Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-17 / 89. szám

HÍRLAP, 1991. április 17., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Képviselői fogadónap Egerben Pénteken, április 19-én — dél­után 3 és 5 óra között — képvise­lői fogadónapot tart Farkas Zsu­zsanna, a városi önkormányzati testület tagja. Ügyes-bajos dol­gaikkal, kérdéseikkel az Egri Polgármesteri Hivatal épületé­ben kereshetik fel a választópol­gárok. Gagarin-évforduló Visontán Gagarin űrrepülésének 30 éves évfordulója alkalmából a Magyar — Szovjet Baráti Társa­ság és a Gagarin Hőerőmű szer­vezésében baráti találkozót tar­tanak Visontán a hőerőműben április 18-án 11 órakor. Ennek keretében eszmecserét folytat­nak szovjet és magyar űrhajó­sokkal, majd virágokat helyez­nek el a Jurij Gagarin emlékét őrző szobornál. Drágább a szemétszállítás Az Egri Városgondozási Vál­lalat közli, hogy a lakossági sze­métszállítási dijat — április else­jétől - 165 Ft-ról, 200 Ft-ra emeli. Ugyanakkor a föld sze­méttelepi lerakási diját 75 Ft-ról, 60-ra csökkenti. „Ég és föld májusi násza” Az Egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán Molnár V. József tart előadást szerdán délután 17 órai kezdettel. A nép­rajzi jellegű előadás címe: Ég és föld májusi násza. Regionális klub Gyöngyösön Az SZDSZ regionális klubja — amely Gyöngyösön a Pesti út 35-ben működik — vendége lesz Podkoniczky István, az SZDSZ külpolitikai titkára, aki aktuális külpolitikai kérdésekről s a sza­baddemokraták külkapcsolatai- ról ad tájékoztatást április 19-én 18 órai kezdettel. Az est másik vendége dr. Csekes Erika nem­zetközi titkár, aki a szlovákiai Független Magyar Kezdemé­nyezés Pártjától érkezett ha­zánkba. Ő a szlovákiai magyar­ság helyzetéről, valamint az otta­ni liberális mozgalmakról számol be. Szakmai eredmények Az országos szakmai tanul­mányi versenyen a gyöngyösi Mezőgazdasági Szakközépisko­la és Szakmunkásképző Iskola tanulói szépen szerepeltek. Az áruforgalmazók közül első lett Klenovics Kornélia, ötödik he­lyen pedig Munkácsi Henrietta végzett. Az állattenyésztőknél az első helyet Zsoltész Sándor sze­rezte meg, míg Apostol Attila a hetedik lett. A szakmunkástago­zaton a húsfeldolgozók között a negyedik helyen végzett Ham­mer Attila, a tizennegyediken pedig Blikhard Zsolt. A pont­számúk alapján ők is megkapják a szakmunkás-bizonyítványt. Megfosztották rangjától a Bükki Nemzeti Parkot (Folytatás az 1. oldalról) — Az erdészeti köröket külö­nösen meglepte, hiszen 1935- ben született az első természet- védelmi és vele együtt az erdő­törvény Magyarországon. Per­sze azóta szigorúbbá váltak a nemzetközi feltételek, és a ma­gyar nemzeti parkok jelenleg saj­nos nem felelnek meg ennek. Véleményem szerint Európában valójában a földrajzi helyzet és az emberi beavatkozás miatt nem lehet szó a valós követelmé­nyeknek megfelelő nemzeti par­kokról. Hazánkban ezek létre­hozása szakmailag nézve elha­markodott volt. — Az elmúlt időszakban mit tettek a Bükki Nemzeti Park vé­delméért? — Kétségtelen ez a terület sem kivétel az erdő- és vadgaz­dálkodás alól, mégis lényeges dolognak számít, hogy például az erdők úgynevezett vágásérett­ségi korát a bükkösök esetében száz helyett százhtísz-százhar­minc évre emeltük. Gazdasá­gunk a Bükki Nemzeti Park terü­letén az elmúlt időben mintegy egyharmaddal kevesebb fát ter­melt ki, mint amennyi indokolt lett volna. Sőt, a Bükk-fennsíkon 1968-ban éltünk a természet nyújtotta legjobb megoldással az erdőfelújításban. És ez ma lega­lább tízszerese a szükségesnek. — Értesüléseink szerint — az említett döntés ellenére is — ápri­lis végén Magyarországon tartja kétévenkénti soros közgyűlését a Nemzetközi Természetvédelmi Unió európai szervezete. — Valóban, a Kiskunsági Nemzeti Parkban kerül sor erre április végén, május elején. A konferencia és bemutató