Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-18 / 90. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. április 18., csütörtök Horoszkóp Bika hava Április 21-től május 20-ig (A tavasz 2. hónapja) Latin neve: Taurus. Szimbóluma: az ökör feje. Alapeleme: Föld (száraz és hideg). Alaptulajdonsága: állandó. Neme: nőies. Uralkodó bolygója: Vénusz (a szerelem istene). Férne: vörösréz, ón. Szerencseszáma: 5, 25, 75. Szerencseköve: agát, sma- ragd. Szerencseszúie: sötétzöld (materializmus). Szerencsenapja: péntek. Peches napja: kedd. Temperamentuma: flegmatikus. A jel pszichoszomatikus gyen­géi: nyak, tarkó, hangszálak, ve­se, hormonzavarok. Húes Bikák: Fred Astaire, Jo­hannes Brahms, Salvador Dali, Donovan, Fernandel, Adolf Hit­ler, Yehudi Menuhin, Leonardo da Vinci stb. Pszichikai jellemzői: megbíz­hatóság, kitartás, nehézkesség, önfejűség, szívósság, anyagias­ság. A bika jámbor, földhözragadt, békés, robusztus állat, akár egy pöttöm gyerek is hazatereli, ám jaj annak, aki megvadítja, akkor nem lát se istent, se embert, min­denkit legázol. A legegyszerűb­ben talán így foglalhatnánk össze a Bika típusú ember tempera­mentumát. A Bika maga a természet. Földszagú és megfogható. Rea­lista, segítőkész és megbízható, nyűt és becsületes. Ha egyszer va­lamit vagy valakit megszeretett, akkor ahhoz élete végéig ragasz­kodik, nem játszik az érzelmei­vel Lehet, hogy kissé nehézkes és lassan tanul ám amit megtanult, azt nem felejti el soha A Bika nyugodt, barátságos, békés, kitartó és szívós. Mielőtt cselekedne, mindent alaposan megfontol, alapossága és hig­gadtsága olyan erős, hogy az új­donságokra már nem marad ide­je. Nehezen változtat, a reform iránt tartózkodó. Talán ezért Feltáruló titkok Valaha volt a csakazértis anyagelvuség. Despotikus hirde­tői üldözendőnek tartották azo­kat, akik a szabad gondolatra es­küdtek, akik hittek a lélek lété­ben, s annak magasabbrendűsé- gében, akik nem utasították el a lélekvándorlást, akik tisztában voltak azzal, hogy sorsunk nem­csak egyszeri, hanem több variá­cióban eljátszott, s felsőbb szin­ten folytatható. Mivel a piramis csúcsáról más zenét diktáltak, hallgatni kény­szerültek, de vélekedésüket nem tagadták meg. Aztán —s ez is törvényszerű— megbukott a hamis ideológia, s még azok is elárulták — íme az emberi gyengeség —, akik állító­lag megszállottan papolták. Kinyíltak a zsilipek, azaz aka­dály nélkül fokozódhatott az ér­deklődés pillanatnyilag még megfejteden titkaink iránt. Számos műsor szolgálja ezt a tisztes célt. Köztük talán a leg­markánsabb a Hatodik érzék. A legutóbb is kuriózummal leptek meg bennünket szerkesz­tői Bemutatták azt az asszonyt, akinek rendkívüli adottságaira egy agykontroll-tanfolyam el­végzése után derült fény. Rájött arra, hogy igen jó diagnoszta, vagyis lényegében ránézésre álla­púja meg partnerei betegségét, s azokra is rámutat, amelyek majd kialakulnak. tartják maradinak, konzervatív­nak, materialistának. Pedig ma­kacs kitartása a régi dolgok mel­lett nem elvi okok miatt van, ha­nem azért, mert a Bika lassú, képtelen gyorsan váltani, neki hosszú időre van szüksége ah­hoz, hogy feldolgozza az új be­nyomásokat és átállítsa érzelem­világát, világnézetét. Csökö­nyössége sokszor saját magának fáj a legjobban. A fentiekből már kiderül, hogy a Bika az egyik leg­realistább jel. Földjei, csak a kéz­zelfogható dolgokban hisz, a röghözkötöttség nála mutatko­zik meg a leginkább. Ez a jel nem idealista, nem álmodozó, nem fantaszta, ő értékeli legjobban a tulajdont, a vagyont, a pénzt, a földi javakat, a biztonságos, me­leg családi fészket, a gyarapo­dást, a rendet. Mivel mindent megfontol, céltudatosan, ponto­san előre kiszámít, ő az egyik leg­lelkiismeretesebb és legmegbíz­hatóbb jel. Szárnyalásra nem alkalmas. Mivel alaptulajdonsága az állan­dóság, szilárd, higgadt és meg­fontolt, az egy helyben álló em­bert jelképezi. Megveti lábát a földön, mint a bika, s ember le­gyen a talpán, aki kimozdítja. Köztudott, hogy a Bika az egyik leghűségesebb (ha nem a leghűségesebb) jel. Ennek oka részben kényelemszeretete, las­súsága, valamint az új dolgok és személyek iránti érzéketlensége is, ám oka érzésvilága is: a Biká­nak csak egy érzés fér meg a szí­vében: ha már egyszer valamit vagy valakit kiválasztott magá­nak, eszébe sem jut, hogy esetleg változtasson. E típusnak ez az erénye szokott a legfőbb hibája lenni: ragaszkodása makaccsá és önfejűvé teszi, ugyanakkor ki is szolgáltatja másoknak és a világ­Ne tessék megdöbbenni: van ilyen! Ó azonban ennél is többet tud, ugyanis ezt produkálja akkor is, ha a páciens nincs jelen, azaz nem is ismeri. Elég mindehhez néhány adat: a név, a születési dátum, a lakcím. A riporter mindezt kipróbál­ta. Ezt a blokkot beiktatták az adásba, azaz, az információk ön­magukért beszéltek. A megszólaltatott ennél is to­vább lépett: megkísérelte re­konstruálni a megjelölt személy egy napját. A találatarány nem közelítette meg a 100 százalékot, de hát ezt csak először csinálta. Lehet kétkedni, mindenáron tamáskodni, a valóság azonban aligha cáfolható meg. Az azonban nem vitatható, hogy sokkal gazdagabbak va­gyunk, mint azt képzeljük. Fedezzük fel hát rejtett kincse­inket... Ritka siker Nem bízunk már a televízió­sokban. Sirámok és ígéretek bő­ven akadnak, de hát ezt már meguntuk. Az előbbiek ugyanis indokolatlanok, az utóbbiakból pedig soha nem lett semmi. A kínálat egyre sivárabb, hol­ott az álh'tólagos ötletgyártókat busásan és érdemtelenül megfi­zetik. Elég csak a két intendáns fejenkénti 190 ezer forintos havi nettó bérét említeni. Az egész­ben az a felháborító, hogy ennek még töredékét sem érdemli, de nak. A Bika tragédiája az, hogy szinte teljesen kiszolgáltatja ma­gát egyetlen embernek, egyetlen érzésnek, s ha itt becsapják vagy kihasználják (ami gyakran meg­esik), akkor borzasztóan nehe­zen talál magára, hiszen lassú, gyanakvó és sértődékeny. Rontja a helyzetet az a tény, hogy a Bi­kák többnyire képtelenek meg­változni, hajthatatlanok és befo- lyásolhatatlanok, ha már kiala­kult véleményük, ítéletük, azt csak a legeslegritkább esetben képesek megváltoztatni. Talán nem véletlen, hogy a Bikák a tipikus nyárspolgárok. Békések, megbízhatóak, rend­szeretők. A feltétel: nem sza­bad forradalomról, punkokról, extravaganciáról beszélni ve­lük, főleg nem szabad ezeket a ’’zavaros” fogalmakat dicsérni vagy méltatni, mert mindaz, ami a rendetlenség képzetét kelti bennük, olyan, mint a vö­rös posztó: a Bika indulatba jön, s mindent felöklel. Ettől el­tekintve kényelemszerető és jámbor. Fejlett igazságérzete Van, a hazugságot nem tolerál­ja, ám a hibát képes gyorsan megbocsátani és elfeledni. Ami a szerelmet illeti, a típus uralko­dó bolygója és alapeleme, illet­ve alaptulajdonsága határozza meg. A Vénusz befolyása miatt hajlamos a szerelemre. Hűsé­ges, odaadó és érzéki, kitartó és türelmes. A házasság szent do­log számára, ha egy Bika egy­szer igent mond, akkor azt vég­érvényesnek is gondolja. A Bika önfeláldozó és jó ba­rát. Jellemző rá azonban a mé­labú, a melankólia, sokszor a föld visszahúzza, nehézkessé teszi. Ilyenkor lekókad a feje, a bikanyak alig tudja fenntarta­ni. hát minden szentnek maga felé hajlik a keze. Reméljük, nem so­káig, mert hamarosan rácsap­nak, s akkor mérséklődik majd ez a fura étvágy. Feladat viszont lesz, ezen a té­ren valóban buzgólkodhatnak, ha bizonyítani kívánják eddig még nem érzékelt kvalitásaikat. Vonatkozik ez persze számos munkatársukra is. Odáig jutottunk, hogy már csak a külhoni cégjelzésű filmek közül célszerű válogatni. Néha megéri, mert ritka cse­megére bukkanunk. Mint példá­ul április 12-én, pénteken este, amikor az Á tjáró élet és halál kö­zött című francia tudományos­fantasztikus művet vetítették. Itt a tehetség remekelt. A kitű­nő sztorit hatásosan vitte kép­nyelvre a rendező René Mansor. A Kaszásnak fantáziabő segítő­társra van szüksége, ezért elrabol egy forgatókönyvírót, s kegyet­len módon, de együttműködésre készteti. A Földet mégsem tudja elpusztítani, mert a szeretet dia­dalmaskodik a gazságon. Nem új eszme, de örökzöld, s ma is aktuális. Különösképp, ha olyan művész hitelesíti, mint Alain Delon, aki legemlékezete­sebb alakításával örvendeztetett meg minket. Javasolhatnánk a receptet. De minek? Úgy is süket fülekre ta­lálna... Pécsi István HANG-KÉP A műemléki világnapon — Eger főépítészével „Segítség nélkül csak légvárakat é szeri témában is jó kalauzai len­nének a diákoknak. A reklám- és a publikációs ügyek is a mun­kámhoz tartoznak. Remélem, a Hírlappal jó kapcsolatot alakít­hatunk ki, hiszen mindkettőnk érdeke ezt diktálja. És akkor majd nem fordul elő olyan eset — mint elődjével, a Népújsággal —, hogy egy új épület avatásakor meg sem említik a tervező nevét, pedig az éppúgy hozzátartozik a műhöz. — Mit szóltak kollégái, bará­tai ahhoz, hogy a tervezőasztalt a ”hivatalival” cserélte fel? — Az építészek közül valaki­nek mindenképpen vállalkozni kellett erre. Hogy éppen énrám esett a választás, annak két oka van: nem nagyon volt jelentkező, és úgy tűnik, én tudom most leg­jobban elviselni a hivatalnoksá- got kollégáim közül. Ezt persze nem tekintem nyugdíjasállás­nak. Nem okozna problémát, ha holnap újra a tervezőasztalhoz kellene ülnöm. Azért vállaltam, mert bízom a város vezetésében, akik Egerért tudásuk szerint mindent meg kívánnak tenni. A pályázatomban volt még egy ki­kötésem: hozzunk létre tervező- részleget, amelynek beépítési, rendezési tervek, döntés-előké­szítő vázlatok készítése lenne az alapvető feladata. Ennek vezeté­sével Fekete Miklós Árpádót bíz­nám meg, aki a rendezési progra­mok legnagyobb tudója a város­ban. Korábban a terveket a ta­nács kiadta nagyvállalatoknak — rendszerint a budapesti VÁTI- nak —, majd 4-5 évenként mó­dosíttatta. Bízom benne, hogy a helyi tervezőgárda elképzelései igazán ’’egriek” lesznek, és jól kapcsolódnak majd az önkor­mányzat várospolitikájához. Te­Április 18-a műemléki világ­nap. Ma Budapesten vitaülést rendez az Országos Műemléki Felügyelőség, Műemlékvédelem Magyarországon ma és holnap címmel. E jeles esemény kap­csán Eger történelmi, műemléki örökségéről, a barokk város to­vábbi rekonstrukciós terveiről beszélgettünk Dely György Ybl- dtjas építésszel. A találkozóhoz nemcsak ez az ünnepi alkalom adta az apropót: személyében üdvözölhetjük városunk új fő­építészét, akit néhány nappal ez­előtt iktattak be hivatalába. — Úgy tudom, erre a feladatra az elmúlt évek során többször is felkérték, de a megbízatást visz- szautasította. Most is feltételek­hez kötötten vállalta el ezt a tiszt­séget. Mi volt az oka? — Korábban két féle főépí­tész létezhetett. Az egyik a mű­szaki kérdésekkel foglalkozó osztály beosztottja volt, önálló­sággal nem rendelkezett, elkép­zeléseit nem tudta véghezvinni, így szerepének nem volt semmi értelme. Egerre egyébként ez volt jellemző. A másik variáció­ban a főépítész a tanácselnöknek vagy helyettesének volt az alá­rendeltje, s vagy meghúzta ma­gát, és mindenre bólogatott, vagy belső ellenállóként műkö­dött, aki a vezetésnek és saját magának is őrölte az idegeit, de intézkedésre képtelen volt. Ezért mondtam tehát mindenkor ne­met. Az eddigi főépítészeket szá­molva, én vagyok a harmadik. Az elsőt nem ismertem, nagyon rövid ideig volt itt, a másodikat Rosivall Ágnesnek hívták. Ko­rábban városi mérnökök is dol­goztai? itt, közöttük legismer­tebb Hevessy Sándor bácsi, aki­nek sokat köszönhetünk. — Fontos, hogy egy műemlék­város vezető építésze szakmér­nök legyen, mint ön is? — Nem fontos, de hogy vala­milyen szaktudása legyen a mű­emléküggyel kapcsolatban, az lényeges. Természetesen ezt a pluszt vagy az egyetemen, vagy a gyakorlatban lehet megszerezni. — Külföldön nem ritka, hogy a vendégeket a városban a pol­gármester vagy a főépítész kalau­zolja. Ez is hozzátartozik a mun­kájához, sok-sok egyéb teendő mellett. Melyek ezek? — Vannak építészeti, város- politikai feladataim. Ez utóbbi­akhoz a lakosság is — képviselő­ik közvetítésével — kapcsolódik. A főépítész ebben az esetben el­sősorban tanács- és ötletadó, előkészítő és későbbiekben vég­rehajtó szerepet tölt be. Az építé­szet területén a főépítész szava abszolút döntő, nincsenek felet­tesei. Vannak továbbá koordiná­ló és manager-teendőim is. Ko­rábban egy-egy tervezési megbí­zást vagy direkt adtak ki valaki­nek, vagy pedig árversenyt hir­dettek. Az ilyen és ehhez hasonló felelőtlenségeket, komolytalan­ságokat el akarjuk felejteni a jö­vőben. Van bőven tennivaló az építészeti kultúra fejlesztése te­rén is. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy nehéz küzdeni egy szép létesítményért ott, ahol két hét takarítás után másnap újra kiszólják az embe­rek az utcára a szemetet. A neve­lést már az iskolában el kellene kezdeni, hiszen Egerben vannak kiváló szakemberek, akik építé­Még tart a rekonstrukció a Dobó utcában (Fotó: Perl Márton) Látkép a műemlékek városáról vékenységem már akkor sikeres­nek könyvelhető el, ha elérem: nem azok tervezik majd az épüle­tek nagy részét — mint ezelőtt —, akik a legjobban ki tudják járni a szabálytalanságokat, vagy leg- . kevésbé gátlásosak. — Ahány asztal van a szobá­jában, mindegyiket tervrajzok, térképek, aktakötegek borítják. Milyen teendők vannak teríté­ken? — A megyeszékhelyen 59 műemlék épület található, 108 műemlék jellegű, 6 városképi je­lentőségű. Ebből 99 állami, 33 egyházi, 41 személyi tulajdonú. Az állami épületek sorsa a tulaj­donrendezési törvények megal­kotásáig bizonytalan. Az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség tá­mogatna bizonyos rekonstrukci­ókat, a város — rossz anyagi helyzete miatt — nehezen tud ilyen beruházásokat elindítani. Amire mégis sor kerülhet, az a Panakoszta-ház felújítása, és igen elkeserítő állapotban van a Harangöntő utca 4. számú ház is. Nem szabadna tovább halogatni a Hibay Károly utcai kis zsinagó­ga rendbetételét sem, bár ez az epület nem a városé. Ami még várható: befejezzük a Vitkovics- ház tetőterének átalakítását, il­letve előkészítését a Kepes-gyűj- temény fogadására. — Ha már szóba hozta a Vit- kovics-házat, mi a véleménye az ottani elképzelésekről? — Az ónkormányzat szerin­tem jól döntött, építészeti szem­'ontból sem találok kivetnivalót atározatukban. Sőt, a szomszéd telek esetleges bekapcsolásával az a bizonyos kutatóbázis is meg­oldható. Az irodalmi gyűjte­ménynek és a helyi művészek tárlatának ideális lenne a Tábor­nok-ház, valamint a Kispréposti alota, amelynek pincéjében je- enleg is muvészgaléria műkö­dik. Egernek mindenképpen szüksége lenne művészetek ná- zára, ahol az értékes anyagokat kulturált körülmények között le­hetne bemutatni. Érre legalkal­masabbnak a Kossuth utcai me­gyei önkormányzat épületének Barkóczy-számyát találom, de az ott. lévő hivatalok miatt kiala­kítására egyelőre nem sok esélyt látok. Ráadásul ez az épület nem is a város tulajdona. A megye- székhely rendezési tervét — az új programmal együtt — bárki megtekintheti a polgármesteri hivatal főmérnöki irodája előtt. Kérem az egriektől, legyenek bi­zalommal a hivatal munkatársai iránt, dolgozzunk együtt. A fő­építész segítség nélkül csak lég­várakat építhet, együtt kell mű­ködnie a hatósági csoporttal és a főmérnöki irodával is éppen úgy, mint a megyeháza szakemberei­vel. Azt szeretném elérni, hogy a megyében is mindenütt érvénye­sülne valamiféle építészeti szem­lélet. Szüle Rita & Pe

Next

/
Oldalképek
Tartalom