Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-15 / 87. szám
A helyi SZDSZ vezetésével számos recski polgár azzal a kéréssel fordult a szajlai központú Búzakalász Termelőszövetkezethez: szeretnének horgászegyesületet létesíteni a két község között fekvő, és az említett tsz tulajdonában lévő tavon. Ahogy megtudtuk, a termelőszövetkezet nem zárkózott el a kérés elől, s hajlandó lesz megkötni a haszonbérleti szerződést a horgászokkal. Az érintettek már tárgyaltak is az ügyben, és — bár hátravan még egy egyeztető megbeszélés — abban már sikerült megállapodni, hogy a tsz egyelőre egyéves időtartamra adja bérbe a tavat. A szép környezetben fekvő állóvízen egyébként a múltban is folyt a horgászat, a termelőszövetkezet adta ki a horgászjegyeket, és gondoskodott a haltelepítésről. Utóbbi a jövőben valószínűleg a recski horgászegyesület feladata lesz (az anyagi keretet a befolyt tagdíjak biztosítják), ám a tsz — kapcsolatai révén — szívesen segít „beszerezni” a majdan botvégre kerülő halakat. A rendőrség épületeben Új községháza Parádsasváron Amint arról már beszámoltunk, a helyhatósági választásokat követően Pa- rádsasvár önkormányzata az önállóság mellett döntött, s a falu elszakadt addigi „anyaközségétől”, Párádtól. Ennek következtében persze az is szükségessé vált, hogy megfelelő helyet keressenek a sasvári polgármesteri hivatalnak. Sikerült is egy alkalmas épületet találni, a volt körzeti megbízott szolgálati lakását, amelyet a rendőrség bocsátott az önkormányzat rendelkezésére a közelmúltban. Az új községházán jelenleg két helyiségben dolgoznak a hivatal alkalmazottai, a polgármester és a jegyző (ez az állás egyelőre nincs betöltve) irodáját pedig a jövőben fogják berendezni. A nehéz anyagi helyzet mindeddig csak annyit tett lehetővé, hogy egy számítógépet vásároljanak a gazdasági előadó munkájának segítésére. A falubéliek naponta 8-tól délután 4-ig kereshetik fel ügyes-bajos dolgaikkal, problémáikkal az önkormányzat hivatalát. Rövidesen további crossbarvonalak! Jó ütemben haladnak a munkálatok Párád térségében, és rövidesen megteremtik a távközlési üzem dolgozói annak a műszaki feltételeit, hogy további egyéni előfizetők is bekapcsolódhassanak a távhívásba. A tervek szerint először Parádsasváron és Pa- rádóhután kötik be az újabb crossbarvonalakat (várhatóan május elején), majd Párádon, a következő ütemben pedig Bo- donyban szólalhat meg a várva várt tárcsahang. Közeleg a strandidény Május elsején megnyitja kapuit a hírneves bükkszéki strand is, melynek gyógyvize messze földről vonzza a pihenni, gyógyulni vágyókat. A fürdő dolgozói rövidesen hozzálátnak, hogy felébresszék Csipkerózsika-álmából a „télire eltett” strandot. Kitakarítják és kifestik a medencéket, kicsinosítják az épületeket, parkosítanak, hogy a május- elő első vendégei már mindent rendben találjanak. Elfogadták a munkatervet A közelmúltban ülést tartott Terpes község önkormányzata. A képviselők elfogadták a szervezeti és működési szabályzatot, illetve az egész éves költségvetést. Ez utóbbira azért csak most került sor, mert az ismert törvénykezési és anyagi bizonytalanságok miatt, melyek az ön- kormányzatokat mindmáig sújtják, korábban csak egy fél évre előre látszottak megbízhatóan a „jövő körvonalai”. No, nem a Károlyi-kastélyban levő, mert arra mai áron kellene vagy 300-400 millió forint, hanem a mellette levő, faházakból álló tábor. Ezt is bezárták ugyanis annak idején a kastéllyal együtt, s az eltelt pár évben kissé megrágta az idő vasfoga. Most viszont munkások serénykednek a megkopott barakkok között: kicserélik a fűtéscsöveket, a vízvezetékeket, kivül-belül kicsinosítják az épületeket, kövesutat készítenek, rendezik a parkot. Mint a Szanatóriumi és Üdülési Igazgatóságon megtudtuk, május tizenötödike körül fogadóképes lesz a tábor, ahová iskolai csoportokat, osztályokat várnának úgy, hogy a szállást és az étkezést a SZOT biztosítja, a kísérő tanárokat és a programokat az adott iskolák vagy szervezetek. Az árak elfogadhatóak lesznek, hiszen a diákok üdültetésén a SZOT nem akar nyerészkedni. Mint mondták: a régen oly népszerű táborozást szeretnék felújítani, a sátornál komfortosabb körülmények között. Siroki szegénycsalád gyermekeként született a századelőn Borics Pál. Hamar kiviláglott, hogy ügyesen formáz, ezért előbb kőfaragó lett a faluban, későbben pedig Budapestre vitte a tehetsége, szobrászművész vált belőle. Munkásságának tragikus autóbaleset vetett véget, de szobrai halála után sem maradtak magukra: visszatértek szülőhelyére, Sírokba. A szépen felújított kúriában, ahol ma a könyvtár működik, bárki megtekintheti a vidéki életet idéző alkotásait: az állatokkal, a termőfölddel birkózó férfiakat, az erős csípőjű, teltkeblű, vaskos parasztmadonnákat. Méltó helyre, a tudást és szépséget őrző könyvek közé kerültek tehát Borics Pál alkotásai, a róla készült mellszobor pedig a polgármesteri hivatal előtti parkban emlékeztet a község híres szülöttjére. A bélapátfalvi szociális otthonban Beiktatták az új igazgatót Annak idején lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a Bélapátfalvi Szakosított Szociális Otthon több dolgozója aláírásokat is gyűjtve tiltakozott az ellen, hogy a megyei közgyűlés pályázatot írt ki az otthon igazgatói állására, s hogy e pályázat nyertese nem az akkori, megbízott igazgatónő, Fajcsák Pálné lett. A kollektíva egy része ugyanis azt szerette volna, ha Fajcsákné marad — igen jó vezetőnek tartották, meg voltak elégedve a munkájával —, továbbá azt is sérelmezték, hogy őket senki sem kérdezte meg az ügyben. Egy ízben a megyei közgyűlés előtt is kifejthették álláspontjukat, ám a testület nem változtatott a véleményén: megerősítette, hogy Király Károly pályázatát tartja a legjobbnak, őt illeti az igazgatói állás. A szociális otthon új igazgatójának beiktatására múlt hét csütörtökön került sor, egy munka- értekezlet keretében. Az összegyűlt mintegy 110 dolgozó előtt először a távozó Fajcsákné tartott beszámolót hét hónapos tevékenységéről, ezt követően pedig az új vezető, Király Károly ismertette elképzeléseit, rövid szakmai programot adott beosztottjainak. Utána Dr. Rubóczky Béla, a megyei önkormányzati hivatal intézményi irodájának főorvosa szólt a pályázatok elbírálásáról, majd dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke következett. Ő elsőként a közgyűlés állásfoglalásáról, a pályázat előtti időszak problémáiról beszélt, de érintette azt is, hogy a közgyűlés hogyan reagált az említett aláírásgyűjtésre. Szólt arról is, hogy szerinte hogyan kellene a kollektívának hozzáállnia a vezetéshez, milyen lenne az ideális kapcsolat. Emellett nyomatékosan megkérte az új igazgatót: semmiféle megtorlásra ne kerüljön sor az intézményben. Bélapátfalva polgármestere, Barta Norbert is jelen volt az értekezleten, s ő szintén az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Az otthon dolgozói közül négyen szólaltak fel (az aláírás- gyűjtők nem voltak köztük), és amint a mondandójukból kitűnt, teljes az egyetértés az új igazgató személyét és programját illetően. Nem volt disszonáns hang, senki sem beszélt esetleges fenntartásokról. Úgy néz ki tehát, hogy a szociális otthonba végre nyugalom költözött, a kollektíva elfogadta az új vezetőt — aki természetesen már meg is kezdte a munkát. (rénes) Újjáéled a sasvári gyermeküdülő A szobrok hazataláltak Egy nagy helyett húsz kicsit Kivágták a nagyfát Kivágták az erdészek a péter- vásárai Rózsa utcában a képen látható faóriást, ám akciójukat az ott lakó Nagy család nehezményezi. Kérdésük: miért volt erre szükség? A választ Inhaizer Árpád fő- erdész adta meg. Eszerint félő volt, hogy egy nagyobb szélroham földre dönti a fát, ami azért veszélyes, mert ha a mellette levő útkereszteződére esik, komoly balesetet, milliós kárt okozhat. Jobb a bajt megelőzni, ezért döntöttek a matuzsálem eltávolítása mellett. Az akciót a polgármesteri hivatal sem tolerálta, mert szakértőt hívatott, aki megállapította, hogy a kivágott fa értéke tízezer forint. A hivatal ilyen összegben új fák telepítésére kötelezte az erdészetet. Inhaizer úr szerint ő még a tanácsi időkben — igaz, szóban — megállapodott a fa kivágásáról az illetékes ügyintézővel, de nem probléma, a határozatot elfogadják, sőt, úriemberek lesznek, és nem tíz, hanem húsz fiatal fát telepítenek a környékre. . • : . ” A tsz bérbe adja a község melletti tavat Horgászegyesületet alapítanak a recskiek HÍRLAP, 1991. hétfő PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE
