Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

HÍRLAP, 1991. április 11., csütörtök EGER ÉS KÖRNYÉKE 5. Alapítvány a közgazdasági szakoktatásért Jubileumra — alapításának 70. évfordulójára — készül Egerben az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, amelynek baráti köre, tantestülete, s mai diáksága tisztában van azzal, hogy a megújuló tár­sadalom és gazdaság vállalkozói, adó-, biztosítási, pénzügyi, számvi­teli, illetve Közigazgatási rendszere új, jól képzett, nyelvismerettel rendelkező középvezetőket, ügyintézőket igényel. E szakembergár­da képzésének érdekében a kozgazdásztecnnikusok 5 éves oktatásá­ra, szaktanfolyami tovább- és átképzése megvalósítására, a tehetsé­ges tanulók ösztöndíjának megteremtésére, az iskolafejlesztőpedagó­gusok pályázatainak és munkájának finanszírozására, valamint az alma mater hagyományainak ápolásara, s a közgazdasági tevékeny­ség közérdekűségének erősítésére alapítványt hoztak letre. Ehhez várják a vállalatok, intézmények, szövetkezetek és egyéb gazdasági társulások támogatását a szakközépiskola címén (Klapka u. 7.,teL: 36/12-304), illetve a megnyitott bankszámlán: OKHB Eger, 350- 11345. . Az alapítvány gyarapodásáról, illetve további terveiről a szeptem­beri évnyitó alkalmával rendezendő jubileumi ünnepségek kereté­ben számolnak majd be az érdeklődőknek. * * * A fenti témában, illetve a jubileumi ünnepségekkel kapcsolatban kibővített választmányi gyűlést tart április 12-én délután 2 órától az egri intézményben a Felsőkereskedelmi és Közgazdasági Iskola Ba­ráti Köre. A Kálnoky-verseny döntője „Kockaköveid bennem súlyosodnak. V) Szeszélyes április Csendes napsütés és felkavaró szélvihar. Szemerkélő eső, aztán langyos, szántó szél. Ilyen a mi tavaszunk. A park fái egyik napról a másikra rügyet hajtanak, mi meg kitódulunk az utcára. Még fázunk, de remé­lünk. Ma még nincs munkánk, de holnap talán lesz. Ma még bízunk a sikerben, hogy egy váratlan szélvihar aztán mindent összekuszáljon. Áprilisban minden megtörténhet. Az mindenképpen, hogy egyszer csak túl leszünk rajta! (ji) Tőkés Lászlót is várják a nemzetközi értekezletre Erdély múltja és jövője bár hivatása, teendői miatt kénytelen volt elhagyni a várost, mégsem vádolható hűtlenséggel, hiszen verseiben mindannyiszor visszatér hozzá. Kálnoky László­ról van szó, aki a következő so­rokkal vallott hűséget szülőhe­lyének: „Nem maradhattam ott örök rabodnak,/ de, hogy eszembe se jutsz, mégse hidaV Kockaköveid bennem súlyosod­nak,/ bennem görbülnek nagy boltíveid.” S most, halála után, a szülővá­ros, Eger is megpróbál törleszte­ni valamit az adósságból is talán pótolni azt az elismerést, amit eletében nem adott meg neki iga­zán). A helyi népművelők, iro­dalmárok azt tettek, ami egy köl­tő szellemi öröksége számára a legméltóbb: igyekeztek közkincs- cse tennni verseit. S hogy ez sike­rült is, annak már bizonyítéka, hogy valamennyi megye es a fő­város megrendezte a Kálnoky- versmondoversenyt. Előfordult, hogy több elődöntőt is szervez­tek, míg kiválasztották a legjob­bakat, akik eljöhetnek az egri döntőre. Április 13-án, szombaton te­hát'a Megyei Művelődési Köz­pont dísztermében ötvenhat ver­senyző lép majd fel a Kálnoky László országos szavalóverseny döntőjén. A zsűriben Lator László, Csűrös Miklós irodalom- tprténészek, Alföldy Jenő az Elet és Irodalom szerkesztője, kritikus, Lukács Sándor színmű­vész, dr. Kelemen Zsigmondné magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, szaktanácsa­dó foglal majd helyet. A bírálók között lesz — tiszteletbeli ven­dégként — a jó barát, Apor Ele­mér is. A fővédnök Kálnoky Lászlóné, aki nagy szeretettel es hivatástudattal gondozza félje szellemi hagyatékát. A versenyt egész naposra ter­vezték, hiszen valamennyi vers­mondó kötelező és szabadon vá­lasztott művet ad elő. A szerve­zők a Magyar írók Szövetsége, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal, az Egri Városi Polgár­mesteri Hivatal, a Vitkovics-náz, a Dobó István Vármúzeum, a VTV és a Megyei Művelődési Központ. Nemzetközi tudományos ta­nácskozást hívott össze a hét vé­gére az Erdélyi Szövetség Heves Megyei Szervezete. A kétnapos tanácskozásra határon innenről és túlról a nemzetiségi, s köze­lebbről az erdélyi kérdés neves szakértői érkeznek. A rendez­vény mottójául egy Vass Albert vers néhány sorát választották: „ Üzenem az otthoni helyeknek: a csillagok járása változó./ És tör­vényei vannak a szeleknek,/ esőnek, hónak fellegeknek,/ és nincsen ború, örökkévaló.” A konferencia alcíme és alapkér­dése pedig: hogyan tovább? — A gondok, a nehészségek feltárása után meg kell értetni az Erdélyben, de a világon bárhol élő magyar testvéreinkkel, hogy egy nemzet vagyunk, örömünk, bánatunk közös, tehát egymás sorsával nemcsak jogunk, de kö­telességünk is törődni — mondta Murvay Sámuel, az Erdélyi Szö­vetség Heves Megyei Szerveze­tének elnöke, akit a rendezvény céljáról kérdeztünk. S hozzáfűz­te még: — Össze kell hangolnunk az anyaországban, az Erdélyben és a Nyugaton folytatott munkát, hiszen a hatékonyság és az ered­mény megsokszorozódik, ha nem külön, hanem együtt cse­lekszünk. Meg kellene értenünk, hogy sok apró és erőtlen szerve­zetre tagoltan soha nem tudunk kielégítő eredményt elérni. Anélkül, hogy bármelyik szerve­zet önállóságát sértenénk, jó len­ne, ha létrehozhatnánk egy köz­ponti szervezetet: a kölcsönös eszmecseréért jön létre ez a ta­nácskozás. Az impozáns meghívó tárgy­szerűen is megfogalmazza a ren­dezvény célját: A Duna menti népekkel barátságban jövőnk alakításának-helyes útját együtt megkeresni. Április 13-án szombaton és 14-én vasárnap tartják tehát az egri városháza dísztermében a tanácskozást. Nem kétséges hát, hogy a meghívott hazai, erdélyi és más külföldi országokból érkező tu­dományos kutatók, írók, és köz­életi személyiségek a határon túl élő magyarság legközvetlenebb sorskérdéseire megpróbálnak tudományos igényű, ám gyakor­lati megoldásokat találni. A program szerint április 13- án kilenctől tizenhárom óráig előadások lesznek. A résztvevő­ket Ringelhann György, Eger város polgármestere köszönti, és a vendéglátók nevében Murvay Sámuel mond bevezetőt. Hor­váth Balázs, a külföldön élő ma­gyarság ügyeivel foglalkozó mi­niszter is itt lesz, Beke György úró, az Erdélyi Szövetség elnöke, Köteles Pál író, továbbá Borbély Imre Temesvárról — aki az RMDSZ képviselője — tart elő­adást. A vajdasági és a felvidéki magyarok képviselőit is várják. Bárki Éva Mária, a Nemzet­közi Erdély Bizottság elnöke Bécsből érkezik, s szombat dél­után szólal majd fel. Várják Tő­kés L ászló nagyváradi püspököt, aki a nemzetközi fórumon szól a résztvevőkhöz, vasárnap pedig az egri református templomban tart istentiszteletet. S még aznap délután részt vesz Egerben, a Lenkey János Honvéd Kollégi­um udvarán a temesvári hősök emlékére feláUított kopjafánál tartott ünnepségen, ahol ökome- nikus megemlékezést tartanak egyházi vezetők részvételével. Az április 14-i tanácskozás elő­adói; Jónás Endre professzor Né­metországból, Balia D. Károly költő Kárpátaljáról, Konthur Ber­talan a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke. A tanács- • kozast kulturális programok egé­szítik ki. Az MMK-ban Szécsi András erdélyi festőművész kiállí­tást nyitják meg már ápprilis 12- én, pénteken, szombaton este Réti Árpád színművész ad irodalmi es­tet, a városháza dísztermében a Gajdos együttessel. Tőkés püspök úr vasárnap délelőtt tízkor hirdet igét a református templomban. (jámbor) A Kálnoky-életmű néhány dokumentuma az egri kiállításon A zűrzavar nyomában eyni tu£ajdo«t*teve& Láthatóan nem akar sehogy sem nyugvópontra jutni a város történetében szerepet vitt jeles személyek tulajdonnevének írásmódja körül kialakult lap­pangó, s néha-néha ki-kitörő vi­ta. Legutóbb gróf Eszterházy Károly, Eger nagy püspöke tu­lajdonnevének helyes írásmód­ját vallók keveredtek vitába a helytelen utat követőkkel. Töb­ben azt vallották, hogy az egri egyházfő is Esterházynak írta családnevét, mígnem a levéltár­ból feltárt írásmód döntött az Eszterházy mellett. De senki se higgye azt, hogy ezt ma minden­ki követi. Közel sem! Az egri vá­rosi televízió újabb írásmódot követve Eszterházit sugároz vi­lággá. Eger nagy orvosa, a Scola Me- dicinalis megalapítója se kerül­hette el sorsát. Annyira nem, hogy még a helyes kéziratot is a nyomda legtöbbször rosszra kor­rigálta. Lássuk, hogy is írta Markhot Ferenc a nevét? Bi­zony, bizony rövid o-val! De a nevét megörökítő utca névtáblá­ján Markhóth szerepel. Heves megye műemlékeinek II. kötete is helytelenül említi e tulajdon­nevet. Éppen ezért örömmel kell nyugtáznunk, hogy a megyei kórház nem hibázott egyik utób­bi meghívóján, ahol — hűen a ki­váló férfiú sajátkezű úásához — közölte a nevet. Rákóczi Ferenc kuruc püspö­kére, Telekesy Istvánra is rájárt a rúd. Az 1887-es ún. kataszteri térkép csakúgy, mint a két világ­háború között készült, közhasz­nálatban volt 1943. évi, helye­sen, sy-vel úja e vezetéknevet. De a Heves megye műemlékei se téved már. Magam a püspök névaláírását 34 alkalommal ke­restem meg, és minden esetben az agg főpap Telekesy-nek írta családnevét, nem pedig Tele- kessynekl Az egri várnak 1555-től 1557-ig a másodvárnagya Fygedy János volt. Az egykorú iratokban szinte kivétel nélkül ily formában szerepel a jeles végvári vitéz családi neve. Itt-ott elvétve, Tinódinál is, Figedi szerepel. Ma széltében-hosszában Fügedy a használatos — s ezt, akár tetszik, akár nem, elfogadhatjuk. Bárczi Géza úja: A nyelvjárások ü-i szembenállásából a legtöbb ide tartozó szóban az ö-s változat lesz normává. A labializáció so­rán is számos ajakkerekítés nél­küli magánhangzó ajakkerekí­tésre változott, s így például i-ből ü lett. Természetesen a történel­mi szakirodalom a Figedy for­mához ragaszkodik — s ezt az ál­láspontot el is fogadhatjuk. Nem ilyen egyszerű azonban Dobó István vámagytársának, Mekcsey István tulajdonneve írásának az esete. Ha végigsétá­lunk a vár alatti, róla elnevezett utcán, két változattal is találkoz­hatunk: Mekchey-vc\ és Mek- csey-vel. Sőt, az 1887-es város­térkép is Mecskey utcáról tud. Legutóbb Pásztor Emil tanár úr tette ezt szóvá, a Mecskey válto­zat mellett téve le a garast. Azzal indokolja álláspontját, hogy Mecske nevű település van, de Mekcse nincs sehol. Valóban igaza is van, — de csak bizonyos mértékben. Mi is tehát a tárgyila­gos igazság ebben a nem is olyan egyszerű kérdésben? Erdős Mecske és Magyar Mecske az 1550-es években a szigeti várnak adózott, s az ebből az időbőlfennmaradt számadás­könyvek bő választékát tárják eli- bénk: Mychke, Myczke, Mich- ke, Mechke, Mekche, Mechkew, Mechyke. A família neve is a Mekcsei és a Mecskei változat között ingadozott. Mivel a derék Tinódi a Mecskei változatot használja históriás énekében, és Pásztor Emil nem talált a föld­rajzi névtárakban Mekcse nevű települést, kereken kijelenti, hogy a Mecskei családi név a he­lyes. Sőt, nevem megemlítése nélkül, de nekem címezi elma­rasztalását, megemlítvén, hogy Tinódi Sebestyén Krónikájának 1984-es kiadásában a jegyzet­ben a Tinódi által használt Mecs­kei helyett ott helytelenül Mek- cseít talált. Tudnivaló ugyanis, hogy a nívódíjas munka jegyze­teinek szerzője én vagyok. De ahogyan Pásztor Emil részére az Eszterházy tulajdonnév írási for­máját eldöntötte a püspök saját­kezű írása, nem tudok igazságo­sabban állást foglalni, minthogy közreadom a kiváló egri másod- várnagynak közvetlenül az 1552-es nagy török ostrom előtt „Zent dara azon nap után való szombaton” írt sajátkezű levelé­ben használt aláírását: „... istent imágiatok eiel napal mert ra- itunk az wezedelem isten tarcion jó egesseggel... Mekchei istvan írta.” Nyilvánvaló, ő csak tudta, hogy miként is szokta használni, írni a saját családi nevét! Mek­csei István névírását nem befo­lyásolhatta, hogy a szepesi pré­post közeli rokona, Mecskei Pál­nak írta a nevét. De hogy a sor teljes legyen, és megnyugodja­nak a kedélyek, megemlítem, hogy 1547-ben egy bizonyos La­dislaus de Mekche levelet írt a mi Istvánunknak, aki akkor még huszti várnagy és máramarosi is­pán volt, s a levél külzetén őt így címzi: Egregio Domino Stefano de Mekche. A tények beszélnek, avagy mi­ként a régiek mondották: Facta loqovuntur! Sugár István Kénytelenek voltak „üresbe” kapcsolni a GEAR Csepel-Autó Sebbeségváltógyár Rt. egri gyá­rában. Áz ok már országosan is­mert. Az Ikarusz, mely a Csepel- Autó egyik jelentős megrende­lője, kénytelen volt abbahagyni a termelést. Nincs megrendelés, nincs munka. Pelyhe Csaba ügy­vezető igazgató úgy vélekedik: a kormány az Ikarusz mellé állt, „csak kihúzzák” őket is a bajból. Legalábbis rövid távon. Most mindenestre két hétre kénytele­nek voltak a dolgozók jelentős részét kényszerszabadságra kül­deni. Mintegy 360-an vannak, akiknek otthon kell maradniuk, s be kell érniük a fizetésük nyolc­van százalékával, amíg nem ren­deződik a helyzet. Azért nem ül­nek ölbe tett kézzel! A téemká-. sok, szerszámgyártók, a terme­lésirányítók bejárnak dolgozni, keresik a megoldást. Hogyan to­vább? Talán a pénteki fizetésna­pon már eldől. A gyár vezetői­nek ebben még akkor is dönteni­ük kell, ha továbbra sem lesz megrendelés. Három héten túl nincs értelme fizetett kényszer- pihenőn tartani a dolgozókat — vélekedik az ügyvezető igazgató. Keszthelyre kerül a Barankovics- könyvtár? Az egykori egri gimnazista, később országos hírnevű keresz­ténydemokrata politikus és újságíró, majd amerikai emig­ráns Barankovics István könyv­tárát Keszthelyen, a Festetich- kastélyban szeretnék elhelyezni. Jelenleg Torontóban a Jezsuita Noviciatusban őrzik az értékes gyűjteményt. Nemcsak a könyv­tár, de más keresztény magyar tárgyi és szellemi értékek megőr­zését is célul tűzte a KDNP, mely ennek érdekében alapítványt hozott létre. Az így összegyűjtött pénzösszegeket az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank kezeli. Az Alapítvány a Keresztényde­mokráciáért számla száma: 495- 10919 (Cím: OKHB 8360 Keszthely, Georgikon u. 23.). A nemezmester szemével Közép-Ázsia nomád népei a nemezmester szemével címmel Vidák István iparművész tart előadást ma, csütörtökön dél­után öt órától a Gyermek-Sza­badidőközpontban. Az előadást a Hagyomány és Művelődés so­rozat keretében tarják. Minden­kit várnak, aki a természetes anyagokhoz vonzódik, vagy egy­szerűen érdeklődik távoli népek kultúrája iránt. Finisben a nyelvvizsga előtt Három hétig tart a Heves Me­gyei Hírlap haladó nyelvtanfo­lyama. Április 15-én, hétfőn kezdődik, és május 4-én zárul. A vállalkozó kedvűek még jelent­kezhetnek. Összesen 90 órán át — naponta reggel 8-tól délután 1-ig — tart a képzés. Érdeklődni a szerkesztőségben lehet. Tele­fon: 13-644. JUBILEUMI NYEREMÉNYESŐ! NYEREMÉNY­SZELVÉNY NÉV. Szem. szám __ • ••••••••••••••••••••••• Akik vásárlás után kitöltve leadják a nyereményszel­vényt a boltjaink pénztárá­ban, részt vesznek a fűdíj .sorsolásán. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom