Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-13 / 110. szám
HÍRLAP, 1991. május 13., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Új Misszió májusban Pax Romana-kongresszus Magyarországon Az egerszalóki Mária-oltár építésének történetéről olvashatunk egyebek mellett az Új Misszió májusi számában. Domán Ferenc plébános válaszol Lovass Magda kérdéseire. A folyóirat tovább folytatja a pápalátogatást előkészítő sorozatát. A müncheni központú Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom első ízben tartotta kongresszusát Magyarországon április 1-jén Győrben. A Pax Romana-kongresszus vendégei között ott volt And- rássfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter és mintegy ötszáz hazai és külföldi értelmiségi. A kongresszus zárónyilatkozatát is közli az Új Misszió, amelyben a keresztény magyar értékek terjesztéséről és a mozgalom hazai bővítéséről is szó van. Anyák napi rózsaszál címmel közöl írást a lap a legszebb családi ünnep alkalmából, és — rendhagyó módon — ezúttal egy nemrég „született” ének kottáját is közzéteszik. A Mária, Mária, mennyei szép hajnal kezdetű hozsánna Szarvas István, egri egyházmegyés kispap szerzeménye. Újra színpadon Egerben: Az El Paratso Két év után ismét színpadra lép az egriek egyik kedvenc együttese, az El Faraiso. Tagjai javarészt e város szülöttei, így érthető a közönség ragaszkodása hozzájuk és viszont. Az igényes dzsessz-rockot játszó csapat ma este hét1 órakor lép fel az egri Hjiísági Ház nagytermében. Gáspár Lajos gitáron, Szabó Imre basszusgitáron, Csont István szintetizátoron, Vadőcz Péter pedig dobon játszik. Ismertebb szerzeményeiken kívül minden bizonnyal az új „termésből" is bemutatnak majd néhányat, illetve hallhatók lesznek új feldolgozási! zenedarabok is. Tanácskoznak a vezetők A sportlétesítmények helyzetéről Egri képviselői fogadónap A városi önkormányzat tagja, Farkas Zsuzsanna képviselői fogadónapot tart 17-én, pénteken 16 és 18 óra között Egerben a Csebokszári városrészben. A választópolgárok a Semmelweis- bölcsődében kereshetik fel. Mondókák angolul Az Angol Tanárok Egyesületének Heves Megyei Szervezete meghívására Carolyn Graham, a híres jazz chants könyvek szerzője ma délután 4 órakor az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium klubjában tart előadást. MEASZ-tagok találkozója Megyei értekezletre hívja tagjait a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Heves Megyei Elnöksége. A találkozóra és megbeszélésre május 14-én délelőtt 10 órakor kerül sor Egerben a Deák Ferenc u, 51. sz. alatt. Keresztrejtvényünk nyertesei A május 4-én közölt kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: Monotiletizmus, Idealizál, Al- kalikus, Moaré, Triga, Szema- sziológia, Merkantilizmus, Usz- tasa, Szacharimetria, Szila, Slang. A jó válaszokat beküldők közül a következők nyertek könyvutalványt: Bugár István (Gyöngyös), Fekete Istvánná (Füzesabony) és Szabó József (Besenyőtelek). Gratulálunk! A szombati számunkban megjelent feladványunk megfejtését május 16-ig küldjék el címünkre. Előadás a kazamatákról Az egri Várbaráti Kör ma délutáni foglalkozásán Kárpáti János beszél a vár föld alatti rendszereiről. Az előadást a palóc népművészeti kiállítás termében tartják, ahová nemcsak a kör tagjait várják, szívesen látnak más érdeklődőket is. Környezetvédelmi napok A Heves Megyei Környezet- védők Szövetsége és az Északmagyarországi Környezetvédelmi Égyesülés azzal a felhívással fordul Heves megye önkormányzataihoz, gazdasági szervezeteihez, intézményeihez és egyesületeihez, hogy a környezetvédelmi világnapon, június 5-én szervezzenek előadásokat, fórumokat, termékbemutatókat a korszerű környezetgazdálkodási módszerek megismertetése és alkalmazása érdekében. A korszerű és versenyképes gazdálkodás egyik kulcsa ugyanis a környezetkímélő technológiák alkalmazása. A szervezők kérik, hogy a rendezvényekről értesítsék őket a 11-036-os egri telefonszámon. Új Vidróczki-műsor A gyöngyösi Vidróczki Néptáncegyüttes és a budapesti Kodály Égyüttes az Interkoncert felkérésére új, kétrészes műsort állított színpadra. A Jeles napjaink című összeállítás koreográfiáját Zsuráfszki Zoltán készítette. Két városban: Salgótarjánban és Egerben rendezik meg mától a sportlétesítmények- és intézmények vezetőinek idei háromnapos tanácskozását. A munkatalálkozó jelentőségét az adja meg, hogy a helyi ön- kormányzatok létrejötte óta ez lesz az első olyan összejövetel, amelyen alaposabban elemzik a szakemberek a sportoláshoz szükséges feltételeket. Megbeszélik a résztvevők az elmúlt félév során történteket, szóba kerülnek a létesítmények működtetésével összefüggő gondok, lehetőségek. Tudvalevő, hogy idén márciusban alakult meg a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége. A szervezet vezetői most első alkalommal találkoznak a taglétesítmények irányítóival. A remélhetően a sport javára váló szakmai konferencia színhelye Egerben a Kemény Ferenc Sportcsarnok lesz. Felsőtárkányi hagyományőrzők Ismét nyílik a Rozmaring A hétvégén — kétévi szünet után — újjáalakult a felsőtárkányi Rozmaring Hagyományőrző Csoport. A nagysikerű majális — meg a helybéli önkormánya zat új szemléletmódja, biztatása és segítő támogatása — ösztönözte a csoport tagjait arra, hogy újrakezdjék a próbákat, a közös munkát. A régi sikerekre emlékező idősek és fiatalok a közeljövőre és a távolabbi időkre szóló terveket szőttek a múlt hétvégi megbeszélésen. Bakondi Simon polgármester, aki szintén megjelent az ülésen, örömmel üdvözölte és a hivatal teljeskörű támogatásáról biztosította a csoportot, ennek fejében pedig folyamatos, színvonalas munkát kért. A Rozmaring Bajzát Sándorné és Ko- leszár Anna — a csoport szeretett Manci nénije — irányításával máris kész programmal és műsorral rendelkezik. A község lakóinak szerető gondoskodása, lelkes támogatása, jogos büszkesége ad erőt a további munkához, a várható gondok elviseléséhez. Mindany- nyian úgy vélik, ma még inkább szükség van a hagyományok ápolására, továbbadására. Ezért dolgozik szívesen együtt a csoport, a maguk és közönségük örömére, szórakoztatására, az utókor gazdagítására... Megyeszékhelyünkön is Magyar Műveltség Szolgálat A határainkon túl élő magyarok művelődésének kibontakozását hivatott segíteni a Magyar Műveltség Szolgálat, amely az MDF pártfogása alatt, s az Ifjúsági Demokrata Fórum segítségével működik. A szolgálat összegyűjti, rendszerezi, nyilvántartja a határainkon túli magyarság mindazon ötleteit, kívánságait, melyek a művelődés fejlesztését szolgálják. Elfogad pénzbeli és tárgyi felajánlásokat is. Ezek a javak egy alapítványba kerülnek, melyet egy tíztagú kuratórium irányít. Az MMSZ céljai között szerepel többek között a magyar holocaust történetének megírása. Ezért kérnek mindenkit, aki a világháború, a kitelepítések, deportálások áldozatainak, konkrét eseteit ismerik, jelentkezzenek, illetve a dokumentumokat juttassák el a szolgálathoz. Ugyancsak kérik, hogy akik könyveik egy részét felajánlják a határokon túl élő magyarok számára, azok adják át a szolgálat munkatársainak. Egerben az MDF helyi szervezete foglalkozik e tevékenységgel. A Magyar Műveltség Szolgálatról bővebb felvilágosítást szintén az’MDF-irodán kaphatnak az érdeklődők, s a szolgálathoz csatlakozni is itt lehet. Kétszáztíz elsőáldozó Az öntudatos keresztény élet kezdete (Fotó: Szántó György) Az első áldozás egész életre meghatározó esemény, amely tudatos vállalását jelenti a kereszténységnek. Ezt emelte ki Czakó István, Eger főplébánosa a vasárnapi szentmisén, amelyen az elmúlt évtizedek után szinte példátlanul sokan, kettőszáztízen vettek részt első áldozáson. Látványosan, kettős sorban vonultak be a gyermekek az egri Bazilikába, a lányok hófehér ruhában, mirtuszkoszorúval a fejükön. A reggeli misére szinte zsúfolásig telt a templom. Elsőként arra hívta fel a hívők figyelmét Czakó István, hogy milyen jelentős a gyermekek találkozása Isten szeretetével, s a katolikus közösség kimondhatatlanul gyarapodik ezáltal. Kérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak azokkal együtt, akik először találkoznak az oltári szentségben lévő Jézussal. Szentbeszédében elsőként arról szólt, hogy elérkezett az a pillanat amelyre a gyermekek szeptember óta készülnek. Ez az öröm ideje annak a számára, aki hittel érkezett. „Jézus Krisztus szellemileg jelen van az oltári szentségben, és nektek adja magát” — fordult az elsőáldozók- hoz. Az a Jézus, akinek világrajövetelét karácsonykor ünnepeljük, akit megfeszítettek, s feltámadt, s majdan a világ ítélőbírája lesz. Hangsúlyozta, hogy nincs nagyobb öröm annál, amikor Isten adja oda magát az embernek, mert nem adhat önmagánál többet. Ez nagyobb dolog, mintha az egész világot kapná meg. Ezért ez az „égigérő öröm” napja. Az egyik legnagyobb történelmi személyiség, Napóleon fogalmazott úgy, hogy számára az első szent áldozás volt a legnagyobb élmény. Azt kérte a gyermekektől ugyanígy őrizzék meg emlékezetükben ezt a napot, s jáijanak továbbra is templomba. Ezután a szülőkhöz fordult Eger főplébánosa. Mint kifejtette, a szülő mindent meg szeretne adni utódjának. Mégis minden ajándék között a legnagyobb a megkeresztelés és a keresztény életre nevelés, amelyek összetartoznak egymással. Ugyanis így lehet elveket és célt találni erre a világra és az örökkévalóságra. Hangsúlyozta, hogy nagyon pontosan tudja, honnan érkeztek a családok. A szülőknek sok esetben csak halvány képzeteik vannak a kereszténységről. Az elmúlt évtizedek után nem is lehet ezen csodálkozni. De hogyha gyermekeikkel együtt eljárnak a templomba, ők is belenőhetnek az isteni kereszténységbe. Ezt követően — mivel eddig keresztszüleik és szüleik tették ezt — a gyermekek nyilvánosan megvallották hitüket, majd sor került az első áldozásukra. Végül közösen úgynevezett szeretet- reggelin vettek részt a Helyőrségi Művelődési Otthonban, az őskeresztény hagyományoknak megfelelően. (gábor) Adácsi fejlesztések ( Tudósítónkból): Adács programjának valóra váltása jó úton halad. Többek között megvalósult az új, korszerű közvilágítás, a járdaépítés, a piactér lebetonozása, a sportpálya vezetékes vízzel való ellátása, közterületek korszerűsítése, fásítása, szépítése. Tizenhét vállalkozói engedélyt adtak ki, köztük a 12 éve megszűnt tüzéptelep indítására is. A négyéves programban kiemelt helyet kapott a község lakossága, ifjúsága által évtizedek óta hiányolt tornaterem építése, amelyhez tanmedence is kapcsolódik. Anyagait már szállítják, s a nyári vakáció idején a kivitelezését is megkezdik. Másik nagy beruházás az Adácsot Gyöngyössel összekötő szilárd burkolatú út elkészítése. A 6,5 kilométeres útszakasz munkálatai már elkezdődtek, és október 23-án befejeződnek. Ez az út a község lakosainak régi vágyát teljesíti. Mint ismeretes: Adács eddig csak egyetlen közúton, Vamosgyörkön keresztúl volt megközeh'thető. Az említett fejlesztéssel a Gyöngyös — Adács távolság felére csökken, s a falu közvetlen összeköttetésben lesz a várossal, a Mátrával és vonzáskörzeteivel, ami a település felértékelődését eredményezi. Ha az adács — jászárokszállási útszakasz is megépül, a község belekerül a közúti közlekedés országos vérkeringésébe. Ennek külön előnye az, hogy elkerülhető lesz a vámos- györki, 20 percen túl is zárva tartható vasúti sorompó, Adácson legfeljebb egy percet kell az átjárónál várakozni. Nem kevésbé reménykeltő, hogy — mint ezt Fodor Lajos polgármester a közelmúltban tartott falugyűlésen is bejelentette — mintegy két év múlva közel 600 telefont és több nyilvános távbeszélőt kap Adács. Medve János Nem fogadták a szennyiszapot Sírokban (Folytatás az 1. oldalról) A levél kapcsán a szajlai tsz- irodán újra felkerestük Juhász Andrást, a Búzakalász Termelő- szövetkezet elnökét. Ő megmutatta a hivatalos nevén „Recsk — Miklós-völgyi erdei feltáró út” tavaly márciusban készült tervét, műszaki leírását, melyből kitűnt, hogy a tervezők törekedtek a meglévő földútszakaszok fel- használására, a költségek és az erdő kímélése céljából. A tervben és a költségvetésben hídról, hidakról szó sincs, senki sem tagadja, hogy a 10 éve építetteket használták fel most. A bizonyosság kedvéért még a helyszínre is kiszálltunk a tsz-elnökkel, Lada Niván hajtottunk végig a kérdéses szakaszon — amely tényleg ki van kövezve, majdnem teljes egészében. Juhász András szavai szerint egyelőre eddig jutottak a munkával, de a közeljövőben folytatják azt, minden kőborítást kap, a jelenleg még meglévő néhány földútszakasz is. (Azt viszont már ismét Baranyi Jánostól tudjuk, hogy ezt az utat az említett 1981-es térképen már köves útként tüntetik fel...) A Sirok melletti szennyiszap- lerakó telep tervezett helyén április közepére egy bejárást szervezett a tsz, melyre minden érintett hatóságot meghívtak. A tsz vezetése természetesen tudott a siroki önkormányzat elutasító döntéséről, így meginvitálták a bejárásra Sírok polgármesterét, Lakatos Istvánt is. Nos, amint a jegyzőkönyvből kiderült, a helyszín megtekintését követően az illetékes hatóságok — többek között az egri városi Köjál, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság — képviselői elvi hozzájárulásukat, támogatásukat adták a telep létesítéséhez, azzal, hogy a még szükséges vizsgálatokat persze el kell majd végezni. A siroki polgármester pedig úgy nyilatkozott: az önkormányzat május 3-i ülésén újratárgyalja az ügyet, mivel előző határozatuknál a képviselők nem voltak kellően tájékozottak. Erre az ülésre meghívták a tsz- elnököt és a Fővárosi Csatornázási Művek képviselőjét is (ez a vállalat szándékozott Sírokba szállítani a szennyiszapot). Az önkormányzat tagjai tehát megkaphatták a megfelelő, korrekt tájékoztatást. Ennek ellenére 8 „nem” szavazattal, 2 „igen” és egy tartózkodás mellett elutasították a telep létrehozásának tervét. Sirok mellett ennélfogva nem lesz semmiféle szennyiszap- lerakóhely. (rénes)
