Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-19 / 91. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. április 19., péntek A 30. évforduló alkalmából Visontán Az űrrepülés emlékünnepsége Jurij Gagarin űrrepülésének 30. évfordulója al­kalmából a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a Gagarin Hőerőmű Vállalat közös szervezésében emlékünnepségre került sor tegnap délelőtt Vison­tán. A világ első űrhajósának a nevét viselő hőerő­mű kultúrtermében megjelent vendégeket Gyetvai László, a GHV megbízott műszaki igazgatóhelyet­tese köszöntötte. Köztük az eseményen részt vevő Iván Aboimovot, a Szovjetunió rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, Pável Popovics szovjet és Farkas Bertalan magyar űrhajóst, és a környező te­lepülések polgármestereit. A rendezvény további részében Nagy Gábor, az MSZBT területi elnöke, a GHV osztályvezetője tartott rövid megemlékezést. Szólt arról, hogy a Gagarin név viselése egyfajta kötelezettséget is je­lent a vállalat kollektívája számára. Kiemelte: az Európa keleti felén élő népeknek a jövőben is béké­ben, barátságban, egymás sorsának, gondjának a jelenleginél jobb megértésével együtt kell tudni él­ni. A méltató szavak után az emlékünnepség részt­vevői megtekintették a Jurij Gagarin életéről, az űr­repülésről szóló filmet, melyet az erőmű dolgozói­val és a megjelent vendégekkel történő eszmecsere követett. A továbbiakban a jubileumi ünnepség az erőmű főbejárata melletti emlékműnél folytatódott, ahol koszorúzásra került sor. A tisztelet és hála virágait elsőként Kerim Kerimov űrkutató, Pável Popovics és Farkas Bertalan űrhajósok helyezték el a Gaga- rin-emlékműnél. A Szovjetunió Nagykövetsége nevében Iván Aboimov nagykövet, Iván Vaskeba követtanácsos rótta le kegyeletét. Az MSZBT Or­szágos Elnöksége részéről Bódi Béla alelnök és Al­pári Lászlóné helyezte el az emlékezés virágait, amíg a Gagarin Hőerőmű Vállalat részéről Gyetvai László, Bárdos Béla és Nagy Gábor hajtott fejet a névadó Jurij Gagarin obeliszkjénél. (K. B.) Politikai nyilatkozat Bulgáriával Göncz Árpád köztársasági elnök és Zselju Zselev, a Bolgár Köz­társaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke csütörtökön délután a Parlamentben politikai nyilatkozatot írt alá Magyarország és Bulgária jövőbeni kapcsolatainak alakításáról. A politikai nyilatkozat hangoztatja: a párizsi Chartában foglal­takat megerősítve kinyilvánítják, hogy a népeik közötti baráti kap­csolatok, valamint a béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrá­cia megköveteli a nemzeti kisebbségek, illetve a nemzeti kisebbsé­gekhez tartozó személyek, vagy etnikai és vallási csoportok etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmét és a feltételek biz­tosítását annak kiteljesedéséhez. Magyarország és Bulgária törekszik a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés előmozdítására és kiszélesítésére. Támogatják a kulturális értékek cseréjét és az infor­máció szabad áramlását, gondoskodnak az egymás területén találha­tó kulturális örökségek, illetve történelmi emlékhelyek megőrzéséről és ápolásáról. Köszönet a magyar katonaorvosoknak Észak — dél harca az M3-as autópályáért Bezárt a Hannoveri Ipari Vásár Hannoverben szerda este be­zárta kapuit az idei nemzetközi ipari vásár. A világ legnagyobb ipari árubemutatóját nyolc nap alatt több mint 480 ezer hazai és külföldi érdeklődő kereste fel. Ez a látogatószám minden vára­kozást felülmúlt. A Hungexpo Rt. szervezésé­ben 350 négyzetméteren csak­nem 20 ezer vásárlátogatót re­gisztrált a rendezőség. Hazaérkezett a hatpárti delegáció Csütörtökön hazaérkezett a Szovjetunióból az Országgyűlés Külügyi Bizottságának hatpárti delegációja. A Horn Gyula vezette kül­döttség Moszkvában a szovjet és az orosz parlament, illetve a kül- ügy- és a külgazdasági miniszté­rium illetékeseivel folytatott tár­gyalásokat. A moszkvai megbe­széléseket követően a magyar delegáció tagjai Kijevben az uk­rán parlament, valamint a köz- társasági külügyminisztérium képviselőivel is találkoztak. Magyarországra érkezik a horvát elnök Az MTI Szolnokról kapott in­formációja szerint Franjo Tudj- man horvát elnök is részt vesz a Tisza-parti város Szigligeti Szín­házának pénteki díszelőadásán, amelyet abból az alkalomból tar­tanak, hogy befejeződött az in­tézmény teljes felújítása. A mint­egy 7 millió dollár értékű beru­házást az Ingra nevű horvát cég végezte. Herman János külügyi szóvi­vő az MTI érdeklődésére meg­erősítette, hogy Franjo Tudjman pénteken hazánkba látogat. Hangsúlyozta: a magyar kor­mány, ahogy ezt a február 2-i külügyminisztériumi nyilatkozat is tartalmazza, jó kapcsolatokra és együttműködésre törekszik a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal és kormányával. Ugyanakkor kész az együttmű­ködésié a jugoszláv tagköztársa­ságokkal is. így Szerbia, Bosz­nia-Hercegovina, Macedónia, Szlovénia és Horvátország elnö­kének, illetve kormányfőjének van meghívása a magyar kor­mány részéről. A Szaúd-Arábiában tartózko­dó magyar katonaorvos-csoport parancsnokát és Ternák Gábor országgyűlési képviselőt szerdán Rijadban fogadta B. Johnston tábornok, az amerikai haderő központi parancsnokságának törzsfőnöke — közölték a ma­gyar Honvédelmi Minisztérium­ban. A szívélyes beszélgetésen a tá­bornok köszönetét fejezte ki a magyar egészségügyi alakulat­nak a sebesült amerikai katonák ellátásáért. Mint a HM illetékese elmond­ta, a magyar katonaorvosok minden bizonnyal kitöltik hat hónapos szerződésüket Szaúd- Arábiában, így várhatóan csak július közepén térnek haza. (MTI) ADSZP tovább működhet, de A hivatal rajta tartja a szemét A Német Szövetségi Alkot­mányvédő Hivatal (belső elhárí­tás) szóvivője cáfolta egy berlini bulvármagazin hírét, amely sze­rint a hatóságok fontolóra vették volna a Demokratikus Szocializ­mus Pártjának (DSZP) betiltá­sát. Mint a Neues Deutschland csütörtöki számában olvasható, Hans-Gerd Lange szóvivő úgy nyilatkozott a lap munkatársá­nak, hogy a hivatalban föl sem merült az NSZEP utódpártja be­tiltásának gondolata. Mindazon­által a szóvivő megerősítette az alkotmányvédő szerv vizsgálatát és az arról készült jelentést. A dokumentum a DSZP „alkot­mányellenes voltára utaló, illetve ez ellen szóló” támpontokat tar­talmaz. A vizsgálatot a bonni belügyminisztérium megbízásá­ból végezte a hivatal. Célja an­nak tisztázása volt, vajon szükség van-e a DSZP hírszerzési eszkö­zökkel való megfigyelésére. Hans-Gerd Lange szerint a szövetségi belügyminisztérium a tartományi belügyminiszterek­kel folytatott konzultáció után a DSZP megfigyelése ellen foglalt állást. E döntés mindazonáltal nem végleges, az Alkotmányvé­dő Hivatal a jövőben is „rajta tartja a szemét” a párton — tette hozzá a szóvivő. (Folytatás az 1. oldalról) — Végül is mindkét elképze­lésnek vannak előnyei és hátrá­nyai is. Nálunk az jelenti a hát­rányt — mezőgazdasági szem­pontból —, hogy a művelésre al­kalmas területeket fel kell szab­dalnunk. Az északiaknál meg ér­tékes szőlőtáblák mennének ve­szendőbe. Az aggodalmakra és a kérdésére pedig azt válaszolha­tom, hogy déli irányban egyéb­ként sem történt volna beépítés, terjeszkedés a rendezési ter­vünkben sem szerepel. A közle­kedési szakemberek megyénk­ben támogatják mindkét lehető­séget, így mindkettőt továbbítot­tuk. Az északiak nevében Kere- csend polgármestere, Gémes László mondta el véleményét: — A megyei és az egri szak­emberek egyetértésével én kez­deményeztem ezt a találkozót, hogy próbáljunk meg dűlőre jut­ni, könnyítve ezzel a tervező vál­lalat munkáját. A vita során az derült ki, hogy mindenki azt a variációt pártolja, ami neki ked­vezőbb. Az északiak véleménye az, hogy lényegesen többen él­nek ezen a részen, tehát jobb vol­na, ha az északi tervek válnának valóra. Nem az a kardinális kér­dés itt, hogy a település mellett vagy a határán menjen-e az autó­pálya. Térségi szemléletben kell gondolkozni, vagyis abban, hogy az ország szívét, a fővárost ho­gyan lehet minél gyorsabban megközelíteni. — A tervek mennyire veszik fi­gyelembe a környezetvédelmi szempontokat? — Erre a kérdésre ma még ne­héz válaszolni. Annyiban min­denképpen eleget tesznek az elő­írásoknak, hogy nem közvetle­nül a települések mellé helyezik az autópályát. A korábbi elkép­zelések szerint például a kere- csendi erdő is veszélyben volt, de az új tervek ezt a félelmet elosz­latták. Nem tudtunk egyértel­műen dönteni ezen a találkozón, de azt hiszem, ez nem nagy hiba. Úgyis a gazdaságosság, a forga­lomtechnika dönt majd ebben a kérdésben, no és persze az a be­ruházó, aki a pénzét adja mind­ehhez. Az Út-, Vasúttervező Válla­latnál elhangzottakat Mürsch- berger Lajos osztályvezető-he­lyettes a következőkben össze­gezte: — Az emőd-miskolci bekötés — ami M26-OS címen szerepel — tanulmánytervén dolgozunk most, és május végéig befejez­zük. A helységek polgármestere­ivel még a szervezéskor felvettük a kapcsolatot, s a tervezés köz­ben az ő véleményüket is figye­lembe véve alakítottuk ki a nyomvonalvázlatokat. A hét ele­jén tervismertetőt tartottunk, hogy a végleges javaslatunkhoz megfelelő információkat gyűjt- sünk. Talán már a nyár folyamán dönt valamelyik változatról a mi­nisztérium, figyelembe véve a ja­vaslatokat, észrevételeket. Az útépítésiek mellett megfelelő szaktervek is készültek, többek között környezetvédelmi, víz­gazdálkodási, közműépítési, és így tovább. Gondolatgazdag esz­mecserén vettünk részt, és min­den település szeretné, ha az au­tópálya az ő városukhoz vagy községükhöz kerülne közelebb. Ezt nemcsak idegenforgalmi szempontból tartják jónak. Az ország jelenlegi helyzete nem olyan, hogy az útalapból ki tudna szorítani valamennyit az autópá­lya megvalósításához. Ahogy a koncessziós törvény megszületik a Parlamentben, ennek az autó­pályának is az lesz a sorsa, hogy koncessziós alapon meghirdetik, és az ehhez kapcsolódó beruhá­zások munkahelyet teremtenek a környékbelieknek. Ha minden a tervek szerint halad, ősszel la­kossági fórumokon ismertetjük az elfogadott változatot. A fino­mítások után készül el az enge­délyezési terv, és jövő év első­második negyedévében hirdeti meg az autópálya-igazgatóság. Szüle Rita Akkumulátor- és kötőelem-szaküzlet megnyitásához üzlethelyiséget keresünk Egerben. Akkumulátor forgalmazásához viszonteladókat keresünk: Egerben, Hatvanban, Gyöngyösön, Hevesen és Mezőkövesden. v= AKKUVILL KFT. Nyíregyháza, Moszkva u. 7—9. Telefon: 13-883,11-643 Három évtizede a Disznó-öbölnél Szeretné, ha több lenne? Kösse le devizáját 1,3,6,9,12 hónapra! Kamataink 1991. április 10-tol j Éves kamat: %-ban Deviza­nem 1 hónap­ra 3 hónap­ra 6 hónap­ra 9 hónap­ra 12 hónap­ra USD 5,250 5,438 5,250 5,469 5,563 DEM 7,781 8,125 8,000 8,000 8,000 CHF 7,531 7,531 6,938 6,594 6,438 GBP 11,125 11,063 10,375 10,250 10,125 ATS 7,500 8,094 7,906 7,906 7,906 CAD 6,719 7,094 6,906 6,781 6,719 NLG 7,656 7,781 7,375 7,438 7,500 FRF 8,063 8,156 8,063 8,063 8,156 ITL 6,813 7,000 6,813 6,813 6,938 Látra száló kamat egységesen 2 %. Kezelési költség: 0,5 % forintban. Konverziós költség: 2,0 % devizában. Várjuk Önt is az IBUSZ irodáiban! Egerben ügyfélfogadás 8—16 óráig hétfőtől péntekig, devizaszámla- és valuta-ügyintézés 8—15.30 óráig hétfőtől péntekig, 8—12 óráig szombaton. Gyöngyösön: hétfőtől péntekig 8—15.30 óráig. V A tábornok ma még biztosabb a győzelemben Harminc éve a Kuba déli part­szakaszán fekvő Disznó-öbölnél csúfos vereséggel zárult mintegy 1500 kubai emigránsnak az a kí­sérlete, hogy megvessék lábukat a szigetországban. Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA által szervezett és pénzelt zsoldosakció kudarca vezetett el az 1962. októberi, a világot há­borúval fenyegető karibi válság­hoz, s a szigetországban egy csa­pásra olyan jelképpé vált, amely­re mind a mai napig visszatérően hivatkozik a Kubában egységes politikai kiállást szorgalmazó központi vezetés. A kubai védelmi alakulatok 1961. április 19-én, az esti órák­ban számolták fel az alig 72 órá­val korábban megkezdett invázi­ót. Pedig a támadást alaposan előkészítették: a CIA tisztjei Guatemalában három hónapon át képezték ki a kubaiakat, havi 250 dollárt biztosítva nekik. A partraszállást a szigetország déli partvidékén, a Disznó-öbölnél egy ingoványos, lápos, nehezen védhető sávon hajtották végre. Az invázió szervezői által kidol­gozott egyik — az akció legrosz- szabb esélyeit felvázoló — válto­zat azzal számolt, hogy egy te­kintélyes erőt képviselő csoport­nak sikerül majd elérnie a közeli ........................\ É rtesítjük az autójavítást igénybe vevő ügyfeleinket, hogy Eger, Rákóczi üt 95. szám alatti szervizünkben a beépített anyagokhoz anyagigazgatási költséget nem számolunk fel. „Universal” Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság Eger, Rákóczi üt 95. Escambray-hegységet, ahonnan az segítségért folyamodhat az Egyesült Államokhoz. A gyors kubai mozgósítás és a győzelem azonban keresztülhúzta számítá­saikat. A harcokban a két olda­lon összesen több százan estek el. A foglyul esett zsoldosok közül ötöt — még a forradalom előtt el­követett bűneikért — fél év múl­va kivégeztek, többeket pedig hosszú börtönbüntetésre ítéltek. John Kennedy amerikai elnök — akinek a CIA hosszú ideig bi­zonygatta, hogy az invázió cse­kély ellenállásba fog ütközni — elismerte ugyan a számítási hibá­kat, az Egyesült Államok azon­ban ezt követően fokozta agresz- szivitását Kubával szemben. Ter­vet dolgozott ki egyebek között légi kalóztámadásokra, kubai hajók elleni akciókra. Ezzel párhuzamosan felgyor­sult Kuba és a Szovjetunió köze­ledése, ami hamarosan a szovjet rakéták kubai telepítéséhez, majd az 1962. októberi rakéta- válsághoz vezetett. A Fidel Cast­ro kubai államfő megdöntésére indított zsoldostámadás máig ki­hat a szigetország belpolitikai életére. A kubai vezetes az el­múlt 30 évben mindvégig annak bizonyítékát látta az invázióban, hogy fennáll egy Kuba elleni el­lenséges akció veszélye. S bár a hidegháború korszakának vége, ezt az álláspontot vallják a sziget- országban jelenleg is. Most, az újabb kerek évfordu­ló elérkeztével a szigetország minden korábbinál nehezebb gazdasági helyzetbe került. Az újságok, a televízió a 30 évvel ez­előtti harcok kulcsfiguráival ké­szített inteijúkat közli. Az évfor­duló kapcsán megszólaltatottak között viszont ott olvasható egy másik vezéregyéniség, az akkori­ban ugyancsak pilótaként har­colt Enrique Carreras tábornok véleménye. Carreras azt nyilat­kozta a Kubai Kommunista Párt lapjában, a Granmában, hogy ma, egy újabb konfliktus eseten még biztosabb lenne a győzelem­ben. Újabb fegyverropogást — ez nyilvánvaló — egyetlen józan politikai tényező sem kívánhat a Karib-tenger térségében. Ezt az álláspontot képviselték maguk a kubai vezetők is a 30. évforduló alkalmából tartott szigetországi megemlékezéseken. Simárdi Tamás /

Next

/
Oldalképek
Tartalom