Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-18 / 90. szám
„SEGÍTSÉG NÉLKÜL CSAK LÉGVÁRAKAT ÉPÍTHETEK...” — A KOMOLYTALANSÁGOKAT FELEJTENI AKARJUK (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. ÁPRILIS 18. CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Egy lap, amely a megye minden olvasójához Most már tartós lesz hazánknak is A legnagyobb kedvezmény Magyarország és Csehszlovákia várhatóan még idén tartósan megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezménytől Egyesült Államokban, és ugyanolyan bánásban részesül az amerikai piacon, mint a nyugati országok. A kormány és a törvényhozás egyetértésével készülő döntés újabb jele annak, hogy Washington elismeri a két ország döntő politikai és gazdasági változásait: megkönnyíti bejutásukat az amerikai piacra, egyúttal fontos jelzés Nyugat-Európának, s Japánnak is. Közép-Kelet-Európából így Lengyelország után, amely korábban is tartósan élvezte a legnagyobb keceskedelmi kedvezményt, Magyar- ország és Csehszlovákia kap normális, egyenrangú feltételeket az amerikai piacon. Ifjú munkanélküliek Több mint 30 ezer a 25 év alatti pályakezdő munkanélküliek száma, és ez csaknem háromszor több, mint egy évvel korábban — tájékoztatták az újságírókat a Szak- szervezeti Ifjúsági Szövetség vezetői szerdán. A március eleje óta életbe lépett új foglalkoztatási törvényt az érintettek még nem ismerik kellőképpen, ezért a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség füzet formájában jelentette azt meg. így lehetőség van arra, hogy a munka- nélküli fiatalok megismerjék a tudnivalókat, a nekik járó juttatások körét. A munkanélküliek mostani magas arányának oka egyebek között az, hogy a demográfiai hullám miatt mintegy 30-40 ezerrel többen keresnek munkát, mint ahányan nyugdíjba mennek. Mint ismeretes, a pályakezdők 6 hónapig jogosultak munkanélküli-segélyre. Ez segítség — hangzott el —, de igazi megoldást csak a munkanélküliség megelőzése, a tartós munkanélküliség megakadályozása hozhat. Ennek érdekében mihamarabb szükség lenne egy új szakképzési törvényre. Kulturális alap hátrányos településeknek Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzata a megyében is jelentős számban található hátrányos helyzetű települések kulturális életének élénkítésére, feltámasztására, és a fiatalok fejlődését előmozdító tevékenységre vagyonából négymillió forintot különített el. Bár az összeg nem sok — a szerény megyei alapból többre nem tellett —, az első lépések megtételére elég. Tájékoztató az állásnélküli fiataloknak Hasznos tanácsadó füzetet jelentetett meg a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) az állást kereső pályakezdő fiataloknak. A 10 ezer példányban kiadott füzetet szerdán az MSZOSZ székházában sajtótájékoztatón mutatták be. A praktikus ismereteket nyújtó kiadványból a SZISZ már sokat eljuttatott a különféle szakszervezetekhez, iskolákba. A kiadás költségeit a SZISZ vállalta, a füzetért viszont a 20 forintos önköltségi árat kérik a fiataloktól. Az eladás bevételeiből a munka- nélküli fiatalokat támogató alapítványt kívánják létrehozni. Alapítvány mozgássérült gyermekek szállítására Újfajta szolgáltatással bővítette tevékenységi körét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportja. Reggelenként az egész városból és a környékről is a József úti mozgássérült gyermekekkel foglalkozó óvodába szállítják a rászorulókat. Megoldják az esetleges orvosi vizsgálatra, kezelésre szállításukat, és délutáni hazajuttatásukat is. A megyei önkormányzatok támogatják a világkiállítást A Megyei Önkormányzatok Sző vétségé támogatja a világkiállítás megrendezését, és sürgeti az azzal kapcsolatos mielőbbi érdemi döntést. A megyei önkormányzatok részt akarnak vállalni az expo rendezvényeiből, a vidéki idegenforgalmi, kulturális és egyéb programok megszervezésének koordinálásából. Egyebek között ebben állapodtak meg szerdán Székesfehérvárott, a megyei önkormányzatok vezetőinek tanácskozásán, ahol Ba- ráth Etele államtitkár, a világkiállítás kormánybiztosa, valamint Szilvásy István, a 23 szervezetet tömörítő világkiállítási fórum főtitkára tájékoztatta a résztvevőket az expo megrendezésével kapcsolatos kérdésekről. A vizsgálat ma indul — Fekete (még) marad Botrány az egri városgondozásnál Az Egri Városgondozási Vállalat — korábban: üzem — soha nem arról volt híres, hogy ott tökéletesen, rendben működnek a dolgok. Érezték ezt a helyi polgárok is, hisz Eger — barokk gyöngyszem mivolta ellenére — igencsak „opálossá” vált, ha a köztisztaság fényében szemléltük. Most viszont — úgy tűnik — ennél is jobban „borul a bili,” botrányos elbocsátásokról, s a vezető alkalmatlanságáról szólnak a hírek. Szerkesztőségünket egy háromfős küldöttség kereste fel nemrégiben, mert végső kétség- beesésükben a nyilvánosságban látták egyedüli segítőjüket. Szóvivőjük az a Jósvai László, aki a Ringelhann György polgármesternek küldött, 157 aláírással ellátott beadványt is fogalmazta, illetve „petícióvezetőnek” titulálta saját magát. — A bonyodalom akkor kezdődött — mondta —, amikor az önkormányzat megpályáztatta az összes munkánkat, és mi majdnem mindegyiket elvesztettük. Azaz nem mi vesztettük el, hanem a városgondozási vállalat vezetője, Fekete Mihály. Úgy láttuk, az ő tehetetlenségén múlt a cég működésképtelensége — egy lépést sem tett azért, hogy megbízásokat szerezzen. Nem hagyhattuk, hogy több száz dolgozó sorsa egy alkalmatlan vezető kezében maradjon, ezért írtunk a polgármester úrnak egy petíciót. Kértük, hogy váltsák le Fekete Mihályt, még mielőtt tönkremenne az üzem... — Azért az túl tág fogalom, hogy valaki „alkalmatlan” a vezetésre. Ezt tényekkel kell alátámasztaniuk... — Rögtön a kinevezése után azzal „nyitott”, hogy összeveszett a környék tanácselnökeivel, és felbontotta velük a szemétszállítási szerződéseket. Elzavarta a középvezetőket, és bó- logatójánosokkal vette körbe magát. Érdekes, hogy az egyik elküldött hölgy megkapta a Cse- bokszári szemétszállításának irányítását — vállalkozásként —, és az azóta is kifogástalanul működik. De vegyük például a tavaszi nagytakarítási akciót. A város- gondozás autói mind a telephelyen dekkoltak, miközben a telepvezető maszek kocsikat bérelt, azok takarítottak. Hát ne mondja senki, hogy ez gazdaságos. .. (Folytatás a 2. oldalon) II. ÉVFOLYAM 90. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT | szól! Laktanyából diákszálló? (Fotó: Perl Márton) A szovjet katonák lábnyomát benövi a fu Körülbelül két hónapja jártunk először a lőrinci szovjet laktanyában azzal a szándékkal, hogy körülnézzünk az épület- együttesben. Kíváncsiak voltunk, milyen állapotban vannak a területen található létesítmények, hogy a „hosszú megszállás” után milyen ráfordítással hasznosíthatja majd az önkormányzat az őt megillető komplexumot. Nos, akkor némi akadályba ütközött szándékunk, ugyanis hosszas magyarázkodás után juthattunk be a kaszárnyába, ahol a parancsnokhoz kísértek bennünket. Perfektnek alig nevezhető orosz nyelvi ismereteinkkel neki is előadtuk jövetelünk célját. Készségesnek mutatkozott, s ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy jelenlétünkben telefonált engedélyért budapesti elöljáróinak. Á válasz — közös sajnálatunkra — elutasító volt, így akkor fotóriporterünk a megváltoztathatatlan fénybe beletörődve pakol ta el gépét Azóta fordult a világ. A szovjet katonák hazamentek, s az épület felszabadult. Gondoltuk, most végre szabad a gazda, végre alaposan szétnézhetünk. Am a „portánál” ezúttal is feltartóztattak bennünket Igaz, ezúttal magyar szóval. (Folytatás a 3. oldalon) Titkos ügyeink A titkossági perben dr. Orbán Vilmos nyugállományú rendőr alezredes, a volt BM III. Főcsoportfőnökség jogi alosztályának vezetője tanúvallomásában az Állambiztonsági Szolgálat korszerűsítésére irányuló törekvésekről tájékoztatta a bíróságot. Hangsúlyozta, hogy a szolgálat az elsők között érzékelte a társadalmi változásokat: a reform-, a modellváltási, majd a rendszer- váltási törekvéseket. Mindezeket figyelembe vették kezdeményezéseikben és a törvénytervezetek kidolgozásában. Sajnálattal tapasztalta, hogy a Politikai Egyeztető Tárgyalásokon végül is nem foglalkoztak az állambiztonsági kérdésekkel. Véleménye szerint az ellenzéki politikusok részéről nem volt megfelelő fogadókészség az állambiztonságról szóló törvény megalkotására. Az Egervin jövője: részvénytársaság, sok kistulajdonossal A világot jáiják az egri borok Mint az élelmiszer-gazdaság egyéb ágazatai, hasonlóan a szőlő- és bortermelés is válságos időszakot él át. Ennek legfőbb oka az, hogy a korábban kialakított termelési, értékesítési szervezet elsődlegesen a volt KGST- re, ezen belül a szovjet piacra épült. Az előbbi összeomlott, az utóbbi viszont nem tud fizetni. Gondot okoz az is, hogy a belföldi fogyasztás is erőteljesen csökkent. A szükséges váltás fájdalmas veszteségekkel járó és hosz- szú ideig tartó folyamatot jelent. Nincs más lehetőség: a konvertibilis valutában fizetőképes vásárlóknak kell értékesíteni a borokat. Ez korántsem könnyű; mert minden bortermelő e piacokon igyekszik tért nyerni, a magyarnál sokkal nagyobb tapasztalattal és kellő állami támogatással a háta mögött. Ezt világosan látják az Egervin Borgazdasági Kombinátnál, ahol közel egy évtizede már az önálló külkereskedelmi jog kihasználásával exportálják termékeiket. Sok értékes információt szereztek, kemény kihívások érték a céget. Váradi János vezérigazgató a mostani helyzetről beszél: — Az elmúlt évben vállalatunk elkészítette azt a privatizációs programot, amely arra irányul, hogy a minden más, eltérő tevékenységtől mentes szőlészet és borászat — jelentős külföldi tőke bevonása mellett — döntően magántulajdonná váljon, korszerű részvénytársaság keretében. A hamarosan létrejövő privatizációs törvény adta lehetőséggel élve meg kívánjuk teremteni az esélyt arra, hogy saját dolgozóink, az egyéni, a szövetkezeti és egyéb gazdasági csoportosulásban működő termelők minél nagyobb arányban tulajdonosai legyenek ennek. Tehát az a célunk, hogy még ebben az évben létrehozzunk egy vagy több olyan közös vállalatot, illetve részvénytársaságot, amelyben a szőlő- és borágazatban dolgozók valós tulajdonosi érdekeltségük alapján termelnek. Ugyanakkor ez a korszerű szervezet megfelelő anyagi háttér mellett képes lesz versenyezni, érvényre juttatni az egri és a mátraalji történelmi borvidék adottságait. (Folytatás a 3. oldalon) Nyolc óvodás kórházban Pezsgőcukornak hitték Szarvasmarhapata-fertőtlenítő szerbe kóstolt 8 óvodás kisgyerek kedden a rétalapi óvodában. Mint a Gyór-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság szerdai sajtótájékoztatóján elmondták, a kék szíhű, szemcsés anyagot tartalmazó tasakot az egyik óvodás egy iskolás gyerektől kapta, és a kabátja zsebében vitte be a gyermekintézménybe. Társai is belenyaltak a vegyszerbe, amelyről valószínűleg azt hitték, hogy pezsgőcukor. Az óvónők arra lettek figyelmesek, hogy több gyerek erősen köpköd. Mikor megtudták, mi történt, azonnal kimosatták a gyerekek száját, és hívták a körzeti orvost. Most kiderült, a vegyszert 8-an kóstolták meg. Valamennyiüket a győri megyei kórházba szállították. A gyermekosztály ügyeletes orvosa szerdán elmondta: a kicsik állapota jó, mérgezési tüneteket nem észleltek rajtuk. Még megfigyelés alatt tartják őket, és legkésőbb csütörtökön hazamehetnek. „Rablásbiztos” páncélszekrény benzinkutakhoz Nem lesz több sikeres benzin- kútrablás, ha a különleges új trezort alkalmazzák — ígérték szerdán Veszprémben, a megyei rendőr-főkapitányság bemutatótermében tartott sajtótájékoztatón. Heiter Sándor őrnagy bűn- megelőzési és vagyonvédelmi csoportvezető tájékoztatójából kitűnt, hogy nem egyszerű reklámfogásról van szó. A sajtó munkatársainak ugyanis nemcsak a különleges, henger alakú, lebetonozható, két mázsánál súlyosabb trezorokat mutatták be, hanem egyben példázták azt az együttműködést, amely a gyártók, a felhasználók és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság között kialakult. Magyarországon az utóbbi két évben 21 alkalommal követtek el rablást a benzinkutaknál, ebből három jutott Veszprém megyére is. A közelgő idegenforgalmi nagy „nép- vándorlás” mindenképpen fokozza ezt a veszélyt. Megelőzésként rendőrségi szakértők közreműködésével fejlesztette ki az új típusú trezorokat a Veszprémi Gabonaipari Vállalat, és saját műhelyében felkészült azok sorozatgyártására is. A javaslatok szerint ezt a pénztárolót a benzinkutak közveden szomszédságában, tehát szabad téren kell elhelyezni, olyan helyen, ahol észreveszik a hívatlan ügyfeleket, akik viszont itt nem robbanthatnak, nem használhatnak tűzveszélyes eszközöket, már saját testi épségük védelme miatt sem. A rablók tehát hiába próbálkoznak a benzinkutasok fenyegetésével, náluk ugyanis sem kulcs, sem pénz nem lesz. A pénztároló egyébként három kulccsal nyűik, és meghatározott időben, nagy körültekintéssel ürítik azokat Javasolják, hogy az újfajta páncél- szekrényeket alkalmazzák a Ba- laton-parti butikokban is, ahol ezek kicsinyített változatai szintén beépíthetők.
