Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-02 / 52. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. március 2., szombat Reformtáplálkozás _________ H úst hússal? Ma már bizonyított tény, hogy az érelmeszesedés, infarktus, rák, máj-, epe- és emésztőrendszeri betegségek fő oka a koleszterindús, zsír- és fehéijebő étrend. Hazánkban a halálokok között az első helyen a szív- és érrendszeri, második helyen a daganatos megbetegedések állnak. Két elgondolkodtató adat: négyszer akkora az emlőrák veszélye azoknál a nőknél, akik hetente legalább négyszer fogyasztanak húst, szemben azokkal, akik legfeljebb kéthetente... A húst és tojást naponta fogyasztó férfiak esetében 3,6-szor akkora prosztatarák veszélye, mint azoknál, akik ritkán, vagy egyáltalán nem fogyasztanak. Lássuk hát, miért káros a húsevés! — Mert nehezen emészthető fehérje- és zsíranyaga a rákos megbetegedések egyik fő okozója. A mai álláspont szerint a húsfélék ártalmas anyaga a zsír, ami fokozott epesavTelválasztást okoz, s feltételezik, hogy az epe lebontódási termékei, a gyakori székrekedés és rostszegény táplálkozás mellett könyebben felszívódnak, s bélrák okozói lehetnek. (A hús- és zsírbő étrend megzavarja a bél baktériumainak természetes egyensúlyát: a bélsárban olyan baktériumok kerülnek túlsúlyba, melyek az epesavakat úgy bontják le, hogy közben rákkeltő anyagok képződnek.) A hús fehérjéinek pörkölésekor, füstölés, sütés és sózás során is rákkeltő anyagok keletkeznek, amiknek a gyomorrák kialakulását tulajdonítják. A húsipar a többnapos hús szürkészöld elszíneződését vörösessé „varázsolja” nitritek, nitrátok, konzerválószerek hozzáadásával, mely adalékok közül sok rákkeltő. A húsfehérjével az állati anyagcsere bomjási anyagainak egész halmazát kapjuk. Dr. Oláh szerint „a disznóhús, a disznózsír, a szalonna, a sonkafagyasztás és a rákhalandóság között a legnagyobb az összefüggés.” — Mert mérgezi az emberi szervezetet. A megsérült állat leölésekor toxikus melléktermékekkel árasztja el testét, ami a húgysawal és más, a vérében lévő salakanyaggal együtt mérgezi az ember szöveteit. A megölt állat vére különféle bacilusokat, gennykeltő mikrobákat, betegség ellen adott szérumokat tartalmaz. — Mert fertőzésveszélyt jelent az emberi szervezet számára. Az állatok gyakran fertőzöttek különböző betegségekkel (rák, daganat, bélférgek, száj- és körömfájás, gyulladásos megbetegedések, tbc., stb.). Az állatok ma már falun is „táposak”, tehát hormonokkal, vegyi anyagokkal tápláltak. A földeket kemikáliákkal kezelik, s ezek a mérgek visszamaradnak az állatok szervezetében. Húsuk elfogyasztásakor pedig az emberben koncentrálódnak. /• — Mert az ember számára óriási koleszterinfölösleget jelent. Az állati hús zsírja lerakódik a vérereink falára, melynek átjárható belseje egyre szőkébb lesz, egyre kevesebb vért enged át magán. A szív erőlködik, hogy vért nyomjon a beszűkült vagy vérrögös érbe. A keringési betegségek (trombózius, infarktus, érgyuíla- dás, visszértágulás, alacsonymagas vérnyomás), a kövesedés (az epekő 98 százaléka koleszterinkő!) legfőbb oka a vér magas koleszterintartalma. Már huszonéves korban öregkori (!) érrendszeri problémákkal küszködünk. — Mert fogyasztásához emésztőrendszerünk befogadó- képessége véges. A hús nagyon lassan halad át az emésztőrendszeren (a gyomorban 3-5 óráig emésztődik), s 5 nap múlva kerül ki a szervezetből! A húst csak részben tudja megemészteni szervezetünk, nagyobbik része a belekben marad, és rothadásnak indul. A belekben bekövetkezett rothadás állandó gyulladást okozhat, idővel pedig vastagbélrákot. A rothadást okozó baktériumok a megemészthetetlen húsdarabokat kezdik feldolgozni, melyekből bűzös anyagok, gázok keletkeznek a belekben, és felszívódhatnak a vérbe. Eredmény: fejfájás, felfúvódás, melyet fájdalomcsillapítókkal, görcsoldókkal, szélhajtókkal, stb. igyekszünk enyhíteni. A hasüreg felpuffadásával növekszik a mellkasban elhelyezkedő szervek (szív, máj, stb.) körüli nyomás, ami szúró, szívtáji, infarktusgyanús panaszokat okozhat. — Mert ízületi és reumatikus, továbbá csontritkulásos betegségeket okoz. A húsételeknek magas purintartalma húgysawá alakul szervezetünkben, mely kristály alakban — hideg hatásra — kicsapódik az ízületek, izmok között, s erős fájdalommal jár. Nem véletlen, hogy az ízületes és gerinc- (csont-) problémás emberek huzaterzékenyek. A csontritkulás húsevők körében igen gyakori a kis kálium- és vasbeépülés miatt. — Mert a húsmérgek semlegesítése nagy energiát von el a szervezettől, s ezzel hátráltatja az ember szellemi tevékenységét. — Mert az állati eredetű mérgek megszakítják a szervezet szénhidrát anyagcseréjét, és ezáltal cukorbetegséget idézhetnek elő. — Mert a húsfehéijék fokozatos felszívódása a szervezetben kiváltja a különböző izgató anyagok, hormonok fokozottabb termelődését, amelyek nemi izgalomhoz, cukor- és fekélybetegségekhez, idegrendszeri problémákhoz vezetnek. Mindent egybevetve: a húsételek kerülésevei az ember szervezete egészségügyi téren feltétlenül nyer. A szokásokat azonban egyik napról a másikra nehéz megváltoztatni. Hogyan csináljuk? 1. Vegyünk néhány reformszakácskönyvet, s gyakran nézegessük a receptjeit. 2. Mérlegeljük az élelem költségeit (a húst helyettesítő nyersanyagok: szója, bab, burgonya, tojás, tejfélék, gabonamagvak, stb. legalább 50 százalékkal csökkentik a kiadásainkat). 3. Próbálkozzunk egy-két húspótló fogással ehédre, vacsorára. Kísérletezzünk bátran, nem boszorkányság! 4. Keressük fel a megye (város) gyógynövény-szaküzleteit, a városi életmód klubot, a Természetgyógyászok Heves Megyei Egyesületét, illetve látogassuk az általuk szervezett tanfolyamokat, előadásokat. Fűrész János Palifogő könyvcímek az utcai könyvárusok kínálatában A közleményünk címében szerepet vállaló palifogó könyv- címek jelzős szerkezet nemcsak arra hívja fel a figyelmünket, hogy valóban meghökkentenek a pornográfiának, a leplezetlenül és célzatosan az érzékiségre hatni akaró, a nemiséget szemérmetlenül ábrázoló „irodalomnak”, könyveknek, ábrázolásoknak, képeknek egyre szaporodó példái, hanem arra is: éppen ez a nemkívánatos jelenség is hozzájárult ahhoz, hogy a Pál tulajdonnévből köznevesült pali napjaink nyelvhasználatában új je- lentésámyalatokkal és használati értékekkel vállal közlő, kifejező szerepeket, s ezzel a szó és továbbképzett alakjainak szócsaládja is egyre bővülő tendenciát mutat. Ennek a bővülésnek az életútját is érdemes megismernünk. Első lépéseit a tolvajnyelvben, a jassznyelvben tette meg, s jelentéstartalmát és használati értékét tekintve ebbe a rokonértelmű kifejezéssorba illeszthető bele: pali: együgyű, balek, becsapható, rászedhető ember. Inkább a tréfás nyomósítás felhasználására alkalmas nyelvi eszközként éltek vele, s mindig csak bizalmas beszédhelyzetekben. Az is jellemző nyelvhasználati jelenség, hogy az eljasszosodás folyamatát lelassította a korai versbeli jelentkezése. Erről tanúskodik pl. József Attila e versrészlete: ”Becsapnak már a haverok/, kiket fölvet a Duna sodra,/vagy gürcölnek még, kopaszodva/ a paliknak van igazukV /Már arra gondolok/. A költők stíluseszközeként eleinte inkább kedveskedő, mint elítélő célzattal, humoros áthallásokkal színezve bíztak sajátosan argóízű szerepeket a tulaj- donnévi és a köznévi változatok együttes szerepeltetésével a Palipali szóalakokra: „Hogy ez a Pali milyen pista magába, (hogy ez a Pista mennyire pali magába” (Lila ákácok). ”Magára pali minden Pista: akár sintér, akár sipista” (Weöres: Suite Bourles- que). Politikai és társadalmi életünk nem éppen kívánatos jelenségei, történései átszínezték a pali nyelvi forma fogalmi és használati értékét, s a rosszalló hatástényezők erősödtek fel a pali megnevezés és szócsaládja jelentés- árnyalatiban, használati értékeiben. Erre a váltásra nyújt beszédes példát ez a versbeli szöveg- részlet: „Bürokrata,/be akkurátus a pali!/ Úgy éljek, hogy a bosz- szúját is, /három példányban tölti ki” (Majtényi: Forgácsok). A versben kulcsszerepet játszó akkurátus pali személyesíti meg az aktagyártó, az aktatologató, bután önérzeteskedő, hivatali gőggel megterhelt bürokratát. Ezek a továbbképzett szóalakok pedig: palira vesz, bepaliz, palinak tekint, ebbe a rosszalló, rokonértelmű kifejezéssorba illeszkednek bele: becsap, rászed, átejt, átráz, felültet, kihasznál, átver, csőbehúz, lóvá tesz, beugrat, stb. Újságjaink hasábjain sem véletlenül az elítélő kritika célzatával szaporodnak el a valóban nemkívánatos társadalmi jelenségekre utaló bepalizódik, palira veszik nyelvi formák. Hogy milyen beszédhelyzetekben es szövegösszefüggésekben, • arról e példáink bizonykodnak: ”Palira veszik a leendő üzleti partnert” (Magyar Nemzet, 1990. júl. 5.) A nyelvi forma mögötti negatív társadalmi jelenség társadalmi méretű veszélyessége menti azt a tényt, hogy a vezércikk szöveg- formálásaban is jól megfér a sokak számára még argóizű nyelvi forma. S így annak is tannúi lehetünk, h'ogy közéleti nyelvhasználatunk elfogadja közhasználatra alkalmas nyelvi kifejező eszköznek. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy a jó ízlést ne sértsük azzal például, hogy Nagy Sándort és Gordiust „szerencsés palik” minősítéssel emlegessük. (TV Ablak, 1990. szept. 21.). „Tahó^paliknak ” se tituláljuk a tüntető diákokat. Azt sem tartjuk követendőnek, ha valakinek valóban Pál utónevét köznevesített változatában használják fel a gúnyolódó felhangokkal telített kritikájuk élének kihegyezésére, ahogy azt tette az Élet és Irodalom hasábján megjelent vitaírás szerzője ezzel a címadással: ”Bodor bepalizódott” (1990. nov. 30.). Dr. Bakos József Kertész leszek Szobanövények táplálása A vashiány tünete aszparáguszon Tapasztalataim szerint a legtöbb háztartásban a szobanövények ápolása kimerül az öntözéssel kapcsolatos teendők valamilyen szintű ellátásában. A nagyon pedáns háziasszonyok legfeljebb még időnként letörölge- tik a beporosodott leveleket. Az öntözés mellett — vagy azzal egyidejűleg — a növényeket rendszeresen táplálni is kell, fejlődésük, szépségük csak így lesz teljes. A mezőgazdasági boltok, virágüzletek kis kiszerelésű, kifejezetten szobanövények tápanyag-utánpótlására gyártott tápsói után mutatkozó kereslet arra enged következtetni, hogy nem „etetik” túl a növényeket. A viszonylag magas fogyasztói ár nem lehet az érdektelenség oka, hiszen az a növény, amit éhezésre ítélünk, sokkal értékesebb ennél, és az lesz az igazi pénzkidobás, ha elpusztul. A növények számára szükséges tápelemek hatását érdemes megismernünk, hogy céltudatosabban azt és olyan mennyiségben tudjuk használni, amilyen eredményt várunk tőle. A három legfontosabb tápelem a nitrogén, a foszfor és a kálium. A nitrogén gondoskodik az egészséges vegetatív fejlődésről. Azoknál a növényeknél lényeges, ahol a zöld tömeget (levelet, hajtást) kívánjuk növelni. A foszfor felelős az optimális számú levél, a dús gyökérzet, a gazdag, bőséges virágzás kialakulásáért. Mondanom sem kell, hogy ez a virágjával díszítő növényeknél elengedhetetlen. A kálium a levél, levélnyél stabilitását, a szárhoz történő tapadását biztosítja, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóképességet növeli. A kertészetekben, virágüzletekben frissen vásárolt növény cserepének földkeveréke megnyugtató meny- nyiségben tartalmazza a felsorolt tápelemeket. Egy cserép virágföld viszont elég kis mennyiség ahhoz, hogy hosszú ideig elég legyen a benne lévő tápanyag. Sokszor már néhány hét múlva pótlást igényel, különösen a gyors fejlődésű, nagy termetű egyedeknél. Az utánpótlásnál nemcsak a három tápelem meny- nyiségére, hanem azok egymáshoz viszonyított arányára is ügyelnünk kell. Szerencsére az üzletekben kapható egységcsomagok megfelelő összetételűek. A három fő elem, a nitrogén, foszfor, kálium mellett olyan ösz- szetételű műtrágyák is kaphatók, amelyek a kisebb mennyiségben szükséges, de nélkülözhetetlen elemeket (kálcium, vas, kén, réz, mangán, magnézium) is tartalmazzák. Ezek hatása más és más, hiányát a növény jelzi. Például a vas hiánya a levelek sárgulásá- ban nyilvánul meg. Nagyon gyakori jelenség az aszparágusznál, ami az egyébként egészséges növényt elcsúfítja, eladhatatlanná teszi. Forgalmaznak speciális összetételű műtrágyákat, amelyek csak bizonyos növénycsoport (például rózsák, kaktuszok) részére, vagy csak bizonyos hatás (például virágzás gyorsítása) elérésére készítettek. A műtrágyák szilárd, vízben oldható por, vagy kristály, folyékony, granulált állapotban vannak forgalomban. A használati utasítás szerinti töménységben kell elkészíteni a tápoldatot, amit az öntözéssel együtt kijuttathatunk. Bármilyen trágyázási módszert választunk, az mindig nedves talajra történjen, hogy elkerüljük a magas ásványianyag koncentráció miatti gyökérkárosodást. Levélre is permetezhetünk tápoldatot, ez a módszer nagyon gyors hatású, de a töménységre nagyon ügyelni kell. Újabban táptabletta, táprúd is kapható, ezekből a tápanyag fokozatosan oldódik ki, tehát hosz- szú hatású. A táprudat a cserép szélénél dugjuk le, és bőségesen öntözzük, hogy az oldódás meginduljon, de a gyökeret ne égesse ki. A kapható tápoldatok közül a könnyen kezelhető Vitaflóra nevű folyékony tápszer jó hatású. Levélre a flakonból közvetlenül kipermetezhető dr. Pack elnevezésű levéltáp. Előnye, hogy növényi hormonokat is tartalmaz. Vigyázzunk, mert a túltáplálás is lehet káros, különösen a téli, nyugalmi időszakban. ■ V. Pénzes Judit Mórícz-művek a „porondon” A rejtvényábra fő soraiban Móricz Zsigmond öt művének címét rejtettük el. Megfejtendők a vízsz. 1., 28., 59., valamint függ. 14. és 22. sz. sorok. Vízszintes: 1. Móricz Zsigmond 1911 -ben írta ezt a regényét (zárt betű: T) 15. Étvágygeijesz- tő gyógyszer neve 16. Egiháború 17. Értékes prémű rágcsáló víziállat (névelővel) 18. Részben ellep! 20. A leghidegebb évszak 21. Nátrium 22. ...plus ultra (valaminek a netovábbja) 23. Cre- monai hegedűkészítő család 25. Beszél a vaíjú 27. Elektronvolt, röv. 28. Az író 1928-ban írt regényének címe 30. Öreg cigány gúnyos elnevezése 31. Égből hullott eledel 33. Japán város 35. Usti...Labem (iparváros Csehországban) 36. Értelmi képesség 37. ...Gallen 39. Létrehoz, megteremt 41. A mélybe 42. Ipari létesítmény 44. Folyadékot fogyaszthat 45. Kicsinyítő képző 46. Arany, vagy ezüstszálakkal átszőtt kelme 48. Oxigén és szén 49. Jármű biztonsági berendezése 51. Mezőgazdasági eszköz 53. Magasabb helyről valamit hirtelen elvesz 55. Öregebb dolgozó becéző megszólítása 57. Színültig 59. Móricz 1930-ban írta ezt a regényét 61. Saját kezűleg, röv. 62. Alapvető 64. A lábfej hátsó része 65. Fában él és perceg 66. Káté! 67. Erika becézve 69. Épületmaradvány 70. My...lady (musical) 71. Titokban szemügyre veszi 74. A földre helyezné Függőleges: 1. Az após népies neve 2. Egyik irányba sem 3. Királyi ülőbútor 4. Eskü — németül (EID) 5. Nemzeti Tanács, röv. 6. Jelentéktelen tárgy 7. Össznépi tulajdonban levő 8. Névelő 9. Micsodát? 10. Az ő tulajdonuk 11. Alávaló, becstelen 12. Tőszámnév 13. Régies oktatási intézmény 14. Az író első novelláinak egyike, melyet még 1910-ben írt (zárt betű: I) 19. Etelka becézve 22. Móricznak ez az 1916-ban írt regénye színpadi műként vált népszerűvé (zárt betűk: H, U, Z) 23. A hernyó előre halad 24. A fonalat tartást adó folyadékkal vonja be 26. Hirtelen meghúz 28. Érdektelennek talál 29. Az USA tagállama 32. Némán nézi! 34. Egy indiántörzs tagjai 38. Csavar 40. Igevégződés 42. Bolygók közti térség 43. Egyfajta bejgli jelzője 45. Olyan, mint az égbolt 46. A közepébe 47. Fed, bont 49. Növény 50. Beteget kezelve meggyógyít 52. Dátummal ellát 54. Szőnyeget tisztító 56. Zakó egynemű hangzói 58. Magasabbra tartja 60. ...est omen {a név végzet) 63. Sziget- országi nép tagjai 65. Szellemi sport 68. Ismert szó a Halotti beszédből 70. Épület része 72. Grammsúly, röv. 73. Szintén 75. Francia sziget A megfejtéseket március 7-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A bon'tékra írják rá: „Keresztrejtvény” Báthory Attila
