Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-17 / 89. szám

FIACS HÁROMDIPLOMÁS CSICSKÁSA — NEM VOLT EGY FILLÉREM SE! (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. ÁPRILIS 17., SZERDA HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA n. ÉVFOLYAM 89. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 7> HÍRLAP Reklám-összeállításunk mai lapszámunkban! Nincs felmentés a parancsmegtagadásra Parancsmegtagadásra nem lehet felmentést ta­lálni, mert ha ez elharapódzik, akkor felborul a honvédség rendje — jelentette ki a HM-ben kedden tartott sajtótájékoztatón Lőrincz Kálmán altábor­nagy, a Magyar Honvédség főparancsnoka azt kö­vetően, hogy lezárult az általa elrendelt vizsgálat a törökbálinti zendülés ügyében. Hozzátette: azösz- szes körülmény figyelembevétele adhat okot az enyhébb, vagy éppen súlyosabb ítéletre, de ennek mérlegelése természetesen a katonai bíróság dolga. A törökbálinti katonai bázisnál történt vizsgálat egyebek közt megállapította, hogy az ott szolgála­tot teljesítő alegységparancsnokok képzettsége, műveltsége elmarad a honvédség átlagánál, a hiva­tásos katonák ebből is eredően nem tudják eredmé­nyesen kezelni beosztottjaik problémáit, bizalmat­lanok a sorkatonákkal szemben. Az esetleges fel­elősségre vonásra az ügyészségi vizsgálat lezárása után kerülhet sor. Megtorpanó idegenforgalom Az első negyedévben 5 millió 83 ezer külföldi látogatott Magyaror­szágra, mindössze 1 szá­zalékkal több, mint az elmúlt év első három hónapjában — közölték az MTI kérdésére a Központi Statisztikai Hivatalban, hozzátéve, hogy márciusban vi­szont már 11 százalékos visszaesést jelez a sta­tisztika 1990. harmadik hónapjához képest. A Szovjetunióból 258 ezerrel (30 száza­lék), Jugoszláviából 1,18 millióval (22 száza­lék), Ausztriából pedig 839 ezerrel (6 százalék) érkeztek kevesebben, mint az elmúlt év első negyedében. Az Egye­sült Államokból is 6, míg Franciaországból 4 százalékkal csökkent a hazánkba látogatók szá­ma. Az első negyedévben 2 millió 270 ezer magyar állampolgár utazott kül­földre, s ez 18 százalék­kal kevesebb, mint az el­múlt év hasonló idősza­kában. Az osztrák ha­társzakaszon 21, a jugo- szlávon 17, a szovjeten pedig 74 százalékkal nőtt a kiutazó magya­rok, míg a románon 77, a csehszlovákon pedig 33 százalékkal csök­kent. Letartóztatták a volt tanácsi alkalmazottat Az ilyenfajta munkálatokat is kifogásolják (Fotó: Perl Márton) Hátrányos nemzetközi megítélés Megfosztották rangjától a Bükki Nemzeti Parkot Nemrég érkezett a hír, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió felülvizsgálta Kelet-Közép-Európában a nemzeti parkokat. Meg­állapították — közzé is tették —, hogy a magyarországiak, a jugo­szláviaiak és a bulgáriaiak nem felelnek meg a nemzetközi előírá­soknak, amelyeket először 1969-ben, majd 1972-ben fogadtak el. Ezek kiterjednek a természeti kincsek teljes körének megóvására.' Ezért úgy döntöttek, hogy e nemzeti parkokat megfosztják rang­juktól, és úgynevezett tájvédelmi körzetekké minősítik át. Számtalanok vagyunk A Magyar Közlöny legfris­sebb, 39. száma közli az Alkot­mánybíróság határozatát a sze­mélyi számok alkotmányellenes voltáról, e kódok kötelező hasz­nálatának eltörléséről. Az alkot­mányellenes állapot megszünte­tése mindenkinek kötelessége, állami és nem állami adatfeldol­gozóknak egyaránt. Egyedül az állami népesség-nyilvántartás jogosult arra, hogy 1991. de­cember 31-ig új személyi számo­kat adjon ki, s azokat — a megle­vőkkel együtt — belső azonosí­tóként használja — szól az indok­lás. 200 millió dolláros aktívum Tart az exportoffenzíva, növe­kedett az import is az év első há­rom hónapjában — mondta Ká­dár Béla külgazdasági miniszter az első negyedévi külkereskedel­mi áruforgalom alakulásáról tar­tott sajtótájékoztatón kedden. Hozzátette: az adatokat — a sta­tisztikai rendszerváltásból adó­dó esetleges eltérések miatt — fenntartással kell fogadni, a szá­mok a tendenciákat azonban jól jelzik. Összességében a konvertibilis elszámolású forgalomban az első negyedévben 200millió dolláros aktívum, a rubelelszámolású forgalomban pedig 41 millió ru­beles kiviteli többlet keletkezett. Védőoltások Mostantól minden magyar ál­lampolgár hozzájuthat ahhoz az oltáshoz, amely védettséget nyújt a kullancsok által terjesz­tett vírusos agyvelőgyulladás el­len. A kijelölt gyógyszertárak­ban receptre 93,10 forintért kap­ható injekciót bármely körzeti orvos beadhatja. Mindezt a Nép­jóléti Minisztériumban jelentet­ték be a heti szóvivői tájékozta­tón, kedden. A témát dr. Fass Ádám, a minisztérium főosztály- vezetője ismertette az újságírók­kal. A fertőző betegségek elleni védekezés három éve elkezdett programja új fejezethez érkezett: ez évtől a 14 hónaposok kombi­nált oltást kapnak kanyaró, ru­beola ellen. Agyonverte édesanyját A Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság eljárást indított K. Ferenc 28 éves alkalmi munkás ellen, mert Nagydobszán közös lakásukban szóváltás után egy székkel összeverte édesanyját, B. Jánosné52 éves eltartottat, és nevelőapját, B. János 63 éves foglalkozásnélkülit. Az anya a helyszínen belehalt sérüléseibe, az idős félj könnyű sérülést szen­vedett. Később bizonyára nagy port kavaró újabb ügyről keltek ismét szárnyra híresztelések Egerben. Ezek nevezetesen arról szólnak, hogy a hajdani megyeszékhelyi városi tanács szakigazgatási ap­parátusában volt, aki esetében visszaélésekre utaló nyomokat, jeleket fedeztek fel a lakáscsere­ügyletek lebonyolításával kap­csolatban. Mindennek nyomán az is el­terjedt, hogy néhány nappal ko­rábban a rendőrség őrizetbe vette az említett tanácsi szerv volt al­Mostohagyerek a művelődés. Soha ennyire nem volt ez ily mellbevágóan érezhető, mint napjainkban. S éppen hol kapja a legnagyobb pofonokat? Nos, persze hogy a falvakban, ahol eddig sem kényeztették agyonra. Az önkormányzatok, napjaink „idillien” kaotikus állapotában — amikor még 1967-ben szüle­tett rendeleteket is kell alkal­mazniuk, s többnyire vékonyan csordogáló pénzforrással küsz­ködniük — olykor fejvesztett döntésekre kényszerülnek. De hát honnan is lehetne „elcsípni” egy kevéske összeget, mi az, ami a leginkább mellékes? A mai szemlélet egyértelműen sugallja: a kultúra. A rózsaszentmártoni példa csak egy a sok közül. Ám az itt élőknek természetesen az a fon­tos, ami lakóhelyükön történik. Az ő fejük nem fájhat máshol. Hosszú éveken át működött itt a művelődési ház és külön a községi könyvtár, mely utóbbi méltán volt híres a környéken, de még annál messzebb is. Idén áprilistól összevonták a két in­tézményt: egy igazgatás alá ke­rült. Zsák Ferencné, aki eddig a kalmazottját, Fiam Ildikót, aki egyébként Andornaktálya jegy­zője. Az értesülésünket a rendőrsé­gen nem erősítették meg, de ugyanakkor nem is cáfolták. Tegnap délután az illetékes helyen szerzett információnk szerint a városi bíróság csalás alapos gyanúja miatt Fiam Ildi­kót előzetes letartóztatásba he­lyezte. Az ügyben folytatják a vizsgá­latot, annak eredményére la­punkban visszatérünk. (-y) könyvtárat vezette, most a mű­velődési házat is igeizgatja: — Már az önkormányzat ja­nuári ülésén felvetődött az ötlet — mondja —, hogy valamilyen megoldást kell találni a két intéz­mény kihasználtságára. Termé­szetesen elsősorban a pénzszűke miatt került ez szóba. Magam is képviselő-testületi tag vagyok, de nem értem, hogy a gazdálko­dás megkönnyítése érdekében miért pont a közművelődést kell megrövidíteni... Merthogy az öt­letet tett követte, ad hoc bizott­ság alakult, s a márciusi ülésen megszületett a döntés. Az indok, miszerint a művelődési ház nem bővelkedett a nagyobb rendez­vényekben, inkább kiscsoportos foglalkozásoknak adott helyt — egy kissé soványka. — A döntéssel nyilván volt, akinek útilaput kötöttek a talpá­ra... — Igen, most a két intéz­ményre maradtam én, egy nyolc­órás takarító és egy fűtő. Rögtön az elején hozzáteszem, egyálta­lán nem örülök, kifejezetten ál­dozatnak érzem magam. — Mondja, eleget lehet tenni ennek a feladatnak? (Folytatás a 3. oldalon) Ennek hátteréről érdeklőd­tünk Szabó Ferenctől, a Bükki Nemzeti Park igazgatóhelyette­sétől: — A döntés bennünket is meglepett — mondta —, hiszen nem csupán a Bükki, hanem a Hortobágyi, az Aggteleki és a Kiskunsági Nemzeti Parkokra is hasonlóan vonatkozik, s hátrá­A szövetkezeti tagoknak is jár Munkanélküli­segély A Kiskunsági Mezőgazdasági Termelők Szövetségének a köz­benjárására ezentúl a munkanél­külivé vált szövetkezeti tagok is jogosultak munkanélküli-jára­dékra. A rászorulók — ha az egyéb feltételeknek megfelelnek — visszamenőleg március 15-től kapják a pénzt. Az ügy előzménye a március elsején eletbe lépett foglalkozta­tási törvényig nyúlik vissza. E jogszabály szó szerinti megfogal­mazása szerint nem jár munlca- nélküli-járadék, -segely azoknak, akik tagsági viszonnyal rendel­keznek. Ez különösen súlyos roblémát okozott a Duna-Tisza özén, ahol a szövetkezeti tagok aránya az országosnál lényegesen nagyobb. Fokozta a gondokat, hogy a szövetkezetekben munka- nélkülivé váltak zömmel falvak­ban vagy külterületeken élnek, ezért más területeken való elhe­lyezkedési esélyük minimális. nyos nemzetközi megítélést je­lent. Úgy tudjuk, azzal indokol­ták, hogy a hazai nemzeti par­kokban mielőbb meg kell szün­tetni a természeti kincsek kiter­melését. Tehát ez vonatkozik az erdő-, fa- és a vadgazdálkodásra, az épületek, a vezetékrendsze­rek elhelyezésére. Mindezek megváltoztatását a jelenleg érvé­A bős-nagymarosi vízlépcső- rendszerrel kapcsolatos kor­mányzati feladatokról határo­zott többek között a Tisztelt Ház. A rövid vita után elfogadott ha­tározat értelmében az Ország­gyűlés felkéri a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ság kormányával a vízlépcső- rendszerrel kapcsolatban aláírt szerződések és megállapodások közös megegyezéssel való meg­szüntetéséről. Az Országgyűlés megerősíti az erőmű építését fel­függesztő kormányzati intézke­déseket, és felkéri a kormányt, hogy egyezzen meg a szlovák te­rületen folyó munkák felfüg­gesztéséről is. A Parlament szük­ségesnek tartja az „állami nagy- beruházás” azonnali lezárását és az elvégzett munkák teljes pénz­ügyi átvilágítását. A képviselők ezután a mező- gazdasági termelőszövetkeze­nyes jogszabályok nem teszik le­hetővé. Természetesen ameny- nyiben a kormány javaslatára az Országgyűlés új természetvédel­mi, illetve ezzel együtt erdőtör­vényt alkot, az előnyösebb hely­zetet teremthet. Tudomásunk szerint ezek előkészítése meg­kezdődött. Heves megye egyik gyöngy­szemeként emlegetik ma is a Bükki Nemzeti Parkot, amely te­rületileg a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­sághoz tartozik. Schmotzer And­rás vezérigazgató az említett döntésről így vélekedik: tekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról tárgyaltak. Dra­gon Pál (FKgP) és Török Ferenc (SZDSZ) azt indítványozta, hogy a tsz-ből való kilépéshez a köz­gyűlésnek ne kelljen hozzájárul­nia. A javaslatot sem az alkot­mányügyi, sem a gazdasági bizott­ság nem támogatta, s elutasították a felszólaló képviselők is, mert a tervezet „zavarná” az elfogadásra váró kárpótlási törvényt, „a tsz-ek feje fölül ugyanis pillanatok alatt elvinnék a vagyont”. Negyed ötkor — a megszokot­tól eltérően mintegy két órával korábban — a Házszabályt né­hány pontban módosító határozat meghozatalával véget ért az Or­szággyűlés keddi plenáris ülése. Mint • ismeretes, a plénum azért fogta rövidebbre a keddi munkanapot, mert késő délután kerül sor Csengey Dénes bú­csúztatására a Farkasréti teme­tőben. Dr. Somogyi Márton lemondásával Üj fordulat a mezőkövesdi polgármesterválságban Pártharcok, röplapok, elmérgesedett viták, tes­tületi szakadások mélyítették — s jellemzik — a „belpolitikai” életet Mezőkövesden. A korábban megválasztott polgármester személye körül kiala­kult helyzet odáig fajult, hogy — mint arról lapunk­ban is beszámoltunk — az önkormányzat egy hó­napra felfüggesztette dr. Somogyi Márton munka- viszonyát, s fegyelmi eljárást kezdeményezett elle­ne. A polgármesteri hivatalból való „száműzetés” április 10-én járt le, ekkor újabb fordulatot vett az ügy: a mezőkövesdi származású, ám Egerből visz- szatért dr. Somogyi Márton április 30-i hatállyal le­mondott tisztségéről. Döntéséről kérdeztük: (Folytatás a 2. oldalon) Rózsaszentmárton csak egy láncszem Istenhozzádot mondanak a kultúrának ?! (Folytatás a 3. oldalon) Csengey Dénes búcsúztatása Tegnap délután tartották a budapesti Farkasréti teme­tőben a tragikus hirtelenséggel elhunyt Csengey Dénes hamvasztás előtti búcsúztatását. A rokonokon, a barátokon kívül ott voltak országgyű­lési képviselőtársai is. Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Tudományegyetem professzora a katolikus egyház szertartása szerint búcsúz­tatta a közismert politikust. Az elhunytra Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Csurka István író emlékezett. Országgyűlés Határozat Bős — Nagymarosról

Next

/
Oldalképek
Tartalom