Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-28 / 73. szám
HÍRLAP, 1991. március 28., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Támogatás a sportegyesületnek A hatvani sportegyesület igazf atója levélben kérte a városi ön- ormányzat segítségét a HK VSE folyamatos működésének biztosításához. Egymillió forintos yre nyújtottak be ;llyel vállalkozási tevékenységüket szeretnék bővíteni. Amennyiben segély formájában nincs rá lehetőség, a fenti összeget kölcsönként kérték az önkormányzattól, ez év május 7-ig. A képviselők úgy döntöttek, hogy május 31-ig egymillió forintos kölcsönt nyújtanak a sportegyesületnek. Átütemezett szolgáltatás Egerben néhány körzetben a húsvéti ünnepek miatt megváltozik a szemét elszállításának időpontja. A városgondozási üzem a hétfőre ütemezett helyekről kedden, a keddre esedékes területekről szerdán végez szállítást. Jégkrém-balett Az Egri Ifjúsági Ház MÁS alternatív zenei klubjában ma a Jégkrém-balett című videofilmét vetítik. Az érdeklődőket délután hat órára várják. Új időpontban az elmaradt koncert A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban március 5-re hirdetett Zizi-labor koncert elmaradt. így az Ördögfiókák című műsort március 29-én, délelőtt 10 és délután fél 3 órakor láthatja a közönség. Az iskolai tavaszi szünetre való tekintettel a rendezvény a művelődési központ szünidei programjába illeszkedik. Divatbemutató Hatvanban A hatvani városi művelődési központban ma délután 5 órakor a Hangya Áruház modelljeit láthatják az érdeklődők. A divatbemutatót követően kozmetikai és fodrászati tanácsadásra is sor kerül. Skócia, a klánok földje Hevesen — a Gyermekházban — folytatódik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi szervezetének népszerű előadás- sorozata, a Föld és ég földrajzi szabadegyetem. A program ma, március 28-án, délután 3 órakor kezdődik. Hangrád Lajos tart előadást Skócia, a klánok földje címmel. Negyvenmillió forint a kalapban (Folytatás az 1. oldalról) — Sajnos, van most egy rendezetlenség a szerencsejátek szabályozásában. Ezért mindenkinek, de különösen a fogadóknak fűződik elemi érdekÜK ahhoz, hogy erre a törvény minél hamarabb megszülessen. így a játékosok megfelelő védelmet kaphatnak. A mi cégünk elődjénél több mint negyven éve folyik e játékok szervezése, nagyon precíz, nagyon biztonságos, szabályozott, jegyző által ellenőrzött, nagyon korrekt tevékenység alakult ki. Vannak itt-ott felkapott játékok, de az esélyegyenlőség megteremtéséhez kell a jogi szabályozás. Nem akarok rosszat mondani ezekről, bár biztos, hogy konkurenciát jelentenek nekünk, aminek nem szoktak örülni. Ugyanakkor mégis örülök, mert a kihívás jobban megmozgatja az agytekervényeket, a munkatársaimét és az enyémet is. Vállaljuk a versenyt, mivel csak akkor tudunk megmaradni a legnagyobb ilyen jellegű magyar vállalkozásnak, ha teszünk is érte. — Nyugaton nagyon sokféle játék létezik, rendkívül népszerűek a fogadóirodák, hogy mást ne is említsek. Önök mit óhajtanak megvalósítani? — A törvény nagyon széles skálát biztosít majd hazánkban is. Hogy mi az üzletpolitikánkban ezek közül mit alkalmazunk, az attól függ, hogy a fejlesztést meg tudjuk-e csinálni. — Egyre nehezebben élünk. Nem tart-e attól, hogy az emberek keservesen megkeresett forintjaikat sajnálják eljátszani? — Mind a nemzetközi tapasztalat, mind a saját elemzéseink azt mutatják, hogy az infláció növekedésével aranyosan nem csökken a szerencsejátékra fordított összeg. Sőt, bizonyos mértékig emelkedik. Sokan úgy mondják, megpróbálom, mert itt valami nagy pénz bejöhet. S be is jön. Mert az az igazság, hogy mi milliárdokat fizetünk ki minden évben. Ezen a héten is, aki „elkapja” az ötöst, 40 milliót nyerhet. Úgy érzem, hogy ez már ösztönző. — Az Országos Takarékpénztárból szakadtak ki. Nemegyszer hallottam volt kollégáiktól, hogy könnyű nekik, hiszen elvitték a nagy üzletet. Mi ebből az igazság? — Aki ilyet mond, az nem ismeri az OTP-t. December 31- ével váltunk le, öt évig voltam a takarékpénztárnál, amelynek 18 milliárd nyeresége volt. Én fogadtam a barátaimmal, akik ott maradtak, hogy a következő évben is a 15-16 milliárd nyereséf et biztosan produkálnak. Ak- or szeretnék visszakérdezni: milyen „zsíros” üzletet hoztunk mi el? — A közeljövőben számítha- tunk-e valamilyen újdonságra? — Abban az esetben, ha a fejlesztésre lehetőséget kapunk, nagyon sok újdonsággal fogunk megjelenni, de egyelőre ez kérdés. Nem szeretnek most senkit félrevezetni, meg e nyilatkozattal a főnökeimet se befolyásolni, az asztalon van a mi javaslatunk, ha kimondják rá az áment, akkor nagyon gyorsan megjelenünk velük. — Elkezdték a vidéki húzások sorozatát. Számíthatunk-e arra, hogy Heves megyébe is ellátogatnak ezek során? — Valóban, kisebb városokban, egy-egy megyében rendezünk húzásokat, részben, hogy megismertessük a vállalatot, részben példaértékű lehet, hogy hozzájárulunk az önkormányzatok költségvetéséhez. Ráadásul a fogadóink döntik el, hogy mihez adjuk a forintjainkat. Nem egy nagy összeg ez, de hát kérem: lebet követni! Ezek során természetes módon Heves megyébe is eljutunk. — Ön lottózik-e? — Természetesen... A gépkocsivezető, a hivatalsegéd, a titkárnő és én együtt lottózunk, s ugyanúgy szurkolunk, mint bárki más. Sajnos, mi sem tudjuk befolyásolni a szerencsét. — Nyert már? — Hármasa volt már a csapatnak, de nagyobb találat még nem. — Ezek szerint nincs bunda? — Nem is lehetséges, alapvető, hogy biztonság és bizalom legyen. (gábor) Középiskolások és a nyelvismeret Ki beszél szépen — angolul? Szerencsére a mai általános és középiskolások közül egyre többen beszélnek jól egy idegen nyelvet, s már érdemes arra is figyelni, hogy mennyire szépen ejtik ki a szöveget, hogyan tudják átadni a megszerzett tudást másoknak. Ezért angol nyelvű szépkiejtési versenyt rendeztek március 25-én Egerben, a Gárdonyi Géza Gimnáziumban kezdők és haladók részére. Az egész napos versengés — melynek szervezője a Hardy házaspár volt — nagy tetszést aratott a pártatlan (más városokból, intézményekből meghívott) zsűritagok és a hallgatóság előtt. A 27 versenyzőnek, mint ahogy a kiejtési versenyeken megszokott, kötelező és szabadon választott feladatokat kellett megoldaniuk. Az eredmény: a kezdőknél első helyezést ért el Gedeon Béla a (gyöngyösi Berzéből), második lett Argyelán Adrienn (gárdonyis diák) s harmadik Győri Éva (ugyancsak a Berze Nagy János Gimnázium tanulója). A haladó angolosok közül a megye legszebben beszélő középiskolása Bartos Erika, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium tanulója, a második Kezes Ágnes az egri közgazdaságiból, a harmadik pedig Rühl Ildikó, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium diákja. Tanácsnokok tárgyalták Egerben A százmilliós hibától a lakásgazdálkodásig Eger megyei jogú város tanácsnoki testületé kedden ülést tartott. Az állandó bizottságok elnökei Hab is László alpolgármestert megbízták a szóvivői feladatok ellátásával: azzal a céllal, hogy a város lakosságát jobban informálják az önkormányzati munkáról. A tanácsnokok megvitatták a város által fenntartott valameny- nyi költségvetési intézmény működésének szakmai és pénzügyi vizsgálatával összefüggő teendőket. Az úgynevezett intézményi átvilágítások, a költségvetési és gazdálkodási, a pénzügyi ellenőrző, illetve az urbanisztikai bizottságok szakértői, a szakmailag illetékes önkormányzati bizottság és a polgármesteri hivatal munkatársainak közreműködésével, részletes ütemterv alapján történik. A munka a városi televízió vizsgálatával már meg is kezdődött, és a bölcsődei igazgatóságnál folytatódik. A tanácsnokok foglalkoztak a város költségvetésében feltárt módszertani hibával és annak következményeivel. A kiadási főösszeg helytelen számbavétele miatt 104 millió forint fedezetéről kell pótlólag gondoskodni. A . javaslat lényege, hogy a költség- vetés készítésekor bizonytalannak ítélt, ezért a rendeletben elő nem írt bevételek jelentős részét a módosított költségvetésben majd szerepeltetni kell. De sor kell hogy kerüljön egyes kiadási tételek, mindenekelőtt beruházási előirányzatok és tartalékok mérséklésére is. Mintegy húszmillió forint fejlesztési célú hitel igénybevételére is sor kerül. A szükséges intézkedéseket a képviselő-testület a közeljövőben vitatja meg. A testület elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való jobb gazdálkodás érdekében új önkormányzati rendeletet kell előkészíteni és rövid időn belül megalkotni. Végezetül döntés született a lakásgazdálkodás városi koncepcióját kidolgozó ad hoc bizottság személyi ösz- szetételére. Ezt a munkát dr. Gyurkó Péter, az ügyrendi bizottság elnöke irányítja majd. Megoldódott a gond A lengyel szakemberek keresete Amint azt közöltük, a Gagarin Hőerőmű új kazánjainak a szerelését végző lengyel szakemberek legálisan nem tudtak mit kezdeni keresetükkel, mert nem váltották át a forintot sem zlotyra, sem dollárra. A szerződések rubelben köttettek... Bosowski Marian, az Energo- montáz-Polnoc cég visontai ki- rendeltségének vezetője örömmel adta tudtunkra, hogy sikerült egyezségre jutniuk a Trans- elektróval. A napokban volt egy tárgyalás, amelyen részt vettek még a Ganz Danubius Kazán- és Gépgyártó Rt., az „ELEKT- RIM” Lengyel Kereskedelmi Társulás és az Energomontáz képviselői. Ezen végül is megállapodás született arról, hogy a szerződésben szereplő rubelösz- szeget átszámolják dollárra. Új fizetési szabályok léptek életbe, amely szerint a magyarországi kereset legalább 20 százalékát felveheti forintban a lengyel dolgozó, és a fennmaradó részt otthon kapják meg zlotyban, dollárról átszámolva. A lengyel szakemberek gondja tehát megoldódott. Óriási munka volt ez 15 hónap óta — adta tudtunkra az igazgató. Minden lehetséges eszközt bevetettek, hogy elérjék céljukat. A tárgyalássorozathoz a Hírlapban megjelent írásunk fénymásolatát is felhasználták. Őszintén örülünk, ha segíteni tudtunk. (korcsog) Mi lesz a stranddal? A Zagyva-parti város képvi- selő-testulete önkormányzati ülésen tárgyalta a városi strand üzemeltetésének jövőbeni lehetőségeit. Erre azért volt szükség, mert az Észak-magyarországi Regionális Vízmű salgótarjáni igazgatósága jelezte, hogy ön- kormányzati támogatás nélkül nem tudja tovább üzemeltetni a hatvani strandot. Mint ahogy Joó Miklós, a vállalat üzemvezetője elmondta, közel hatmillió forintra lenne szükségük a további működéshez, melybe beleszámították a várható inflálódást, a béremeléseket is. A strand vagyoni értéke jelenleg bruttó 44 millió forint. A veszteségek áthidalását a belépési dijak túlzott emelésével nem valósíthatják meg, mivel így erősen csökkenne a látogatok száma. Már több éve keresnek nyugati partnert a strand gazdaságosabb működtetésére, de eddigi tárgyalásaik kudarcot vallottak. Végül is a képviselő-testület túlzottnak tartotta az üzemeltető által kért közel hatmillió forintot. Ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy amennyiben nem érkezik kedvezőbb ajanlat a vízműtől, a további üzemeltetésre pályázatot írnak ki. Új munkalehetőség negyven asszonynak (Fotó: Szántó György) Hevesen a Moligant magyar-olasz vegyes vállalat negyven asszonya nak adott új munkalehetőséget az év elején megnyílt varrodájában. Itt elsősorban kerékpár-, motor- és síkesztyűket készítenek — évente mintegy 70 ezer párat. Jelenleg az olasz síválogatottnak gyártják a jövő évi modelleket, s ugyancsak most állítják elő a világ számos országában népszerű kerékpároskesztyűket. A színház: előleg Európából Sok feszültség, félelem között él Közép-Európában a magyarság. A környező országokban nemzetiségi villongások, elszakadási törekvések teszik néha elviselhetetlenné az egyébként is nehéz kisebbségi létet, amelyet szinte példátlan mértékben mért e nemzetre a történelem. S messze még az egységes Európa, amelyben „légneművé” válhatnak a határok, s természetessé a kapcsolat az azonos nyelvet beszélők között. Kedden mégiscsak megérezhettem valamit ebből a távoli világból, mégpedig a színház révén. Az újvidéki társulat vendégszerepeit Egerben, s igazgatója, Faragó Árpád életükről beszélt. Elmondta, hogy nemrég Kassán jártak, most Egerben léptek színpadra, majd újra otthon játszanak. S nemcsak magyarlakta területeken, de megfordulnak szerbek, horvátok és macedónok között is. Talán semmi más sem pótolhatja ezt a küldetést. A reformkori nemzetté válást a színház segítette. Ebben a mostani, nemzeti feszültségekkel teli világban viszont az ellenségeskedést csillapíthatja. A kultúra egyetemes nyelvén szól közös bajainkról, szenvedéseinkről és örömeinkről. Bizonyítja azt, hogy igenis, átjárhatóak a határok, egy erdélyi művész rendezhet az anyaországban, egy itteni visszaadhatja a látogatást, Kassáról, Újvidékről hozhatják Egerbe kincseiket az alkotók. Bizony, a tegnapi színházi világnap miatt is érdemes emlékeztetni erre a küldetésre. A színház: előleg Európából. (gábor) Sokan akarnak tulajdonosok lenni, de sikerül-e? (Folytatás az 1. oldalról) — Akit közvetlenül érdekel, már a szaksajtóból is megtudhatta a feltételeket. Nevezetesen, hogy ötmillió forintig két százalék saját erővel kell rendelkeznie a kérelmezőnek, s a lejárati idő hat év. Öttől tízmillióig kért hitelnél tizenöt százaléknyi a szükséges „saját erő” (pénzben vagy forgalomképes értékpapírokban), s nyolc év a lejárat. De ha valaki ötvenmilliót igényel, annak legalább huszonöt százalék saját erővel kell rendelkeznie, s tíz év a lejárat. Azért érdemes egy példával közelebb hozni a problémát. Mennyi a kamata szerényebb hitelnek? — Ha az illető — teszem azt — egy kis üzletet akar megvenni, és például ötmilliót kér az E-hitel- ből, kétszázaléknyi, azaz százezer forint saját erővel kell rendelkeznie (ami ez esetben igen kedvező), s a jelenlegi rendelkezések szerint egy év türelmi idő után jxmtosan egymillió- huszonötezer forint kamatot kell fizetnie (tehát a mindenkori jegybanki kamat 75 százalékát, plusz erre jön 4 százalék kamatrés). — Nem gondolja, hogy a meghirdetett kedvezményesség ellenére is nagyon kemények a feltételek? — Sajnos, igen kemény a gazdasági környezet, számba kell venni az inflációt... Mindezek ellenére azt kell mondanom, hogy más hitelekhez képest mégiscsak kedvező. — Az persze látható, hogy nagyot is lehet „ bukni ” rajta, bár az önök által is népszerűsített feltételek nagyon komolyan feltételezik a szakképzettséget, az üzleti elgondolások megalapozottságát... — Egyelőre biztosak vagyunk benne, hogy ez számunkra rengeteg adminisztratív munkát jelent majd. Hiszen előfordulhat, hogy egyetlen meghirdetett üzletre vagy cégre egyszerre nyolc- tíz pályázó is akad, akik közül csak egy lesz a „befutó”. A többi esetleg újra próbálkozik, s kezdődik az egész elölről. Arról nem szólva, hogy mi az egyénekkel foglalkozunk, s előfordulhat, hogy egyetlen üzletre hat leendő résztulajdonos is jelentkezik, s ez egy harmincmilliós üzletnél például hatszor ötmilliós hitelkérelmet jelent. Ebben az esetben utólag hozhatnak létre társulásokat. — Most március 27-ét írunk, noha az E-hitelt lassan egy hónapja meghirdették. Van-e már jelentkező itt a körzetben? — Egyelőre csak érdeklődők vannak. Ahhoz, hogy valódi pályázók legyenek, az kell, hogy beinduljon a privatizáció, nyilvános helyeken, a sajtóban hirdessék meg az eladásra szánt állami tulajdont. — Ehhez pedig az Állami Vagyonügynökségnek kell „lendületbe jönnie”. Mikor számítanak az igazi rohamra? — Ez voltaképpen kétéves folyamat. 1992-ig tervezték. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy ez a gyökeres változás létrejöjjön a magyar gazdaságban. Már most is érezhető, hogy ez nem lesz konfliktusok nélküli, hiszen jó néhányan elveszítik majd az állásukat, s tőke hiányában nem is lehet reményük rá, hogy tulajdonosokká váljanak. Azok viszont, akik vállalkozó kedvvel, tudással és pénzzel rendelkeznek, szeretnének minél előbb munkához látni. Az elkövetkező hetek, hónapok megmutatják, hogy ilyen feltételek mellett vajon sikerül-e... Jámbor Ildikó
