Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-05 / 79. szám
EGER ÉS KÖRZETE 13 1991. április 5., péntek Orvosok, pszichiáterek vándorgyűlése Mától vasárnapig Eger ad otthont — a Gép- és Műszeripari Szak- középiskolában es Kollégiumban — az V. családterápiás vándorgyűlésnek. A Markhót Ferenc Megyei Kórház és Rendelőintézet, valamint a Magyar Családterápiás Egyesület rendezvényét délután öt órakor Ringelhann György polgármester és Ertsey Csaba kórház- igazgató nyitja meg. Az ötödik vándorgyűlés célkitűzéseiről, helyéről a családterápiás mozgalomban Rátay Csaba beszél, majd plenáris előadásokkal folytatódik az esemény. A gazdagprogramból — a teljesség igénye nélkül — néhány izgalmas, nagy érdeklődésre számot tartó témát emelünk ki. Szó lesz többek között a nemi szerepek megváltozásával kapcsolatos hiedelmekről, a jungi pszichoterápiás szemléletről. Továbbá arról: hogyan kezelhető a családi titok a családterápiában. A résztvevők megismerkedhetnek a piliscsabai gyermekház életével, s a serdülő lányok és fiúk neveléséhez kaphatnak hasznos tanácsokat. Előadás hangzik el a szén vedélybetegségek kezeléséről otthoni, familiáris környezetben. A háromnapos esemény kerekasztal-beszélgetéssel zárul, ekkor a szakemberek a családterápia gyakorlati alkalmazásának új lehetőségeit, változó feltételeit vitatják meg. Hogyan termeljünk olcsón és jót? Kertbarátok — közösségben fiatalokért Az Egri Iíjúsági Alapítvány kuratóriuma ismét pályázatot írt ki a tehetséges, jövedelemmel nem rendelkező fiatalok számára. A pályázat benyújtásának határideje április 1-e. A kuratórium hozzá kíván járulni az általa támogatásra érdemesnek tartott rendezvények, szakmai táborok, fesztiválok, konferenciák költségéhez. A beküldött anyagnak tartalmaznia kell a pályázó (egyén vagy közösség) címét, lakhelyét, a kért támogatás ösz- szegét, felhasználási területét, célját. A pályázatokat a következő címre kell eljuttatni: Polgár- mesteri Hivatal Művelődési és Sportosztálya. A kuratórium április 20rig dönt a támogatásokról. Ismét tánciskola... Megint indul tánciskola az egri fiatalok számára. Ezúttal azokat váiják a Megyei Művelődési Központban, akik már elsajátították az alaplépéseket. A haladó tanfolyamon a standard és a latin-amerikai tánclépéseket gyakorolhatják a vállalkozó kedvűek, mégpedig vasárnap délutánonként három órától. A beiratkozás április 6-án lesz a Knézich Károly utca 2. szám alatt, s a nyolcszor három órásra tervezett kurzus első foglalkozását is megtartják április 7-én, vasárnap. Néptáncnap — harmadszor Május elején remélhetőleg már az időjárás is kedvez a Velünk élő népművészet keretében immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő néptáncos napnak, amikor a város és környéke néptánccsoportjai adnak találkozót egymásnak szabadtéren és az MMK-ban. Már készülnek a bemutatóra az egri I. és V. számú általános iskolák csoportjai éppúgy, mint a gyermekváros együttese, a makiáriak és a Lajtha László Néptáncegyüttes. Ezúttal vendégül hívják a domoszlóiakat is. A pápalátogatás előtt A pápalátogatást előkészítő egri egyházmegyei ifjúsági bizottság huszonhárom plébániát jelölt ki, ahová április 27-én, május 25-én, június 29-én és július 27-én délelőtt tíz órára váiják a fiatalokat. A templomok a következők: Eger — ciszterci, Mezőkövesd /., Mezőcsát, Miskolc- Diósgyőr, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza /., Nyírbátor, Kis- várda, Fehérgyarmat, Rakamaz, Sárospatak, Füzér, Ináncs, Szerencs, Szendrő, Kazincbarcika, Borsodnádasd, Hangony, Kiste- renye, Pásztó, Gyöngyös, Jászberény /., Heves és Kisköre. Csaknem húsz éve működik a Megyei Művelődési Központban a kertbarát kör. A csoportban szívesen látnak bárkit, de vannak itt olyan régi kistermelők is, akik több mint egy évtizede járnak már össze. Tevékenységük szerteágazó: igyekeznek minden olyan ismeretet elsajátítani, átadni egymásnak, amely elősegíti a hobbikertekben a gazdaságos növény- és szőlőtermesztést. Erre az évre is gazdag programot állítottak össze: rendszeresen szerveznek szakmai előadásokat, gyakorlati bemutatókat, kirándulást, kiállítást, borversenyt, s még bátyus bált is. Februárban a tavaszi munkákra készültek fel: a kisgépek és a kéziszerszámok, a fóliaalagút, a hajtatóágy előkészítése és talajvizsgálatvolt napirenden, sikeres vetőmagbörzét is szerveztek. Március első napjaiban a metszési módokkal ismerkedtek elméletben és gyakorlatban a kertbarátok. Ezt követően a gyümölcsfa ültetésének, szaporításának, a korona sudaras, illetve termőkarosra metszésének fortélyait adták át egymásnak. Évente borversenyt szerveznek, amelyen szakmai bírálóbizottság pontozza a kistermelők nedűit. Kedvelt ez az esemény, mivel a szakemberek hasznos tanácsokkal látják el a gazdákat, amit a későbbiek folyamán a hordó és a bor kezelésénél alkalmazhatnak majd. Nagy segítséget nyújt a kertbarátoknak a közismert Bálint gazda (Bálint György) a tanácsaival: a „Tavasz — Nyár — Ősz — Tél” című videofilmjével. Mindezen túl előadásokat tartanak számukra többek között a biotermesztésről és a vegyszeres védekezésről, az öntözésről, növényápolásról. A háziasszonyok figyelmébe ajánlják a savanyúságok, gyümölcsök tárolásáról, tartósításáról szóló tájékoztatót, tanácsadást. Sok hasznos tudnivalót tartogat az örökzöld növények szaporításáról, gondozásáról, az évelő növények és a pázsitfű telepítéséről szóló előadás. A nyári hónapokban szakmai tapasztalatcsere-kirándulást szerveznek más megyékben működő kertbarát körökhöz. Komoly hagyományai van már az évente megrendezésre kerülő bemutatónak, amelyre olyan termékeket hoznak el a kistermelők, amelyek országos kiállításon is megállnák a helyüket. Az ember csak áll és néz... Nem illik már meghökkenni semmin, ami mindennapjainkat bosszússá teszi. Megszoktuk már a szemetet, a kipufogógáztól bűzös várost, a zűrzavaros útkereszteződéseket, az egyszer felragasztott, de szinte már leszedhetetlen plakátokat. (Csak csendben jegyzem meg: a takarítási akció alkalmával mintha valami „tisztaság” már látszott volna, ám azóta eltelt egy-két hét, s megint kezdünk — így ünnep után — szemetesedm.) Az újságíró azért mondja a magáét... Csak áll a megállóban, és töpreng. Mindig eszébe jut valami, s minél később jön a busz, annal több minden. A nap süt, tavaszodik végre, s talán érdemes lenne elindulni gyalog. Igen ám, de mi van, ha éppen akkor jön a járat, ha az ember gyalojszerrel nekivág. Mert semmi sem bizonyos... A megállót jelző oszlopon ugyanis van egy alumíniumtábla, azon egy papír, a papíron kiolvashatatlan apró betűkkel a helyi járatok menetrendje. Igaz ugyan, meg szokott itt állni sok, vidékről érkező busz is, de hat ki számíthat rá, mert lehet, hogy a száz méterrel arrébb letűzött táblánál áll meg, s másfelé veszi az útját. Ezek az egri hétköznapok kinyomozhatatlan tényei. Hiszen ha meggondoljuk, pusztán egy vagy két havibérlet árából megoldható Tenne a csak „kicsit is” eligazító tájékoztatás. Mi lenne, ha nem letéphető, bekoszolható, megsemmisíthető táblán közölnék a menetrendet? Mi lenne, ha uram bocsa', elolvashatnák a nyugdíjas utasok is? Mi lenne, ha az utazó — a felemelt útiköltség fejében — tudhatná, hogy mikor indul és mikor, hová érkezik a járat? Az ember áll a megállóban, és töpreng. Ki-kitekint az útra, jön-e már? S találgatja azt is: ez most vidéki vagy helyi? Nézi a többieket, akik ugyanilyen bizonytalanságban vannak. Toporognak, fürkészik a letépett tájékoztató cafrangjait, bogarásszák a számokat. Az ember áll és néz, legyint egyet, és elindul. Már húsz méterrel arrébb jár, amikor látja, amint mellette elhúz egy Volán-busz a Kertész utcán... (jámbor) Segítség az önkormányzatoknak Mit ígér a könyvtári munka jövője? Az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtárvezetése és módszertani osztálya az új önkormányzatok segítségével összeállította a községi könyvtárak működésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Azzal a szándékkal ajánlják ezt a fenntartók, illetve kollégáik figyelmébe, hogy támogassák az intézmények további eredményes munkáját. Mindezt a megyei könyvtár Módszertani füzeteinek újonnan megjelent kötetében találhatják, amely más érdekességeket és tudnivalókat is tartalmaz. Szó esik benne az állománygyarapításról, a katalógusszerkesztésről, de ezenkívül vetélkedőkhöz is kínálnak forgatókönyvet. S végül a könyvtári élet híreiről is beszámolnak. Felhívják a figyelmet arra, hogy az egyszemélyes intézmények önmagukban nem tudnak megbirkózni minden feladatukkal, ezért az önkormányzati testületeknek és a polgármesteri hivataloknak külön gonddal kell foglalkozniuk ezekkel. Tisztelet a Waldorf-pedagógusoknak Olvasóink talán emlékeznek: a leendő egri Waldorf-óvodáról már több cikket (véleményt, ellenvéleményt) közöltünk. Csapó Ervinné levelével mi lezárjuk a vitát, azzal a megjegyzéssel, hogy továbbra is teret szeretnénk adni az általunk helyesnek vélt pedagógiai próbálkozásokról szóló írásoknak. Legyen Egerben Waldorf-ovi is, meg másmilyen is — természetelvű —, vagy hívják akárhogyan. A lényeg: szeressék és tisztességes emberré neveljék gyermekeinket. Kedves Jámbor Ildikó! Kérem, engedje meg, hogy nyílt levélben újam le gondolataimat a Waldorf-óvodáról megjelentekről. Azért kérem ezt, mert szülők és pedagógusok körében sok félreértésre adott okot telefoninterjúnk megjelenése. Még karácsony előtt az Egri Újságban leírtam, mire vállalkozott a Deák Ferenc úti óvoda közössége. Most, a beiratkozások miatt szükségét látom újra megtenni ezt, mert a mi óvodánk nem Waldorf-óvoda. (Sokan ezzel a tudattal keresnek meg minket.) Tíz évvel ezelőtt valóban megismerkedtem a Waldorf-módszerrel és Waldorf-pedagógusokkal egy Stuttgart melletti előváros óvodájában. Rendkívül mély benyomást tett rám kedvességük, a megérteni akarás. Egyszer sem úgy próbáltak meggyőzni elveikről, hogy más módszerekkel szembeállították, vagy azokat bírálták volna, hanem úgy, hogy tájékozódtak először az én elképzeléseimről, majd közös gyökereket kerestek azzal saját pedagógiájukban. Segítő szándékot és nem kioktató hangnemet, valódi intuíción alapuló eszmecserét éltem meg. Akkor tanultam meg, hogy a tolerancia az intelligencia egyik fokmérője. Mély tiszteletet érzek az ilyen Waldorf-pedagógusokkal szemben, hiszen láttam többször is: ez egy egész embert, egész életet kívánó tevékenység. Amikor egy solymári kolléganővel hozott össze a sors, éreztem: meg kell ismerni a Waldorf magyar- országi változatát is. Vezető óvónőnk szervezésében ellátogattunk abba az óvodába, hogy újabb tapasztalatokat szerezzünk. Ezután munkatársainkkal elhatároztuk, hogy amit megvalósíthatónak tartunk, azt a mi óvodánkban is alkalmazzuk. Mivel tudtuk, hogy teljes jogú Waldorf-óraadópedagó- gussá négy év után válik egy óvónő, s ismertük a szülők elvárásait, tisztában voltunk vele: teljesen nem vehetjük át ezt a programot. A Deák Ferenc úti óvoda közössége keresett és talált egy olyan programot, amelyet már ebben az évben elkezdhetünk óvodásaink egészsége érdekében. Azoknak a szülőknek, akik megkerestek bennünket, részletesen elmondtuk, mit akarunk, s azt is, hogy miért nem Waldorf az óvodánk. Elmondtuk, hogy az érvényben lévő Óvodai Nevelési Programot akaijuk megvalósítani egy reforméletmódra épülő testi és lelki egészségvédő és egészséges életmódot kialakító munkával. Mi azt valljuk: ez az a környezet, amely megnöveli a fizikai és szellemi terhelhetőség határait. A szülőknek pedig ahhoz kívánunk segítséget adni, hogy saját maguk válasszák ki a lehetőségek közül azt: hogyan javíthatják életük minőségét. Minden gyermekre egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki, amelyben helyet kap az egész napos, játékos német vagy angol nyelvtanulás, a tartásjavító és ellazulást segítő torna, vízhez szoktatás, úszástanulás, a mindennapos élményszerző tevékenység a szabadban, a természetgyógyászat ismereteinek többsége. Minden tevékenységünket a szülőkkel közösen tervezzük, mint ahogyan az alapítványunk kezelésébe is beleszólnak. Az érdeklődőkkel örömmel tudatom, hogy velünk párhuzamosan Gyöngyösön is szervezik a re- forméletmód-óvoda szeptemberi indulását. Az is nagy örömünkre szolgált, hogy megkezdhettük a tárgyalásokat egy egri iskola igazgatójával, ahol folytatni kívánják azt a programot, amit elkezdtünk. Végül, értesülve arról, hogy Egerben is lesz egy Waldorf képzettségű óvodapedagógus, kollégáim és a magam nevében is kívánunk neki sok sikert és olyan jó szándékú szülőket, vezetőket, támogatókat, akiket mi az elmúlt hetekben megismerhettünk. Csapó Ervinné óvónő Egy parkosítás örömei és aggodalmai Megszépült az egri Kohdry út 16. környéke. A lakóház bérlő- közösségének vezetője, Lukács Tibornéhány ott élővel társadalmi munkában pihenőparkot hozott létre: kiválasztottak egy erre alkalmas területet, fásítottak, sövényeket ültettek, melyek védelmére díszkerítést készítettek, padokat helyeztek el. Kicsinosították, virággal díszítették a lépcsőházat is... Végre egy követendő példa a környezet szebbé tételére — ujjonghatnánk, az örömbe azonban üröm is vegyült. Lukács Tibor lakótársai nevében a következő panasszal keresett meg bennünket: — Gyermekkorom óta a rendre, tisztaságra, a természet szeretetére neveltek szüleim — kezdte kesergését az idős úr. — Hét évvel ezelőtt költöztünk ebbe az épületbe, s látva környezete mostoha állapotát, családommal elhatároztam, hogy változtatunk ezen. Segítségünkre volt az akkori tanács is, hiszen a parkosítási tervet ingyen készítették el. Először saját költségemből fogtam hozzá a munkákhoz, az épületünk mögötti részhez, vigyázva, hogy ne sértsem a szomszédos terület tulajdonosainak jogait. Díszcserjéket ültettünk, a pihenésre lugast alakítottunk ki asztallal és paddal. — A barátságos környezetben azonban mégsem olyan felhőtlen a kikapcsolódás... Mi ennek az oka? — A szomszédok folyton támadnak, irigy szemmel néznek rám, nem tudják elviselni, hogy csak szülői felügyelettel engedem a gyerekeket ide. Egyesek már arra vetemedtek, hogy a park rongálására biztatták csemetéjüket. Ezúton kérem a felnőtteket: ne engedjék tönkretenni ezt a szép környezetet, amelyben mindannyiunknak öröme lehetne. Lukács Tibor az épületbe költözésekor, az ingatlankezelővel kötött szerződésben — mint bérlőtárs — azt is vállalta, hogy nemcsak az épület belső rendjét, hanem a környékét is állandóan karbantartja. Ezt ő és családja nagyon is komolyan gondolták. S hogy ne legyen egyéni „partizánakció” az egész, felkereste a műszaki osztályt. Ötletét örömmel fogadták, s nem sokáig kellett várnia az engedélyre. A parkosításban segítőkre is talált. Most mégis attól kell félnie: odalesz a védett kis környezet... Vállalkozó vízilabdázók Videotéka az északi lakótelepen Két ismert vízilabdázó: Vincze Lászlóéi Petyanszki Péter nyitott színvonalas videotékát a Rákóczi út elején, ahol több száz — főleg most megjelent — film közül válogathatnak az ide betérők. (Fotó: Szántó György)
