Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-29 / 74. szám
HÍRLAP, 1991. március 29., HEVES ÉS KÖRZETE Kapcsolatteremtés olaszokkal Nemrég dr. Hegedűs György, Heves polgármestere az északolaszországi Vicensa környékén, Breganzában járt. Ott találkozott a helyi képviselő-testülettel, és megismerkedett a munkájukkal. Elhatározták, hogy az ottani polgármester hamarosan Hevesre látogat, annak érdekében, hogy kölcsönösen kapcsolatot teremtsenek. Dr. Hegedűs György tárgyalást folytatott a vi- censai gazdasági kamara titkárával is, aki érdeklődést tanúsított hazánk és Heves megye iránt is. Egy részletes programot kért a térség helyzetéről, amelynek birtokában felmérik az együttműködés lehetőségeit. Egyébként augusztus első hetében Észak- Olaszországból fiatal munkásokból álló csoport látogat majd Hevesre. Az elképzelések szerint nem csupán az alföldi várossal, hanem Egerrel, a Bükkel, illetve a Hortobággyal is megismerkednek. Szünidei program Megkezdődött a tavaszi szünet az iskolákban, de ez nem jelenti azt, hogy a hevesi Gyermekház is bezár. Sőt, szerdán délelőtt — a hűsvét közeledtével — tojásfestésre invitálták a fiatalokat. Emellett a szünetben mindennap videófilmeket vetítenek, és asztaliteniszre is várják az érdeklődő gyerekeket. Az önkormányzatbarát rendőrséget szolgálva A napokban fontos megbeszélést tartottak a hevesi polgár- mesteri hivatalban. Ezen részt vettek a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság illetékes vezetői, továbbá a helyi, városi rendőrkapitány is. Arról cseréltek véleményt, hogy szükség van a Belügyminisztériummal közös informatikai rendszer kiépítésére Hevesen és térségében. Ez az önkormányzatbarát rendőrséget szolgálja. Az igazgatásrendészet ugyanis átkerül a polgármesteri hivatal hatáskörébe. A számítógépes rendszert egyébként a városházán, illetve a rendőrségen alakítják ki. Erre vonatkozóan tanulmányt nyújtanak be a hevesiek a szakminisztériumhoz, megindokolva ennek fontosságát, jelentőségét. A jelenlegi belügyi vezetők pedig arról szóltak, hogy támogatják az alföldi város ez irányú kezdeményezését. Lakodalmas rock-party — később Újabb — valószínűleg nagy közönségsikert hozó — programra várja a város és a környék lakóit a hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban. Igaz, március 29-e helyett később: április 12-én kerül sor Kadlott Károly „Lakodalmas rock-party”-jára. A koncert este 7 órakor kezdődik. Az oldalt írta: Havas András Mentusz Károly Fotó: Gál Gábor Kényszerszülte előny Lakások a tetőtérben A régi lassan eltűnőben, az új születőben Hevesen Hosszú ideje nem kevés gondot okozott Hevesen, hogy az Arany János utcai óvoda teteje beázott. A többszöri javítás ellenére sem változott a helyzet, ezért a volt városi tanács illetékeseinek kezdeményezésére már korábban statikai vizsgálatot folytattak, és elhatározták, hogy magas tetővel szüntetik meg az említett gondot. Miután az említett vizsgálatok arra utaltak, hogy az épület elbírja, így elhatározták, hogy a tetőtérben kilenc komfortos lakást: egy-, illetve kétszobás otthonokat alakítanak ki. Stiszterné Tóth Olgától, a polgármesteri hivatal főmunkatársától arról értesültünk, hogy a lakások terveit a városgazdálkodási vállalatnál készítették, és a kivitelezést is ők végzik. Mindez az idén várhatóan elkészül, és a lakások kiutalásáról az önkormányzat dönt majd. Annyi bizonyos, hogy az oktatás területén dolgozók köréből kerülnek ki a tulajdonosok. Az említett példa is bizonyítja, hogy a kényszer előnyt is szülhet. Az illetékesek ugyanis az épület- szerkezet által nyújtott lehetőséget igyekeztek kihasználni. Terjed a terrorizmus — Csak egy 50.000 dolláros megrendelést kérünk... Új népi ülnökök A törvény értelmében a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok képvi- selő-testületei, valamint a társadalmi szervezetek (a pártok kivételével), és az ezen a területen élő választópolgárok jelölik a népi ülnököket. Miután ez a jelölés megtörtént, Heves város képviselő-tes- tülete legutóbbi ülésén megválasztotta a népi ülnököket a hevesi városi bírósághoz. Ezek a következők lettek: Barna Andrásáé, Lászka János, Forgó János, Bállá Sámuelné, Kovács János, Nagy Sándorné, Nagy Istvánná, Szabó Imréné, Körtvé- lyessy Pálné, Göblyös Miklós, Molnár Lajosné, Kozma Tamás, Szabó Károlyné, Darázs László- né, Veréb Sándor, Csintalan József, Dobi István, Tóth Imréné, Szepesi Katalin és Szlama Ferenc. Ezenkívül jelölteket választottak a megyei bíróságra Galambos Mihályné, valamint a munkaügyi bírósághoz (Eger) Ádám Imréné személyében. Akik versenyt teremtettek Hevesen Májusban lesz egy esztendeje annak, hogy két hevesi vállalkozó, Réz Tibor és Kolláth József 1,4 millió forint alaptőkével megalakították a Pont Manager Kft. -t. A két szakember arra törekedett, hogy többféle, tevékenységet alakítson ki. így el- sődíegesen információtechnikával foglalkoznak. Számítógépek és rendszerek kereskedelmével, illetve programok készítésével, bevezetésével és értékesítésével foglalkoznak. Ezek mellett telexeket, faxokat is beszereznek, sőt, igény szerint ezek szervizét is ellátják. Az elmúlt tíz hónap alatt ez a tevékenységük ismertté vált, ennek is köszönhető, hogy egyre többen fordulnak hozzájuk. Munkájukat jelzi a kereskedelem is, amire a piaci igény alapján vállalkoznak. A parabolaantennától a gáztűzhelyekig, illetve a híradástechnikai cikkekig sokféle árut értékesítenek. Alapvető céljuk, hogy tisztességes árrés mellett ők is, de nem kevésbé a fogyasztók is jól járjanak. Az említett árukat különben közvetlenül a gyártóktól szerzik be. Éppen ezert az elmúlt időszakban versenyt teremtettek Hevesen a többi, kereskedelemben érdekelt céggel. Újdonságnak számít, hogy hozzálátnak a vagyonvédelmi rendszerek telepítéséhez, fejlesztéséhez és értékesítéséhez is. Ezt azért is tartják fontosnak, mert nemrég csatlakoztak a Hevesi Bűnmegelőzési Alapítványhoz. Szeretnének úgynevezett rádiós riasztórendszert megfizethető áron biztosítani a városban és a környékén működő cégeknek, sőt, a lakosságnak is. Réz Tibor ugyanakkor egyértelműen feltárta azt az ellentmondást érdeklődésünkre, hogy a gazdálkodó szervezetek jelenleg nem érdekeltek abban — a mostani biztosítási rendszert fif yelembe véve — hogy nívósabb, íztonságosabb vagyonvédelmet valósítsanak meg. Ez hosszabb távon tarthatatlan, és valamilyen megoldást kell sürgősen találni rá. Annyi bizonyos, hogy a Pont Kft. vagyonvédelmi rendszerei iránt mar is országosan nagy az érdeklődés, hiszen budapestiek, dunakesziek, dunaújvárosiak, makóiak is érdeklődnek. Ebben is versenyt teremtenek, miután a berendezéseket hazai alapanyagokból, gyors határidőre és olcsóbban végzik, mint mások. Értesülésünk szerint még ebben az évben Hevesen menedzser-irodát is nyitnak, ahol a városban és környékén tevékenykedő vállalkozókat várják. Ott olyan berendezéseket helyeznek el, amelyek lehetővé teszik, hogy kényelmes körülmények között fogadhatják az üzleti partnereiket, telefonálhatnak, telefaxon továbbíthatnak információt, ügyintézést végezhetnek. Szeretnék a hevesi önkormányzattal feltámasztani a városi lapot, és segítséget nyújtani a kábeltévé megvalósításához is. GáztelePi * letkép A képviselő-testület elhatárolja magát — és kifejezi aggodalmát... Vélemény cigányügyben A Tárná menti községek bankja A hagyományos pénzügyi szolgáltatások révén, illetve hitelek kihelyezéséből nyert kamatokból l,7millió forintos nyereséggel zárta az 1990-es évet hat Tama menti község bankja, a Tárnáméra- és Vidéke Takarékszövetkezet. Viszonylag rövid futamidőre, magas kamatláb mellett kölcsönt biztosítottak partnereiknek. Mint Király Béla ügyvezető S atótól megtudtuk, tavaly — anényezésükre — megkezdték a kisvállalkozók számla- vezetését. Ez új rendszerű szolgáltatás volt, melynek eredményeként jelenleg 25 ilyen számlát vezetnek. Ennek gyorsítására, a pontosabb feldolgozásra az idén három számítógepet vásárolnak. Nemrég újabb tíz vállalkozó jelentkezett, akik szintén igénylik — számlavezetésügyben — a takarékszövetkezet szolgáltatását. Közvetítő szerepet vállalnak egyébként az úgynevezett egzisztencia hitelben is, sőt, más hiteleket is folyósítanak, például kedvezményes kamatozású kölcsönt adnak a külkereskedelmi munka össztönzésére. Kapcsolatot létesítettek a Kisiparosok Országos Szövetségével is. Nekik információközvetítést vállaltak, mégpedig úgy, hogy az érdeklődőket tájékoztatják a privatizációs lehetőségekről, arról, hogy az állami tulajdonú ingatlanok közül melyeket vásárolhatnak meg. Ez az úgynevezett vállalkozásé) lesztési információs hálózat segítséget nyújt azoknak az érdeklődőknek is, akik vállalkozni kívánnak különböző területeken. Újabb levelet kaptunk cigányügyben. Ezúttal „gyl.” olvasónk fejtette ki a témával kapcsolatos véleményét. Levele igen terjedelmes, így teljes egészében nem tudjuk közölni, ám a dolgozat nagy — mintegy kétharmad — részét az alábbiakban olvashatják. ...Talán soha eszembe nem jut Önnek írni, ha nem így fejezi be sorait: kérem olvasóim véleményét. S talán még ez is kevés lett volna, ha ugyanebben a számban nem jelenik meg cikk az orosz büntetésvégrehajtás olyan formájáról, mint a kényszermunka. Ezek a dolgok viszont bekövetkeztek, és talán nem veszi tolakodásnak, ha leírom véleményemet. A cigánykérdést — mint minden más kérdést (így például nemzetiségi, értelmiségi, stb.) — mi csináljuk magunknak. Véleményem az, hogy ezek a „kérdések”, mint kérdések nem léteznek, csak valami végzetesen téves és álszociális, álhumánus, álpolitikai (lehet, hogy nem a legjobb kifejezéseket találtam meg) szempontból különítjük el és kezeljük ezeket a jelenségeket, csinálunk belőle külön statisztikákat, s vonunk le ezekből álkövetkeztetéseket. Szerintem a cigánybűnözést sem kell külön kezelni, mint cigányproblémát, hanem a bűnözést kell nézni, úgy mint garázdaság, betörés, lopás, erőszak, stb. Az. ismertté vált bűnügyek elkövetőit azután már lehet osztályozni cigányra — magyarra. Nem előre támadva a cigányokat, de nem is előre védve!, mert éppen ebben rejlik a „kérdés” mibenléte. ...Meg kell(ene) valósítani, hogy mindenkit — függetlenül a bőre színétől, nemzetiségétől, származásától, vallásától, stb. — egy mércével kell mérni. Ez a mérce pedig legyen egy társadalmilag elfogadott (vagy elfogadható) morális-kulturális-szociá- lis viselkedési mód. Ehhez pedig államilag biztosítani kell az egyenlő feltételeket, ami természetesen nem azonos a régebbi — szocialista — egyenlősdivel! Hiszen kevesebb jövedelemből is lehet tisztességes módon élni, míg az ellenkezőjére is van példa elég. Sajnos, a (büntető) jogszabályaink sem abban az irányban hatnak, amely a becsületes, tisztességes életmódot célozza meg. Helytelenítem a halálbüntetés eltörlését, és bevezetném az elítéltek között a kényszermunkát. Nem fogadom el ugyanis, hogy a bűnöző elemek szép szóval, neveléssel, különféle patro- nálási rendszerrel jó útra téríthetők. Főleg nem úgy, hogy a szabadságvesztésre ítélt állampolgár egyre többször hangoztatja emberi jogait. Az utóbbi időben több cikk is jelent meg a hazai börtön viszonyokról, leírva azt is, hogy a cellák emberi tartózkodásra nem alkalmasak. Bár személyes tapasztalataim nincsenek, mégis el tudom képzelni, hogy ez mit jelent. Viszont azt is el tudom képzelni, hogy a cellák ’’emberi tartózkodásra” való alkalmasságának kialakításához mennyi terhet kellene az állampolgárok vállára tenni. Csakis a becsületes adófizető állampolgárok jöhetnek szóba, mivel a ’’bentlakóknak” csak igényei lehetnek, sajátos helyzetéből adódóan teherviselő képességük nem. Ezt a helyzetet én abnormálisnak tartom, többek között azért is, mert nem koncepciós perek áldozatai ezek a deviáns elemek, hanem köztörvényes bűncselekmények elkövetői. Ezért a helyzetükön nemhogy javítanék, hanem igen kemény kényszermunkával sújtanám őket. Természetesen a fokozatosság elvét betartva és az elkövetett bűnöket mérlegelve, megpróbálva első fokozatként az átnevelést, de alkalmazva — visszaesők esetében — a legkeményebb megtorlást, bízva abban, hogy az elrettentés talán jobb tanító lesz. (Lásd a kakastollas kalapok utáni nosztalgia-) Mint ahogy a gyilkosnak az élethez való jogra, ugyanúgy a köztörvényeseknek az emberi jogra való hivatkozását cinikusnak, elfogadhatatlannak és sértőnek találom, sértőnek a becsületes emberekre nézve. Úgy érzem, hogy a demokrácia, a demokráciára való unos-untalan hivatkozás fejtetőre állította az értékrendeket, pedig mint a gazdának az ocsút a búzától, úgy az államnak is az értékest az értéktelentől külön kell választania. Ez is egyfajta „ emberi jog ”, ez is egyfajta humánum: a dolgozó, az értékalkotó ember védelmében, megbecsülésében. * * * Heves Város Képviselő-testü- lete 1991. február 13-i ülésének jegyzőkönyvéből: Heves Város Képviselő-testü- lete egyhangúlag elhatárolja magát és elítéli egyes vendéglátóhelyek gyakorlatát, miszerint a cigány etnikai kisebbség tagjait hátrányos megkülönböztetésben részesítik. Ezzel szemben hivatalból is fellép. Ugyanakkor kifejezi aggodalmát a kisebbséghez tartozók körében szaporodó, a jogi normákat sértő és a közvéleményt erősen irritáló magatartásformák miatt.