Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-02 / 52. szám

HÍRLAP, 1991. március 2., szombat

HÉTVÉGI MAGAZIN

Amerikai jelentés a Szovjetunióról, Magyarországról és Romániáról

Hogyan is érvényesülnek az emberi jogok?

Az amerikai külügyminisztérium idei jelentésében méltatta a szovjetumóbeli emberi jogok kibontakozását, de bírálta Moszkva balti politikáját. Figyelmeztetett arra, hogy sok reformot még nem rögzítettek törvényben, és nem független a bíróság. A szokásos évi felmérés, amely az emberi jogoknak a világ 168 országában fennálló helyzetével foglalkozik, elismerően nyilatkozott a magyar demokrácia sikereiről, de számos vonatkozásban bírálta a romániai helyzetet.

Az előtelj esztett jelentés szerint az elmúlt évben a szovjet polgárok tömegei gyakorolhatták politikai és váltási jogaikat, nemkülönben a kivándorlásét: százezrek hagyták el az országot, elsősorban Izraelbe és Németországba települtek. A balti fejlemények azonban veszélyes következményekkel járhatnak, és aggodalmat keltenek a jövőt illetően, mutatott rá a jelentés.

— Magyarország 1990-ben működő többpárti demokráciává fejlődött, megszilárdítva az emberi jogokban az előző évben szerzett vívmányokat. (...) A független sajtó tovább fejlődött, bar voltak maradványai a kormány beavatkozásának. (..) Hivatalosan kimúlt a kommunista szakszervezeti mozgalom, és folytatódott a független szak- szervezetek kialakulása. (...) Egy sor egyházi rend alakult ujja. (...) A szabadabb politikai légkörben ismét megjelent az antiszemitizmus, de a kormány ismételten elkötelezte magát a zsidó közösség tisztelete és megvédése mellett — olvasható a jelentésben.

— Magyarország az ENSZegyezményekhez csatlakozva csak az Európából érkező menekültek befogadását és gondozását vállalta, a gyakorlatban azonban tavaly mindenféle állampolt

árságű menekültet befogadtak, s őket a legjobb tudásuk szerint ellátták, a növekvő anyagi nehézségek ellenére is. — A jelentés állítása szerint „szórványos hírek érkeztek antiszemita provokációkról, ezen belül egy nacionalista képviselő, Csurka István januári izgató rádióbeszédéről és a szeptemberi incidensről, amikor egy amerikai magánforrásokból támogatott, nagyrészt zsidó iskola diákjait szidalmazták. A kormány következetesen elítélt minden antiszemita tevékenységet, és szükség esetén cselekedett, az iskolai akció résztvevőit például azonnal őrizetbe vették. Júliusban a kormány kinyilvánította a zsidó közösség támogatását akkor, amikor Göncz államfő, Antall miniszterelnök s egy sor más vezető részt vett az új holocaust-emlékmű felavatásán”.

Az amerikai megítélés szerint a magyar sajtó korlátozás nélkül tudósít a kül- és a belpolitikai eseményekről, nem látszott öncenzúra a kormány politikájának, tevékenységének elemzésében, bírálatában. A rádió és a televízió új igazgatói széles körű autonómiát élveznek, és az adóállomások az ellenzék nézeteit is megfelelően tolmácsolják. Az MTI vezetésére nyilvános pályázatot írtak ki. Kitért a jelentés arra, hogy a kormány a kulisszák mögött állítólag beavatkozott a sajtőberuházásokba, így nyilvános aggodalmat keltett a botrány, amikor két külföldi cég közül az egyiket részesítették előnyben annak szerkesztéspolitikai nézetei miatt — fogalmazták meg a Magyar Nemzet privatizálásának ügyére célozva.

A Romániával foglalkozó terjedelmes fejezet rámutatott arra, hogy az országban élő magyarok szamát 1,7-2,2 millióra becsülik. — Bár a kormány azt mondja, hogy nemzetiségüktől függetlenül védi az állampolgárok jogait, Romániát egységes nemzeti államnak tartja, nem úgy, mint a magyarok, akik többnemzetiségűnek tekintik. A márciusi, ma- rosvásá'rhelyi összecsapások fő kezdeményezője széles körben osztott vélemény szerint a nacionalista Vatra Romaneasca volt, az öt haláleset és a több mint 300 sebesülés miatt mégis elsősorban magyarok és cigányok ellen emeltek vádat. A jelentés beszámolt a romániai magyar iskolák újranyitása elleni erőszakos fellépésekről, s arról, hogy a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását nem engedélyezték. A* Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének panaszára vizsgálja azt a vádat, hogy a romániai foglalkoztatásban hátrányosan megkülönböztetik a nemzetiségieket, elsősorban a magyarokat. A vizsgálatról szóló jelentés az év közepére várható.

Felelevenítette a jelentés a romániai választási kampányban az ellenzékkel szemben elkövetett visszaéléseket, s azt a tényt, hogy helyi választásokra mindmáig nem került sor.

Amerikából jönnek, Magyarországról mennek

A folyó évben mintegy 15-20 millió dollár jut annak a kulturális együttműködési és csereprogramnak a megvalósítására, amelyet 1989-ben Budapesten jelentett be George Bush amerikai elnök. Amint Walter Raymond, a kormány tájékoztatási hivatala (USIA) elnökhelyettese az MTI tudósítójának elmondotta, igen sikeresen valósulnak meg a magyarországi elgondolások. Az elnöki kezdeményezés azt célozza, hogy egy nagy területen: a jogrendszer, a szabad vállalkozás, az oktatás és a tájékoztatás, valamint a szakszervezeti mozgalom vonatkozásában segítsék szervezetten, átgondoltan az új demokráciákat a tapasztalatok átadásával, a szakemberek képzésével, sokrétű együttműködéssel.

Míg a kormányhivatal a (korlátozott) állami forrásokat bocsátja rendelkezésre, egyben ösz- sze is hangolja a támogatásban részt vevő más kormányintézmények, valamint a kulturális szervezetek, az alapítványok, s a jelentős szerepet játszó magán- gazdaság tevékenységét. A tájékoztatásból mindenesetre kitűnt, hogy egyfajta központi nyilvántartás nem létezik: a cserék, ösztöndíj-lehetőségek és hasonlók iránt érdeklődő magyar intézményeknek, személyeknek általában mind a hivatalos helyeken, mind a magánszektorban érdeklődniük kell a lehetőségekről. Az amerikai külképviselet kulturális és sajtórészlege általános eligazítással szolgálhat.

Walter Raymond szerint különösen sikeresnek ítélik a kisvállalkozókat támogató amerikai kormányintézmény tapasztalatainak átadását, nemkülönben a sajtó területén folyó munkát, amelynek keretében évente számos magyar újságíró tanulhat, dolgozhat hosszabb időn át amerikai szerkesztőségekben. Kulcs- fontosságúnak ígérkezik az a program, amely évente 50 fiatal kelet-európai egyetemi közgaz- dászoktatot hoz továbbképzésre az Egyesült Államokba, mégpedig a legnevesebb intézményekbe. A (váltásokban) három éven át tartó képzés azt jelenti, hogy a térség közgazdasági egyetemi oktatóinak jelentős része rendelkezik majd a legkorszerűbb ismeretekkel, azokat továbbadhatja diákjaiknak, így átformálódik a képzés és a jövendő szakembergarda. Magyarországról az idén 5 fiatal magyar menedzser kap Hamilton-ösztöndijat, hogy amerikai közgazdasági

egyetemeken tanulhasson tovább.

A hallgatócserék keretében is eljutnak magyar diákok az amerikai egyetemekre; ezt segítik a hat magyar felsőoktatási intézményben, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban felállított tájékoztatási központok, amelyek informálnak az amerikai felsőoktatás rendszeréről, a tanulási, továbbképzési lehetőségekről. Az amerikai kormány tartósan biztosítja két új felsőoktatási tanszék budapesti működését: a John Marshallnak, az Egyesült Államok első legfelsőbb tórájának nevét viselő tanszéket, illetve a Hamilton-tan- széket, amely a kisvállalkozók képzését szolgálja.

Az év folyamán egyébként amerikai polgármesterekből, valamint az egyes államok igazságügy-minisztereiből álló küldöttség látogat Magyarországra, hogy megossza tapasztalatait a helyi önkormányzatok működésében és a büntetőjogban. Párhuzamosan magyar polgármesterek, helyi közigazgatási vezetők tehetnek amerikai tanulmányutat. A neves Fulb- right-ösztöndíjprogram keretében idén 20 magyart fogadnak, és 20 amerikai tanul, kutat Magyarországon. Működik egy egy evre szóló csereprogram középiskolai tanároknak: a magyarok történelmet, angolt, matematikát, amerikai kollégáik a nyelvet tanítják. Mód nyílik magyar kormánytisztviselők és üzletemberek tanulmányújára, amelynek keretében megismerhetnek kisvállalkozásokat, az állami és a magánszektor közös vállalkozásait, s külön program támogatja szakszervezeti vezetők látogatásait az Egyesült Államokban.

Hangsúlyt kap az ugyancsak Bush elnök kezdeményezésére, budapesti székhellyel felállított regionális környezetvédelmi központ; egyébként magyar szakemberek idén a vízmegovás, valamint a felszíni bányászat és a hulladékfeldolgozás környezetvédelmi tapasztalataival is megismerkedhetnek Amerikában. A tapasztalatokat a két ország szakemberei konferencián értékelik a budapesti központban.

Amint a USIA-vezető tájékoztatásából kitűnt, a kormányhivatal lényegében hasonló programot bonyolít le Lengyelországgal" és Csehszlovákiával, s bár méreteiben valamivel kisebb, de hasonló jellegű az együttműködés Romániával és Biugáriával is.

Orgazmologusok a Káma-Szutra földjén

Első alkalommal élt meg a világ nemzetközi orgazmus-értekezletet, meglehetősen csendesen, már csak az Öböl-háború hírei miatt is, amelyek a konferenciánál fontosabb eseményeket szintúgy „lehalkítanak”. Félezer szexológus érkezett a világ minden tájáról az eseménynek otthont adó Újdelhibe.

A szexológusok szakmája — saját bevallásuk szerint — nem éppen veszélytelen. Életükben lepten-nyomon viszolygás veszi őket körül, sokan nemi aberrációval vádolják a kutatókat. Helyzetük az utóbbi időben még rosz- szabbra fordult, hiszen szexuálisan is nagyot változott a világ. Nyugaton régen lealkonyult a szexuális forradalomnak, amelyet egyrészt a fogamzásgátló tabletták hívtak életre, másrészt pedig a korábban súlyos nemi betegségek gyógyíthatósága, a penicillin térhódítása. A hatvanas-hetvenes évek pezsgését, szabadosságát a természetes fejlődés rendje szerint is felváltotta volna a visszafogottabb, a pro- miszkuitás helyett a romantikára alapozódott monogámabb életforma iránti vágy, de ennek elterjedésében sokat „segített” az AIDS, továbbá a herpeszek hódítása.

Az értekezleten többek között olyan kérdéseket vitattak meg a szakértők, hogy létezik-e többszörös férfiúi orgazmus; mik az orgazmus és az ejakuláció azonos és eltérő vonásai. Ez utóbbival kapcsolatban Prakash Kot- hari doktor, aki egy bombayi klinikát vezet, a legszigorúbb különbségtétel híve, azt mondta: bizonyított, hogy különböző idegpályákon zajlik a női és a férfi „csúcsrajutás”.

Nagy teret kapott természetesen a felvilágosítás is. Olyan hiedelmeket kell szertefoszlatni, melyek szerint a fogamzásgátló Tabletták mérséklik a nemi gyönyört. Ez igencsak fontos egy olyan országban, mint India, amely 880 milliós lélekszámával a második legnépesebb a világon, minden másodperc alatt újabb újszülöttel gyarapszik, s amely — ha ez így megy tovább — az ezredfordulóra lekörözheti Kínát is. A legnagyobb sikere azonban a Káma-Szutra képekkel gazdagon illusztrált köteteinek volt, ami feltehetően minden orgazmológusnak már amúgy is megvan otthon, csak más kiadásban.

Egy legenda vége

Sírnak-e vagy nevetnek a Wartburg-gyáriak ?

mű, háromhengeres, 1000 köbcentis erőforrás maradt, amelyet csak 1988 őszén tudott „detroni- zálni” a Volkswagen-licenc alapján gyártott új motor.

A Wartburg-gyár magán viseli a szocialistának nevezett iparvállalatok fő ismérveit: elavult technológiával, magas létszámmal állít elő korszerűtlen, drága terméket. Igaz, az eisenachi konstruktőrök — akárcsak zwickaui kollégáik a Trabant-gyárban — az elmúlt évtizedekben több korszerűsítési javaslatot is előterjesztettek. Csakhogy a végső szót kimondó NSZEP KB-titkár, Günter Mittag minden esetben nemet mondott — neki megfelelt a huszonéves konstrukció. (Persze, ő maga Volvóval közlekedett.)

így azután Eisenachban változatlanul ugyanolyan autók készültek, mint 1966-ban. Az értékesítés ennek dacára remekül ment, a gyárnak nem kellett félnie, hogy a nyakán maradnak termékei. A hiánygazdálkodás korszakában még a 4-5 éves kocsikat is az új Wartburg árán lehetett értékesíteni a maszek piacon.

A helyzet azonban gyökeresen megváltozott 1989 végén. A nyugati határok megnyitása nyomán az NSZK-ból, illetve Nyu- gat-Berlinből beáramló használt autók dömpingie megrendítő csapást mért a 30-34 ezer keleti márkába kerülő Wartburgokra.

Az előjegyzések száma viharosan apadni kezdett, tavasszal pedig — a valutaunió meghirdetésének hatására — a gyárban, illetve a nagyobb városok autószalonjaiban várakozás nélkül, azonnal hozzá lehetett jutni a Wartburghoz.

A valutaunió nyomán a kiskereskedelmi ár 14.700 márkára (DEM) csökkent. Ennyiért — vagy egy picit több pénzért — azonban már nyugati autót is vehet az évtizedeken át kétütemű pöfögőkre kárhoztatott keletnémet polgár, s teszi ezt habozás nélkül. 1990 második félévében gyakorlatilag megszűnt a belföldi értékesítés, a tavaly gyártott Wartburg-mennyiség a KGST- országokba került.

A közelmúltban helyezték el ünnepélyes külsőségek között Eisenacnban annak a jövendő autógyárnak az alapkövét, amely 1992-től kezdve évente 150.000 Opel Vectra és Corsa autót fog Készíteni. Az Opel- gyár a Wartburg Művek területen jön létre, korszerű gyártás- technológiát, jól értékesíthető autót hozva Eisenachba. Hogy az aktus kapcsán a Wartburg- gyáriak többségének inkább sírni, semmint mosolyogni volt kedve, az nem csupán nosztalgiával maf

yarázható. Az új Opel-csamo- okban alig 2600-an kapnak állást — mintegy ötezer autóipari szakmunkásra átképzés, rosszabb esetben munkanélküliség vár.

Audiovizuális Euréka

Amikor egész Európa együttműködik

A kis szobába vagy húsz ember zsúfolódott össze, mereven a nagyméretű képernyőre szegezve szemét. A demonstrátor hol angolul, hol franciául beszélt, de a képernyőn időnként németül jelentek meg a feliratok.

— Tegyük fel, hogy egy olasz tévétársaság a robotikához készülő sorozatához keres dokumentációs filmeket. A Tvtel programmal gyerekjáték felmérni az egész európai kínálatot, akár francia, angol vagy német nyelven...

A képernyőn, a számítógépes kutatás szabályai szerint, szorul a hurok a robotikai filmek körül, először a témakört (technológia) határozza meg a program kezelője, aztán a nyelvet (angol). Mire a nyomozásnak vége, nemcsak azt tudjuk, hogy három film áll rendelkezésre angolul, de azt is, mi a címük, miről szólnak, kik és milyen cég készítették, és kivel kell kapcsolatba lépni, ha meg akarják vásárolni.

— A programot, magyarázza a demonstrátor, bárki kezelheti, nem kell hozzá különleges képzettség, magát magyarázza, azt is jelzi, hogy hol követ el hibát a kereső, ha netán rossz gombot nyomott meg.

A tévés adatbank nemcsak tájékoztatásra jó, de arra is, hogy kapcsolatba hozza egymással a partnereket, például egy koprodukció elkészítésére. Levelesládával is rendelkezik ugyanis, az informatikai üzenetet a Tvtel minden ügyfele elküldheti tetszése szerint partnereknek. Ha azok belépnek a hálózatba (az adatbankot bárhonnan fel lehet hívni telefonon a megfelelő számítógépes terminálokról), azonnal jelzi számukra a készülék, hogy „postájuk érkezett”.

A Tvtel széles körű felhasználói körre számíthat: maguknak a tévétársaságoknak a személyzete, a különböző nemzetközi programokban (Euréka, Olympus, Eadtu) részt vevő vállalatok, az audiovizuális anyagokat készítő cégek, audiovizuális könyvtárak, oktatási létesítmények, egyetemek stb.

Ez csak egyike az audiovizuális Euréka előkelő védjegyével ellátott nemzetközi programoknak: Brüsszelben abból az alkalomból mutatták be a nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy ülést tartottak az ebben az együttműködésben részt vevő 29 európai ország nemzeti koordinátorai, képviselői — köztük Lugossy László, a Magyar Film- és Tv- művészek Szövetségének főtitkára, a magyar „koordinátor”.

De mi is az audiovizuális Euréka? A gondolat a nyugat-európai csúcstechnológiai tudományos együttműködés előmozdítására létrehozott Euréka-prog- ramból indult ki, annak az audiovizuális területre alkalmazott „kistestvére”. 1989 októberében indították el, akkor 26 ország vett részt benne, továbbá négy megfigyelő: jelenleg már 30 teljesjogú tagja van (28 ország, továbbá az Európai Közösség Bizottsága és társult tagként az Európa Tanács főtitkársága), és egy megfigyelő: Románia.

A program célja az európai televíziózás, rádiózás, filmgyártás, audiovizuális ipar egészének fejlesztése — az amerikai és a japán konkurenciával szemben. Egyik

— a magyarok és más kis nemzetek számára különösen érdekes

— célja a kis területű és népességű európai országok audiovizuális termelésének teijesztése. Mindehhez az audiovizuális Euréka aránylag igen kevés pénzzel és igen kis apparátussal rendelkezik: nem maga finanszírozza a különböző programokat, hanem feladata csak az, hogy egyfajta minőségi pecsétet adjon azoknak a legalább két európai ország által elébe teijesztett programoknak, amelyek megfelelnek a közös célkitűzéseknek.

E pecséteknek nagy a becsülete, mert segítségükkel könnyebben hozzá lehet jutni az Európai Közösség által hasonló célokra juttatott pénzügyi támogatáshoz. A védjegyre aspiráló programokat a szervezők beküldik a titkárságnak, amely körözi az ösz- szes tagállamok között legalább 45 nappal a koordinátorok ülése előtt. Eddig hét programot fogadtak el, a minapi ülésen további hét kapta meg a védjegyet. A koordinátorok hálózata önmagában is egyre hatékonyabbá válik: java részük magas rangú kormánytisztviselő, mások az audiovizuális alkotók közül kerülnek ki — egymás területén mind több segítséget tudnak nyújtani.

Egyszóval egyfajta európai há- zassagközvetító az audiovizuális Euréka—mondja Lugossy László. — A magyar mozgóképipar, televízió számára létkérdés megtalálni a partnereket, ezért is vállaltam el a feladatot. Már vannak magyar résztvevők: a Helios Stúdió az iparművészetekről szóló nagykép- felbontású televíziós sorozathoz készít filmet az Euréka révén, filmesek különböző nemzetközi táborokon, szemináriumokon vesznek részt, és egyre újabb lehetőségek nyílnak. Európa ezen a téren is szélesre tárja kapuit. Az audiovizuális Euréka az első olyan európai együttműködési program, amelyben Albánia kivételével minden európai állam részt vesz.

Habár a vagyonügynökség az utolsó pillanatban haladékot biztosított a nagy múltú eisena- chi autógyárnak, így január 31. helyett csak március 31-én fejeződik be a négyütemű Wartburg gépkocsik gyártása, az elkeseredett kötélhúzás sem teheti vitássá, hogy egy önmagát túlélt konstrukció fölött konault meg a lélekharang.

A thüringiai üzemben csaknem száz évvel ezelőtt kezdtek gépjárműveket gyártani. Az első Wartburg névre keresztelt négykerekű 1899-ben gördült ki a kapun, négyütemű motorja kereken 5 lóerő teljesítményű volt. A negyvenes-ötvenes években a BMW egy akkor kedvelt típusával teljesen megegyező járművek készültek Eisenacnban — EMW (Eisenacher Motoren Werke) márkanévvel. A gyárat Nyugat- Németországhoz, az ottani konstruktőrökhöz kötő köldök- zsinór 1956-ban szakadt el végleg. Ebben az évben született meg az első, kétütemű motorral ellátott Wartburg, a 311-es típus, amely Magyarországon is hamar népszerű lett.

1956 és 1991 között csupán egyszer történt jelentősebb változás a Wartburg külső formájában. 1966-ban az addig gyártott legömbölyített, hullámos vonal- vezetésű karosszériát magasabb építésű, szögletesebb konstrukció váltotta Fel. A motor viszont még 22 éven át ugyanaz a kétüte-