Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-29 / 99. szám

HÍRLAP, 1991. április 29., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3, wi rr Esős vasár­nap (Fotó: Perl Márton) Alapítványi támogatással Külföldi diákkapcsolatok Az Egri Ifjúsági Alapítvány Kuratóriuma áprilisi ülésén döntött az általa kiírt pályázatról. A csopor­tos és egyéni kérelmek jelentős része valamilyen külföldi cserekapcsolat támogatását kérte, de akadt olyan is, amely hazai rendezvényen való részvétel­hez igényelt hozzájárulást. A pályázatok alapján az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola fizika tanszékét, valamint az egri várbaráti kör ifjúsági tagozatát támogatják. Az utóbbit a német testvérváros Siegen hasonló közös­ségével fenntartott kapcsolatáért. A 9-es Számú Általános Iskola énekkarát is segítik, amely ugyan­csak siegeniekkel barátkozik. A Hírlap által is szer­vezett Ismerjük meg Erdélyt vetélkedő egyik nép­szerű csapata, az „Irodalmi Kávéház” az Alpáriból Erdélybe készül, utazásukat szintén az alapítvány támogatja. A GMSZ diákbizottsága olaszországi nyelvi táborához, s a Bornemissza Gergely Cser­készcsapat, továbbá a Gyermek-Szabadidőköz­pont táboraihoz is hozzájárultak. Az egyéni pályázók három-három ezer forintot kaptak. Taskár Andrea és Taskár Tamás finnorszá­gi nyelvgyakorlatukhoz, Gulyás Éva főiskolás pe­dig a Fiatalok Európai Találkozóján való részvétel­hez. A díjakat a diáknapon adják át, amelyet május 2. és 5. között rendeznek. Detk osztrák kapcsolata Barátokat várnak Ampfelwangból A patinás és világhírű osztrák város, Salzburg közelében fekszik az a település, ahol az esz­tendő elején vendéges­kedett a detki polgár- mester, Pelle Sándor. Az akkori megbeszélé­sek során került szóba, hogy szorosabb kapcso­latot lehetne és kellene kiépíteni Detk és Amp­felwang polgármesteri hivatala, illetve lakossá­ga között. Az elképzelé­sek hamarosan valóra válnak, mert a napok­ban kapták a hút: Ro­land Kaltenbruner pol­gármester vezetésével három fős delegáció ér­kezik a községbe. Az osztrák vendégek május 22-24. között megis­merkednek a falu életé­vel, az önkormányzat munkájával, majd felke­resik Gyöngyöst és kör­nyékét. Az említett napokban tart ülést a detki önkor­mányzat, amelynek tag­jai a vendégekkel együtt megbeszélik a kapcso­latteremtés részleteit. Ekkor írják alá azt az együttműködési megál­lapodást, amelynek ke­retében sor kerül áru­cserére, kulturális és sportrendezvényekre, valamint a diákturizmus megszervezésére. A nyáron már szeretnék, ha a fiatalok egy-egy csoportja felkereshetné a testvéri szálakat fűzö- gető településeket. Három település egészségházáról Mint arról már lapunkban be­számoltunk: elkészült, s átadás előtt áll a három település — Kál, Kompolt és Kápolna — egész­ségügyi központja. Az egykori közös tanácsú települések szét­válásával eltérő vélemények ala­kultak ki a létesítmény üzemelte­téséről és fenntartásáról. Az el­képzelések egyeztetésére kerül sor ma délután 4 órakor a káli községháza tanácskozótermé­ben, ahol az érintett önkormány­zati testületek fejtik ki álláspont­jukat a lakosság egészségügyi el­látását illetően. Vízhiány, nyomáscsökkenés Egerben A Heves Megyei Vízmű Vál­lalat illetékeseinek tájékoztatása szerint áramszünet miatt vízhi­ányra, illetve nyomáscsökkenés­re kell számítani kedden reggel 7 és délután 4 óra között az egri Csokonai út-Mindszenty Gede­on út-Hét vezér út által határolt területen, valamint a Szépasz- szony-völgyben. A szakemberek a környékbeli lakosság megérté­sét kérik. Szemétszállítás Hevesen A Hevesi Városgazdálkodási Vállalat értesíti a lakosságot, hogy a szemétszállítás rendje az ünnep miatt megváltozik. A má­jus 1-jén esedékes szállítás 2-án lesz Heves város területén. Munkaértekezlet Füzesabonyban A Füzesabony és Vidéke Ta­karékszövetkezet ma délután fél 2 órai kezdettel ünnepi munka- értekezletet tart a központi üz­letház tárgyalótermében. A na­pirendek között szerepel a tava­lyi év munkájának értékelése, valamint kitüntetések és jutal­mak átadása is. Szociális szervezők megyénkben A Magyar Szociális Szervezői Kamara szekciójaként megala­kult a Szociális Szervezők Heves Megyei Szervezete. Tagjai a Bárczi Gusztáv Gyógypedagó­giai Tanárképző Főiskolán vég­zett szociális szervezők. Ideigle­nesen öttagú vezetőséget válasz­tottak, akik egy évig látják el fel­adatukat, s kéthavonta tartanak ülést. Céljuk a szociális munka és az ezt végzők társadalmi jelentő­ségének elismertetése, szakmai színvonalának növelése, vala­mint a szervezők hivatásbeli ér­dekeinek védelme, munkájuk etikai normáinak érvényesítése. A hatvani múzeumbarátoknak A Zagyva-parti városban a Hatvány Lajos Múzeum baráti köre április 30-án, kedden dél­után 5 órai kezdettel tartja össze­jövetelét a múzeum előadóter­mében. A résztvevők számára Vécsi Nagy Zoltán tart ismerte­tést, melynek során bemutatja a múzeum képzőművészeti gyűj­teményének legszebb alkotásait, valamint tájékoztat a gyűjte­mény gyarapításával és gondo­zásával kapcsolatos tevékeny­ségről. Szobor­áthelyezés Bélapát­falván ( Tudósítónktól) Múlt hét kedden Bélapátfal­ván elkerült helyéről a március 21-i emlékmű. Ennek történeté­ről annyit kell tudni, hogy a Ta­nácsköztársaság idején a Diós­győri Gépgyár katonái itt verték vissza az előrenyomuló szlovák hadsereget, s az emlékművet a harcban elesettek emlékére állí­tották a diósgyőriek, (ók egyéb­ként azóta is minden évben el­jönnek koszorúzni). A szobrot — bár semmi köze egy orosz kato­nához — „Iván”-nak becézték a helybéliek. Eredeti helyéről való elvitelé­re azért került sor, mert az autó­buszoknak szinte megoldhatat­lan feladatot jelentett felkanya­rodni az Apátsághoz — a szobor egyszerűen útban volt. Most a ki­szélesített szakaszon könnyeb­ben tudnak majd mozogni az Ikarusok és a cementgyár nehéz járművei. Maga az emlékmű, mintegy ötven méterre eredeti helyétől a szabadidőparkban ta­lált — várhatóan — végső helyé­re, ott, ahová az önkormányzat a március 15-i emlékművet is ter­vezi. A munkát egyébiránt a bél­apátfalvi öregfiúk labdarúgócsa­pata végezte el. Mező Ervin Újra a bükkszéki „idegenekről” (Folytatás az 1. oldalról) Aztán lassacskán az is kide­rült, hogy ennek az illetőnek bükkszékinek kell lennie —, s az önkormányzat a pályázatot is ki­írta az állásra. Orbán Gábor azt állítja, őt ezekről a dolgokról senki sem értesítette, nem szól­tak neki, hogy veszélyben van a munkahelye. Igaz, hogy tavaly decembertől táppénzen volt, de megpróbálta elkezdeni a mun­kát, a Salvus-napok szervezését, sok dolgot le is kötött már, azon­ban a polgármester mégis egy bi­zottságra bízta a szervezést, „el­vette” a faluház vezetőjétől a le­hetőséget. Az említett cikkben leírtuk, hogy a helyi ifjúsági tábor vezetői posztjára már sikerült egy bükk­széki embert találni. Orbán Gá­bor ezzel kapcsolatban elmond­ta, hogy valóban így van — vi­szont az illető középfokú végzett­ségű fúrómester. Szólt továbbá arról is, hogy tudomása szerint Huszár István polgármester Bu­dapesten keresi a kenyerét, ott van főállásban valamelyik kerü­leti önkormányzatnál. Mondan­dóját azzal fejezte be: 6 nem a bükkszéki önkormányzatot bí­rálja, hanem a polgármesternek az „idegenek" eltávolítására vo­natkozó feladattervét. A fentiek ismeretében termé­szetesen újra megkerestük Hu­szár István polgármestert, ő egyrészt írt egy levelet nekünk „Orbán Gábor ügye” címmel, másrészt szóban is kifejtette a vé­leményét. Amint mondandójá­ból kiderült, Orbán Gábor elő­ször is semmiféle faluházi ren­dezvénytervet nem mutatott az önkormányzatnak, kizárólag a Salvus-napokra vonatkozó el­képzeléseit ismertette. Emellett voltak olyan kívánalmai — a fa­luban más ne folytasson kulturá­lis tevékenységet, neki kell még egy főállású munkatárs, nyáron őrá nem lehet számítani, mert szabadságon lesz —, amelyeket az önkormányzat nem tudott el­fogadni. A Salvus-napokkal kapcsolatban pedig teljeskörű pénzügyi felhatalmazást kért és csak egyedül akarta csinálni az egész szervezést. Ezek miatt a dolgok miatt döntött úgy a testü­let: megpályáztatja a faluházve- zetői állast, lássa el más a felada­tot. Egyébként is, a tavalyi évben a Salvus-napokon kívül nemigen volt más rendezvény a faluház­ban. "Nem lehet, hogy valaki munka nélkül munkabért kap­jon"—- vélte Huszár István. A polgármestertől azt is meg­tudtuk: az ifjúsági tábor jelenlegi vezetője tényleg fúrómester, ám emellett vendéglátóipari vállal­kozó is, ez utóbbiért döntöttek a személye mellett. Huszár István pedig korábban valóban Buda­pesten volt főállásban (a fővárosi önkormányzatnál), április 15- től azonban már — a helyi testü­let döntésének megfelelően — a bükkszéki polgármesterség a fő- foglalkozása. „Kérjük a Hírlap segítségét abban, hogy az önkormányzat megalakulásával legyen meg a lehetőségünk, mi döntsük el bükkszékiek, hogyan, miképp akarunk élni a jövőben, ne dönt­senek helyettünk a felettes szer­vek, más falu lakói, ne döntse el ezt például a sajtó” — írja Huszár István az említett „Orbán Gábor ügye” című levelében. Ehhez csak annyit fűznénk hozzá: a saj­tó nem szokott dönteni, az időn­kénti látszat ellenére nem va­gyunk hatalmi ág. A sajtó mind-1 össze híreket, információkat kö­zöl, utánajár bizonyos dolgok­nak és azokat nyilvánosságra hozza, még ha ez nem mindenki­nek tetszik is. A döntés így való­ban az Önök, bükkszékiek fel­adata... (rénes) utánon az égre ívelő templomto­rony tövében, valamennyien megbecsüléssel gondoltak az idős művésztanárra. Tisztelettel, merthogy áldozatvállalása, az új harang mindazon hatvaniak em­lékét idézi a nap valamennyi per­cében, de csengő-bongó zúgásá­ban is, akik a legutóbbi pusztító háború nyomán életüket vesztet­ték, vagy rabláncra jutottak, és máig sem találtak vissza szerette­ikhez. Hatvannak e magasztos egy­házi ünnepét megtisztelte láto­gatásával, jelenlétével nemcsak a szentelés szertartását magára vállaló Marosi Izidor váci me­gyéspüspök, hanem ott volt töb­bek között Franz Walpter, a Ma­gyarországon élő német katoli­kusok egyházi közösségének prelátusa, Josef Haufrich, az ausztriai Admont város apátsá­gának küldöttsége, valamint dr. Nagy Lajos gyöngyösi apátplé­bános is. Ott voltak továbbá Hatvan képviselő-testületének tagjai, élen Szinyei András pol­gármesterrel, aki a szentelést kö­vetően ugyancsak köszönetét fe­jezte ki mindazoknak, akik ezt a monumentumot visszaadták a város polgárságának. Tiszteleg­tek továbbá a katonák, a cserké­szek, a rendőrök pedig példás munkával biztosították a temp­lom tövében, a városon áthúzó­dó 33-as főútvonal forgalmát. ...És mélyen megkapó volt az a csaknem fél óra, amely alatt a jelenlévő ezrek néma, visszafoj­tott figyelme közepette a földtől a torony ablaknyílásáig emelték csőrlővel a súlyos, immár föl­szentelt harangot a szakembe­rek. A kegyeletes, ünnepi aktust a zsúfolásig megtelt templomban szentmise követte, amelyet szin­tén Marosi Izidor váci megyés­püspök pontifikáit. (moldvay) Szombaton délután ezrek és ezrek vették körül Hatvanban, a belvárosi katolikus templomot, hogy részesei legyenek az új ha­rang szentelésének. Ezt a főbejá­rat előtt helyezték egy díszes, vi­rágokkal ékes emelvényre, hogy az egyházi aktus lezajlását köve­tően rögtön a toronyba emeljék. Hiányzott ez a harang nagyon, hiányzott azóta, hogy a második világháború idején a náci meg­szállók annyi más haranggal együtt összezúzták: nagyrészü­ket beöntötték, újabb harci esz­közök lettek belőlük. Az új, tíz mázsánál súlyosabb harang — ahogyan Pálos Frigyes plépost-plébános korábban megjegyezte — szinte szimbó­lumként, a művészet, a humá­num és az istenszeretet jegyében készült el, hiszen költségét zöm­mel a város egyik festőművésze, Gódor Kálmán bocsátotta a ka­tolikus egyház rendelkezésére. És akik most ott áztak, fáztak ezen a hétvégi, estébe hajló dél­Harangszentelés Hatvanban Memento a háború áldozatainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom