Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-13 / 110. szám
HÍRLAP, 1991. május 13., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5. Táncverseny Egerben Ezúttal városunk lesz a helyszíne a C osztályos klubközi táncversenynek, melyet május 18-án tartanak az Agria társastáncklub szervezésében. A Megyei Művelődési Központ dísztermében délelőtt 11 órakor az ország különböző tájairól érkező versenyzők mérik össze tudásukat. A standard táncok mellett latin-amerikai számokban is versenyeznek egymással. Agykontroll — nálunk is Jósé Silva, a neves amerikai autodidakta Agykontroll című műve meghódította a világot, s immár Magyarországon is rengeteg híve akadt. Ezúttal Egerben szervez tanfolyamot a TIT Heves Megyei Egyesülete azok számára, akik szeretnének „alfába” eljutni. Az Agykontroll Gmk ellenőrzése mellett — szigorúan követve Silva módszereit — sajátíthatják el az érdeklődők az önismeret titkait. Érdeklődni a TIT címén: Eger, Klapka u. 9. Telefon: 13-395. Az Életjel folytatása A már legendássá vált egri irodalmi alkotókömek egy kései „életjeléről” számolhatunk be. A közösség egy pályázat nyerteseiből verbuválódott a'80-as évek közepén. Az Egri Ifjúsági Házban találkoztak, s ennek a korszaknak volt a dokumentuma a négy számot megért Életjel című antológia. A pályakezdő vers- és prózaírók mecénás nélkül maradtak, az alkotókor halódott. Most mégis — mintegy késői híradásként — nyomdába került a Szökés ünnepe című irodalmi antológia kézirata. Rövidesen talán hozzáférhető lesz. Négy alkotó: Anga Mária, Körmendi Judit, Bányász István és Szabó Zoltán írásait tartalmazza. A kiadvány létrejötténél szerkesztőként Fodor András, lektorként Lőkös István és Cs. Varga István bábáskodott. Gyermeknap „Gyermekeink egészsége — a holnap gazdagsága.” Ez a szlogenje annak a nem mindennapi gyereknapnak, amelyet május 18-án Egerben tartanak, a Deák Ferenc utcai óvodában, a Szociális Szolgáltató Központban és a két intézmény közös udvarán, valamint a Népkert közeli részén. A természetgyógyászok, a rendőrség, a tűzoltóság is segítette a pedagógusokat a programsorozat szervezésében. Már reggel fél 10-kor várják a város közönségét, gyerekeket és szülőket. A megnyitó az óvodában lesz, ahol Katona József né egri alpolgármester mond megnyitót. „Ültess fát a jövőnkért, friss levegőnkért” címmel faültetési akciót is szerveznek. A rendőrség és a tűzoltóság járműveit a kicsik közvetlen közelről is megnézhetik. A Népkertben pedig a rendőrkutyák ügyességét csodálhatják meg. Egészséges finomságok címmel ételkészítési bemutatót tartanak. Lesz tartásjavító torna, gyermek- aerobic, jóga — és még sok más. A Deák Ferenc úti óvoda környékén vásárosok kínálják egészséges portékáikat. A bolhapiacon játékot, ruhát és Lutra-képeket lehet majd cserélni. Benn az épületben benevezhetnek a vállalkozó kedvűek a rajzversenyre, melynek kétszer is lesz eredményhirdetése: délelőtt és délután. A szervezők, az óvoda pedagógusai és számos szervezet, egyesület képviselői bíznak benne, hogy jó idő lesz. De ha nem, az sem baj, mert a négy fal között is jól lehet majd szórakozni kicsiknek és nagyoknak már egy héttel a nagy, városi gyereknap előtt. —ji— A cigányszervezet vezetőségének levele „Azon a napon szépen indult minden” A Phralipe Független Cigány Szervezet Egri Vezetősége levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, hogy kifejtse álláspontját az Egerben május 1-jén történt szépasszony-völgyi sajnálatos eseményekről. E levélben mindenekelőtt arra utalnak, hogy: az a „maroknyi csapat” 100-150 bőrfejűből állt, köztük osztrákok, németek, a hazaiak „képviseletében” pedig budapestiek, miskolciak és egriek is voltak. A cigányszervezet vezetői a továbbiakban a következőket írják: „Azon a napon szépen indult minden. Mindenki sétált, szórakozott, kikapcsolódott. Déltájban kisebb, bőrfejűekből álló csoport kivált a társaságból, és lejöttek a lacipecsenyés részre, ahol több cigányzenész tartózkodott, köztük több idős ember. A galeri elkezdte minden előzmények nélkül piszkos cigányoknak lehordani az embereket. Különböző fasiszta jellegű jelszavak hangoztatása (Cigánymentes város lesz Eger nemsokára! Mind meg kellene ölni titeket!) közepette lelocsolták sörrel a zenészek hangszereit és a zenészeket. A kik látták mindezt, fel voltak háborodva viselkedésük miatt. A cigányemberek segítségért szóltak az ott lévő, ebédjeiket, italjai- kat fogyasztó embereknek, akik között mi is odasiettünk. Próbáltuk őket szép szóval elküldeni, de amint meglátták, hogy mi is ci- gányszármazásúak vagyunk, az egyik már emelte is a teli sörösüveget, hogy hozzánk vágja, de szerencsére nem sikerült, mert ott termettek a rend őrei és feloszlatták őket. Eközben a környéken tartózkodó cigányanyák gyermekeikkel próbáltak a tömegből messzire menni. Nem telt el egy óra sem, következett az újabb roham. Ott egy idős cigányember volt az áldozat (O. László), és egy civil ruhás rendőr, akikkel 5-6 bőrfejű dulakodott. Odaszaladtunk egy páran, segíteni próbáltunk a két embernek. Közben megérkeztek a rendőrök, és pár bőrfejűt ártalmatlanná tettek. Nemsokára a mentő is megérkezett, az történt ugyanis, hogy egy szolgálatban lévő rendőrt megütött, majd az arcát lefújta gáz- permettel egy bőrfejű. Az ünneplők már megnyugodtak, gondolván, már nem lesz semmi baj. 18 óra: megkezdte műsorát a Felnémeti Hagyományőrző Cigányegyüttes. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ilyet még nem láttunk! A domb oldalán összegyűlt bőrfejűcso- port leszaladt a színpad elé, és mindenféle cigány- és zsidóellenes jelszavakat ordítozott. Páran fel akartak jutni a színpadra, de szerencsére a rendőrök határozott fellépése megakadályozta őket a vérontásban. Ügy hisszük, ehhez a történethez józan embernek nincs mit hozzáfűznie, csak szeretnénk emlékeztetni a magyar népet, a világot, hogy volt egy őrült, úgy hívták: Hitler... Ezúttal szeretnénk megköszönni az egri rendőrség segítségét és határozott fellépését.” — Fejeződik be a levél. Önvédelem Egerben Interjú a Phralipe-egyesület egri ügyvivőjével Többször foglalkozott az üggyel lapunk is: május elsején az egri Szépasszony-völgyben összecsapás volt a skin-headek és a cigányok között. Nem vett részt az eseményekben, de a közelben volt a Phralipe (Testvériség) Cigány Egyesület egri ügyvivője, Lakatos Oszkár is. Az esemény utáni napokban ültünk le vele beszélgetni, s elsőként arról kérdeztük, hogy ő miképpen értékeli a történteket. — Főleg a rendőrség magatartása volt érdekes a számomra. Annak ellenére, hogy kevesen voltak, az erejükhöz képest mindent megtettek. Szerintem azonban nem csupán a cigányokat támadták ott, hanem a rendőröket és más embereket is. Keményebben fel kellene lépni ellenük az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, sőt a rendőrségnek is. De nemcsak a skin-hea- dekről beszélek, hiszen senki nem mehet úgy el egy szórakozóhelyre, hogy ne érje atrocitás. — Ön cigányként hasonló esetekben fél? — Én nem féltem, családostól mentem ki, vittem a hároméves fiamat is. Nem számítok arra ilyenkor, hogy ez lehetséges, de mindenesetre megijedek, hogy a fiamnak vagy a feleségemnek baja esik. — Meg kell mondanom, hogy láttam, amikor cigányok azt kiabálták a skinek felé, hogy fasiszta állatok. Erről hogyan vélekedik? — Én azok után, ami történt, már nem csodálkoztam semmin. Meg lehetett volna azt is csinálni, hogy leszurkálják őket, de ilyen módon adták vissza. Volt kint rengeteg cigány, de ők azért mentek oda, mert meg akarták nézni a cigány hagyományőrző együttesek műsorát. Nem olyan szándékkal, hogy majd balhé lesz. Erre senki nem számított. — Egerben nem ez volt az első ilyen eset. Korábban az látszott, hogy a rendőrség nem tudja ezeket az összecsapásokat megakadályozni. Maguk meg tudják? — Most már lépni fogunk, a polgármesterrel is beszéltünk egy önvédelmi csoportról. Vagy pedig a rendőrségnek a katonaság segíthetne. — Es milyen jogokkal lenne felruházva ez az önvédelmi csoport? Ugyanis nyilvánvalóan nem kellene nekik teljesen szabad kezet adni, hiszen előfordulhatna, hogy olyan skin-headet csapnának meg, akinek semmi kedve nem volt verekedni. Sőt, akár maguk is provokálhatnának összetűzéseket. — Pontosan ezért mi úgy gondoltuk, hogy száz ember lehetne tagja ennek a csoportnak, s ebből — mondjuk — harminc lenne a cigány. A látszatát is el akarjuk kerülni az önkényeskedésnek. Természetesen a rendőrség is közreműködne. — Mit javasolna egy olyan cigány hagyományőrző csoportnak, amely ezután akar hasonló rendezvényen fellépni? Elmenjenek? — Örülünk minden ilyen meghívásnak. Persze, most már számítunk az ilyen eseményekre, éppen ezért meg akarjuk szervezni a rendőrséggel együtt a védelmet. Jól néznénk ki, ha megijednénk. * Nem szokásom, de most mégis hozzáfűzök valamit az interjúhoz. Való igaz, hogy elítélendő dolog „fekete majmoknak” nevezni a cigányokat, s a bőrük színe és sokuk magatartása miatt rájuk támadni. Ám ne gondoljuk azt, hogy az megfelelőbb magatartás, ha valakit csupán azért, mert kopasz és skin-headnek tartja magát, lefasisztázunk, s cirkáló csapatokat küldünk a felderítésükre. Ezt csak azért jegyzem meg, mert reggel, amikor letáboroztak ezek a fiatalok, és még nem nyúltak senkihez, már elterjedt, hogy támadni fognak. S aztán ha támadtak is, akkor sem mindegyikük, sőt, a többségük továbbra is feküdt a fűben. Az ideális állapot a béke lenne — de az látszik, hogy nem lesz. Egy kis előítélet-mentesség, egy kicsivel több bátorság valószínűleg többet segítene ilyen helyzetekben. Kovács Attila Főépítészi zsűri bírálja el a terveket Az Alkotmánybíróság az Építés- tervezési Szakértői Bizottságról szóló miniszteri rendeletet alkotmányellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette, és javasolta egy szabályszerű főépítészeti zsűri létrehozását. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a város építészeti kultúrájának megőrzése érdekében döntött a főépítészeti zsűri létrehozásáról, amely szolgáltatási jelleggel tevékenykedik majd közösen az építésügyi hatósági csoporttal és a főmérnöki irodával. A zsűri vezetője a városi főépítész. Munkájuk az ÉVM-rendeletekben meghatározott építmények terveinek zsűrizésére terjed ki. Tőlük kérhet szakvéleményt továbbá az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a tervező. A zsűri minden tervet részletes indokolással, szakvéleménnyel lát majd el. Hajlított bútorok Egerből Az Egri Bútorgyár Kft. csaknem másfél éve alakult a BUBIV volt 7-es számú, Faiskola utcai gyáregységéből. Napjainkra az üzem, amelynek fő profilja a hajlított technológiával készült székek, asztalok, ülőgarnitúrák és irodai bútorok előállítása, nyereséget termelővé fejlődött, hiszen csak tavaly is belföldön már 75, míg Nyugaton — Svédországban, Németországban és az Egyesült Államokban — mintegy 10 millió forintos forgalmat produkált. Esztétikus kivitelű termékeiket mintaboltjukban is kínálják vevőiknek. (Fotó: Gál Gábor) Amerika musicalekben elmesélve Nem mindennapi élményt ígér az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola angol tanszékének május 17-i programja. A műsorban a nézők az amerikai földrész történelmével, kultúrájával ismerkedhetnek meg népszerű — 1766, Showboat, Oklahoma, West Side Story — musicaleken keresztül. A videofelvételek mellett a programon színre lép Ted Rodgers vendégprofesz- szor, Linda Doedon és Lourana Thomas. Linda ugyancsak vendégprofesszor hazánkban, és igen nagy tapasztalatai vannak e műfaj előadásában. Lourana Thomasról pedig tudni kell, hogy az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének, Charles Thomasnak a felesége. Ő rendezte a produkciót és kíséri majd zongorán a dalokat. A zenei csemege este 7 órakor kezdődik a főiskola B épületének földszinti előadótermében (Egészségház u. 4.). Él a művészklub Az egri Kispréposti palota pinceklubjában az utóbbi időben egyre-másra nyílnak a kiállítások. A város képzőművészei, építészei természetes lakói már a helyiségnek, és — tőlük hallottuk — szívesen látják az egri színészeket, irodalmárokat, újságírókat. Egy-egy rendezvényre pedig a város érdeklődő nagyközönségét szeretnék becsalogatni. Május 6-án a tanárképző főiskola rajz szakosainak kiállítását nyitotta meg Dévényi János. A négy évfolyam hallgatóinak mintegy húsz pályázati munkájából létrehozott tárlat elé a művésztanár rendhagyó bevezetőt mondott. A képzőművészet él, és újra meg újra szeretne bizonyságot adni önmagáról, a városhoz, a város közönségéhez való viszonyáról. Kép és fény címmel május 17-én Balogh László kiállítása megnyitásának örülhetünk. A tárlat a hónap végéig várja a látogatókat a Kispréposti palotában. A parkosítás — más szemszögből Simon Mari Jó néhányan megnézték húsvét tájékán a Pikkó hertzeg elő- bemutatóját a Megyei Művelődési Központban. Nagy sikere volt Simon Marinak Jutka-Perzsi szerepében. Aztán, amikor sor került az igazi bemutatóra, a színházban már Tatár Gabi játszotta ezt a szerepet. Mi történt? — Épp a művelődési házba igyekeztem előadásra, mikor a Szvorényi úton megbotlottam — meséli a népszerű művésznő. — Borzalmas nyilallást éreztem a bokámban, s képtelen voltam föl- állni. A sikoltásomra kinéztek ugyan néhányan az ablakon, de senki sem segített. Azt hittem, elüt egy autó ott az úttesten. Aztán egy taxis megszánt, s bevitt a színházba. Akkor még csak hét óra volt, nekem kilenckor kellett volna színpadon lennem. Nem gondoltam, hogy nagy baj van. De amikor bevittek a kórházba, „félrelépett” az ügyeletes orvos nem sok jóval kecsegtetett. ínszalagszakadás, többhetes gyógyulás. „De nekem ma játszanom kell!” — mondtam neki. Kinevetett. Azóta gipszben vagyok, és — remélem — hamarosan megszabadulok ettől. — Hogyan telnek a napok? — Nehezen, bár sokan fölhívnak, megkeresnek, érdeklődnek, s ez nagyon jólesik. Hallottam Jutka-Perzsi sikeréről, örülök, hogy Tatár Gabi megmentette az előadásokat. Persze, már nagyon szívesen játszanék újra. S mivel már az évad vége felé járunk, kíváncsi vagyok arra is, milyen szerepek várnak rám jövőre. Valami jó kis vígjátékra vágyom. De az a fontos, hogy sokat játszhassak, sokat találkozhassak az egri közönséggel. Lőkös Ildikó Nemrégen az egri oldalon közöltük Lukács Tibor olvasónk levelét, aki beszámolt arról, hogyan alakított ki társadalmi munkával pihenésre alkalmas kis parkot a Koháry út 16. szám alatt. Leírta, hogy fásította a területet, sövényeket ültetett, melyek védelmére díszkerítést készített. Mindezt saját zsebből oldotta meg. Nem sokáig örülhetett azonban a szép környezetnek — úja - , a környékbeli gyerekek összetapossák a virágokat, tönkretéve ezzel „áldozatos munkáját.” Szerinte a csínytevésekre szüleik buzdítják a lurkókat, hogy ezzel is bosszantsák, kellemetlenséget okozzanak neki. A cikk megjelenését követően egymás után telefonáltak felháborodott emberek. No, nem azért, hogy Lukács Tibor mellé álljanak. Levélben is tiltakoztak a gyanúsítgatás ellen, s az egész parkosítási ügyletről nekik más a véleményük. — Nemcsak Lukács úr, de mi is szeretnénk otthonosabbá, elviselhetőbbé tenni környezetünket — mondta a lakók képviseletében Bihariné Molnár Emőke. — Tudjuk, hogy a hajdani városi tanács műszaki osztálya engedélyt adott a 14-16-18-as számú ház melletti közterületen játszótér és park kialakítására, mégpedig társadalmi munkában. Lukács úr azonban úgy képzelte — a mostani helyzet is ezt bizonyítja -, hogy a pihenőparkot az ablaka előtti területen, kizárólag a családja részére alakítja ki. Ä munkálatokat is egyedül végezte, nem kérte a segítségünket. Az elkerített parkba azóta sem teheti be a lábát sem gyerek, sem felnőtt. Ha mégis megtenné, „fenyítést’-kap érte. Úgy gondoljuk, hogy az engedélye nem erre vonatkozott. Szóvá is tettük ezt a polgármesteri hivatalban, ahol Lukács Tibor jelenlétében felvilágosítottak bennünket arról, hogy az említett terület az állam tulajdona, ő önkényesen nem „kebelezheti be”, kerítheti el magának. * Az éremnek — ismét bebizo- nyosult — két oldala van. Anélkül, hogy a fogadatlan prókátor szerepében tetszelegnénk, le kell szögeznünk: az efféle „magán- kertecskék” csak viszályt szítanak, mert csak a közös szándék, munka és használat alakíthat a sivár közterületből virágzó közkerteket. Olyanokat, amelyeket nem rongálnak, hanem együtt védenek az ott lakók. (A szerk.)
