Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-03 / 77. szám
A KÁPOSZTÁNAK FEJE VAN, MÉGSEM GONDOLKODIK — EGY DEKA PARADICSOMMAG EGY ÖTEZRES (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. ÁPRILIS 3., SZERDA HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 77. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Amerikai szenátorok Budapesten Göncz Árpád, a köztársaság elnöke kedden hivatalában fogadta a David Boren szenátor, az amerikai Szenátus Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Bizottságának demokrata elnöke által vezetett delegációt. A szenátorok kérdésére, hogy hazánk milyen gazdasági, politikai további támogatást vár az USA-tól, a köztársaság elnöke elmondotta, bizzunk abban, hogy az amerikai törvényhozás mielőbb módosítja a számunkra hátrányos besorolásokat, amelyek Magyarországot „a nemzetközi kommunizmus ellenőrzése alatt álló” és „nem piacgazdasági” országok között tartja számon. Kirabolták a benzinkutat Jászberényben hétfőn késő este az éjjel-nappal nyitva tartó benzinkutat két álarcos fegyveres kirabolta. Földre teperték a benzinkút kezelőjét, megrugdosták, majd egy pisztolynak látszó tárgy- gyal arra kényszerítették, hogy adja át a páncélszekrényben lévő 80 ezer forint bevételt. Ä benzinkutast elűzték a töltőállomásról, majd egy világos Lada személy- gépkocsival elhajtottak. A rendőrség nagy erőkkel megkezdte a nyomozást a rablók elfogására. Mi marad az államnak? Száz százalékig állami tulajdonban marad a fegyverkereskedelem, az energiatermelés, valamint a kőolaj- és földgázbányászat. Az MTI információja szerint — a szakminisztériumok javaslatai alapján — elkészült az a vállalati lista, mely kijelöli: mit és milyen arányban lehet privatizálni a különböző ágazatokban. Ez már elviselhetetlen Nagy István 78 éves fodrász kisiparosnak az eddigi 2400 forint helyett április 1-jétől 16.130 forintot kell fizetnie az általa bérelt üzletért. Az egyik asztalos havi üzlethelyiségbére 1890 forintról 16.800 forintra, egyórásé 828-ról havi 5700 forintra nőtt Szegeden. A szegedi önkormányzat ezzel kapcsolatos döntése előtt értetlenül áll az Ipartestületek Országos Szövetsége — mondotta az MTI-nek Szűcs György elnök, aki levélben kérte Szeged polgármesterétől a kisiparosokat lehetetlenné tévő intézkedés megváltoztatását. A vállalkozók is sokat segíthetnek abban, hogy idén telt ház legyen a szilvásvárad! lovaspályán (Fotó: Szántó György) Kicsi piac, nagy adó ^ Érdemes-e a falvakban vállalkozni ? Megéri-e manapság vállalkozni? A választ nyilván nem lehet egyetlen mondattal elintézni. Hiszen egyrészt gyarapodik a Mercedesen, BMW-n suhanó, Egyiptomban vakációzó „menők” tábora, de egyre több híradás érkezik olyanokról is, akik felakasztották magukat, mert nyereség helyett csak tetemes veszteséget termeltek. Mindenesetre ma még a vízcsapból is az ömlik, hogy tessék vállalkozni, mert az a jövő útja. Városban még csak-csak, de mihez lehet kezdeni falun, ahol jóval kisebb a felvevőpiac? A korszellem mindenesetre a községeket sem hagyta érintetlenül, ezt személyes tapasztalataimmal is igazolhatom. Szülőfalumban, az Egerhez közeli Bogácson egyre többen próbálkoznak valamiféle vállalkozás útján gyarapítani a jövedelmüket. Igaz, itt meglehetősen élénk az idegenforgalom, talán ennek köszönhetően ma már nem elsősorban a hág szakmák művelői sok Az utóbbi néhány évben csináltak itt jól működő kempinget, egyre több presszó, büfé es falatozó nyílik, most épül egy nagy panzió, sőt, „maszek” pékség és élelmiszerbolt is nyűt nemrégiben. Hogy a bukásokra is mondjak példát, „nem jött be” a lovasiskola. Hogy aztán a pacikkal volt-e baj, a tulajdonos üzleti szellemével vagy a kuncsaftokkal, azt most én nem tudnám megmondani. Persze, az idegenforgalom miatt Bogács nem tekinthető tipikusnak, nézzünk egy másik kisközséget, Bodonyt, ahol ezernél alig többen laknak. Nos, mióta a falu elvált Párádtól, a következő iparengedélyeket adták ki a polgármesteri hivatal kimutatása szerint: hárman kezdtek magánfuvarozásba, egy vállalkozó nyitott zöldség- es vegyeskereskedést, egy másik palackozott italokat árul, de nyílt fodrászat, italbolt is, sőt még egy természetgyógyász is bejegyeztette magát, aki elsősorban a reflexológiában járatos. Közülük ketten a recski rézércbányától kapott végkielégítésből kezdtek a vállalkozásba, megpróbálván előre menekülni a munkanélküliségből. Azt, hogy az említettek közül melyik lesz sikeres, melyik fog vegetálni, esetleg melyik szűnik meg, majd az idő (és persze a kereslet) dönti el, most még korai lenne feszegetni. Szilvásváradon is elsősorban az idegenforgalom kínál új lehetőségeket, az egyéb vállalkozások esélyeit latolgatva a község jegyzője, Mészáros Zoltán meglehetősen pesszimista (bár lehet, hogy csak realista). Mint mondja, egy-egy község csak nagyon kis piac, de még nagyobb baj, hogy magasak az adók, és a túlzott elvonások miatt dívik a kontárkodás, magyarul a feketemunka. (Folytatás a 3. oldalon) Új határátkelőhelyek Tájékoztató a Külügyminisztériumban Herman János szóvivő bejelentette, hogy Alois Mock osztrák külügyminiszter április 5-én kezdődő magyarországi látogatásakor a két kormány új határátkelőhelyek létesítéséről köt megállapodást. Az új határátkelőhelyek: Fertőd — Pamhagen; Fertőrákos — Mörbisch; Mosonszentjános —Andau; Bozsok — Rechnitz; Szentpéterfa — Eberau; Pinkamindszent — Moschendorf. Az idegenforgalmi szezon előtt aktuális információkat is közölt aszóvivő. Mint mondta: a magyar állampolgárok a világ 3 3 államába, ezen belül Európa valamennyi államába — Albánia, Portugália és Törökország kivételével — vízum nélkül utazhatnak. Egy kérdésre válaszolva hangoztatta: Magyarország emberi jogi és humanitárius megfontolásokból kiindulva nyújtott és nyújt segítséget a Szovjetunióból kivándorló zsidó személyek tranzitálásához. Megártott a húsvéti itóka Szurkolók és nyokmetszó A húsvéthétfőn szokásos toroköblögetés bizony sok helyen torkollott véres veszekedésbe. Arról kaptunk hírt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, hogy mind az öt kapitányság területén előfordult erőszakos pat- varkodás. Április 1-jén késő délután Mátraderecskén, a nemes egyszerűséggel csak hegyesnek becézett italbolt előtt kaptak hajba többen. Hogy ki kezdte, ki kit szúrt meg — még tisztázandó, hiszen a küzdő felek közül ketten sebesültek, ketten viszont borgőz okozta emlékezetkiesésben szenvednek. Az már bizonyos, hogy Farkas Tamást súlyos, élet- veszélyes sérüléseivel kezelik, Farkas Tibor pedig súlyos állapotban fekszik a kórházban. Mindkettejükbe kést mártottak. Az eddigi adatok szerint a bűn- cselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható a 34 éves Szerva Dezső és a 26 esztendős Pu- porka Károly helyi lakos. Az ügyben a HRFK bűnüldözési osztálya folytatja a vizsgálatot. Ugyanennek a napnak estéjén Szűcsiben a 70 éves Kakas József késével megmetszette az 52 éves Szalai András nyakát, s jócskán megsértette az ütőeret. A sértettet életveszélyes állapotban szállították gyógyintézménybe. Ebben az esetben arra kell fényt deríteni — erre a HRFK vizsgálati osztálya hivatott —, miért is történt az egész. Kakas ugyanis semmire sem emlékszik... (-lay) Utolsó Szalmaszál Gyermek- és ifjúsági segélyszolgálati irodát működtet keddtől a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány Utolsó Szalmaszál- szolgálat néven. Az iroda megnyitása alkalmából sajtótájékoztatót tartottak a szolgálat helyszínén, az Amerikai úti épületben, ahol a segítségre szoruló gyerekek, illetve fiatalok személyesen, levélben vagy telefonon kaphatnak tájékoztatást, eligazítást valamennyi, sorsukat érintő kérdésben. Ligetfalvi György, a Gyermek- és Ifjúsági Szolgálat vezetője elmondta, hogy az iroda elsősorban az önálló keresettel nem rendelkező fiataloknak kíván segítséget nyújtani, de természetesen szülők is fordulhatnak hozzá tanácsért. Az ügyfélszolgálat ingyenes. Olvasóink figyelmébe! Tisztelettel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe mai számunk nyolcoldalas mellékletét. Az építéssel és a lakáskultúrával kapcsolatos összeállításunkból hasznos tudnivalókat és ötleteket kaphatnak az érdeklődők arról, hogyan bonyolítsák le építkezésüket, miként rendezzék be ízlésesen, a mai kor követelményeinek megfelelően otthonukat. Keresse tehát a Hírlapban a Hírlap építési és lakáskultúra-mellékletét! Beszélgetés az országgyűlési képviselőkkel Polgármesterek a megyeházán Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az ünnepekben is a tegnapi napra „készültek” polgármestereink: életünk politikai rezdülései, nehezedő gazdasági körülményeink még a terített asztalokhoz is „ begyűrűztek ”. Volt hát miről szót váltaniuk tegnap az egri megyeházán, ahová a közgyűlés elnöke, dr. Jakab István invitálta őket egy közös munkaértekezletre. A polgármesterek ezúttal találkoztak megyénk parlamenti képviselőinek egy részével: készséggel válaszolt a kérdésekre dr. Lukács Tamás, Szarvas Béla, Kelemen József, Komenczi Bertalan, Elek István és Horváth László, akiket a törvényhozói tevékenység részleteiről, az elhúzódó viták okairól, az önkormányzati törvény megalkotásának előkészítéséről faggattak. Szóba került az idei költségvetéssel kapcsolatban az önkormányzati érdekeltség, a tulajdonjog fontossága, ezen belül az a helyi kérés, hogy a honatyák támogassák az erdők, legelők „hovatartozásának” tisztázását. Egyben megállapodtak abban, hogy a polgármesterek segítenek az egyes tárgyalandó törvénytervezetek véleményezésében, ám elvárják, hogy a döntésekről mielőbb részletes tájékoztatást kapjanak a T. Házból. S hogy tartani tudják a kapcsolatot a parlamenti képviselőkkel, javasolták: évente egyszer-kétszer találkozzanak hasonló fórumon egymással. A polgármesteri értekezleten fejtette ki részletes elképzelését a bűnmegelőzés és -üldözés jövőbeni teendőiről a megyei rendőr-főkapitányság új vezetése, amely nagy hangsúlyt helyez ebben a helyi ön- kormányzatokkal, képviselő-testületekkel való közös munkára. Ezt követően hangzott el az a munkaügyi központi tájékoztató, amely elemezte a munkanélküliek — mintegy hatezerre tehető megyénkben a számuk — helyzetét, s a velük való foglalkozás, támogatásuk önkormányzati feladatait. Szó volt a továbbiakban az út- és hídépítési tervekről, valamint arról a mezőgazdasági felmérésről, amelyet a napokban kezdett el a statisztikai hivatal. Egy érdekes, s gazdag tapasztalatokat ismertető beszámolóra is sor került a nap folyamán: Lukács László gyöngyössolymosi polgármester beszélt arról a tanulmányúiról, amelyen több társával együtt vett részt a szomszédos Ausztria egyik kistelepülésén. • • Összezsugorodott keleti kereskedelmünk Közelebb kell hozni a világot Észak-Magyarországhoz A három megye: Heves, Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Nógrád üzemeit, vállalatait, szövetkezeteit és vállalkozóit soraiba tömörítő Észak-Magyarországi Gazdasági Kamara alig egy esztendeje vált önálló, regionális kamarává. Kedden délelőtt Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában tartotta második közgyűlését. Ezen a nagyszámú érdeklődőt és meghívottat dr. Tolnai Lajos, a kamara elnöke köszöntötte. Ezt követően tartott bevezető előadást dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. Elöljáróban arról beszélt, hogy Közép-Kelet Európában a politikai rendszerváltást Magyarország viszonylag a legkisebb zökkenőkkel hajtotta végre. Ennek ellenére is rengeteg a feszültség, főleg ami a gazdasági rendszerváltást illeti. Ezek közepette is hazánk a többi szomszédos országhoz képest a legközelebb került a piacgazdasághoz. Ma már az import 90 százalékát liberalizálta a kormány, előrehaladt a privatizáció és megkezdődött a piacváltás is. Hangoztatta, hogy a legnagyobb gondok jelenleg gazdasági életünkben a szerkezetátalakításban vannak, amelyek nem kis veszteséget jelentenek országunknak. Ez volt a jellemző tavaly, és ez marad az idén is. Különösen az észok-ma- gyarországi térségre, ahol a négy évtized alatt kialakított sajátságos anyag- és energiaigényes ágazatok erőteljesen leértékelődtek. A továbbiakban kiemelte, hogy ebben az évben a kormány intézkedései nyomán erőteljes lépéseket tesznek az intézmény- rendszer átalakításában. A feszültségek azonban főként a termelésben, a piaci váltásban csúcsosodnak. Aláhúzta, hogy már az esztendő első negyedében is erőteljesen összezsugorodott a keleti kereskedelmünk. Ez pedig egyértelműen igazolja a volt KGST-exportunk sorvadását. A feszültséget az is okozza, hogy ezáltal növekszik a munkanélküliség, miközben a termelést és a munkaerő gyors átalakítását segítő intézméhyrendszert most alakítjuk ki. Hangsúlyozta, hogy a kormány kereskedelmi deficitjét ebben az évben másfél milliárd dollárra prognosztizálja. Eközben is gazdaságunk tényleges teljesítménye alapján működőképessége finanszírozható. Külgazdasági stratégiánk — mint mondotta — elsődlegesen a piacváltás előmozdítását segíti. (Folytatás a 2. oldalon) Göncz—Für konzultáció után A parancsnok marad Göncz Árpád köztársasági elnök nem fogadta el Lőrincz Kálmán altábomagynak, a Magyar Honvédség parancsnokának beosztásából való felmentési kérelmét — közölte kedden kora délután a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón Pick Róbert ezredes, főhadsegéd, a köztársasági elnök katonai irodájának vezetőElmondta: Göncz Árpád kedden délelőtt fogadta Für Lajost. A találkozót a honvédelmi miniszter kérte, s átnyújtotta a parancsnok felmentési kérelmét. A köztársasági elnök konzultációk után úgy döntött: nem fogadja el Lőrincz Kálmán lemondását. Az altábornagy katonai felkészültsége, vezetői rátermettsége alkalmassá teszi e beosztás betöltésére. Miután feladatát az alkotmánynak és a honvédelmi törvénynek megfelelően látta el, s a jogszabályokban nem történt változás, ezért Göncz Árpád — aki egyúttal a Magyar Honvédség főparancsnoka is — továbbra is igényt tart Lőrincz Kálmán munkájára. (MTI)
