Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-06 / 80. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. április 6., szombat Elnök elvtársból polgármester űr Túszdráma Kaliforniában Rendőrök rohamoztak meg egy elektronikai szaküzletet csü­törtök este a kaliforniai Sacra- mentóban, ahol négy fegyveres több mint nyolc órán keresztül legalább 30 embert tartott fogva túszként. A kirobbant lövöldö­zésben három fegyveres életét vesztette, s legalább két túsz is ál­dozatul esett — közölte egy rend­őr. Egy helyi televízió értesülése szerint a négy férfi, akik egy ázsiai bandához tartoztak, négy­millió dollárnyi készpénzt, fegy­vereket, golyóálló mellényeket és egy helikoptert követelt. Európai építőipar A nyugati építőipar már Eu­rópában gondolkodik: a nagy cégek szerint a kelet-európai át­alakulás és az EK egységes piaca létrejöttének egyidejűsége széle­sebb, európai fejlesztési lehető­ségeket nyit meg — mondta a 3. európai építőipari szimpózium tanulságairól csütörtökön Lon­donban az MTI-nek Rajcsányi Péter, az Állami Vagyonügynök­ség egyik igazgatója. A brit fővárosban rendezett munkatanácskozáson több száz vezető nyugati építőipari cég és pénzintézet mellett ott voltak a kelet-európai országok vállala­tainak, kormányszerveinek kép­viselői is. Kurd menekültáradat Közel 250 ezer kurd menekült özönlött már Törökországba az iraki Kurdisztánból, és további 150 ezer tart Törökország felé — jelentette ki pénteken egy vezető török tisztségviselő. Közel egymillió kurd mene­kült tartózkodik az iráni-iraki határon, akik szeretnének elme­nekülni az iraki kormányerők elől — jelentette csütörtökön az ÍRNA iráni hírügynökség. Az Anatolia félhivatalos török hír- ügynökség úgy tudja, hogy a Törökország felé menekülők kö­zött 200 csecsemő és gyermek lelte halálát a hidegben. A Közös Piac sanszai A Közös Piac gazdasági növe­kedése tíz év alatt meg fogja ha­ladni az Egyesült Államokét, de továbbra is mögötte marad Japá­nénak — vélik a Prognos nyugat­európai gazdasági kutatóköz­pont szakemberei. A Prognos jelentése szerint Japánban a következő tíz évben átlagosan 4 százalékos növeke­dés várható, míg az Európai Kö­zösség átlagosan 2,7 százalékos, az Egyesült Államok pedig alig 2,2 százalékos növekedésre szá­míthat. (Folytatás az 1. oldalról) A tanácsok az 1950-es első ta­nácstörvényben még mint állam- hatalmi szervek szerepeltek, s csak az 1971-es harmadik ta­nácstörvény mondta ki, hogy a tanács népképviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási szerv. Valószínűleg innentől, az önkormányzati jelleg világossá tételétől volt igazán fontos, hogy ki egy adott község vezetője — persze vigyázott is erre a párt. 1985-től azonban, amikor is kö­telezővé lett a kettős jelölés, va­lamelyest csökkent a befolyás, il­letve annak lehetősége. Áz ak­kori szabályok szerint a község­beliek a tanácstagokat közvetle­nül választották, s a testület vá­lasztott magának titkos szava­zással elnököt. Nos, nemegyszer előfordult, hogy az MSZMP hi­vatalos jelöltje vesztett választó- kerületében, és a párt hiába pró­bált nyomást gyakorolni a másik, a győztes lemondatására, nem si­került. 1985-től kezdve tehát számos helyen kihulltak a rostán az igazi „keményvonalas” elvtár­sak, s olyanok kerültek a helyük­re, akiket az adott falu lakossága úgy-ahogy, de elfogadott, felru­házott egyfajta korlátozott legiti­mitással. (Még mielőtt a „kom­munisták szekértolója” kitünte­tő címet megkapnám, megismét­lem: számos helyen, de termé­szetesen nem mindenhol). Ebből kiindulva, az ősszel pol­gármesterré avanzsált volt tanács­elnökök legtöbbje 1985-ben, vagy azt követően került a poszt­jára. Az persze nem lehet vita tárgya, hogy tanácselnökként nyilvánvalóan kötelező, de lega­lábbis igen kívánatos volt az MSZMP-tagság. Ezt az érintet­tek általában nem tagadják — hogyan is tagadhatnák, mikor szinte mindenki tudja. Ám ilyen alapon jó 800 ezer embert lehet­ne elítélni (hiszen körülbelül eny- nyi tagot számlált az MSZMP fénykorában), vagyis onnan kel­lene kezdeni, hogy az ország fel­nőtt lakosságának tíz százaléka alattomos kommunista, továbbá nemzetietlen szemét. Vannak, akik tényleg így is gondolják, de hogy ez azért úgy általánosan nem jellemző, arra példaként szolgálhat az, hogy Heves me­gyében volt olyan község, ahol a már tíz éve tanácselnök polgár­mester-jelöltségét támogatta a mai kormánykoalíció pártjainak egyike — méghozzá sikerrel. De lássunk néhány konkrét esetet! Pál László másfél évet dolgo­zott tanácselnökként. 1989. ja­nuár elsején lett Pétervására első embere — elődje nyugdíjba ment —, korábban pedig volt tanács­tag, vb-tag, elnökhelyettes is. Úgy véli, nagyon rossz gondolat rendszerváltás címszó alatt min­denkinek a leváltását követelni. A városban az emberek egy cso­portjának ugyan nem tetszik, hogy ő lett a polgármester, bizo­nyos körök igen nehezen tudják elviselni ezt, de szerencsére a többség elfogadta. Valószínűleg bizonyított a megelőző másfél év munkájával. A képviselő-testületben azért burkoltan éri néha támadás, an­nak ellenére, hogy volt (MDF- es) választási ellenfele az alpol­gármester. Őt azonban nem ez, hanem inkább az zavaija, hogy nincsenek meg a hatásköri törvé­nyek, a közszolgálati törvény — régen ugyanis pontosan megvolt, hogy mi a dolga a tanácselnök­nek, a vb-titkárnak s a többi ta­nácsi dolgozónak. Most viszont más a helyzet: tisztázatlanok a hatáskörök, s a városlakók min­den apró-cseprő üggyel a pol­gármesterhez fordulnak, akinek segítenie kell, hiszen ellenkező esetben könnyen felelősségre vonhatja a testület. Zám Ferencet négy jelölt kö­zül 74,6 százalékos szavazati aránnyal választották polgár- mesterré tavaly ősszel, Mátrádé - recskén. — Azt hiszem, mindenhol a hiteles emberek maradtak meg — mondja, majd hozzáteszi: ő különben sem érezte magát a ta­nácsrendszer elhivatottjának, nem tartja magát hivatalnoknak. A tanácselnöki posztra 1987 jú­niusában került, akkor, amikor a község korábbi vezetője nyugál­lományba vonult. — A helyhatósági választáso­kat követően nálunk csaknem teljesen kicserélődött a képvise­lő-testület — folytatja Zám Fe­renc —, a 23 jelölt közül tízen ju­tottak be jelentős szavazataránv- nyal, mindannyian függetlenek, így testületen belülről engem nem is „fúrt” senki tanácselnöki múltam miatt (az eltelt hónapok főleg az ismerkedésre szolgál­tak), ám az érezhető, hogy a falu­ban működő pártok kívülről rá akarják nyomni bélyegüket az önkormányzat munkájára. Egyébként a választás előtt meg­kerestek engem több párttól is, lennék-e az ő jelöltjük, de én nem tudtam-tudom elkötelezni magam egyikük mellett sem. Szerintem a közösségért végzett munka az, ami fontos, s az embe­rek szeretete. Lakatos István siroki polgár- mester nem tart támadásoktól. Persze nem is nagyon van rá oka; több mint 90 százalékos szavazat- aránnyal választották meg tiszt­ségébe. Úgy tűnik tehát, hogy a községbeliek elfogadták, elége­dettek voltak azzal a munkával, amit tanácselnökként 1985-től végzett. Bár ő úgy vélekedik: az elmúlt néhány év nem hozta meg azt az egzisztenciát, amit annak idején a tanácselnökségért cseré­be feláldozott. (Egyébként La­katos István elődje a siroki tanács éléről nem nyugdíjba ment, ha­nem egyszerűen alulmaradt az ' 1985-ös voksoláskor. Épphogy póttanácstag lett, aztán múlt év őszén próbálkozott a visszatérés­sel, polgármesterjelöltként in­dult, sikertelenül.) — A testületbe a függetlenek mellett az SZDSZ és az MSZP jelöltjei kerültek be, azonban én úgy érzem, hogy a pártérdekek háttérbe szorulnak a község ér­dekei mögött — fejtegeti Sírok polgármestere. — Ugyanakkor a képviselők kegyetlen iramot dik­tálnak, sok a feladat, a teher. És itt előnyként jelentkezik az, ha valaki korábban már gyakorla­tot szerzett ebben a munkában. Kedvezőbb a helyzet, mint azok­ban a községekben, ahol a pol­gármester is, a jegyző is teljesen új, gyakorlatlan. Azt gondolom, a rendszerváltáshoz nem alapve­tően szükséges, hogy az emberek is változzanak. Renes Marcell Hétfőtől Emelkedik az üvegek betétdija Az üdítőitalos, ásványvizes, szörpös és tömény­szeszes üvegpalackok betétdija április 8-tól, hétfő­től magasabb lesz. A palackok betétje különböző mértékben növekszik, az emelkedés elérheti a 60- 80 százalékot is. Az egyliteres üdítőitalos üvegeket például 19-21 forintért árusítják, illetve veszik visz- sza, a 2 és a 2,5 deciseket 11-12 forintért, a félliteres pálinkásüvegeket pedig 10 forintért. A sörösüve­gek betétdíja egyelőre nem változik. Az üzletekben egyébként kifüggesztik a részletes árlistát. Az Országos Kereskedelmi Szövetség és az Élel­miszer-feldolgozók Országos Szövetsége közremű­ködésével az érdekelt élelmiszer-termelők és -for­galmazók megállapodtak abban, hogy továbbra is fenntartják az üvegpalackok forgalmazásánál az egységes betétdíjas rendszert, s arra törekednek — noha ezt ma már jogszabály nem úja elő —, hogy az azonos üvegpalackok betétdíja lehetőleg továbbra is azonos legyen az ország egész területén. (MTI) Vége az ódivatú elvnek: egy pár — egy gyermek Kína a szexuális forradalom küszöbén Édes kis tizenhatéves, de még sohasem csókolta meg senki — ez volt a jellemző a nem is olyan rég még szigorú erkölcsű Kíná­ban. Az elmúlt évtized nyitott aj­tók politikája következtében azonban — egy ilyen tárgyú fel­mérés tanúsága szerint — elsöp­rő változások mentek végbe a kí­naiak szexuális viselkedésében. A puritán Mao Ce-tung-i időkben szinte elképzelhetetlen volt, hogy egyetemisták találká­kat adjanak egymásnak. Egy nemrég végzett szociológiai fel­mérés eredményei ezzel szem­ben azt mutatják, hogy mára már a korábban oly szigorú erkölcsű Kínában is egyre többen élnek házasság előtti, sőt házasságon kívüli szexuális életet.- A kínai társadalom valameny- nyi rétegére kiteijedő felmérés­ből kiderült: a kínaiak többsége elnézi a házasságon kívüli part­nerkapcsolat „erkölcstelensé­gét”. A megkérdezettek hetven százaléka a szex iránti érdeklő­désének alapvető okaként az ad­dig elvárt öntudatos válasz — a gyermekáldás és a házastársi kö­telesség — helyett nyűtan a sze­xuális örömöt nevezte meg. A kínaiak nemi élete valószí­nűleg a nyugati erkölcsök és szo­kások hatására változott meg. Történt ez annak ellenére, hogy a kormány igen komoly erőfeszí­téseket tett a külföldi nézetek be­áramlásának megakadályozásá­ra. Az új helyzet árnyoldalainak egyike, hogy a szexualitás szaba­dabbá válásával párhuzamosan 1982-87 között megháromszo­rozódott a nemi betegségek szá­ma. Növekedett az AIDS-es be­tegek száma is, igaz, a hatalmas népességű országban még így is mindössze öt AIDS-beteget, s 446 vírushordozót tartanak nyil­ván. Egyre több nő esik teherbe há­zasságon kívül, és sokan vállal­koznak arra, hogy egyedül ne­veljék fel gyermeküket. Ez ter­mészetesen a hatóságok ellenke­zésébe ütközik. Tegyük hozzá azonnal: a hivatal nem is annyira a félj nélküli anyák miatt aggó­dik, sokkal inkább azért, hogy senkise szegje meg az „egy pár — egy gyermek” elvet. Tavaly a népszaporulat termé­szetes növekedési rátája az erő­feszítések ellenére is igen magas — 14,39 ezreléknyi — volt, ami szám szerint azt jelenti, hogy Kí­nában 1990-ben 16 millió 290 ezer újszülött látta meg a napvi­lágot. Ezzel 1990 végére a kínai népesség elérte az 1 milliárd 143 millió főt. A tiltott tabuk megszűnésével teljed a prostitúció és a homo­szexualitás is. Ez utóbbit Kíná­ban pszichológiai rendellenes­ségnek tekintik. Az érintettek elektromos sokk-kezelést, vagy hányást okozó gyógyszereket kapnak annak reményében, hogy az alkalmazott terápia elűzi a homoszexuális gondolatokat. Természetesen sok szülő pró­bál nyomást gyakorolni gyerme­kére annak érdekében, hogy szü­zességét megőrizze házasságkö­téséig, ezt azonban sok fiatal ódi­vatú, jelentéktelen intézmény­nek tartja. „Csökken a házassá­gok és nő a válások száma, lassan nem marad házasember” — tré­fálkozott egy válófélben lévő hu­szonéves hölgy. Mint mondta, legtöbb barátja szerint őrült az, aki frigyre kel. Az állami statisztikák valóban azt mutatják, hogy egyre gyako­ribbak a válások. Számuk a nyolcvanas évek második fe­lében majdnem megduplázódott, igaz, a házasságok száma ugyan­ezen időszak alatt 7,7 millióról 9,3 millióra emelkedett. A szexuális viselkedés persze területenként nagyon eltérő. A kozmopolita Sanghajban sokkal nyitottabbak az emberek, mint Pekingben. A kikötőváros egyik szülötte szerint — aki jelenleg a fővárosban folytatja tanulmá­nyait — Pekingben sokkal nehe­zebb barátnőt találni, mint Sang­hajban. Ő csak tudja... (MTI-Panoráma) Expo 1995: Hatvan is pályázhat (Folytatás az 1. oldalról) E téma után dr. Baráth Etele, a Bécs-Budapest Világkiállítás kormánybiztosa is bekapcsoló­dott a testület munkájába, vállal­va Szinyei András polgármester felkérése nyomán, hogy tájékoz­tató választ ad a képviselők kér­déseire. Ennek során Béres László, dr. Molnár Lajos, Tábi Zoltán, dr. Kertész Miklós, Far­kas Kálmánné, Micsonai Tibor, valamint Kepes János kérdéseire reflektálva megtudhattuk, hogy az 1995. évi világkiállítás nem kí­vánja terhelni az államháztartást, hanem száz százalékig vállalko­zói típusú megmozdulásként szerveződik, s elsősorban a Duna menti államokat kívánja érde­keltté tenni. Meggyőződése sze­rint óriási lehetőséget rejt magá­ban az expo oly értelemben is, hogy a vele kapcsolatos építke­zések, beruházások tíz- és száz­ezreket juttathatnak megélhe­téshez, további hídverést jelent a gazdaság és a kultúra irányába. Terveik nem fővároscentriku- sak, hanem inkább a falusi turiz­mus felé igyekeznek hatni, vala­mint idegenforgalom tekinteté­ben azokat a városokat, települé­seket célozzák meg, amelyek él­ményt képesek nyújtani az oda­látogatóknak. Ilyen szempont­ból már nyújtotta a kezét Kecs­kemét, Szeged, Miskolc éppen úgy, mint Tokaj, de akár Heves megye, azon belül Eger, Hatvan, Boldog is feliratkozhat a vendég­várók listájára, ha 1995-re olyan feltételeket, teljesítményeket biztosít, amelyek elősegítik az ember és a természet jó viszo­nyának, kölcsönhatásának meg­teremtését. A kormánybiztosi tájékoztatót követően a képvise­lő-testület rendeletet alkotott a lakáscélú helyi támogatásról, s az írásban kiadott tervezethez az ülés során többen önálló módo­sító javaslatot tettek. Közülük említenünk kell dr. Czegka Mik- lós képviselőt, aki maga kidolgo­zott egy rendelettervezetet. Vé­gül dr. Pálos Oszvald, a jogi és igazgatási bizottság elnöke — a módosításokat is figyelembe vé­ve — tett javaslatot az egyes ren­delkezések végleges megszöve­gezésére. Az ilyen formában el­fogadott rendelet arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy az első lakás­hoz jutó fiatal házasok, a kettő és többgyermekes családok, a gyer­meküket egyedül nevelő szülők részesülhessenek rászorultsá­guknak megfelelő mértékű tá­mogatásban lakásépítés, -vásár­lás, illetve bővítés esetén. De a rendelet arra is lehetőséget ad, hogy azok szintén támogatáshoz juthassanak, akiknek egyéb la­káscélú kölcsöntartozásuk van. Ami pedig a támogatások lehető értékét illeti, ezek esetenként öt- ventől kétszázötvenezer forintig terjedhetnek. A további témákat, no meg a hatvaniak ezreit illetően: a testü­let a városi strand ez évi üzemel­tetési költségeinek biztosítására — két részletben — egy-egy mil­lió forinttal támogatja az üze­meltető Észak-magyarországi Regionális Vízmüvet, ilyen for­mában a város nem marad spor­tolási lehetőség nélkül az idei nyáron sem. Moldvay Győző Kapható szögesdrót, helikopter, ágyú és gázmaszk Armija-vásár Berlinben Különös vásár nyűt nemrég Berlinben. Ágyúk, gázmaszkok, harci öltözékek tucatjait kínálják a látogatóknak a szovjet hadse­reg tisztjei. Ezúttal nem a sokat emlegetett illegális fegyverkeres­kedelemről van szó. A Szoyjetsz- kaja Armija hivatalos kiárusítást tart. „Itt vannak például a benzin­tartályaink” — mutat Alekszan- der Podunov alezredes holmi ijesztő kinézésű fémkonténerek­re. Nézzék, milyen könnyű és praktikus. Nagyon jó tutajt lehet belőle eszkábálni. Vagy itt van ez a helikopter. Fegyverét leszerel­tük, mert nem tud repülni, na de mennyi hely van benne — ma­gyarázza Podunov lelkesen —, nagyon jó egy múzeumban. És ez a MiG-15-ös az egyik első sugár- hajtású vadászgép, hát nem cso­dálatos? A Németországból kivonuló szovjet hadsereg úgy tesz, mint bárki, aki költözködik: amit nem tud magával vinni, azt megpró­bálja értékesíteni. Berlini tá­maszpontjukon egy futballpá- lyán tették közszemlére mindazt, amit az érdeklődőknek kínálni tudnak. 40 ezer dollár az előbb említett helikopter. 30 ezer a va­dászgép, de lehet alkudni. Van aztán minden elképzelhe­tő dolog. Szögesdrótgöngyöleg- től többféle szürke és zöld védő­ruháig. Ezek az öltözetek vegyi, biológiai és atomfegyverek hatá­sa ellen nyújtanak védelmet. Bú­váröltözékek, felfújható csóna­kok is láthatók. Gázálarcból fél­milliót .kínálnak eladásra a szov­jetek. Van is iránta érdeklődés, főleg viszonteladók részéről, akik Afrikában akarják értékesí­teni a mostanában kapóssá lett hadiportékát. Teherautók, mo­toralkatrészek is kaphatók. Jelcin győzelme Az oroszországi népképviselő kongresszus pénteken elsöprő többséggel megszavazta Borisz Jelcin jogkörének kiszélesítését. Hatszázhét igen szavazattal szemben — 100 tartózkodás mellett — mindössze 228-an el­lenezték a parlamenti elnök ha­talmának megerősítését. Ugyancsak pénteken délelőtt született döntés arról is, hogy az Oroszországi Föderáció törté­nelmének első elnökválasztását június 12-én tartják meg. A Borisz Jelcin — és a kor­mányfője — hatalmának kiszéle­sítéséről hozott határozat egye­bek között kimondja, hogy a két tisztség birtokosainak rendelke­zései kötelező érvényűek a köz­társaság egész területén. (MTI) Szovjet csapatkivonás Április 8-án aláírják azt a két okmányt, amelyek segítségével elké­szíthető lesz a mindkét fél érdekeit korrekt módon figyelembe vevő elszámolási mérleg — erről állapodtak meg pénteken a szovjet csa­patkivonással foglalkozó magyar és szovjet kormánymeghatalmazot­tak találkozóján. Az egyik megállapodás az építmények átvételénél követendő eljá­rás módjáról rendelkezik, arról, hogyan lehet mindkét fél részére el­fogadható módon megállapítani az állagmegóvás elmulasztásából eredő magyar károk értékét. A másik szerződés a környezeti károk felmérésének módszertani kérdéseit tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom