Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-29 / 99. szám

HIRIAP. 1991. április 29., hétfő HATVAN ÉS KÖRZETE A város patinás épületei A Kossuth téri barokk templom A vámc frítprpn a ITnccnth fp- ^ í &■?, A város főterén, a Kossuth té­ren áll a Grassalkovich Antal ál­tal 1751-1755 között építtetett, egyetlen homlokzati tornyű, ba­rokk, római katolikus templom. Oraschek Ignác és Jung József építészek alkotását, a templomot és plébániát még 1757-ben, a fel­szenteléskor a hatvani prépost- sághoz csatolták. A mai templom a „Heves me­gye műemlékei” című mű szerint valószínűleg az 1596-ban el­pusztult középkori templom he­lyén áll, benne befalazott kő-friz párkánytöredék látható. Az egy- hajós templom három cseh- süveg-boltszakaszos részre osz­lik, amelyet kettőzött pillérek ta­golnak. Diadalívét a Grassalko­vich család címere díszíti. A kó­rus alatt előcsarnok helyezkedik el, kétoldalt kápolnával. A hajó­ból kétoldalt három-három ol­dalablak a kápolnák falait töri meg. A templom barokk szószé­ke a XVIII. század közepéről va­ló, ez a Mária-oltárral együtt 1787-ben került ide, a XIX. szá­zadban lebontott hatvani kapu­cinus templomból. Értékes mű­emlék-berendezések az 1762- ben készült stallumok, amelyek Schwerer József és Speth Ferenc pécsi mesterek munkái. A pécsi székesegyház restaurálásakor vette meg ezeket — 1882-ben — Janikovits Alajos prépost. (XVI- II. századi még a keresztelőkét és a Szent Kereszt oltárkép.) A hosszú életkort megélt Jani­kovits prépost elődje, Horváth Mihály prépost (a későbbi püs­pök, a Szemere-kormány kul­tuszminisztere) írta meg a temp­lom védőszentjei, Szent Márton és Szent Adalbert püspökök élettörténetét. Horváth Mihály 1847 őszén fogott az íráshoz. (A Savariában született toursi Szent Mártonról elnevezett (Győr) Szentmárton hegyén (a mai Pan­nonhalmán — ez a név Kazinczy Ferenc ötlete) telepítették le 994-ben a Prága melletti Bre- novból Rómába menekülő Szent Adalbert püspök szerzeteseinek egy részét. Szent Márton múltját még Hatvanban megírta Hor­váth Mihály, e tanulmányát 1847. október 7-én küldte el „A HATVAN, Rém, Mils tímplom magyar hajdan és jelen” című al­bum számára, ahol még abban az évben megjelent. (Horváth Mi­hály következő hatvani történész munkájának témája „Az Árpá­dokkal rokon Crouy-család ok­iratai és nemzedékrendje” volt.) A plébániatemplom másik vé­dőszentjének, Szent Adalbert- nek a múltját Horváth 12 évvel később, itáliai száműzetése so­rán tárta fel, e tanulmánya az „Egyetemes Magyar Encyclopa­edia” I. kötetében, 1859-ben je­lent meg. A templom szép hagyományai közé tartozik a hatvani cserké­szek avatása. Először 1921. feb­ruár 8-án avatták a „91. sz. Tu­rul” csapat tagjait, majd 1923. július 29-én avatták és helyezték el a templomban a 222. sz. Pető- fi-csapat zászlaját. Itt talált ott­honra az 1930-as években a 91. sz. Prohászka Ottokár-csapat zászlaja is. Örvendetes esemény, hogy — hosszú kényszerszünet után — újból kiscserkészeket avattak — a Szent Imréről elne­vezett 837. számú cserkészcsa­patot — 1991. március 31-én, húsvétvasámapján. Pálos Fri­gyes prépost és Görbe László rk. pap, cserkésztiszt celebrálták az ünnepséget. A plébániatemplom méretei jól érzékelhetőek Robotkay La- josné fotóreprodukcióján. 1913- ban, majd 1956-1961 között re­noválták Hatvan legszebb mű­emlék épületét, amely meghatá­rozza a város főterének arculatát is. Demény-Dittel Lajos Heves megye települései (5. rész) A hatvani körzet helységneveinek eredete Ebben a körzetben egy város (Hatvan) és tizenegy község ta­lálható. Kislexikonunk a hely­ségnevekkel ábécérendű szócik­kekben foglalkozik. Apc. A falu nevének egy régi személynév az alapja. Talán egy ilyen nevű itteni nemesúr emléke őrződött meg benne. Boldog. Ez a Hatvannal szom­szédos község a Jézus Krisztus édesanyjának, Szűz Máriának tiszteletére szentelt templomáról először a Boldogasszonyhatvana nevet kapta; később lett belőle Boldogfalva, végül pedig — to­vábbi rövidüléssel — a mai Bol­dog. Ilyen szempontból névro­kona egy jászsági falu: Jászbol- dogháza. Csány. A község nevében egy régi személynév őrződött meg. Ez maradt fenn a dunántúli Za- lacsány nevében is. Ecséd. A falu már a 14. szá­zadban is megvolt. Egy régi sze­mélynév a névadója (ugyanaz, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyecsed-nek. Hatvan. Ez a városnév tulaj­donképpen a hatvap számnévből keletkezett, amely talán egykori hatvan házra, de inkább egy Hat­van személynevű birtokosra vo­natkozott. Kálmán Béla nyel­vészprofesszor írja: „Hogy mi in­díthatta őseinket arra, hogy tő­számnévvel nevezzenek el vala­kit, azt ma már nehéz megma­gyarázni, de voltak Hét és Hetven nevű személyek is” (Kálmán Bé­la: A nevek világa. Bp., 1967. 171. o.j. A település neve már a 13. században is megvolt. Hely­telen a névnek az az eredezteté- se, hogy a város azért Hatvan, mert hatvan kilométerre fekszik Budapesttől, hiszen ezt a nevet más, a fővárostól különböző tá­volságra lévő települések is vise­lik: a Pest megyei Püspökhatvan, a Baranya megyei Somogyhat- van és a Trianon óta Romániá­hoz tartozó Érhatvan. (Az utób­bi falu az Érmelléken, Nagyká­rolytól délre található.) Heréd. A here növénynévből származik a régi magyar Here személynév és abból ,,-d” képző­vel a falunak Heréd neve. Hort. A község neve egy régi, puszta személynévből eredhet. (A végén lévő „t” nem rag vagy képző, hanem az eredeti szótőbe tartozik.) Lőrinci. A Lőrinc személy­névnek ez az ,,-i” képzős szárma­zéka tulajdonképp azt jelenti, hogy Lőrincé, vagyis hogy a köz­ség eredetileg egy Lőrinc nevű ember birtoka volt. (Vö.: Szű- csi.) Nagykökényes. Itt a nagy jel­zőben az fejeződik ki, hogy falu­ját a lakosság jelentősnek érzi, még ha nem sokan laknak is ben­ne. (Vö.: Heves megyében Nagyvisnyó.) A kökényes utótag jelentése: „kökénycseijés hely”. De az is lehet, hogy a Kökényes- itodnóí nemzetség volt a névadó. Rózsaszentmárton. A falu régi neve Fancsal, de ezt meg kellett változtatni, mert Észak-Magyar- országon másutt is volt és van Fancsal nevű község. Az új név arra vonatkozik, hogy a falu templomának védőszentje Szent Márton. (Az ő neve van Bükk- szentmárton és Kunszentmárton nevében is.) A név elején lévő rózsa jelző arra utal, hogy itt sok a rózsa, szeretik a rózsát. Szűcsi. Ez a név eredetileg ki­rályi szolgálatban álló szűcsök lakóhelyét jelzi, a birtoklást kife­jező ,,-i” képzővel. (Vö.: Lőrin­ci) Zagyvaszántó. Az előtag a kö­zeli Zagyva patakra utal, a szán­tó utótag pedig arra emlékeztet, • hogy valaha szántásra kötelezett szolganép települt ide. (Vö.: Abaújszántó.) Dr. Pásztor Emil Petőfibányán május elsejére készülnek A petőfibányai polgármesteri hiva­tal, a helyi művelődé­si ház és a Bányász Sportkör községi majálist rendez má­jus elsején. Reggel fél hétkor a Bányász Fú­vószenekar zenés éb­resztővel köszönti a település lakóit, majd délelőtt kilenc órától tartják meg a Spor­tolj velünk! rendez­vényeit. Ennek kere­tében nyílt tekebaj­nokságra, gyermek kerékpáros ügyességi versenyre és családi sportversenyekre ke­rül sor. Délután egy órakor Régi idők fo­cija lesz: az öregfiúk nemzetközi labdarú­gó-mérkőzésén a pe- tőfibányaiak és a szlovákiai Hegymeg csapata méri össze erejét. Délután 3 órakor a sportcsarnokban Soltész Rezső és együttese lép a kö­zönség elé, öt órakor pedig Lagzi Lajcsi és zenekara ad műsort. Este hét órakor kez­dődik a néptáncosok bemutatója, majd nyolc órától hajnalig a művelődési házban bált rendeznek. A helyzet változatlan Körülbelül fél éve fedeztünk fel Ecséd határában egy meglehe­tősen nagy — minden bizonnyal illegális—szemétlerakóhelyet. Fotó­sunk akkor lencsevégre kapta az áldatlan állapotokat, s elrettentő példaként, egyben figyelemfelkeltőként közreadtuk a képet. Vár­tunk, s reménykedtünk: talán történik valami. Az elmúlt héten a kör­nyéken járva nagyot néztünk, amikor azt észleltük, hogy a szemét­domb alaposan megduzzadt, s most már több száz méter hosszan bű- zölög az út mentén. Ez azonban csak egy a területen található „mo­csokgócok” közül. Azt tudjuk, hogy épülőben van hat szomszédos település közös szeméttelepe, de ennek igénybevételére még jó ideig várni kell. De mi lesz addig? A környéket szépen lassan betemeti a kosz, s csak idő kérdése, mikor fulladnak bele az itt élők sajátos „alko­tásukba”. Emlék az 1849. évi hatvani csatáról 1849 tavaszán az újjászervezett magyar honvéd­sereg ellentámadásba ment át a téli visszavonulások után. A dicsőséges tavaszi hadjárat célja az volt, hogy az osztrák sereg legyőzésével rákényszerítsék az uralkodót egy olyan békére, amely elfogadja a forradalom vívmányait, a feudális viszonyok felszá­molását és Magyarország önállóságát. A magyar vezérkar terve az volt, hogy Gödöllő környékén bekeríti Windischgraetz főseregét. En­nek céljából a 7. hadtestnek a Hatvan — Aszód vo­nalon kellett felvonulnia Gáspár András parancs­nokságával, az L, 2., és a 3. hadtest pedig Jászbe­rény és Nagykáta felől oldalba támadja az ellensé­get, meglepetésszerűen. Az osztrák vezérkar szerette volna elkerülni a- meglepetést, ezért Schlick altábornagy azt a paran­csot kapta, hogy hajtson végre erőszakos felderítést Hatvan — Gyöngyös irányában. A két ellenséges hadtest katonái Hort és Hatvan között találkoztak össze április elsején. Másnap Schlick támadást ren­delt el, de azt a honvédek visszaverték Hort előteré­ben, majd némi várakozás után ellentámadásba mentek át. Az osztrákok kezdeteben sikeresen vé­dekeztek, de amikor Csány felől bekapcsolódtak a harcba Wisocky lengyel légionáriusai, a bekerítés­től tartva visszavonulásba kezdtek, amely menekü­lésbe csapott át. Az osztrákok futva menekültek az őket üldöző honvédek elől a város főutcáján, és az üldözés megakadályozása céljából lerombolták a Zagyván átvezető fahidat. A tavaszi hadjáratnak két ütközete zajlott le He­ves megye területén: a kápolnai február 27-én, amelyből az osztrákok kerültek ki győztesen, és az április 2-i, hatvani. Ennek jelentőségét az adja, hogy ez volt a tavaszi hadjárat első győztes csatája. Ráadásul nemcsak lelkesítőleg hatott a honvédse­regre, hanem sikerült a taktikai célt is elérni: az osztrákok nem tudták felderíteni a magyar sereg helyzetét, abban a hiszemben maradtak, hogy a fő­sereg Hatvan — Aszód vonalán törekszik (Gödöllő felé. A közelmúltban dr. Hegedűs Ferencné tanárnő levelet küldött Hatvanba, amelyben leírja dédnagy- apja hőstettének történetét úgy, ahogyan a család tagjai szájról szájra adva megőrizték. A legendát némi rövidítéssel adjuk közre: „Mráz István egykor báró Eötvösöknél Ercsiben töltött nevelői munkája után Hatvanba költözött, hogy a számára kijelölt kántortanítói állást elfoglalja. Az 1848/49-es magyar szabadságharc esemé­nyeit Hatvanban élte át. A Homokgödömél lévő utcában egy négyablakos házban laktak. A tavaszi hadjárat során az osztrákok főhadiszállását náluk rendezték be. A dédnagymama osztrák nő volt, ez volt az oka, hogy az osztrákok bizalommal voltak irántuk, s Mráz Istvánnak sikerült tudomást szerez­ni az osztrák lőporraktár elhelyezéséről. Mivel igen jó magyar érzelmű ember volt, kockázatos dologra vállalkozott: felment a templomtoronyba, ahonnan kikémlelt és lerajzolta a pontos helyet. A rajzot Bú­zás harangozó elrejtette a csizmaszárába, majd ka­pával a vállán kiment a határba, és elvitte a rajzot a magyar táborba. Ezután a magyaroknak sikerült is a lőporraktárt felrobbantani, és az osztrákok köré­ben nagy pánikot előidézni. Az osztrákok árulásra gyanakodtak. Le is tartóz­tatták Mráz Istvánt, aki életét annak köszönhette, hogy Schlick generális megvédte: „Ez az ember a mi emberünk, szabadon kell engedni!” így menekült meg a dédapa, a magyarok pedig megnyerték a hatvani csatát. Az ellenség halottait is neki volt feladata elbú­csúztatni, de mint a walesi bárdok, ő sem tudta di­csőíteni halottait, hanem megátkozta őket, amiért lábukat a magyar haza földjére tették. A felesége kétségbeesve igyekezett ettől visszatartani, mert at­tól tartott, hogy ha az osztrákok netán visszatérnek, bosszút állnak. Ő azonban nem törődött a veszélye lyel, úgy beszélt, mint ahogy igaz magyar hazafihoz illő.” így őrizte meg a családi hagyomány a dédnagya- pa hőstettének történetét. Hogy mennyi benne az igazság, most ne kutassuk. Mindenképpen méltó arra, hogy az utókor szélesebb körei is megismer­hessék. Az 1848-as szabadságharcra két emlékmű hívja fel Hatvanban az utókor figyelmét: A Kossuth téren lévő emlékoszlop és a vasútállomáshoz vezető út mentén elhantolt hősi halottak sírköve. A temető­ben jó állapotban található még Csatafi Ferenc honvédfőhadnagy síremléke. Régebben több más 48-as honvéd sírját is számon tartották, gondozták. Ma már csak a Fülöp Mátyáséról tudunk, de nem lehetetlen, hogy a családi hagyomány őrzi még egyik-másik sírhelyét, mint ahogyan állítólag meg­található Mráz István sírja is. Jó lenne felkutatni ezeket a becses emlékhelyeket. Németi Gábor A vendég: Hargitai Géza fagottművész A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Hatvan Városi Szervezete és a Ratkó József Közművelődési Egyesület ma az Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban barati estet rendez. Az összejövetel vendége Hargitai Géza fagottművész lesz, aki nemrégiben tért haza egyéves szöuli szerződése után. Az érdeklődőket este hét órára várják. Nyugdíjasok klubja A Hatvan városi művelődési központ Bartók Termében ma délután három órától a nyugdíja­sokat váiják közös beszéígetésre. A találkozót Fodor Jolán vezeti. Szerdán délután négy órától hat óráig pedig a díszítőművész­szakkör tagjai találkoznak az in­tézményben. A Dunántúl népdalai Május 2-án, csütörtökön foly­tatódik a TTL Hatvan Városi Szervezetének foglalkozássoro­zata a Ratkó József Közművelő­dési Egyesület klubjában. Budai Ilona énekművész ezúttal a Du­nántúl népdalaiból tart bemuta­tót és ingyenes daltanítást. A foglalkozás délután fél hatkor kezdődik. A biokultúra jelene és jövője A hatvani Gazdaképző Egye­sület soron következő foglalko­zásának vendége Patócs Imre mezőgazdász, biokertész lesz a városi könyvtárban. A május 6-án, hétfőn délután hat órakor kezdődő előadás témája a hazai biotermesztés helyzete, jelene és jövője lesz. A többdimenziós világról A TIT hatvani szervezetének tudományos-fantasztikus klubja május 10-én, pénteken délután öt órától a közösségi házban dr. Zombori Ottó csillagászt, az Uránia Csillagvizsgáló igazgató­ját és dr. Abonyi Iván fizikust lát­ja vendégül. A tudósok a többdi­menziós világról elmélkednek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom