÓL JÖn A „MENYASSZONY” - FELGYORSÍTJA A TEHERKOCSIP1ACOT ÉS AZ ALKATRÉSZ-UTÁNPÓTLÁST (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. MÁJUS 15., SZERDA HÍRLAP PÜI KRVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 112. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 'OK Általános Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Kft. Eger, Klapka u. 9. SZOFTVER - HARDVER EGY KÉZBEN V IÁ gmnosrsTBn r Pünkösdkor Idén még munkával ünnepelünk — Betonozhatok-e jövő hétfőn? — dilem- mázott egyik olvasónk, aki másokkal együtt te­lefonon az iránt érdek­lődött szerkesztősé­günkben: munkaszüneti nap lesz-e május 20-a, azaz pünkösd vasárnap­ját követő hétfő, avagy sem ? Bár a Parlament az űj ünnepek sorában a pünkösdöt is megsza­vazta, de nagy a bizony­talanság, hogyan tervez­zünk az elkövetkezendő napokra. Nos, felhívtuk a Munkaügyi Miniszté­riumot, ahol egy izgatott női hang reagált érdek­lődésünkre: — Dolgozunk! Az idén még dolgozunk! — mondta, majd hozzátet­te: — Nagyon sok az ér­deklődő, dacára annak, hogy a rádió és a televí­zió is közölte: ebben az esztendőben még mun­kával ünnepelünk. Jö­vőre már több mint való­színű, munkaszünettel. Bővebb felvilágosí­tást — sajnos — nem kaptunk, a legilletéke­sebb informátort nem sikerült elérni. Közben a megyei önkormányzati hivatalnál is érdeklőd­tünk, a titkárságon. Mint megtudtuk: írás­ban nem érkezett utasí­tás sem a Parlamentből, sem a Munkaügyi Mi­nisztériumtól, de itt is úgy tudják: hétfőn mun­kanap lesz... Szándéknyilatkozatot írtak alá Magyar—osztrák kft.-ben a recski ércbánya A mátrai ércbányászat jövőjét meghatározó lépésre került sor tegnap délben a Recski Érc­bányák Vállalat Bányász Kultűrházában, ahol hosszas és eredményes tárgyalások után dr. Gagyi Pálffy A ndrás igazgató és Wolfgang Kö- ler, az osztrák DCI Bergban, Holding elnöke szándéknyilatkozatot írt alá közös kft. alakítá­sáról. Az eseményt követően a holding elnöke kifejtette: bár a magyar állam nem vállalt koc­kázatot, úgy ítélik meg, értékes rézlelőhely ez Európa közepén, ahová érdemes beruházni. Ebben a tevékenységben szívesen részt vállal­nak, miután korábban sikeres felméréseket vé­geztek a döntés érdekében. Hangsúlyozta to­vábbá: amennyiben az Állami Vagyonügynök­ség és az illetékes minisztérium „áldását” adja a szerződésre, akkor azonnal letétbe helyezik a 10 millió dolláros alaptőkét. A nők emberi joga A honi közvélemény elutasítja a terhességmegszakítás engedé­lyezésének szigorítását— állapít­ják meg a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársai a ha­zai abortuszhelyzetet, a lakosság erre vonatkozó véleményét vizs­gálva. A megkérdezett lakosok többsége aggódik ugyan a ma­gyar népesség fogyatkozása mi­att, de úgy véli, a nők emberi joga eldönteni: megtartják-e terhes­ségüket, vagy sem. Csalót keresnek A rendőrség csalás bűntetté­nek alapos gyanúja miatt bünte­tőeljárást folytat Rácz Józsefi! éves, Budapest, XXI. kerület, Határ utca 149. szám alatti lakos ellen, közölte a BRFK Sajtóiro­dája. A gyanúsított ugyanis az utóbbi két évben és ez év elején is a biztosítóintézetek kárrendezési helyein megkereste a kárfelvé­telre várókat azzal, hogy néhány napon belül megjavítja megron­gált gépkocsijukat és a kárrende­zést is lebonyolítja. Ajánlatának azzal kölcsönzött hivatalos jelle­get, hogy a megbízhatóság bizo­nyítékaként nem lézető cégek, mint Hungária, a Rally-Team Service 5, Jodan Profi Non-Stop Service — bélyegzőit használta. Ám miután felvette a biztosító­nál a kártérítést, a gépkocsit nem javította meg. A károsultak bár­melyik rendőrőrsnél jelentkez­hetnek. Török határsértők Negyvenkét török állampol­gárságú határsértőtíogott el ked­den a határőrség battonyai őrsé­nek riadócsoportja. Az akciót megelőzően a ha­tárőrök Battonyán elfogtak két török és egy román állampolgárt, akik a zöldhatáron át érkeztek hazánkba. Meghallgatásuk so­rán kiderült, hogy egyikük em­bercsempész, és ő a vezetője az ezután érkezett török, csoport­nak. A riadócsoport a negyven­két török határsértőn kívül elfo­gott két török, egy román és két magyar embercsempészt. Az el­fogott csoportot a magyar em­bercsempészek tehergépkocsik­kal szállították volna Budapest­re; majd onnan az osztrák-ma­gyar határra. Mindezért határ- sértőnként százötven márkát kaptak. A rendőrség Kecskemé­ten őrizetbe vett egy német és egy csehszlovák állampolgárt, akik a csoportot Budapestre ve­zették volna. Kommandóegység alakul Egerben ieiderftők a harci ösvényen Gyakorlótér, Dem messze Egertől. Aktuális terep azoknak a harci elemeknek, gyakorlatoknak a végzésére, amelyek az egri Bornem­issza Gergely felderítő zászlóalj kiképzési programjában szerepel­nek. A fiúk, a katonák nevezték el „harci ösvénynek” ezt a terüle­tet, mert itt szabadabbnak érzik magukat, mint a laktanyában. Ide látogatunk több megyei közéleti személyiséggel, közöttük dr. Lu­kács Tamás országgyűlési képviselővel. Arra vagyunk kiváncsiak: hogyan élnek, s miként sajátították el a tudnivalókat eddig azok a fiatalok, akik legutóbb, február végén öltötték fel az egyenruhát? A jelentések einangzasa után Nagy István alezredes, az egység parancsnoka, valamint a törzs és Szabó Bálint százados, táborpa­rancsnok kíséretében előbb a tá­borba, az itteni „körletbe” tesz­nek látogatást a vendégek. Min­den tiszta, katonás a rend a 8-10 személyes sátrakban. Az ebédlő is megterítve, Korózs József őr­nagy beosztottjai értik a dolgu­kat. A kondérokban már fő az étel, s amint — a civilben egri — Petes Varga Attila főszakács el­mondja: délben babgulyás és bukta lesz az ebéd. Reggelire sonkás vagdaltat kaptak teával és kenyérrel. A vacsora már bent lesz a laktanyában. Aki viszont másra is vágyik: a nápolyit, cso­koládét, kávét, kólát, cigarettát megvásárolhatja a tábori kantin­ban. Ahogy Tündik Csaba hon­véd mondja: „kielégítő a forgal­ma...” Az egészségügyieknél pe­dig minden olyan berendezés ké­szenlétben áll, amely szükséges lehet. — Még kisebb műtétet is el tu­dunk végezni.. — magyarázza Szabó Sándor törzsőrmester. — Gyógyszertárunk például 30 na­pos készlettel rendelkezik. ...De nem sokáig ilyen csen­des, idillikus a környék, mert amikorra felérünk a dombon lé­vő figyelőbe, ahonnét jól be lehet látni a területet, valahonnan a sűrű bokrok közül hatvan felde­rítő tör elő, kézifegyverekkel fé­lelmetes tüzet zúdítva a völgyre. Robbannak a trotiltöltetek, röp­pennek a tőrök, belehasítva a makettekbe... Különböző aka­dályokon — kéményen, ablako­kon, padlókon, dróthálókon, ke­rítéseken — törnek át az 1200 méter hosszú szakaszon, hogy a végén a tíz méter magasban fe­szülő, egy szál sodronyon lengő kötélhídon áthaladva, csiga se­gítségével lecsúszhassanak a földre. (Folytatás a 3. oldalon) IHilpp' * i M * Kisbirtokokat mindenáron? (Fotó: Szántó György) A kormányprogram: kizsákmányolás Az Alkotmánybíróság válaszára várnak a mezőgazdászok Tegnap délelőtt két témáról tartott ülést a Heves Megyei Ag­rár-érdekvédelmi Szövetség el­nöksége. Egyrészt megvitatták a kárpótlási törvény végrehajtásá­val kapcsolatos szövetkezeti ma­gatartás kialakítását, másrészt véleményt mondtak a kormány agrárpolitikájáról és programjá­ról. Mivel mindkét kérdéskör előadója Szabó József, a szövet­ség titkára volt, ezért az értekez­let után őt kértük meg, hogy kommentálja az ott elhangzotta­kat. — Az első napirendi ponttal, azaz a kárpótlási törvénnyel nem foglalkoztunk túl sokat, hiszen Göncz A rpád köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz for­dult, több kérdést tisztázandó, a törvény végleges megfogalmazá­sa előtt. Nem lett volna értelme, hogy olyasfajta dolgokról vitat­kozzunk, amikről az Alkot­mánybíróság később hoz dön­tést. Mindenesetre olyan állás- foglalás született, hogy békét szeretnénk a falvakban, de úgy látjuk, hogy jelenlegi formájá­ban a kárpótlási törvénynek több végrehajthatatlan részlete van. Ügy véljük, nagyon hosszúra nyúlik majd a leendő rendeletek végrehajtása. A második téma már elkese­redettebb hangulatokat hozott felszínre. Az elnökség úgy látja, hogy ez a kormányprogram és agrárkoncepció a mezőgazdaság további kizsákmányolását jelen­ti. Másrészt nem biztosít kibon­takozást sem a nagyüzemek, sem a magán- és kisvállalkozók szá­mára. Ugyan az ország vezetésé­nek helyzetértékelését a mező- gazdaságról reálisnak tartjuk, vi­szont úgy látjuk, hogy az eddigi előnyöket mind elveszti ez az ágazat Hogy csak egy konkrét példát mondjak, a támogatások megszűnésével szinte lehetetlen­né válik az exporttevékenység, pedig az ebből származó 1,3 mil­liárdos nettó dollárbevételre szükség lenne. Eddig átlagosan 25 százalékos volt a kivitelre ka­pott állami támogatás, a jövőben ezt drasztikusan csökkenteni kí­vánják. (Folytatása2. oldalon) Kilenc évtized A numizmatika történeti se­gédtudomány, amelynek néhány lelkes szakembere — muzeoló­gus, tanár, amatőr gyűjtő — 90 esztendeje megalapította a Ma­gyar Numizmatikai Társulatot. A kilenc évtized alatt számos kiállítást, ismeretterjesztő elő­adást szervezett a társulat, aktív szerepet vállalt a nemzetközi nu­mizmatikai szervezetben, és kez­deményezésére jött létre a Ma­gyar Nemzeti Múzeum éremtá­ra. Hét napirend, nyolc indítvány Közügyek a füzesabonyi képviselő-testületi ülésen Tegnap délután Füzesabony­ban ülést tartott a város képvise- lő-testülete. Dr. Pásztor József polgármes­ter üdvözlő szavai után tájékoz­tatta a jelenlévőket a két önkor­mányzati ülés között végzett munkáról. Elmondta többek kö­zött, hogy megalakulóban van a Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezete. Veres Jánosnét ne­vezték ki a gazdálkodási osztály vezetőjének, és több utcában megalakult a gázépítési közös­ség. A napirendeknek megfelelő­en ezután elsőként a város ön- kormányzatának a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatásáról szóló rendelettervezetét tárgyal­ták meg. Ennek értelmében az első lakáshoz jutók, építők és vá­sárlók, valamint a pénzintéze­tektől felvett hitelek megemelt törlesztőrészének megfizetésére — különböző kikötések mellett — 150-250 ezer forint lehet. A támogatások összegéről, odaíté­léséről a képviselő-testület me­net közben dönt. Ezt követően arról a javaslatról hoztak határo­zatot, amely a közterületek hasz­nálatáról, illetve annak haszná­lati dijáról készített a dr. Gál Ist­ván vezette bizottság. Az a hatá­rozat született, hogy minden ilyen ügyben elsőfokon az ön-. kormányzatok illetékes bizottsá­gai döntenek. A közterületek dí­jait többen soknak tartották, így az árusítópavilon, műhely és egyéb építmény 50 Ft négyzet­méterenkénti diját 30 forintra mérsékelték. Külön témaként tárgyalták je­lenlévők a temetőkről es a temet­kezési tevékenységről készült ja­vaslatot. Ezek szerint a jövőben például a sírhely használata a megváltástól számított 25 évre, a sírbolt használata pedig 100 évre terjed. A többi temetési forma ideje is 25 év, de valamennyi újra megváltható. Negyedik napi­rendként azt a beteijesztést vitat­ták meg, amely a város önkor­mányzatának a köztisztasággal összefüggő munkákról, a telepü­léstisztasági szolgáltatás ellátá­sáról és az állattartásról készült. Sor került a Géniusz Ifjúsági Alapítvány okiratának, műkö­dési szabályzatának elfogadásá­ra, majd az önkormányzat az ala­pítvány tőkéjét 30 ezer forintról 50 ezer forintra emelte. A másik témában, amely a szemétszállítá­si pályázatot illeti, ä győztes az 5 jelolt közül a Tanép Gépszolgá­lat Kft. lett. (fazekas) A Parlament 100. munkanapja Törvényjavaslat lll/lll. ügynökeiről Az Országgyűlés május 14-én, kedden jubileumhoz érkezett: a szabadon választott Parlament az alakuló üléstől számított 100. munkanapjára ült össze. E sza­vakkal üdvözölte Szabad György házelnök a honatyákat az ülés kezdetén, hozzátéve: az Országgyűlés ez idő alatt 38 új törvényt, 85 új országgyűlési ha­tározati javaslatot alkotott, 56 törvényt módosított, illetve négy állásfoglalást hozott. Az Országgyűlés elnöke ez­után bejelentette: a kormány be­nyújtotta a Belügyminisztérium III/III. csoportfőnöksége hiva­tásos, valamint ,szigorúan tit­kos" állományú tisztjei és háló­zati személyei adatait tartalma­zó, 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatainak felhasználásáról szóló törvényjavaslatát A tervezetet a képviselőknek futárpostával kézbesítik a hét végén. A plénum elsőként a volt egy­házi ingatlanok tulajdoni helyze­tének rendezéséről szóló tör­vényjavaslat általános vitáját kezdte meg, a pártok vezérszó­nokainak felszólalásával. Az MSZP vezérszónoka, Já­nosi György — előrebocsátva, hogy a szocialista frakció elfo­gadhatatlannak tartja a törvény- tervezetet — úgy ítélte: a kárpót­lási törvény után a kormánykoa­líció most a civil szféra egy újabb kiválasztott rétegének akar ked­vezményeket juttatni, s ez várha­tóan súlyos társadalmi feszültsé­geket kelt majd. Elhibázóttnak minősítette a törvénytervezetet Fodor Gábor, a fiatal demokraták vezérszóno­ka is. Elfogadhatatlannak tartot­ta, hogy a törvényalkotók — a kárpótlási törvényhez hasonlóan — a reprivatizációból indultak ki, s az 1948-as tulajdoni állapo­tot vették alapul. Á szocialista frakció álláspontjához hasonló­an Fodor Gábor is azon a véle­ményen volt: az ingatlanrende­zésnek ez a módja, a különböző működő intézmények feladása súlyos társadalmi feszültségeket gerjeszt. Ebben végül is nem szü­letett döntés. Délután interpellációkra és kérdésekre került sor. Számos érdekes probléma kapcsán hang­zott el képviselői hozzászólás, amelyekre az illetékes miniszte­rek többnyire nem tudtak elfo­gadható válaszokat adni. Egyhangúlag, 218 szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nél­kül fogadta el az Országgyűlés — mintegy egyórás részletes szava­zási procedúra után — a számvi­teli törvényt, s ezzel befejezte keddi munkáját. A Parlament munkarendjében ez volt az első olyan törvényjavaslat, amit rendkívüli és sürgős eljárással tárgyaltak meg a képviselők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom