Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
HÍRLAP, 1991. április 26., péntek GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 13. A kékróka bunda esete és mások Gyöngyösi kismamák... _____________(Fotó: Gál Gábor) A lapítvány is segíti majd a felújítást Hosszú szépítkezés előtt a felsővárosi templom Képünkön is látható: egy ideje állványok veszik körül a gyöngyösi felsővárosi templomot, amely a Fő tér tőszomszédságában magasodik. Rá is fért már a felújítás, hiszen eléggé lerobbant állapotban működött már régóta az intézmény. Annál is inkább kétségbeejtő volt már a helyzet, mert az ország egyik legrégebbi barokk templomáról van szó. Most végre elérkezett az az idő, amikor a Szent Bertalan- templom plébániájának elegendő pénz állt ahhoz rendelkezésre, hogy legalább elkezdődhessenek a munkálatok. Ez azonban sajnos még nem jelenti azt, hogy a felújítás belátható időn belül be is fejeződik, hiszen rengeteg tennivaló van még ezenkívül is hátra, s az egészre jelenleg még nem gyűlt össze elegendő anyagi eszköz. Az első szakaszban az északi tornyot és a barokk homlokzatot teszik rendbe — tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. A továbbiakban kerül majd sor a másik toronyra, s végül tíz egész külső részt szeretnék rendbe hozni. Közben természetesen a belső faburkolatot is kicsinosítják, illetve a vízelvezetést is megoldják. Jelenleg ez már mintegy három-négymillió forintjába kerül a plébániának, s ugyan a növekedő infláció miatt pontos adatokat nem lehet mondani, de előreláthatóan a teljes költségvetés tízmillió forint körül lesz majd. A végső határidő sincsen még kitűzve, ugyanis nem tudni, a jelenlegi vagyonából az egyház mikor tud ennyit erre fordítani. A város önkormányzata sem tud anyagi segítséget nyújtani, ám ennek ellenére — amennyire tudják — kiveszik a részüket a munkából. Elsősorban a koordináló szerep az övék, s konkrét támogatást is felmutathatnak: az állványokat ők biztosították. Ötletnek persze — éppen a nagy szükség miatt — nincsenek híján, alakulóban van egy alapítvány, amely arra hivatott, hogy a befolyt összeget erre a célra fordítsák majd. A plébánián úgy érzik, hogy sokan fontosnak tartják majd ezt az ügyet, s ha kisebb összegekkel is, de többen támogatják majd a templomért végzett szépítő munkát. A közeljövőben a segítségnyújtás módját is közlik majd, s ekkor természetesen lapunk is ismerteti, hogy miképpen kapcsolódhatnak be azok, akik szeretnének ismét gyönyörködni a Szent Bertalan- templom teljes szépségében. Heves megye települései (3. rész) A gyöngyösi körzet helységneveinek eredete Ezt a körzetet Gyöngyös város és tizennégy község alkotja. Kislexikonunkban a nevek ábécérendben követik egymást. Abasár. A név előtagja arra utal, hogy az egykor itt áló bencés apátság kegyura (alapítója, fenntartója vagy anyagilag támogatója) az Aba nemzetség vol. A nephagyomány szerint a kolostort A ba SámuelkníAy alapította 1042-ben. Megvan ez a nemzetségnév AbaújvárésAba- újszántó nevében is. A Sár utótag eredetileg személynév volt. Talán ez rejlik az Abasár és Gyöngyös közt emelkedő, 500 méter magas Sár-hegy nevében is. Atkár. Puszta személynévből származik, semmi köze a kár főnévhez. Domoszló. Nevét a 11. században élt Domoszló nevű hercegről kapta, akinek itt volt udvarhelye (főúri lakhelye). Gyöngyös. Ez a 13. században már meglévő település a rajta átfolyó Gyöngyös-patakról kapta a nevét (mint ahogy Eger város az Eger-patakról), a patak neve pedig a gyöngy főnévből származik (-s képzővel). Közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik Mátrafüred, Mátraháza és Kékestető. Az előbbi kettő nevének előtagja a Mátra hegységgel kapcsolatos. Mátrafüred üdülőhely nevét a korábban ennél sokkal ismertebb — Trianon óta Csehszlovákiához tartozó — Tátrafüred analógiájára alkották. (A füred utótag nem fürdőt, hanem fürjes helyet jelöl: ez a régi für madárnévnek ,,-d” képzős alakja. A Mátraháza nevet eredetileg az itt 1930-ban elkészült sajátos alakú, pagodára (buddhista templomra) emlékeztető turistaház kapta; tulajdonképp ennek az épületnek a neve terjedt ki azután az egész üdülőhelyre. (Vö.: Parádsasvár) A Kékes 1015 méter magas teteje a Mátra hegység és az ország legmagasabb pontja: neve azt fejezi ki, hogy a távolból nézve — bizonyos légköri viszonyok között — kékes színűnek látszik. Gyöngyöshalász. A név előtagja a közeli Gyöngyös városra és az ugyanilyen nevű patakra utal, a halász utótag pedig arra, hogy a falu első lakói királyi halászok lehettek. Gyöngyösoroszi. Nevének első fele Gyöngyös város közelségére vonatkozik. Az oroszi utótag a személynévként is alkalmazott népnévnek birtoklást kifejező p-r képzővel megtoldott alakja, mely egy valaha ott élt Orosz nevű személyre vagy családra utalhat. Gyöngyöspata. A név első fele a Gyöngyös városhoz való közelséget jelzi. Az utótag egy régi Pata személynévből szármázik. (Ennek ,,-r képzős alakját látjuk Dunapataj nevében). Gyöngyössolymos. Az összetett szó arra utal, hogy a falu Gyöngyös várossal szomszédos. A régi magyar sólymos főnév jelentése: „sólymot, vadászmadarat idomító, vele vadászó személy”. Gyöngyöstarján. A név előtagja azt jelzi, hogy a falu Gyöngyös közelében található. Az utótag az ómagyar Tarján törzs- névből ered. (Ez van Salgótaiján nevében is). Kisnána. A kis névelem a település aránylag kis voltára utal, mint az ugyancsak Heves megyei Kisfüzes és Kisköre nevében. Az utótag a régi Nána személynévből származik. (Vö.: Tiszanána.) Márkáz. Egy régi személynév a falu névadója. Mátraszentimre. A név első szava a Mátra hegységgel kapcsolatos. Az utótag Szent Imre herceg (Szent István király fia) nevét őrzi, mint ahogy a községhez csatolt Mátraszentistván es Mátraszentlászló neve is egy-egy Árpád-kori magyar szentre emlékeztet. A Közigazgatásilag szintén idetartozó Galyatető üdülőhelynek a 966 méter magas Galya-tető(hegy) adta a nevét. A hegy neve szlovák eredetű, de az is lehet, hogy a magyar népnyelvi galya szóból származik, amelynek jelentése: „hegyi tisztás, erdőtlen, kopár hegy’. Nagyréde. A név előtagja azt fejezi ki, hogy a település nagyobb volt, mint a 15. században szintén létező Kisréde. A Réde utótag egy szláv eredetű puszta személynévből származik. Vécs. Eredetileg személynév volt, amely megtalálható az erdélyi Marosvécs nevében is. Visonta. Egy szláv eredetű puszta személynév (amelyet talán egy valamikori visontai birtokos viselt) vált a község nevévé. Dr. Pásztor Emil Vendégségben Megint a hamburgeresnél ígértük: néha visszatérünk egy- egy tesztelt helyre. így tettünk most is, amikor a Vak Bottyán Szakközépiskolával átellenben lévő pizzás-hamburgeres „létesítményt” látogattuk meg. Térfogata azóta sem változott: szűk, mint egy heringesdoboz. Salátakínálata is a régi. A karfiolös és sajtos rudacskák a pár hónappal ezelőtti ízeket idézték fel — kicsit talán töménynek tűnik a töltelék, de ez ízlés dolga. Tetszett az olaszos melegszendvics, zamata, a „sugo”, a hagyományos olasz paradicsommártás hangulatát idezte fel bennünk. Nem tetszett viszont az amerikai óriásszendvics. A „buci” enyhén kemény volt, úgy is mondhatnánk: szikkadt. És szinte elveszett benne a két szelet hártya- vékony sonka. Nem enyhíti csalódásunkat a húsok tetejére hanyagul rávetett sajtocska és a pótlólag kért, és némi csúszást elősegítő „kecsöp” sem. Közel hatvan forintért egy ilyen szendvics: átverés. (doros) Atkár község képviselő-testü- lete e hét szerdáján tartotta legutóbbi ülését. Ez alkalommal három önkormányzati rendelettervezet került napirendre. A résztvevők a közterület használatáról, tisztántartásáról, illetve a háziszemét gyűjtéséről, tárolásáról és szállításáról tárgyaltak s részben határoztak is. Nógrádi érdeklődés Mint ismeretes: a térség települései az elmúlt hónapokban megalakították az Önkormányzatok Mátrai Szövetségét. A nyitott szervezetbe — mint utóbb értesültünk — Nógrád megyéből Szurdokpüspöki is kérte mar felvételét. A szintén megyénkhez közeli Pásztó pedig szándéknyilatkozattal jelezte, hogy szintén belépni kíván a szövetségbe. Emléklapon a természetről és Bugát Pálról A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ pályázatot hirdetett emléklap készítésére. Két témát határoztak meg, az egyik: a természet egysége, benne a modem technika (a fizika-kémia- biológia összhangja, kapcsolata), a másik: Bugát Pál arcképe. Á beadási határidőt eredetileg április 12-ig tervezték. A kiírók viszont úgy döntöttek, egy hónappal meghosszabbítják, így május 15-ig várják az újabb pályaműveket. Waszlavik Gyöngyösön Folytatja programjait Gyöngyösön a helyi KÖR egyesület a Volán Művelődési Ház „Műv- Osztály” klubjában. Ma este 19 órától kísérleti videofilmeket vetítenek, majd Vajda Mihály tart előadást. Holnap pedig ugyanebben az időpontban a rocksámán, Waszlavik Gazember László ad koncertet. Hétfőn jazz-kávéházat rendeznek, ahol Kollmann Gábor és együttese zenél. Színházak vendégjátékai Wir sind nur musikanten címmel mutatkozik be április 30-án, kedden Gyöngyösön a szekszárdi Német Színház. Az előadás a hetes számú iskolában lesz, délután 2 órakor. Egy nappal hamarabb pedig a Matra Művelődési Központban a Budapesti Kamaraszínház vendégszerepei. Az este hét órakor kezdődő három- felvonásos vígjáték címe: Bolha a fülbe. „Jeles napjaink” a Vidróczkinál Amatőr együttes már a profizmus szellemében Noha utcája is hordozza a nevét, nem túl sokat tudnak Gyöngyösön a Vám- és Pénzügyőrség helyi hivataláról. Pedig az említetten túl igen régóta állomásozik itt a városban, székházát már a mostani gyerekek dédapjai láthatták s látogathatták, ha dolguk akadt a hivatallal. A gyöngyösiek, környékbeliek legfeljebb a tevékenységét ismerik. Azt már kevésbé, hogy a „fináncok ” működési körzete csaknem a fél megye, vagy talán nagyobb része is szűkebb hazánknak. Az ország tetejétől Kisköréig, Kerekharasztig, Ap- cig járják a szürkészöld egyenruhások területüket. S napjainkban főleg a külkereskedelem ad számukra feladatokat. Több exporthoz, importhoz szólítja őket a kötelességük, mint az egrieket. — Alighanem mi érzékeljük a legközvetlenebbül, hogy megélénkültek s szüntenül fejlődnek, erősödnek nemzetközi kapcsolataink — mondja beszélgetésünk alkalmával Kelemen István százados, parancsnok. A kivitel és a behozatal — mint tapasztaljuk — egyaránt nőtt, emelkedik. A korábbinak több mint felével nagyobb a vámkezelést kérők száma, az ismertebb, régebbi cégek mellett már az újabbak között is számos jelentős gazdálkodó szervezet akad. A Femmico- op, a Sámson, a Rolitron, az Apex, az Unifa, a Plasmontil vagy a Mágnesmag külön-külön is meglehetősen elfoglal bennünket az ügyeivel. Mennünk kell még a vámszabad helyekre is. S az idei január elsejétől azok az ügyek is hozzánk tartoznak, amelyekkel azelőtt a megyeszékhelyen foglalkoztak. Nem panaszkodom, de sokszor bizony alig győzzük a munkát. Pénzügyőrként — több más mellett — 21 szeszfőzdében ellenőrzik a jövedéket, a likőrüzemekben a finomszesz fel- használását is. Vámosként — a rendőrséggel — olykor razziáz- nak is. Fellépésük néha a legjobb szándék esetén is meglehetősen hálátlan szerep. Amikor a „KGST-piacokon” megjelennek, nemegyszer a hazai és a külföldi civil szeme is valósággal vérben forog. A lefoglalt tárgyak gyűjtőhelyén mindmáig őrzött, 64 ezer forintra becsült kékróka bunda elkobzásakor például úgy felháborodott a lakosság, hogy majdnem összecsapásra került sor a helyszínen. Jóllehet, ki-ki tudta, hogy az árusítás és a vásárlás is jogszabályba ütközik, bűntett. Nem hagyják a szegény embert élni! — ismétlik minduntalan, ha rendreutasítás, felelősségre vonás történik. Újra meg újra elfelejtik, hogy mit szabad és mit nem, s hogy akkor is be kell tartani bizonyos előírásokat, ha nehéz... — Mivel találkoznak leggyakrabban a gyöngyösi „ nemzetközi vásáron ”? — A lengyelek, románok, szovjetek főleg műszaki cikkekkel, ruházati termékekkel csen- cselnek, de — igaz, tavaly történt — gáz- és riasztópisztolyokkal is próbálkoztak az eladók. A nagyobb „fogások” közül a parancsnok kiemeli azt a 200 liter alkoholt, amit Jugoszláviából autójában hozott az egyik csempész. A legnagyobb lelki nyugalomban indult a szállítmánnyal, meggyőződése volt, hogy sikerül az üzlet. Eszébe sem jutott, hogy bukhat is a vállalkozáson. Különben egy idő óta az italfelhozatal is mind erőteljesebb. Sőt, a „ rövid”hovatovább slágercikknek számít a „fekete” nemzetközi ügyletekben. Ha kockázattal jár is, érdemesnek találják ezzel foglalkozni. Hiszen a gyöngyösi ember sem csak eszik. S korántsem csupán a borra szomjúhozik...-Így. A nagy múltú Vidróczki Néptáncegyüttes újabb erőpróbát állt ki. Vállalkozásuk joggal tarthat számot érdeklődésre, hiszen merőben új, és eltér az eddigi gyakorlattól. Alig három hónap alatt készült el kétrészes összeállításuk „Jeles napjaink” címmel, amely átfogó képet ad a magyar népszokásokról és hagyományainkról. A rendező-koreográfuson, Zsurávszki Zoltánon és az együttesen kívül közreműködnek benne a Kodály Kamara Táncegyüttes tagjai, valamint Ökrös Csaba és zenekara. A műsorról Czeltner Imre csoportvezetőt és Ombódi András tánc- karvezetőt kérdeztük. — Mennyiben újszerű ez a műsor? — A tánc túlnyomórészt csak mint eszköz jelenik meg a színpadon. Ennek segítségével mutatjuk be népszokásainkat. Olyan jelesebb eseményeket például, mint a szeptemberi pásztorünnep, a mezőségi szüreti bál, a farsang, a tavaszköszöntés, vagy a lakodalmas. De megjelenik az összeállításban szűkebb pátriánk is, egyebek között a rédei gyer- tyástánccal. — Ha lesz érdeklődés a műsor iránt, az együttes csomagol és utazik? — A nyári hónapokra nem terveztünk nagyobb fellépéssorozatot, tehát, ha az Interkoncert révén kapunk külföldi meghívást, azt elfogadjuk. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hiszen működésünk feltételeit mostanában egyre nehezebben tudjuk biztosítani. Közel két esztendeje alapítványt hozott létre a Mátra Művelődési Központ az együttes fenntartására. Jelenleg is a támogatókból „élünk”. Sajnos, ez idáig kevesen ismerték fel, hogy egy néptánccsoport is lehet hatékony reklámhordozó...
