Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-23 / 69. szám
4 HÍRLAP, 1991. március 23., szombat „Örömünkre: teljessé vált a bírói függetlenség” Beszélgetés a Heves Megyei Bíróság elnökével A rendszerváltozás folyamata egyfajta megnyugvást hozott az igazságszolgáltatásban tevékenykedőknek. Leginkább annak rögzítésével, hogy mentesek a politikától. Ugyanakkor az átmeneti időszak zökkenőkkel, nehézségekkel is együtt jár, ahogyan az kiderül a Heves Megyei Bíróság vezetőjével folytatott beszélgetésünkből, miközben az 1990-es esztendőt elemezzük. Társalgásunk kissé szaggatottra sikeredik. Ennek sajnálatos rendkívüli oka: épp közben kap kézhez egy levelet dr. Ripka Kálmán, a megyei bíróság elnöke, s mert bombarobbantással fenyegették meg az intézményt, elengedhetetlen a sürgős intézkedés. Telefon a rendőrségnek, a társintézetek vezetőinek, a minisztériumnak... IRÁNYELVEK NÉLKÜL — Amilyen jogszabályok születtek az elmúlt hónapokban, akár hálásak is lehetnek a rendszerváltásnak! Annak, hogy könnyíteni igyekeznek a bírák körülményeit. Gondolok többek között a már régóta esedékes új előmeneteli és bérrendszerre... — Én még előbbre megyek — figyelmeztet dr. Ripka Kálmán. — Különösen azt fogadtuk örömmel, hogy az alkotmány leszögezi: nem folytathatunk politikai tevékenységet. Amire már régóta áhítoztunk, így válhat teljessé a nagyon fontos alapelv, a bírói függetlenség. — Eddig még nemigen mondták ki, hogy korábban nyomásnak volt kitéve — az említett alapelv ellenére — az igazságszolgáltató szerv... — Nem mondom most sem azt, hogy a pártbizottság annak idején konkrét ügyekbe beleszólt volna. Ám a Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozataiban megjelent jogpolitikai irányelvek kétségkívül meghatározóak voltak. Függetlenségünk jelenlegi deklarálása nyomán már csak a törvények, más jogszabályok alapján ítélkezhetünk. — Jogalkalmazói szemmel miként vélekednek a bírák az elmúlt hónapok törvényhozási munkájáról, a jogalkotásról? — Nem könnyíti, inkább nehezíti a dolgunkat. Ez azonban természetes, hiszen a Parlamentnek üj jogforrásokat, illetve módosításokat kell kialakítania, s ez a jogszabály-infláció bizony nem igazán segíti a jogalkalmazást. — Az elmondottakon túl az egyes érdekcsoportok eltérő akarata is befolyásoló tényező lehet, nemde? — Én nem politizálhatok... Egyébként a jogalkalmazás azt érzékeli, hogy a jogszabályok előkészítésére nincs elég idő. De mindezt sajnos, az állampolgárok is érzik. Az sem biztos, hogy a jogalkotás a fontossági sorrendet követi-e. Elmondok egy példát: az Országgyűlés most döntött arról, hogy április 1-jétől kell bevezetni a közigazgatási bíráskodást. Eddig viszont erre vonatkozóan egyetlen paragrafus sem látott napvilágot. EGYRE TÖBB TOLVAJ, CSALÓ A VÁDLOTTAK PADJÁN — Mégis, milyen többletet jelent a közigazgatási bíráskodás? Dr. Ripka Kálmán: csak törvénye' alapján ítélkezünk” — A bírósági szervezetben is változtatni kell, hiszen várhatóan évi 40 ezer közigazgatási határozat felülbírálására lesz majd szükség. Ehhez pedig megfelelő számú bíró is kell. A költségvetés számára ez 1,5 milliárd forintos többletkiadást jelent. — Ha már szó esett várható ügyszámról, érdekes lehet, menynyivel kellett foglalkozniuk megyénk bíróságainak az elmúlt esztendőben? — Pontosan 33 ezer 800 ügy aktája érkezett hozzánk tavaly. Ügyszakonként természetesen eltérő ez az adat. Különlegesség, hogy a romló közbiztonság mellett is kevesebb vádlottat ítéltünk el (1586-ot), mint 1989-ben. Igaz jócskán nőtt az olyan esetek száma, amelyeknek tettese ismeretlen. Öt emberölés fordult elő a múlt évben, tizenegy alkalommal életveszélyes testi sértés. A rablások megduplázódtak, de a legtöbb döntést vagyon elleni bűncselekmények miatt kellett hoznunk. Az előző évinél többször szabtunk ki szabadságvesztés-büntetést, ez azt jelzi, hogy az elkövetett cselekmények súlya nem csökken. — Az ítéletekkel kapcsolatban továbbra is gyakran elhangzik az észrevétel, hogy enyhék... — Ez a közvélemény egy részének a véleménye. Az nyilvánvaló, hogy akit leütnek, vagy akinek feltörik a lakását, az hozzátartozóival, ismerőseivel együtt az elkövető szigorú megbüntetését szeretné. Mások viszont arra gondolnak, hogy egy komolyabb ítélet talán jobban visszatartaná a bűnözőket. Jócskán vannak azonban olyanok, akik jól tudják, a büntetéskiszabás nem lehet /wegtorfós jellegű. A megye bíróságainak ítélkezési gyakorlatát — néhány kivételtől eltekintve — én kiegyensúlyozottnak tartom. ELVITTE A TERHELŐ AKTÁT A TÖRVÉNYHÁZBÓL — S a polgári bíráskodás? — Tavaly 4 ezer 500 ügyirat adott munkát dolgozóinknak a polgári ügyszakban. A bontóperek mennyiségben továbbra is élen állnak. Mind gyakoribb a gazdasági ügy, leginkább a szerződések nem teljesítése miatt. Húsz felszámolási eljárás volt a múlt évben. Legalább ezerrel emelkedett a végrehajtások száma. Ennek, egyebek mellett, oka az elszegényedés és az állampolgári fegyelem lazulása is. Hogy mennyire renitensek egyes emberek, arra példa ez az eset: a végrehajtó irodától kimentek az égjük községbe, s felvették az adós adatait, s hogy miket foglalhatnak le. Másnap az illető bejött az egri épületünkbe, s az alkalmas pillanatot kihasználva, egyszerűen magával vitte az aktáját... — Újdonságokkal is szembetalálták magukat a bírák, mint a választásokkal összefüggő ügyek, a cégbírósági eljárások. Ez utóbbiak bonyolítását — elsősorban az elhúzódásuk miatt — elég sok kifogás is érte. — Heves megyében választási téma nagyon kevés volt. A cégbíróságot valóban bírálják, hogy lassan történik a cégbejegyzés. Részben jogos az észrevétel, ám az tény, hogy ezt a munkát hosz- szú időn át egyedül végezte egy bíró. Szakmailag egyébként őt igen nagyra értékelik országosan is, különösen az alaposságát tartják figyelemre méltónak. Márpedig ez a kérelmező és a cégbíróság érdeke is. Ugyanakkor a felek is hibáznak, nem egyszer kell hiánypótlás végett visszaadni a kérelmet, s ez bizony késlelteti az eljárást. Szeretnénk, ha mielőbb két bíró, két cégszerkesztő a szükséges adminisztrációs létszámmal láthatná el a megnövekedett feladatot. Van már számítógép öt terminállal, ezt a rendszert csatlakoztatjuk az országos hálózathoz. Mindez jelentősen megkönnyíti a munkát. TÖBB A BÉR, DE NEM ARÁNYOS — Már szóba került a bírák előmeneteli és bérrendszerével kapcsolatos kedvező döntés. Ez azért csak segít a körülményeiken? — A nyilvánosság előtt az szerepelt, hogy a bérnövekedés 100 százalékos. Ez így nem igaz! Három részletben kapjuk az emelést, januárban, majd júniusban, végül decemberben. A bértétel felét levonják, így mire elérkezünk az utolsó hónaphoz az évben, már igencsak alacsony lesz a kézhez kapott összeg. Ez a kereset nincs arányban a bírák rengeteg munkájával, s a velejáró idegi megterheléssel. Nem arányos a más jogi munkakörben dolgozókéval sem. Épp ezért ezt az előmeneteli és bérrendszert csak ideiglenes megoldásként kezelhetjük. — Tehát még ez sem igazán megtartó, ösztönző erő? — Két fogalmazót leszámítva, a megye bíróságaitól senki nem távozott más munkahelyre. Azt azonban tudom, másutt bizony elég sokan választottak jövedelmezőbb állást. — Előkészületben vannak a bírósági szervezettel összefüggő új jogszabályok is. Ez hogyan érinti Önöket? — Több országos értekezleten elemeztük, milyen módon korszerűsíthető az egész bírói szervezet. Módosításra szorul a Büntetőeljárási törvény, a Polgári perrendtartás, hiszen kétfokú fellebbezési lehetőséggel nagyobb jogbiztonság teremthető. Ehhez igazodik, hogy lesznek törvényszékek, bírói táblák. Mindez persze, anyagi és személyi jellegű gondokat is felvet. — Hallani, hogy — akárcsak a rendőri vezetők esetében — a bíróságokon is lesz pályázat... — A vezetői munkakörökben, igen. Ám az még nem tisztázott, hogy milyen kört érint, s még az is bizonytalan, hogyan megy végbe. Szó van arról például, hogy a különböző kollégiumok irányítóit a testület tagjai választják. Ehhez hasonlóan a megyei elnököket az összbírói értekezleten jelenlévők. Mindennek azonban még ki kell dolgozni a menetét. Szalay Zoltán Az egri Törvényház — homlokzatán az új címerekkel (Fotó: Szántó György) A biobolt cégére Hölgy, füvekf narancs- olaj... „Megvan az orbáncolaj. Vagy nem ezt kérte? Porckorongsérvre... Akkor ez az. Úgy csinálja, hogy a fürdőkádba olyan meleg vizet enged, amibe még bele bír ülni, aztán lehasal, kitapogatja, hol fáj, és ott belemasszírozza...” A férfi komolyan bólogat. Elrakja az orbáncolajat, aztán még visszakérdez: szójához nincs valami receptje véletlenül? Lesz, a jövő héten, hangzik a válasz. Pár perc múlva egyedül maradunk Baginé Tokár Juliannával, a Gyöngyösön nemrégiben megnyílt Bioform-bolt tulajdonosával. Szép és kellemes asszony, hamvasszőke hajú, és halálosan nyugodt. Akármit kérdezünk, türelmesen magyaráz, mindent megmutat, („biztos a narancsolajtól van” — durmog fotós kollégám, aki rögtön vesz egy zacskó kakukkfüvet, mondván, hogy milyen régóta keresi, és a narancsolajról is tudta, hogy ha párologtatóba csöppentenek néhányat, az nyugtatja az idegrendszert...). Éngem viszont nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy biztosan van valami hiba a rendszerben, nem lehet, hogy ez a nő csak azért ilyen kiegyensúlyozott, mert nem eszik húst, tojást és halat, hidegen sajtolt olajjal főz, búzát és zabot csíráztat, s ha a gyerekei influenzásak lesznek, kavar nekik valami italt, amitől meggyógyulnak. — Biztos, hogy nem eszik húst? — Biztos. — És húslevest? — Húslevest sem. Mindenféle állati eredetű étel napokig fárasztja a szervezetet, nehezen lehet feldolgozni, és sok bennük a méreg. — Akkor mit eszik? — Főzeléket, müzlit. De a főzeléket is legtöbbször kefirrel vagy joghurttal dúsítom, na jó, néha teszek bele egy kis tejszínt, hogy finomabb legyen. Azonkívül tésztát, magokat eszünk. — Gyümölcsök? — Narancsot, banánt, kiwit, ananászt egyáltalán nem. Ezeket etiléngázokkal érlelik, ami káros a szervezetre. — A férje hogy fogadta az újfajta életmódot? — Lassan hozzászokik. Néha hazaszökik enni a mamájához, az anyósom szokta is néha mondani, hogy miért nem főzök én rendes ételeket, húst, csirkét, hasonlókat. A gyerekeim is elfogadták ezt az életformát. — Ön egyik pillanatról a másikra vált természetgyógyásszá? — A kórházban dolgoztam röntgenasszisztensként, aztán jöttek a gyerekek és a gyes. Amíg otthon voltam, úgy döntöttem, Baginé Tokár Julianna tanulok valamit, és beiratkoztam dr. Oláh Andor tanfolyamára, a budapesti Természetgyógyászok és Egészségnevelők Tudományos Egyesületéhez. Először csak az ismerősöknek adtam tanácsokat, de nem tudtam hozzá adni füveket. Ezért döntöttem így, hogy nyitok egy boltot, a gyerekekkel is többet tudok így foglalkozni, mint ha a régi munkámat folytattam volna. — A boltban több mint hatvanféle gyógyfű van, azonkívül tucatnyi liszt, többféle olaj, tea. Honnan szerzi be? — A hidegen sajtolt olajakat egyelőre külföldről, a többit hazai nagy- és kiskereskedelmi forgalomból. Hál Istennek egyre többen vállalkoznak arra, hogy természetes élelmiszereket gyártsanak. — Volt kollégái, orvosok, ápolónők járnak magához? — Betérnek néha, és vásárlóm is akadt már az orvosok között. Hiányolom, hogy saját köreikben nem nagyon népszerűsítik a természetes gyógymódokat, pedig reumát, bélbetegségeket, szívpanaszokat, nőgyógyászati problémákat is lehet füvekkel, olajakkal kezelni. Nem azt mondom, hogy csak azzal, de kiegészítésként nagy hasznát venné az orvostudomány a mi „kuruzslá- sunknak”. És még egy nagy előnye van: sokszor nem is a gyógyszer adagolása a fontos, hanem a megfelelő tájékoztatás. Az étkezési szokások megváltoztatásával nagyon sok betegséget meg lehet előzni, vagy a már meglévők komolyságát enyhíteni... Távozóban mindketten kapunk egy-egy üvegcsét. Hajserkentő szer van benne, na nem mintha kopaszok lennénk, de még jól jöhet valamelyik barátnak, ismerősnek. Ingyen kapjuk — és ingyen kapja más is, egyelőre. Baginé kísérletezte ki az ösz- szetevőit, úgy tartja, ha használ, visszajönnek majd a következő üvegért is. Aminek persze már lesz ára... Doros Judit
