Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
AZ ÜNNEPI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOROK LAPUNK 11. OLDALÁN TALÁLHATÓK HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. ÁPRILIS 30. KEDD HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 100. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT ...Ha fordul 's a kocka, biztosításunk garancia... Garancia Biztosító Rt. Eger, Telekessy u. 7. szám Telefon: x 11/■ Olaj Iránból? A Minerálimpex képviselői Teheránban előrehaladott tárgyalásokat folytatnak iráni olaj vásárlásáról. Az iráni kormány a két ország jelenleg folyó vegyesbizottsági ülésén határozottan szorgalmazta, hogy a magyar vállalatok növeljék vásárlásaikat, mert csak így biztosítható a kiegyensúlyozottabb külkereskedelem, s hogy létrejönnek a kilátásba helyezettjelentős magyar üzletkötések. Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere a vegyesbizottsági ülésen 0,5 millió tonna olaj megvásárlását helyezte kilátásba, míg az iráni partner legalább egymillió tonna olajat szeretne eladni az idén. Az iráni könnyű olaj minősége megegyezik a Szovjetunióból vásárolt energiahordozóval, ám többek között a jelentős szállítási költség miatt drágább. (MTI) Antall József és az egri érsek találkozója A Miniszterelnöki Sajtóiroda közli: Antall József miniszterelnök hétfőn hivatalában fogadta Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét. A megbeszélésen — amelyen részt vett Balsai István igazságügy- és And- rásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, valamint Pálos Miklós politikai államtitkár — áttekintették a katolikus egyház életét érintő legfontosabb kérdéseket, különös figyelmet szentelve a volt egyházi ingatlanokról rendelkező törvényjavaslatnak. A püspöki kar elnöke tájékoztatást adott a magyarországi katolikus egyház és a határokon túli magyar nyelvű katolikus egyházi közösségek kapcsolatáról. (MTI) Az Európai Közösség és Magyarország Hétfőn reggel az Európai Közösség Bizottságának épületében megkezdődött az Európai Közösség és Magyarország közötti tárgyalások negyedik fordulója a két fél közötti társulási szerződés megkötéséről. A közösség miniszteri tanácsa április 15-i luxemburgi ülésén több tekintetben módosította a közösség ajánlatát, így lehetővé tette annak megemlítését a bevezető preambulumban, hogy a végcél a csatlakozás, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy ez nem automatikus. Kinek jár, hol intézik a kárpótlást „Kié a föld, kinek jár a kárpótlás” címmel az Agricola Kiadó az 1949 utáni vagyoni károk részleges pótlásáról szóló törvényről népszerű stílusban megírt kiadványt jelentetett meg. Kinek jár kárpótlás? Hol intézik a kárpótlást? Mi a teendője a károsultnak? Mire jó a kárpótlási jegy? Mennyi földet lehet megvásárolni? Hogyan lehet haszonbérleti szerződést kötni, és ehhez hasonló 100 kérdésre ad 100 feleletet az Agricola Fóruma sorozatban megjelent, és valamennyi újságárusnál kapható kis füzet. A kárpótlással kapcsolatos tudnivalókról egyébként a jövőben folyamatosan ad tájékoztatást a Magyar Gazda hetilap is. Magyarország Politikai Évkönyve „Az 1990-es magyar villanyáram a következő: a pincében "a föld, a spájzban a nulla és az utcán a feszültség.” — jellemzi e viccel a tavalyi évet a Magyarország Politikai Évkönyve című munka. A kötet tanulmányok, eredeti dokumentumok és közvélemény-kutatási eredmények segítségével elemzi az 1990-es politikai évet. Nem maradtak ki azok a plakátok, viccek, karikatúrák sem, amelyek — műfaji kötöttségük keretei között — sokszor jobb korfestők, mint a sokoldalas tanulmányok. A szerkesztők az objektivitásra törekedtek. Ha az évkönyvből valamifajta politikai tendencia mégis kiolvasható lenne, az csupán az események tendenciája. V. ' Május X-jétőí reggeltől estig várja Önt OPPCiCZ az új könyv-, hanglemezbolt és videokölcsönző Eger, Makiári u. (Zellervár sarok) / .Háromszögben” a dilemma Kinek kell az erős szakszervezet? Ekkor hajlottam arra, hogy a tömörülést — akárcsak velem együtt még jó néhányan szőkébb hazánkban — amolyan „újabb SZMT-nek” sejtsem. Ez persze élénk tiltakozást váltott ki, mert — mint hallom az érvet — az élet már rég túlhaladta azt az apparátusi formációt. Mindez nem zárja ki, hogy az ajtó nyitva álljon minden szervezet és segítségre szoruló szakszervezeti tag előtt. — Nehéz pontosan behatárolni, de úgyS9-90-ben kezdődött el egy spontán „tisztulási folyamat’'a hazai szakszervezet háza táján. Ez abban fejeződött ki, hogy különböző ónszerveződések tisztították a mozgalmat, új csoportosulások jöttek létre, amelyeknek főjellemzője a szakmai érdekekre épülő szakszervezetek kialakulása ágazaton belül, illetve kívül. Ezek bejelentették létüket a bíróságon, s közvetlenül hívták életre a szövetségeiket. — Mi váltotta ki az önszerveződés igényét? — A dolgozók közvetlen kötődése és az egyre nehezedő körülmények. Az a szoros kapcsolat, amely csak a szakmán belüliekre lehet jellemző: így — ismerve egymást, s közös problémáikat — tudják képviselni, érvényesíteni sajátos érdekeiket. Példa rá számos keretmegállapodásos kollektív szerződés, amely már nem az általánosság szintjén fogalmaz. — Ezek a lépések bizonyos fokig már akkor jelezték, hogy a tagság eltávolodik a SZOT-tói... — Az eltávolodás érthető, a SZOT a szó szoros értelmében véve: csúcsszerv volt, amelybe „beintegrálódott” az állami politika. Mar nem érezte a tagság, hogy ténylegesen az ő érdekeit védené. Amikor megpróbált váltani, s más kereteket alkotni az új vezetés, akkor találkoztak a vélemények: a „csúcsnak” inkább visszahúzó hatása van, mint előrevivő... Eljött az átalakulás ideje, s így jött létre az önálló jogi személyekből és egyenrangú szervezetekből álló képviselői szövetség, a MSZOSZ, illetve később több tömörülés. Ezek állnak most az úgynevezett „SZOT-vagyon” miatt a támadások állandó kereszttüzében, holott ez a vagyon megvan, az eszmei felosztása is megtörtént, tudott, mi az egyes szakmáké, ágazati szerveződéseké... — A vagyon körüli vihar javában kavarog, de mit érezni ebből egy-egy megyében ? (Folytatás a 3. oldalon) Egy ünnep tartalmát mindig újra kell fogalmazni. Különösen akkor, amikor valamilyen hatalom csak a saját maga képére formálja. A tavasz és a munka köszöntése százados szokás. Az öntudatra ébredést idézték ekkor, amit vérrel pecsételt az önkény. Mindenki meggyőződése, hite szerint ünnepelt, míg egyneművé nem formálták egy hamis egység nevében. Például a katolikusok számára Munkás Szent József napja ez, mások pedig más eszmék nevében tisztelik. Reméljük, az idei május 1-jén újra visszatér ez a sokszínűség. (Fotó: Szántó György) Húszéves a Finomszerelvénygyár hevesi gyáregysége • • Ünnepi megemlékezés a Bervában Március 15-én múlt 20 esztendeje, hogy a Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységének elődjében elkezdődött a termelés. Mindez akkor az olajszabályozók összeszerelését jelentette, s ezt a munkát 1975 elejéig végezték itt, ezután költöztek át a jelenlegi telephelyre. Ettől a dátumtól kezdve tartják a hevesieket a gyáregység dolgozóinak... Ez az évforduló adott alkalmat arra, hogy a Finomszerelvénygyár hevesi gyáregysége születésnapot üljön, azaz ünnepi nagygyűlést tartson dolgozói és a meghívott vendégek társaságában. Erre a megemlékezésre kerül sor ma, délután 2 órai kezdettel, amelynek színhelye a gyáregység ebédlője lesz. Ä tervezett program szerint először az 1990. évi munkát értékeli Borbáth Sándor gyáregységvezető, majd megemlékezik a gyáregység létesítésének 20. évfordulójáról, felvillantva az immár két évtizedes történelem főbb állomásait. A nagygyűlésen — a jeles nap alkalmából — kitüntetéseket és jutalmakat is átadnak. Falugyűlés Andornaktályán Patthelyzet a polgármester megítélésében Sajátos módon a megjelentek többsége a gyengébb nem soraiból került ki, akik közül néhanyan magnót is hoztak magukkal, hogy rögzítsék az elhangzottakat. A faluban ugyanis több aláírási ív is járta a házakat. Azt követelték ebben, hogy a polgármester mondjon le. így mindenki kíváncsian várta: miként reagál a felszólításra a község első embere? Balogh László nagyon sok számadattal bizonyította, hogy mire fordították a rendelkezésükre álló több mint 26 millió forintot tavaly. Ebből az összegből majdnem 19 milliót vitt el az intézmények fenntartása, a többit beruházásokra fordították. A polgármesteri expozé után az alpolgármester két beadvánvt is ismertetett. Az első a mar említett gyujtoivról szólt, amelyen 247-en azt követelik a polgármestertől és a jegyzőtől, hogy mondjon le tisztségéről, és írjanak ki egy újabb helyhatósági választást a faluban. A másik ismertetésénél moraj futott végig a teremben, hiszen ezt az ívet 464-en hitelesítették nevükkel, s az előbbi fordítottjára buzdítják a polgármestert. Érdekes módon, mind a két beadványt nagy taps követte. Arról is tájékoztatták a falu lakóit, hogy a jegyzőnőt az újságból is ismert okok miatt letartóztattak, ügye kivizsgálás alatt áll. Fiam Ildikó a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetését elutasította — ez a legfrissebb hír —, az ügy folyik tovább, és ki tudja, mikor ér majd véget. (Lapzártánkkor már a hatodik felszólaló pár vitája tartott, ami azt bizonyítja, hogy a vélemények megoszlanak, a község lakói két táborra szakadnak, azaz pillanatnyilag patthelyzet van Andomak- tályán.) (fazekas) Közös érdek van, de... „Háromfelé szakadtunk — háromféleképpen gondolkodunk” Már-már irritálja az embereket a szemet gyönyörködtető, fehér falú épület — valaki „kúriának” nevezte, s alig van benne túlzás —, mert úgy, ahogy van: 32 milliót ér, de pillanatnyilag semmire sem használható. Mondják, január elsejétől akár a három település — Kál, Kompolt és Kápolna — közös egészség- ügyi központja lehetne, de csak a „pletyka” kering róla, hogy óvoda lesz, öregek otthona, netán panziót létesítenek a falai között. Pedig amikor még a nagyközségi közös tanács döntése alapján lerakták az alapjait, jobb sorsra érdemes „kis SZTK-nak” tervezték. Mára az sem biztos, hogy egyhamar megnyílik. Annak ellenére, hogy a napjainkra háromfelé szakadt lakosság képise- lői végelátatlan — s a szomszédvári személyeskedésektől sem mentes — vitákat folytatnak az üzemeltetéséről. Mint tegnap kora estig... — Nem tudom, hogy miért vagyok itt...? — tette fel a költői kérdést egy idő után a kompolti Rubint János. Mintha csak rímelt volna erre a káli dr. Hinora Sándor megállapítása, miszerint „közös érdek van, de háromfelé szakadtunk, s ami még nagyobb baj, háromféleképpen gondolkodunk...” De talán ennél is komolyabb aggodalomra ad okot az, hogy „egyesek nem békéinek a körzetben, mert ismét megjelentek a röplapok, rosszízű szöveggel, aláírásokra buzdítva” újra és újra... Igaz, vannak még tisztázatlan dolgok az önállóvá vált három településrész között, de tegnap mintha már érezni lehetett volna a „kompromisszumra való” törekvés szándékát. Mert a testületek — érezve az erkölcsi és anyagi felelősség súlyát — lépni szeretnének. (Folytatás a 2. oldalon) Menekültügyi konferencia: 5—30 millióan zúdulhatnak Európára „Frontország hazánk 99 Magyarország az emberek vándorlása szempontjából valóságos frontország, ezért olyan jogi, igazgatási, menekültügyi módszereket kell alkalmazni, amely nemcsak hazánk, hanem a nyugati országok számára is rendkívül nagy hatású — jelentette ki Boross Péter belügyminiszter a hétfőn Budapesten megkezdődött nemzetközi menekültügyi konferencián. Emlékeztetett arra, hogy korábban a kelet-európai kommu- nisztikus rendszerekkel szemben az egyik legfőbb vád az utazási szabadság korlátozásával függött össze. Most viszont a szovjetunióbeli utazási jog biztosítása miatt aggódik a világ. A különböző kombinációk szerint 5-30 millió ember zúdulhat a közeljövőben Európára. Végezetül arról szólt, hogy Európa nem feledkezhet meg a kollektív nemzetiségi jogok problémájáról sem. Hazánk számára ez különösen jelentős kérdés, hiszen a magyarság 40 százaléka a szomszédos országokban él — nem gond nélkül. Magyarország a központi költségvetésből 1988-tól kezdődően 1991 végéig mintegy 2 milliárd forintot utalt, illetve utal át a menekülteket segítő letelepedési alapra. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága eddig 345 millió forintot küldött a magyar menekültügyi program támogatására. „Tegyük fel, én vagyok a sok, tűz közé került dolgozó, aki, mert tudok a létezéséről, a Munkavállalók Heves Megyei Konzultatív Tanácsához fordulok egekig érő sérelmemmel. Számíthatok-e támaszára...?” — szögezem a kérdést Szabó Bélának, a tanács soros elnökének. Nem arra számítok, amit mond rá: „Közvetlenül nem, egyéni kérdések megoldására nem vállalkozhat ez a tömörülés, ott vannak az üzemi, munkahelyi, szakmai és ágazati szakszervezetek. A tanács elsősorban arra hivatott, hogy olyan kérdésekben konzultáljon, javasoljon és keressen megoldást, amelyek túllépnek az ágazati kereteken, s jelenségként kezelhetők a munkavállalók érdekkpnvicplpfphpn 99