ottani megrendezése furcsa ellentmon­dásban áll az unió döntésével. — Van-e esély arra, hogy a magyar nemzeti parkok kedve­zőbb nemzetközi megítélésben részesüljenek? — kérdeztük Szi- lasi Zoltánt, a Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztéri­um megbízott főosztályvezető­helyettesét: — Ebben az évtizedben lehet­séges, miután tárcánk a Földmű­velésügyi Minisztériummal kö­zösen megkezdte az új termé­szetvédelmi és erdőtörvény ter­vezetének kidolgozását. Ez többlépcsős folyamatot és szoros munkát követel az ebben részt­vevőktől. Szeretnénk ugyanis, ha év végéig elkészülne a terve­zet, és azt az Országgyűlés meg­vitatná. Bízunk abban, hogy tör­vényt is alkot ennek alapján a Parlament. Az új jogszabályok alkalmazása, a kialakítandó szervezeti és pénzügyi rendszer lehetővé teszi, hogy olyan intéz­kedések szülessenek, amelyek előnyösen hatnak majd a hazai nemzeti parkok munkájára is. így lehetővé válhat, hogy a szigo­rú nemzetközi feltételekhez job­ban igazodjanak és valóban megfeleljenek ezeknek. Mentusz Károly Fórum a társadalom­biztosításról A hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet igazga­tósága és tudományos tanácsa pénteken délután két órakor vita­fórumot rendez a kórház tornatermében. Ennek nagy érdeklődést keltő központi témája a társadalom­biztosítási törvénytervezet lesz, s előadónak dr. Mikola István miniszteri biztost, a budapesti Szent László Kórház orvos-igaz­gatóját kérték fel. A rendezők szívesen látják a vitafórumon mindazokat, akik az egész társadalom szempontjából oly fontos témakör iránt érdeklődnek, illetve elképzeléseiket, terveiket szeretnék kifejteni a törvénytervezet pontosítása, végső kialakí­tása érdekében. „Ez négy embert érint” Nem szakad az MSZMP Hevesben A hét végén szinte valamennyi sajtóorgánum foglalkozott azzal, hogy az MSZMP-ből kiválva né- hányan megalakították a Balol­dali Egységmozgalmat. Érintet­te ez a szerveződés Heves me­gyét? — kérdeztük Tajcs Feren­cet, a megyei koordinációs ta­nács elnökét. — Ez négy embert érint — vá­laszolta a munkáspárti politikus. — ók szervezték az egészet, s tö­megeket nem tudtak maguk mö­gé állítani, mindössze százan­százötvenen csatlakoztak hozzá­juk. Ez kellemes meglepetés. Heves megyéből tudomásunk szerint senki nem követi őket. Véleményem szerint nem volt korrekt dolog, amit műveltek, hiszen a kongresszus irányvona­lától senki nem térhet el. Külö­nösen azt nehezményezem, hogy Berecz János még a legutóbbi központi bizottsági ülésen sem beszélt erről. Éppen ezért kezde­ményezni fogjuk, hogy távozzon a pártból. (kova) Gyermekszínpadok fesztiválja Az idén is megrendezik a gyer­mekszínpadok megyei találko­zóját. Azok, akik dramatikus ne­veléssel foglalkoznak tudják, hogy a színház a gyermekek jel­lemformálásának egyik leghaté­konyabb eszköze. Egyszerre könnyű és nehéz színházat létrehozni gyerekek­kel. Könnyű, mert nyitottak és képlékenyek, s nehéz, mert még életkorukból adódóan kevés a tapasztalatuk. Ha az őket irányí­tó szakember jól és jót választ (szereplőket, és színdarabot), akkor már minden eshetőség megvan a sikerre. A Megyei Mű­velődési Központ már harmad­szorra teremt versenyt és játékal­kalmat, ezúttal április 27-én, szombaton kilenc órától. Váiják az ostorosi, tenki, bélapátfalvi, siroki együtteseket és három egri csoportot. Lesz betlehemes já­ték, mesejáték, dramatikus vers­összeállítás Kicsi vagyok éneim­mel, s Arany János Jóka ördöge, valamint Petőfi Sándor A hely­ség kalapácsa című örökzöld el­beszélő költeményeit is színpad­ra állítják. A napokban a mátraszentimrei önkormány- zatnális ünnepelték a 80 éves Zakupszky Lász­lót. A nyugdíjas általános iskolai igazgatónak, az idős korban is fáradhatatlan népművelőnek, széles körben ismert közéleti embernek a hely­beliek mellett kifejezte jókívánságait Alt Gyu­la, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének titkára s levélben köszöntötte Jakab Róbertné országos elnök, illetve Danyi Lászlóné, a Peda­gógusok Szakszervezete Heves Megyei Bizott­ságának titkára. A kis községbe közel 60 esztendeje került ne­velő annak idején még egytantermes iskolában kezdte mátrai munkáját s — mint felidézte a bensőséges hangulatú összejövetelen — a gye­rekeken kívül felnőttek oktatásával, tovább­képzésével is foglalkozott. Nagy kedvvel ápolta az itteniek szlovák hagyományait, erősítette kapcsolataikat, szívesen fáradozott a tudás, a kultúra terjesztésén. Szívügyének tekintette a természet szeretetét, féltő védelmét, könyvben is emléket állított a táj ritka értékeinek, szépsé­geinek. Az ünnepelt máig sem hagyta abba nemes szolgálatát a hegyen. Krónikása még mindig a Felső-Mátrának, így sorai lapunk olvasóihoz is eljutnak. Szeretnénk sokáig örülni neki. (-ni) Aki fát ültet... Faluszépítés Detken Ebben a faluban komolyan veszik a mondást: aki fát ültet, bízik a jövőben... A detkiek bíz­nak abban, hogy összefogásuk nyomán egyre szebb és tisztább lesz a környezetük. Ennek remé­nyében kezdtek hozzá ahhoz a fásításhoz, amelyet a szomszé­dos Gagarin Hőerőmű is támo­gat, miután száznál is több detki dolgozik a vállalatnál. Velük együtt az iskolások, valamint az utcák lakói kezdtek faültetéshez a posta előtti téren, a Húgyó-völ­gyi részen, valamint a községet a 3-as fő közlekedési úttal össze­kötő szakaszon. A faluszépítési akció keretében több száz kana­dai juhart, tuját és más díszcser­jét ültettek el a helybeliek. Hol a stukker ? — Vásárhelyen A közelmúltban mutatták be Egerben Móricz Zsigmond Úri muri című színművét, melyet Kincses Elemér, a Marosvásár­helyi Nemzeti Színház Magyar Tagozatának igazgató-főrende­zője állított színpadra. Ezt a ven­dégrendezést „adja most vissza” Gáli László, aki Erdély „főváro­sában” Görgey Gábor darabját, a Komámasszony, hol a stuk­ker?-! rendezi meg. A mű, mely a hatalom körforgásáról és kor­rumpáló erejéről szól, úgy tűnik, mindig és mindenütt érdekes és időszerű, s bizonnyal a marosvá­sárhelyi közönség is megtalálja benne a maga elmélkednivalóját. A „köijáték” figuráit a vásárhe­lyi társulat színészei alakítják majd, a bemutató májusban lesz. Vibráld te is: Hare Krsna Füstölő pálcikák bódító illata töltötte be az egri Megyei Művelődési Központot hétfőn este. Sivarama Swami Mararaja bájos tört ma­gyarsággal beszélt a Krsna-tanítás lényegéről. A lélekvándorlás kér­déseit meg-megszakította a törtrózsaszín lepelbe burkolózó tanítvá­nyok zsongító éneke, amelyet a szeánsz végén már az egész gyüleke­zet együtt vibrált. A helyszínen ki-ki könyvként is hozzájuthatott a védikus bölcsességekhez. (Fotó: Gál Gábor) Iskolai, óvodai beíratások Hatvanban Miként a hatvani polgármes­teri hivatal művelődési osztályá­tól értesültünk, az óvodai és az általános iskolai beíratások 1991. április 22-én, hétfőn és 23- án, kedden 7 és 18 óra között lesznek a különböző nevelési, oktatási intézményekben. En­nek kapcsán felhívják az érde­kelt szülők figyelmét, hogy az új, 1991-92-es tanév általános isko­láinak első osztályába a tanköte­les korú, azaz 1985. május 31-ig született gyermekek írathatók be, illetve azok is tankötelessé válhatnak, akik 1985. június 1. és szeptember 30. közt látták meg a napvilágot, s iskoláéra- érettségüket óvodai vagy nevelé­si tanácsadói szakvéleménnyel igazolják a szülők. Egyébként az anyukák, apu­kák gyermekeiket a kijelölt isko­lába, illetve a lakóhelyük körzete szerint illetékes, vagy a választott iskola első évfolyamára vétethe­tik fel. A választott iskolába való felvételről azonban minden eset­ben az intézmény igazgatója dönt, s erről értesíti a szülőket. Óvodai nevelésre azon gyerme­kek felvételét kérhetik a szülők, akik 1985. szeptember 1. és 1988. augusztus 31. között szü­lettek. Ami pedig a gyermekgondo­zási szabadságon lévő szülőket illeti, gyermekük évközbeni fel­vételi igényét már most jelent­sék, annak születési idejét, lakó­helyét hivatalos okmánnyal iga­zolva. A Nap-tévé a Dobosban Sok meglepetés várja az iro­dalombarátokat pénteken este 7 órakor a Dobos Cukrászdában. Amit biztosan tudunk: a prog­ramsorozat tavaszi, utolsó ren­dezvényének a budapesti Nap Televízió lesz a házigazdája. Ki­rály Zoltán újságíró, országgyű­lési képviselő mikrofonjánál dr. Ringelhann György Eger város polgármestere és Forgács György, a Konzumbank Rt. egri fiókjának vezetője lesz a vendég. Közreműködnek a Korona Pó­dium művészei is: Mikes Lilla, Pitti Katalin és Balázs Péter. A takarékos magán­építkezésről A címben szereplő téma sze­repelt azon a tanácskozáson, amit tegnap rendeztek Egerben, a MTESZ székházában. A Ma­gyar Urbanisztikai Társaság BAZ-Heves Megyei Szervezete és az Építésügyi Tájékoztatási Központ Észak-Magyarországi Információs és Kereskedelmi Irodája által szervezett progra­mot Ott László megyei főépítész nyitotta meg. Az előadásokat konzultáció es klubnap követte, ahol az urbanisztikai társaság egyéni és jogi képviselői cserél­tek eszmét a takarékos magán- építkezésekről. A helyszínen a resztvevők a magánépítést segítő legfrissebb kiadványokhoz is hozzá'uthattak. Rózsaszentmárton csak egy láncszem (Folytatás az 1. oldalról) — Maradéktalanul semmi­képp. Amíg csak a könyvtárat vezettem, akkor is egész embert követelt tőlem a munka, s nem nyolc órában, sokkal többen. De most nem is az a fontos, hogy saj- náltassam magam. Sokkal in­kább az olvasok, a felnőttek, a gyerekek sínylik meg a helyzetet. A könyvtárnak 530 látogatója van, a kölcsönzött kötetek száma évről-évre nőtt. Emellett itt mű­ködik a felnőtt kézimunka szak­kör, két gyermekklub. Eddig voltak irodalmi estek, író-olvasó találkozók... Most természete­sen csökkent a kölcsönzési idő. Megmondom őszintén, a könyv­tári rendet, a katalógust, a köny­vek szakmai munkáját nem ha­gyom megrövidítem, s a tíz-ti­zenöt éve működő csoportok ve­zetéséből sem engedek. De ak­kor mi lesz azokkal, akik a műve­lődési házban tevékenykedtek eddig? Nos, mint megtudtuk: az ön- kormányzatnak az a terve, hogy a kultúrházat csak nagy rendez­vényekre használják, a csopor­tok pedig kiszorulnak a volt párt­házba. Itt aztán lehet „sakkoz­ni”, ki mikor kapjon időt az egyetlen nagyteremben... Mert­hogy a hagyományőrzőkön kívül Rozsaszentmártonban működik a ma már fehér hollónak számító felnőtt színjátszócsoport — még­hozzá nem kis népszerűséggel. A falu egészét megmozgatja egy- egy eseményszámba menő elő­adás. (Bár a pontos fogalmazás­hoz már inkább illene a múlt idő.) Aztán itt volnának a gyerek színjátszók és a karatésok is... De hát ha fűtés, takarítás hiá­nyában a művelődési ház nem tud helyet adni a művelődés­nek?! Igaz, mozi vagy diszkó ed­dig sem volt. No, most aztán minden esély megvan rá, hogy ne is legyen. Zsák Ferencné — úgy is, mint testületi tag — elmondta azt is: az önkormányzat mostani döntése gyűrűzik tovább. Az idősek klubjának dolgozói létszámát szándékozzák csökkenteni, ez­után pedig az óvoda következik. Igaz, hogy hetven gyerekkel most hat óvónő és három dajka foglalkozik, de az intézmény ki­használtsága csak negyven szá­zalékos. Magyarán a nyári hóna­pokban nem viszik be a gyereke­ket. Az már más kérdés, ha még­is teljes lesz a létszám, milyen lesz az óvodai nevelés... Nos, igen. Kérdőjel kérdőjel hátán. Egy pillanatig sem ta­gadjuk, hogy nehéz a helyzete a rózsaszentmártoni önkor­mányzatnak is. Pénz nélkül nem lehet csodákat művelni. De tényleg ez az egyetlen meg­oldás? Istenhozzádot mondani a kultúrának? Mikes Márta Hatvan év a Mátráért Zakupszky László köszöntése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom