Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-04 / 53. szám

TARZAN, A TOLVAJFOGÓ — HÁROM NAPPAL KÉSŐBB PETŐFIBÁNYÁRA KÉRTÉK A KIVÁLÓ SZIMATŰ KUTYUST... (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, J mewei 1991. MÁRCIUS 4. HÉTFŐ HÍRLAP PÉTER VÁSÁR A VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 53. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT \. Épületek víz-, gáz- és központifűtés szerelése, javítása, felújítása 150 Ft-os rezsi óradíjban garanciával ZSARNÓCZKY LÁSZLÓ épületgépész-technikus 3200 Gyöngyös, Kölcsey út 3. Telefon: 37/13-459. ^2 BT-határozat Irakról Megkezdődtek a tűzszüneti tárgyalások Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnapra virra­dóan nagy többséggel határozatot fogadott el, amely lényegében megerősíti a győztes szövetségesek szi­gorú feltételeit Irakkal szemben, és érvényben tartja az Irak elleni teljes gazdasági embargót. A határozati javaslatot közösen terjesztette elő négy nagyhatalom: az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és a Szovjetunió a BT né­hány más tagjával. A javaslat mellett a testület 15 tagjából 11 szavazott, ellene egy (Kuba), tartózko­dott a szavazástól Kína, India és Jemen. A döntés­ben a BT megerősíti mind a 12, korábban a Kuvait elleni iraki agresszió ügyében hozott határozatát, és felhívja Irakot, hogy hajtsa azokat végre. Különö­sen fontosnak tartja a BT, hogy Irak haladéktalanul (Folytatás a 2. oldalon) A Kupa-programról tárgyaltak • • Ülésezett a Gazdasági Kabinet sági akcióprogram meg­valósíthatóságának rea­litása ettől függ. Az el­hangzott vélemények alapján a tagok egyetér­tettek abban, hogy — a program alapfelfogásá­nak megfelelően — a gazdaság átállását in­kább piaci, mint állami eszközökkel kell előse­gíteni. A véglegesített elő­terjesztés csütörtökön kerül ismét a kormány elé. A kormány Gazdasá­gi Kabinetje Antall Jó­zsef miniszterelnök részvételével a pénzügy- miniszter gazdaságpoli­tikai programját tárgyal­ta szombati ülésén. A Kabinet-irodától kapott tájékoztatás sze­rint: a szakértők bevo­násával megtartott ta­nácskozáson a vita alap­vetően a jelenlegi, illetve a közeljövő gazdasági helyzetének értékelésé­ről folyt, mert a gazda­Vendéglátói ipartestület Magyar Vendéglátók Ipartes- tülete néven független szakmai érdekképviseleti szervezetet ala­pított szombaton a Budapesti Vendéglátósok Szervezete. Az ipartestület célja, hogy a régi ha­gyományok életrekeltésével — a szakma érdekeinek messzemenő figyelembevétele mellett — elő­segítse a magyar vendéglátás színvonalának emelkedését, s a vendéglátó szakma megbecsült­ségének kivívásását. Ennek ér­dekében a későbbiekben felállí­tanak egy etikai bizottságot, amelynek többek között az lesz a feladata, hogy a tagok közül ki­szűrje a kalandorokat, továbbá a tagság elnyeréséhez szükséges szigorú feltételeknek érvényt szerezzen. A halál oka: füstmérgezés Az Országos Rendőr-főkapi­tányság ügyeleti főosztályának szombat reggeli tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában or­szágszerte összesen 37 személyi sérüléssel járó közlekedési bal­eset történt: 21-en könnyű, 14- en súlyos sérülést szenvedtek, 2 személy pedig életét vesztette. A bűncselekmények közül 6 rab­lásról, 6 betörésről és 3 más va­gyon elleni esetről érkezett jelen­tés, élet elleni bűncselekmény szerencsére nem volt. Pilisen, március 1-jén egy 38 éves foglal­kozás nélküli lakos családi házá­ban, az elektomos hősugárzótól meggyulladt az ágynemű. A tu­lajdonos füstmérgezés következ­tében a helyszínen meghalt. Városavató Derecskén Ismét városi rangot kapott a hajdani mező-, majd a későbbi hajdúváros: Derecske. Ebből az alkalomból szombaton város­avató ünnepséget tartottak a de­recskéi református templomban. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke avatóbeszédében fel­idézte a 700 éves település törté­nelmének legjelentősebb mozza­natait, majd napjainkról szólva kijelentette: a kiküzdött demok­rácia feletti felhőtlen örömöt rendre elrabolják a mindennapi megélhetés embert próbáló gondjai. Az ünnepi beszédet kö­vetően az ország parasztsága ne­vében Gerbovits Jenő, a Paraszt­szövetség főtitkára köszöntötte a város polgárait, majd Szűrös Má­tyás átadta a városi címről szóló oklevelet Luxeder Endrének, Derecske polgármesterének. Munkástanácsok: „a sajtó a hibás...” Miként lehetne tulajdonhoz juttatni a dolgozókat? A nemrég megalakult Heves Megyei Munkástanács Szövetség a múlt szombaton előadásra, be­szélgetésre hívta a hozzá tartozó munkástanácsok vezetőit, tagjait és az érdeklődőket. Az egri szak- szervezeti székházban tartott rendezvényre azonban a vártnál kevesebben érkeztek, s emiatt több jelenlévő is a sajtót hibáz­tatta, merthogy az „csak pártér­dekekkel foglalkozik”, és nem ad helyet a munkástanácsok hírei­nek. A hosszú asztal mellett te­hát maradt még néhány üres szék, ám kisebb késéssel végül is elkezdődtek az előadások — amelyeket egyébként a Friedrich Ebert Alapítvány finanszírozá­sában — a jövőben minden me­gyében meg kívánnak tartani. Elsőként Kovács Kikova László, a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége információs irodájának vezetőhelyettese ér­tékelte a rendszerváltást a mun­kavállalók szemszögéből. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi vál­lalati menedzserréteg egyszerű­en azt csinál, amit akar, s mivel a privatizációs folyamatot e réteg „viszi végig”, így a munkaválla­lók széles tömegei kiszorulnak a privatizációból. Az ennek nyo­mán keletkező gazdasági elége­detlenség pedig könnyen politi­kai elégedetlenséggé válhat. Ez­zel kapcsolatban hangsúlyozta a munkástanácsok programjának két fontos pontját: a privatizáci- . óban és a gazdasági döntésekben való részvétel igényét. A következő előadó: Kame- niczky István közgazdász, a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének igazgatóhelyettese a privatizáció témaköréről szólt. Ázt fejteget­te, hogy a munkásokat mikép­pen lehetne tulajdonhoz juttatni, s itt érintette a munkásrészvé- (Folytatás a 2. oldalon) Aggodalom a falvak jövőjéért A helyhatósági döntésekre is kiható alapvető törvények megal­kotását sürgette Pécsett tartott szombati közgyűlésén a Községi Ön­kormányzatok Országos Szövetsége (KÖSZ), amelyhez eddig 246 település csatlakozott. A tavaly októberben megalakult, pécsi szék­helyű szövetség közgyűlésén elfogadott nyilatkozatban egyebek kö­zött követelik, hogy a Parlament úgy állapítsa meg az úgynevezett normatív támogatások összegét, hogy az fedezze majd az alapellátá­sokat, s a támogatást ne „fogyasszák el” utólag. A KÖSZ pécsi köz­gyűlésén több polgármester is megfogalmazta, hogy a költségvetési törvény késedelme és a céltámogatási pályázatok rövid határideje ko­moly gondot okozott a falvak pénzügyeiben. Egy héten át tartott a Mátrában, Galyatetőn a junior biatlon-világbajnokság. A férfiak és nők egyéni, sprint- és váltóversenyébe a házigazdák versenyzői nem tudtak bele­szólni. Ettől függetlenül színvonalas vetélkedést hozott a versenysorozat, amely a ven­déglátók munkáját is dicséri. Az utolsó napon a sportolók és a rendezők egyaránt meg­oldhatatlan feladattal próbáltak megbirkózni. Hogy mi volt ez? Többek között erről olvashatnak lapunk 7. oldalán. (Fotó: Szántó György) Sok baleset Visszavonták a Gramoxone gyomirtó engedély- okiratát Visszavonta a Gramoxone en­gedélyezési okiratát a Földmű­velésügyi Minisztérium. E nagy hatású növényvédő szer szaksze­rűden kezelése miatt bekövetke­zett sok balesetről és a vele elkö­vetett számos öngyilkosságról vált széles körben ismertté. A Gramoxone készítményt évtize­deken át használták a mezőgaz­daságban a földek gyomtalanítá­sára, mivel azonban időközben újabb készítmények láttak nap­világot, s ezek felhasználása lé­nyegesen veszélytelenebb, a szakhatóság úgy döntött a Gra­moxone gyártását beszüntetik. Az illetékes vegyipari vállalat a Gramoxone két új formáját kí­sérletezte ki, ezek kerülnek az üzletekbe, lényegesen „bizton­ságosabb” kivitelben. A kisüze­mek számára granulátum formá­jában, tehát szemcsés állapotban árusítják majd az anyagot, a nagyüzemek pedig sűrű, olajsze- rűen folyó, masszaszerű anyag formájában juthatnak hozzá. (A Gramoxone gyakran éppen az összecserélhetőség miatt okozott balesetet.) (MTI) Hajógyári-sziget Nem nyertek a dánok A Ganz Danubius előnytelen szerződést kötött volna, ha a dán vállalkozókkal létrejött előszerző­dés értelmében eladja az óbudai Hajógyári-sziget területét — ezzel indokolta a sziget hasznosításáról folyó tárgyalások megszakadásai Vásony Gergely vállalati biztos. A magyar fél csak a közös hasznosí­tásban érdekelt, ezért az Állami Vagyonügynökség nem hagyta jóvá a jelentős értékű állami vagyon el­idegenítését. Az első elképzelés szerint ugyanis a dán Baltica Finans AS és a JPC Enterprise AAS érdekeltség a hajógyártás megszüntetése után mintegy 780 millió dolláros beruházást tervezett a szigeten szállodák, üzleti és bevásárlóközpont létrehozására. A teljes beruházás tizedét ígérték a 32 hektáros területért, amelyből 30 millió dollárt a később létrejött vállal­kozások értékpapírjaival fizetett volna meg a dán partner, a többit pedig’öt év alatt részletekben. Ezt a magyar fél kedvezőtlennek tartotta. A telekárak ugyanis az építkezések elkezdéséig még emelked­hetnek, s így elesne attól az értéknövekedéstől, amely a hasznosítás során jelentkezik a dánok által 6 millió dollárra becsült telek árában. A későbbi variáció — amely viszont a dánoknak nem felelt meg —, a telek eladasa helyett vegyes vál­lalat alapítását célozta. A Ganz Danubius most részletes rendezési tervet készíttet. Ez nyár közepére elkészül, de a vállalat vezetői már most új tárgyalásokat kezdenek a je­lentkezőkkel. A projekt értékesítésére leghama­rabb 1992-ben kerülhet sor — ez a dán tárgyalások sikere esetén is így lett volna. Az új helyzet nem be­folyásolja a szanálás alatt lévő óbudai hajógyár sor­sát. A rendelések nélkül maradt gyár a tavasz folya­mán bezátja kapuit, addig meg kell oldani több száz dolgozó végkielégítését. A szükséges 130 millió fo­rintot ingatlanok és raktárak bérbeadásával, anya­gok és gépek értékesítésével teremti elő a vállalat. Tanácskoztak a függetlenek Hogyan osztják fel a vagyont? A liga képviselői az Érdek­egyeztető Tanácsban a minimál­bér kérdésében mérsékelt állás­pontot fognak képviselni, ugyanakkor nem fogadják el, hogy a termelési költségeknél mindig „a munkabér legyen a puha korlát”. A liga bejelentés­sel fordult az ENSZ munkaügyi szervezetéhez, mert úgy látják, hogy Magyarországon gyakran megsértik a szakszervezeti szer­vezkedés szabadságát — mondta Óry Csaba ügyvivő azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet a Függet­len Szakszervezetek Demokrati­kus Ligájának legfőbb szerve, a Liga Tanács szombaton rende­zett ülése után tartottak. óry Csaba beszámolt arról is: az ülés részvevői felhatalmazták a szakszervezeti vagyonról folyó tárgyalásokon a ligát képviselő­ket, hogy szakítva a liga eddigi elvi álláspontjával — amely sze­rint a szakszervezeti vagyont va­lamilyen alapítványi formában egységes egészként kell kezelni —, megegyezhetnek a szakszer­vezeti vagyonnak a szakszerve­zeti választások előtti előzetes felosztásáról, amennyiben meg­bízható garanciákat tudnak ki­harcolni. A tájékoztatón elmondták, hogy a szombati tanácsülésen 68 újabb szakszervezet csatlakozott a ligához, amelynek most már több mint 200 tagszervezete van közel 170 ezer taggal. A szerve­zet ilyen mértékű növekedése, és az hogy igen felgyorsultak a gaz­dasági és társadalmi folyamatok szükségessé teszi a liga szervezeti átalakulását. Erről a liga májusi kongresszusa hoz majd döntést. Országos egészségügyi fórum Versenyeznek majd a betegekért? Nem halasztható a biztosítási alapú ellátás megteremtése. Egy ilyen rendszerben az orvosok, az intézmények versenyeznek majd a betegekért. A paraszolvencia helyett a beteg úgy fejezi ki elis­merését, hogy melyik orvost, me­lyik intézményt választja. A biz­tosítók azután fizetnek, hogy az egyes orvosok, intézmények mennyi beteget, s milyen színvo­nalon látnak el. Minderről Dr. Kis Gyula MDF-es képviselő, a Parlament egészségügyi bizott­ságának elnöke beszélt az MDF egészségpolitikai tanácsának szombati, a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetemen megren­dezett országos fórumán. A SOTE dísztermét megtöltő érdeklődők előtt Dr. Botos Jó­zsef államtitkár, az Országos Társadalombiztosítási Főigazga­tóság vezetője kijelentette: jövő­re már ne váljanak az egészség- ügyi intézmények központi tá­mogatást. Nem intézményen­ként kívánnak fizetni, hanem a betegek ellátása után. Ez igen kemény versenyt jelent majd az orvosok és az intézmények kö­zött. A feszültségeket úgy kíván­ják mérsékelni, hogy — az oszt­rák minta szerint — átalányszerű alap- és ezen felül teljesítmény­díjat is fizetnek majdaz orvosok­nak. Dr. Mikola István államtitkár, a Népjóléti Minisztérium minisz­teri biztosa gyakorló orvosként szólt hozzá a témához, s nem egy megállapítását nagy taps követ­te. Beteg ország beteg egészség­ügyét kell megreformálni — vá­zolta a helyzetet. Az előző rend­szer kisemmizte az alapellátást, mérhetetlenül pazarolt a fekvő­beteg ellátásnál, az egészségügyi beruházásoknál. Hatalmas kór­házak épültek egyéni ötletek alapján, a szükségletektől telje­sen függetlenül. Eljutottunk oda, hogy ha valaki néhányat kö­hög, kórházba kerül, igen nagy a pazarlás a diagnosztikák, a terá­piák, a gyógyszerhasználat terén — mondta. Feudális viszonyok uralkodnak az egészségügyben, rendkívül erős a megosztottság, feszültségek tapasztalhatók or­vosok és orvosok, intézmények s intézmények között. A rendszer- változás az egészségügyben nem éreztette még hatását. Régóta beszélünk a társadalombiztosí­tás refomjáról, de ez ügyben még semmi sem történt — hangoztat­ta Mikola István.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom