Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
HÍRLAP, 1991. április 30., kedd EGER ÉS KÖRZETE Ma tárgyalja az önkormányzat Mennyiért bérelhető üzlethelyiség a belvárosban? A Minisztertanács 15/1990./ 1.21. rendelete értelmében a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérét a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodására bízta az 1990. január 31-e után létrejött szerződések esetében. Az idén, január 1-jét követően az önkormányzat rendeletben kívánja szabályozni a bérleti dijakat, ugyanis ezek tőkét, illetve vagyoni tulajdont képviselnek. A nem lakás célját szolgáló helyiségek bérleti dijáról alkotott tervezetet ma tárgyalja a közgyűlés. E szerint a lakossági alapellátás szempontjábólfontos tevékenység esetén kedvezményt, míg egyes extraprofitot hozó funkciónál jelentős díjemelést javasolnak. A rendelet mielőbbi meghozatalát sürgeti, illetve indokolttá teszi a már megindult privatizáció is. Ha a kidolgozott programnak megfelelően fogadja el a testület a bérleti dijakat, akkor — a számítások szerint — ez 3-4 millió forint többletbevételt jelent havonta a városnak. A megyeszékhely közigazgatási területén, IKLV kezelésében lévő helyiségekre teljed ki a rendelet, kivéve azokat, amelyek a települési önkormányzat intézményeinek bérletében vannak. Az elképzelések szerint a belvárosban 4 ezer forintba kerülne a helyiségek bérleti dija négyzet- méterenként, a gépkocsitárolónak 1200, önálló raktárnak 2000, míg az építmény céljára igénybevett területért négyzetméterenként 350forintot kellene fizetni. A belvárostól távolabb eső részeknél mindez a következőképpen alakul: helyiségek esetében 2 500, gépkocsitárolónál 1 000, önálló raktárnál 300 forint négyzetméterenként. Az a vállalkozó, illetve gazdasági társaság, amely tevékenységét egy éven belül, vagy a rendelet hatályba lépését követően kezdi meg, a bérleti díj 30 százalékának elengedésére pályázatot nyújthat be a polgármesteri hivatal idegenforgalmi és kereskedelmi irodájához. Díjkedvezmény iránt a következő lakossági szolgáltatásokra nyújthatnak be kérelmet: személygépkocsi, motorkerékpár, háztartási gépek, gáz, olajkészülékek, óra, ruházati termékek, bútor javítása esetén, fodrászati, kozmetikai szolgáltatásnál, vegytisztításnál, gyógyászati segédeszközök készítésénél. Kedvezményt kaphat gyógyszertár, ABC-áruház, óvoda, bölcsőde, könyves-, papír-, írószer-, tejbolt, műterem, vallási, szociális intézmények. Százszázalékosan megemelt bérleti dijat alkalmaznak a tervezet szerint a játékterem, az erotikus árukat forgalmazó üzlet, s a szexmasszázs esetében. A bérleti szerződés érvényességi ideje alatt a bérbeadó az infláció százalékos mértékével a bérleti dijat minden év április 1-jével módosíthatja. A palóc hagyaték Május 3-án Nyit a Bródy mozi Az egri Bródy mozi négy hónapos szünet után, május 3-tól ismét váija a látogatókat. Az első műsor a „Nicsak, ki beszél...még!” című sikerfilm, amelyet a márciusi bemutató alkalmával az Uránia moziban 11 ezren néztek meg. A teltházas előadások ellenére a filmet sokan nem láthatták, mert nem vállalták a sorban állás kényelmetlenségét. A mozi későbbi műsortervében szerepel, hogy egyes filmeket az országos megjelenés előtt mutat be. Az őszi programtervezet a filmkülönlegességek kedvelőinek szerez örömet, amikor — többek között — Rainer Werner Fassbinder filmjeiből is vetítenek néhányat. Például A szabadság ököljoga; Amikor 13 újhold van egy évben; Petra Von Kant keserű könnyei, vagy az Effi Briest című filmeket láthatják a Fassbinder-rajongók. A filmklub tagjai is számíthatnak arra, hogy ismét válogathatnak a Filmintézet archív filmjeiből. Szociális kerekasztal alakult A közelmúltban Egerben ösz- szehívta a szociálpolitikai kerékasztalt az egri önkormányzat szociális bizottsága. Ezen részt vettek a városban a szociálisan hátrányos helyzetben lévőkkel foglalkozó intézmények képviselői, s a különféle társadalmi szervezetek, így az Egri Szociális Unió, a SZETA, a lazarénus lovagrend küldöttei. Mint megtudtuk, ez a most létrehozott testület nem csupán szakmai érdekvédelmi fórum, hanem alkalmas arra, hogy öszszehangolja a különböző kezdeményezéseket. A szociális kerékasztal résztvevői a legaktuálisabb gondokról beszélgettek. így az időskorúak aggasztó helyzetéről, a szociális otthonokról is szó esett, továbbá a gyermekváros helyzetéről Egerben, és például arról is, hogy kiktől várhat megrendelést a szociális foglalkoztató. A praktikus együttműködés alapelveit alakították ki:a résztvevők megegyeztek abban, hogy másfél-kéthavonként rendszeresen találkoznak. IJjabb morális mulasztás? Eger sok szempontból különbözik a többi mef yei székhelytől. Például abban is, hogy az egyetlen özülük, ahol nincs szociális otthon. Évekkel ezelőtt e lap hasábjain írtam a volt Hajdú hegyi szociális otthon embertelen körülményeiről, az ott lakók kiszolgáltatott helyzetéről. Aztán jött a kényszermegoldás: az egykori parádfürdői Károlyi-kastélyban helyezték el öregjeinket. Nem volt titok senki előtt, hogy az átalakított épület erre a célra nem túl alkalmatos, ám akkor úgy érveltek az illetékesek, hogy pénz hiányában meg mindig ez a legki- vitelezhetőbb elképzelés. Nem volt mit tenni, az idős, többnyire magatehetetlen embereket kiköltöztették, elszakítva őket attól a lehetőségtől is, hogy hozzátartozóik rendszeresen meglátogathassák őket. Hiszen Parádfürdő kicsit messze van Egertől. Tény, már ez sem volt humánus „gesztus”, mint ahogy természetesen az sem, hogy ezt megelőzően a város irányítói évekig elnézték, milyen nyomorúságos körülmények között tengődnek a rászorultak. Rendszerváltás ide, rendszerváltás oda: ez a kérdés változatlanul sokadlagos az önkormányzat számára, ami legalábbis morális szempontbóí elég lesújtó bizonyítvány egy magára valamit is adó város vezetőiről. S különösen szomorú a dolog akkor, ha tudjuk, hogy a szociális és egészségügyi bizottság tagjai közül igenis akadnak néhányan, akik nem mondtak le arról, hogy Egernek legyen szociális otthona. Még akkor sem, ha ők is tisztában vannak a pénzügyi akadályokkal. De miért e rövidke bevezető? Mert a napokban Farkas Zsuzsával, az említett bizottság egyik tagjával beszélgetve szóba került, hogy a bizottság vezetői azon munkálkodnak, hogy a legközelebbi közgyűlés elé terjesszék azon változatot is, hogy a városi önkormányzat lemond a megye javára a szociális otthonról, illetve az andomaktályai szociális foglalkoztatóról. Ha viszont a közgyűlés megszavazza ezt a lépést, azt is jóváhagyja, hogy belátható időn belül nem lesz a városnak szociális otthona. Hiszen arra még éppenséggel lenne esély, hogy központi támogatással ugyan, de mégis épülhessen Egerben hosz- szú évtizedek után egy normális otthon. Másrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogyha a város, ami egyébként megyei jogú, megtartaná ezen létesítményeket, arra is mód lenne, hogy a helykiutalásokkal is önállóan gazdálkodhatna. Mert ez a hatáskör ez idáig a volt megyei tanácsot illette, s illeti ma is. Ezen információk birtokában hívtam fel dr. Juhász Erikát, a szociális és egészségügyi iroda vezetőjét. Arra kértem, mondja el személyes véleményét a fentiekkel kapcsolatban. Nem tért ki a válaszadás elől, csupán azt javasolta, hogy mielőtt leülnénk erről a témáról beszélgetni, kérjem meg az önkormányzat vezetőit is, hogy fejtsék ki véleményüket. Nos, bevallom őszintén, nem kérdeztem meg őket, mert tartok attól, hogy logikus gazdasági érvekkel alátámasztva arról kívántak volna meggyőzni, hogy a fent említett lehetséges változat igenis észszerű. S ezzel én minden bizonnyal nem tudtam volna ellenkezni. Mint ahogy az elmúlt néhány évben sem tudtam. A szigorú tények előtt mindig meg kellett hajtanom a fejem, mert a pénztelenség nagy úr. Nagyobb minden humánus megfontolásnál. Bármilyen döntés is születik, arra azért mégis fel kell nyomatékosan hívni a figyelmet: ez a város évtizedeken keresztül elnapolta ezt a kérdést, s maximum kényszermegoldásokra futotta az erejéből. S ez bizony minden józan érvvel szemben szégyen. Nagy szégyen. Barta Katalin Í gy hívták őket, amíg voltak. Körülbelül ezren. Én még emlékszem arra, hogy fordították őket látványosan Isten és Egyház ellen. Úmapja volt. A ferencesek körmenete csak annyira kapott engedélyt, hogy kivonuljon a templomból. Abban a pillanatban megindult az Angolkisasszonyok régi intézetéből a tornavizsgára induló menet, harsány énekkel, kihívóan lemeztelenített lábbal. Mintha időzítették volna a két menetet. A körmenet sunyítva menekült a kolostor ajtaján vissza a templomba. Krisztus és Egyháza a sekrestye folyosóján bújt el. A lányok harsányan gúnyos, harsogó éneke elől. Ezer egri lány szakadt el azon a napon, pont az Űrnapján az Úrtól. Ők nem tudták, mit cselekszenek, annál inkább azok, akik cselekedtették őket. Azóta eltelt negyvennégy év és újra vannak zárdisták! Dévai Nagy Kamilla csodálatos estje hívta fel rájuk a figyelmet. Történt pedig mindez a barátok templomában, amely a barokk egyik csodája. A barokk hite, ízlése, energiája szól hozzánk minden díszéből. A hit ereje szól a megcsavart oszlopokból. Az áhítat emeli magasba a szárnyaló angyalokat. A színek melege teszi otthonossá isten és a hívek házát. A barokk merész, már játszik az aszimmetriával, de végül is minden szimZárdisták metriában egyesül. Kevés barokk temploma van a hazának, amelyben annyi lebegés, annyi szépség egyesülne, mint ebben a templomban. A főoltár kupolája súlytalanul lebeg, körülötte ragyogó angyalokkal. Az Immaculata képe légbe emelve száll felénk. Micsoda művész volt, aki mindezt kőbe, fába, színbe és fénybe öltöztetve megjelentette! Nemcsak megjelenttette, hanem reánk hagyta, hogy bennünket is emeljen éteri magasságokba. Teremteni csak úgy lehet, ha megvan bennünk is az ősképe teremtményünknek. Ilyen ősképe volt Istennek az Immaculata, akit megjelenített a művész. Am a barokk angyalok aranyba mere- vülten lebegnek, egy pillanatot örökítenek, de ez a pillanat már nem él, a fényes arany fémesen rögzíti őket. Ebben a miliőben szólalt meg Dévai Nagy Kamilla éterien csengő hangja. Ez a hang élt, lebegett és szárnyalt, zokogott és kacagott, földön kúszott a fájdalomtól, és égbe szállt az örömtől. Sírt a sírókkal, emlékezve az elhagyott, de el nem felejtett otthonra. Zokogott a fájdalomtól, és szárnyalt a remény szárnyain. Leikébe fogadta azokat, akik zsúfoltan megtöltötték a templomot, megnyitotta lelkének emlékkincstárát, megosztotta velünk örömét és bánatát, szépségnek és hűségnek csillagvilágát. Ezen az estén élt a templom. Élt a közösség, belengte, magával ragadta a művésznő csodálatos szárnyaló hangja, lelkének ezer érzékeny rezdülése, prózájának meleg közvetlensége. Atmoszférát teremtett és mi szívünkbe zártuk őt. A barokk angyalok nem mozdultak meg a szeszélyes oszlopfőkön. Megjelentek azonban negyvennégy év után, mintha angyalszárnyak suhogását hallottuk volna, az Angolkisasszonyok növendékei, akiknek támogatására adott estét a művésznő. Újra láttuk a sötétkék rakott szoknyákat, a fehér flór harisnyát és a hófehér blúzokat. Újra éreztük a tisztaság, a rend, az önfegyelem atmoszféráját. Újra vannak „zárdisták”! Milyen eseménye volt ez Egernek! Páratlanul szép, felejthetetlen, írjuk be a város történetébe, mert ezzel egy új szellem kezdte ei diadalmas röptét ebben a városban. Sokféle szépségápoló létezik. Vannak samponok, arckrémek, parfümök, rúzsok... A zárdisták -mindig a legszebbek. Van egy nyilvános titkuk, amit szívesen elárulnak, és az a tisztaság. Mosolygó száj, enyhén pír az arcon, szerény mozgás, biztos megjelenés. A tiszta lélek bizonyossága arról, hogy ő erős, hogy őt nem lehet legyőzni, hogy neki nem kell a boltba menni a szépségért. Sokan megpróbálták meghatározni a szépséget. Ez leginkább Aqui- nói Szent Tamásnak sikerült, aki azt mondta: perfecto cum claritate, azaz tökéletesség arányos megjelenésben. Ez teszi ezt az első angolkisasszony^osztályt is olyan széppé. De már a Könyvek Könyve is ezt mondja: ó milyen szép a tiszta nemzedék a maga fényességében, hallhatatlan az emlékezete. Ez a perfectio onnan eredt, hogy rokonok ők a legkiválóbbakkal, Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, Szent Erzsébettel, Szent Margittal, általában azokkal akik nem aranyba öntve élnek. Az ő fényük tündöklik a zárdistákon. Róluk szólt az énekük, szavalatuk. És az ő lelki szépségük rózsállott arcukon. És még valakié, Szűz Máriáé, akiről csodálatos szépen énekéit Schubert és Gounod hangján Dévai Nagy Kamilla. Miklós Béiü Több „gazdája” is van az egri majálisnak, szerkesztőségünk a Munkavállalók Heves Megyei Konzultatív Tanácsától, illetve az MSZP városi szervezetétől, az Egri Diákok Egyesületétől és Diák Pedagógus Ligától kapott meghívót. Ezek szerint elsősorban a Szépasszony-völgybe várják a város lakóit különböző kulturális programokkal, a kőszínpadon délelőtt és délután is színjátszók, nótaénekesek, kórusok, rockegyüttesek szórakoztatják az érdeklődőket. Emellett rengeteg játék és vetélkedő várja a közönséget. Svéd muzsikusok látogatása A malmöi Kommunala Musikskola növendégeinek népes tábora érkezik Egerbe május 1-jén, szerdán, a zeneiskola meghívására. A fiatal svéd muzsikusok fúvószenekara, big- band-je és folklór együttesei május 3-án, pénteken este hat órakor lépnek fel először a. Helyőrségi Művelődési Otthonban. Másnap, szombaton délelőtt 10 órakor a Dobó téren muzsikálnak, délután 5 órakor pedig Tar- naleleszen koncerteznek a Suk Mátyás fúvószenekarral és a Cseh és Szlovák Köztársaság egyik néptánccsoportjával. Elsoáldozók Kétszáztíz gyermek készül arra Egerben, hogy megkezdje ön- iudaíos keresztény életét Hitoktatóik segítségével megismerték a rosszat és a jót, és az utóbbit választották. Ezt jelenti az első áldozás, amelyen május 12-én, vasárnap a fél kilences misén vesznek részt. Látványosan, kettős sorokban vonulnak be a székes- egyházba, s az őskeresztény szokásoknak megfelelően szeretet- reggelivel vendégelik meg őket a szülők segítségével. Az egri Dobó téren, az egykori Minorita rendházban rendezett be a vármúzeum egy palóc gyűjteményt. Itt bemutatják ennek a népcsoportnak a viseletéit, jellemző használati tárgyait, hogy ízelítőt adjanak mindennapjairól. Kevesen ismerik ezt a tárlatot, ezért érdemes felhívni rá a figyelmet, hiszen a barokk város egyébként is a magyarországi palóckutatás központjává vált, különösen dr. Bakó Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató áldozatos munkája nyomán. (Fotó: Gál Gábor)
