Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

HÍRLAP, 1991. április 20., szombat----------------——-­E GER ÉS KÖRZETE------------------------------­------------------­5 . Képviselői fogadónap Király József képviselői foga­dónapja április 24-én (szerdán), délután 4-6 óra között lesz a pol­gármesteri hivatalban, a Dobó tér 2. számú épületben. Ketten félrebeszélnek Eugéne Ionesco egyfelvoná- sos groteszk játékának ősbemu­tatóját láthatják ma este 7 órakor az egri Gárdonyi Géza Színház háziszínpadán. A darabot Gáli László rendezte, a színpadi há­zaspárt Losonczy Ariel és Sziki Károly alakítja. Természetgyógyász­rendelő A Heves Megyei Természet- gyógyászok Szövetsége április 25-én, délelőtt 9-kor nyitja ren­delőjét. A természetes gyógymó­dokkal kapcsolatban orvosok, pszichológusok, természetgyó­gyászok adnak tanácsot. Emel­lett 25-én, 26-án, 29-én és 30-án ingyenes kezelést — reflexológia, gyógymasszázs — vehetnek igénybe az érdeklődők. Sikeres bemutatkozás Hagyományt szeretnének te­remteni abból, hogy az egri Esz- terházy Károly Tanárképző Fő­iskola ének-zene tanszékének le­endő tanárai bemutatkozzanak a főiskolások és a város közönsége előtt. A héten nagy sikerű kon­certet adott Földi Melinda, a Liszt Ferenc Zeneakadémia opera tanszékének végzős hall­gatója. Mozart, Bellini, Brahms, Puccini, Kodály és más klasszi­kus szerzők dalait, illetve opera­áriáit tolmácsolta. Mint elhang­zott, zeneakadémiai vizsgáján — június 13-án — Donizetti-művel áll a szigorú mérce elé. Elmarad a bemutató Vasárnapra hirdette meg az egri Gárdonyi Géza Színház Bánd Anna: A csodatévő mo­gyorófaág című darab bemutató előadását a Harlekin Bábszín­házban. Az érdekesnek ígérkező játékra még egy hétig várniuk kell a gyerekeknek, a premiert tehát április 28-án, délelőtt 10 órakor láthatja a közönség. Egri lányok, figyelem! Az idén első ízben rendezik meg Magyarországon a világ leg­rangosabb modellversenyét, amely jellegét és szellemét te­kintve eltér a hagyományos szépségkirálynő-választásoktól. A jelentkezés feltételei: 14-22 év közötti életkor (kiskorúaknál szülői beleegyezés), 172 cm fe­letti magasság, közlendő a test­súly is. Mellékelni kell továbbá egy arcképet és egy egészalakos felvételt. A cím: Perfekt Interna­tional Reklámstúdió Budapest, 1445 Pf. 334. A határidő: május 10. Az elődöntőket júniusban tartják, a döntő győztese 250 ezer dolláros szerződést kap a Ford Modell cégtől. Ez utóbbiról érdemes megjegyezni: itt kezdte pályafutását többek között Jane Fonda és Brooke Shields is. Raj­ta hát, egri lányok, és persze a megyéből is mindazok, akik be akarnak nevezni a felfedezőver­senyre. A Föld napja A Heves Megyei Környezetvé­dők Szövetsége és az Észak-ma­gyarországi MÉH a Föld napja alkalmából indított hulladék- gyűjtési akciója április 30-ig tart. A MÉH az alábbi anyagokat ve­szi át: lemez, forgács, alumínium darabos és forgács, alufólia vagy tubus, horgany, akkumulátor. A lakosság által közvetlenül be­szállított anyagokért a telepek a helyszínen fizetnek, míg az intéz­ményeknek számlázás útján át­utalással. Miért ne válhatna Eger pénzügyi központtá? Kórusok a pódiumon Éneklő Ifjúság Továbbra is töretlen lelkesedéssel fejlődik a kórusmozgalom. Ha máshol nem, de az iskolák falain belül mindig is lesznek hívei a kö­zös éneklésnek. A zene nevelő ereje minden korban változatlanul hat, s megvan a kórusmuzsikának az állandó közönsége is. Egerben a Megyei Művelődési Központban ma állnak a pódi­umra a város és környéke általános és középiskoláinak együttesei. A program szerint 11 versenyző kórus lesz, amelyek a pártatlan zsűri előtt is bizonyítanak. A bírálók: Igó Lenke, a Magyar Rádió Gyer­mekkórusának karnagya, Szepesi György né, az Észterházy Károly Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének vezetője, és Kalocsainé Csillik Mária, a Gyöngyösi Pedagóguskórus karnagya. A fellépők között lesz többek között az 1. Sz. Általános Iskola két együttese, a parádi Fáy András Általános Iskola kórusa, az egri Dobó István Gimnázium együttese. Az Éneklő Ifjúságul területi elődöntője délelőtt 10 órakor kez­dődik Egerben - várják az érdeklődőket. Sok esetben a műtét elkerülhető Vízktírával — az érszűkület ellen (Folytatás az 1- oldalról) — Ez teljesen természetes. Nyugaton egyértelmű az a hely­zet, hogy végül is a gazdaság irá­nyítja a politikát. Nálunk még nem így van. A politika viszont sokat tehet azért, hogy egy em- berarcúbb gazdaság alakulhas­son ki, az pedig meghatározza majd, hogy neki milyen politiká­ra van szüksége. — Már több ízben is olvashat­tak arról a Hírlap olvasói, hogy a képviselők keresik szerepüket. Az eddig elhangzottak szerint Ön ezt az utat választotta, mely lobbizást jelent egy térség érdeke­iért... — Valóban, ennek szeretném szentelni a képviselői időszako­mat. Számomra ennek a régiónak az érdekei a legfontosabbak, a nagyapám is itt született, és való­színű, a gyerekeim gyerekei is itt látják meg a napvilágot. Szá­momra akkor valós á kilábalás, amikor a családom életén, s a szomszéd utcában lakó sorsában is látom a változást. Szeretném, ha Eger stílust váltana, nem szür­külne el. — Azt hiszem, minden itt élő számára rokonszenves ez a szán­dék. Ám, már a kezdetek kezde­tén falakba ütközött. Milyen ne­hézségei voltak? — Néhányan eleve úgy jöttek, hogy j átjak ki nekik bizonyos dolgokat. Például vezetőváltá­soknál érjem el, hogy az eddigi elsőszámú ember helyett más ke­rüljön oda. Ez fontos dolog, an­nál is inkább, mert a kormányzat személyzeti politikája elég gyen­ge. De ilyesmit nem lehet vállalni egy régió minden vállalatánál. Ráadásul nem is tudhatom, hogy mennyire szavahihetőek, akik megkerestek. Nem szeretnék ilyesmibe belemenni. Segítettem viszont abban néhányszor, hogy bizonyos új tevékenységekhez engedélyt kaphassanak. Ha nem egri, de gyöngyösi vagy hatvani kérés volt, akkor is, mert a vállal­kozás lényegében ezt a térséget gazdagítja majd. Sok hátrányt je­lentett számomra, hogy nem ren­delkeztem kiterjedt kapcsolat- rendszerekkel. Nekem megvolt a magam szakmája, de nem ismer­tem a bankok vezetőit, miniszté­riumi tisztségviselőket, a külföl­diekről nem is szólva. Most azért már kezd ez kialakulni, mert — bár nagyra becsülök mindenkit — a követségen nem a kulturális attasé, hanem a gazdasági titkár érdekel. Úgy alakítottam, hogy az ilyen személyiségekkel össze­fussak, kérjek tőlük véleményt, látogassanak meg a képviselői irodámban is. — Ezek szerint már sok min­den változott a kezdeti időkhöz képest. De milyen nagyobb jelen­tőségű ügyekben lépett fel? — Felvetődött az ilyen talál­kozásokon, hogy Eger fekvésé­nél, miliőjénél, szakmastruktú­rájánál fogva nem alkalmas a nagyipar telepítésére. Az ide­genforgalomból éppen megél­het, de az elég kiszámíthatatlan. Mi a választások idején megfo­galmaztunk egy bátortalan gon­dolatot, hogy pénzügyi központ is lehetne. Jók itt a szakemberek, az üzletembereket vendégül le­het látni. Nem attól válik Eger pénzügyi központtá, hogy hány banknak van itt fiókja. Sokkal in­kább attól, hogy az ezekben a kö­rökben forgó szakemberek fi­gyelnek-e rá. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy a Közös Piac finanszíroz ilyenfajta átalakulá­sokat. Nem egy menedzsernek vagy egy társaságnak kell ezt szervezni, hanem egy önkor­mányzatnak célszerű. Kerestem kapcsolatokat, hogy miként tud­juk a szükséges összeget előte­remteni. A kormány külügyi ap­parátusára támaszkodtam eb­ben. Azokra, akik részt vesznek az Európa Tanács munkájában, van összeköttetésük Brüsszel­ben. Kiderült, hogy az ottani programnak van olyan pontja, amelybe beilleszthető ez az el­képzelés. Amikor a kérdést kör­bejártam, rögtön jelentkeztem az önkormányzatnál, illetve a pol­gármesternél, hogy tudok egy ilyen lehetőséget. Egernek egyébként is nagy nehézségei vannak a boreladásban. A minő­séggel és az értékesítéssel egya­ránt vannak problémák. Ezek­ben váltásra van szükség. Ezért jutott eszünkbe az, hogy annyifé­le tőzsde van a világon, miért nem csinálhatnánk egy bortőzs­dét itt, a történelmi borvidéken. Kértem véleményt a Földműve­lésügyi Minisztériumban, ahol az ötletet jónak találták, fel tudnák karolni. Kerestem olyan szakem­bereket, akik menedzselni tud­nák ezt Brüsszelben. Kirajzoló­dott az, hogy mi lenne, ha kér­nénk egy tanulmányt arról, hogy Egerben mit lehet megvalósíta­ni. Ezt nem a város, hanem a Kö­zös Piac finanszírozná. A megva­lósításhoz is kerestem forráso­kat, hogy hosszabb távon egy ke­reskedőház jellegű menedzser­központ, egy city alakulhasson ki Egerben. Ebben a régió egész gazdaságát meg lehetne jeleníte­ni. — És hol tart ennek az elkép­zelésnek a megvalósítása? — Akkor van értelme, ha az önkormányzat bátran vállalja. Nemcsak ez, de a következők is, mert ez egy 5-10 éves fejlesztési folyamat. Nem lehet pártpoliti­kai szempontokat érvényesíteni, s nem lehet a következő polgár­mesternek mutogatni az elődjé­re. Egy városi összefogásra van szükség, s hozzá megyeire vagy régióbelire. Beszéltem az önkor­mányzattal, s megállapodtunk, hogy hozok valakit, akire rá lehet ezt bízni. Megtettem, jelentkez­tem egy céggel, amely vállalta az elképzelés brüsszeli menedzselé­sét. Elmondta a képviselője a költségvetési bizottságnak, hogy milyen módon lehet ezt kivite­lezni. Azonnal fölmerültek az MDF-fel kapcsolatos ellenérzé­sek. Pedig természetes, hogy ilyen szálakon tudok tenni az ügyért. Kifogásolták azt is, hogy bortőzsdét akarok, s ilyen a vilá­gon sehol nincs. De miért nem próbálhatnánk meg, különösen, ha csak az kell hozzá, hogy az ön­kormányzat akarja, s emellé te­gyen le némi pénzt, hogy lát- szódjék: komoly a döntés. Nem mondtak nemet, de a halogatás felér ezzel. Beszélgetés beszélge­tést követett, s én azt kértem: két hét alatt határozzanak. Ez az idő lejárt, s azóta már Tapolca bead­ta pályázatát bortőzsde létesíté­sére. Ha az idő telik, elkél a pá­lyázati pénz. Nem lehet hosszan töprengeni... Erzsébet nővér Franciaor­szágból, a metz-i karmelita rend­ből érkezett Budapestre, gyógyu­lást remélve. Súlyos izomsorva­dása miatt segítség, kapaszkodás nélkül képtelen volt fel- és lemen­ni a lépcsőkön. Bizonytalanná vált a járása, az egyensúly érzéke, nagy erőfeszítésébe került fek­vésből felülnie, guggolásból, tér­delésből felállnia. A Petrex-sza- lonban — sok sorstársához ha­sonlóan — egy hónap alatt mint­ha kicserélték volna. Fájdalmai megszűntek, mozgását már sem­mi sem gátolja. Petre György módszerét az eg­riek is kipróbálhatták a Heves Megyei Természetgyógyászok Szövetsége ingyenes „rendelési” napján, amit rendszeresen a hó­nap második szombatján tarta­nak. A különleges gyógymódról kérdeztük a feltalálót. — A statisztikai adatok elszo­morítóak: évente nem kevés am- putációt végeznek az érszűkület gyógyítására. Az ön módszerével sokaknál ez elkerülhető lenne. — Még most is megdöbbenek — kezdi Petre György —, ha olyan betegek keresnek fel, akik­nek hiányzik a lábáról egy vagy két ujj. A lábujjakban keletke­zett érelzáródást rövid úton meg tudom szüntetni, nincs szükség tehát műtétre, vagy ahogyan szaknyelven mondják, faragá­sokra. Gyógyítottunk már meg olyan férfit is, akinek lábfejében kettős elzáródás volt. — Mi a terápia lényege? — Kutatásaim során, melye­ket 1975-ben kezdtem, arra ke­restem választ, hogyan változik szervezetünk hőkészlete, milyen tényezők gyakorolnak rá hatást. Kitaláltam valamit, és nem akar­tam elhinni, hogy erre más még nem jött rá. Csak a külföldi, főleg a német és az osztrák irodalom­ban találtam adatokat a vízkúrás kezelésekről, de az enyémhez hasonlót sehol sem. A terápia so­rán — egyénekre szabott — vál­takozó hideg-meleg fürdővel ér- tornát idézünk elő, amely javítja az értágulatot, az izom állapotát. Ezt kiegészítjük a másik szaba­dalmammal, amely a mikrorezo­nancia elvére épül. Mindkettő hatásosan alkalmazható moz­gásszervi betegségek, végtagok utókezelése, érszűkület, kerin­gési zavar, visszérbántalmak, kü­lönféle gyulladások esetén is. — Az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet szakvéle­ménye eszközeinek, eljárásainak széles körű elterjedését javasolja. Mennyire alkalmazzák az orvo­sok a napi gyógyítómunkában? — Lassan megismerik mód­szeremet szerte a világban, de itt­hon eddig még kevesen érdek­lődtek, pedig az Egészségügyi Közlönyben is megjelent. Nem szemfényvesztés, amit csiná­lunk, bizonyítékok a gyógyult, fájdalmaiktól megszabadult fel­nőttek és gyerekek. A körzeti or­vosom és az ORFI professzorai a megmondhatói, mennyire hatá­sosak ezek az eszközök. A be­rendezéseink hordozhatók, te­hát a mozgásképtelenekhez, va­lamint vidékre is eljutunk. Az ér­szűkület népbetegség nálunk, s bár az orvostudománynak van­nak módszerei a gyógyításra, az utókezelés azonban megoldat­lan. Erre és még számos problé­ma megoldására használjuk pél­dául a Petrex-fotelt, amelybe so­kan súva ülnek be, és jó közér­zettel, fájdalmak nélkül kelnek fel. Tevékenységünk hasznossá­ga nagyon nagy mértékben függ a végtagok állapotától. Ezért tar­tom fontosnak a rendszeres ápo­lást. Sajnos, nem ismerjük eléggé szervezetünk működését, a rendellenességekre nem figye­lünk oda kellő időben. Töreked­jünk arra, hogy testünk igényét minél jobban kielégítsük. Itt gondolok a táplálkozásra, a mozgásra, de még az sem mind­egy, hogyan öltözködünk, mi­lyen hőmérsékletű ételt fogyasz­tunk. A hűtőből előkapott enni- és innivalók újabb hőt vonnak el tőlünk, ennek következménye, hogy az izmokban zavar lép fel. Hiszem és vallom: egészsé­günk érdekében a megfelelő idő­ben a kevés is elég lehet, de ké­sőbb már a sok is kevés lehet... (szüle) Gábor László Beiratkozás a megyeszékhelyen Általános iskolások lesznek Az 1991-92-es tanév­re az első osztályos gyer­mekeket az Egri Polgár- mesteri Hivatal művelő­dési és sportirodájának tájékoztatása szerint a következő időpontok­ban írathatják be. Ápri­lis 22-én, hétfőn délután 13 és 18 óra között, vala­mint április 23-án, ked­den délelőtt 8 és 13 óra között. Az oktatási törvény és rendeletéi értelmében azok a gyermekek tan­kötelesek, akik 1991. május 31-ig betöltik 6. életévüket. A tankötele­zettségi törvény lehető­vé teszi a fejlettség sze­rinti beiskolázást, amelyben a szülő, az óvoda és a nevelési ta­nácsadó együtt dönt. Az óvoda vagy a ne­velési tanácsadó által ki­adott szakvélemény alapján tanköteles gyer­mekét a szülő (gondvi­selő) köteles a lakóhely szerinti illetékes körzeti, vagy a választott iskola első évfolyamára beírat­ni. A beiratkozáskor a szülők (gondviselők) a személyi igazolványu­kat, valamint a gyermek születési anyakönyvi ki­vonatát és az óvodai szakvéleményt vigyék magukkal. Á felvételekről az is­kolák a helyi gyakorlat szerint értesítik a szülő­ket. Megújuló és pusztuló műemlékeink Magas állványok fogadják a várba látogató turistá­kat. Ideje is volt már a munkák megkezdésének, hiszen a nagykapu, fölött lévő kövek több helyen meglazultak, eltöredeztek, veszélyessé váltak. Jó hír továbbá a vár re­konstrukciójával kapcsolatban, hogy az idén az Orszá­gos Műemlékvédelmi Felügyelőség 14 millió forinttal segít be a felújításokba. Gyors segítségre szorul a Pana- koszta-ház is, amelynek sorsa még mindig bizonytalan. Reméljük, nem váratnak magukra sokáig azok a törvé­nyek, amelyek lehetővé tesznek bizonyos beruházáso­kat, és új köntöst ölthet e hajdan szép, jobb sorsra érde­mes épület. v (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom