Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-20 / 66. szám

HA AZ ÖNKORMÁNYZAT SZŰKKEBLŰ...! — BAJZA-ALAPÍTVÁNY ISKOLAI MUNKÁÉRT (3. oldal) HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 66. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT j .. "S, Ingatlanközvetítésre és ingatlan-értékbecslésre képesítést, jogosultságot szerezhet a BM által engedélyezett szaktanfolyamainkon. ÉGSZISZINVA 3300 Eger, Hadnagy u. 32. Telefon: . 36/20-588. . Import — Sikerrel perelhetjük rubelért kincsünket Bár január 1-je óta Magyarország az európai volt szocialista orszá­gokkal áttért a dollárelszámolásra, még mindig van lehetőség arra, hogy magyar vállalatok rubelért is hozzájuthassanak bizonyos cik­kekhez - tájékoztatták hétfőn a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában az MTI-t. Az általánosan érvényes szabályozás szerint a magyar vállalatok a rubelelszámolású szerződéseikből eredő szállításaikat idén január 31-ig teljesíthették, azonban az érintett országokkal folytatott keres­kedelemben jelentős magyar rubelaktívumok alakultak ki. A magyar vállalatok a többlet terhére továbbra is rubelért importálhatnak bizo­nyos cikkeket a megállapodás szerint. Erre Cseh-Szlovákia, Romá­nia és valószínűleg Bulgária esetében június 30-ig, a lengyelországi vásárlásoknál pedig április 30-ig lesz lehetőség. (MTI), Változatlanul nyitott kérdés, melyik országé lesz a 150 millió dollárra becsült pannóniai ezüst­kincs, amelyre a magyar állam is bejelentette igényét. Az ügyre tavaly figyelt fel a világ, amikor a Sotheby’s cég — a brit Lord Nor­thampton megbízásából — New Yorkban árverésre akart bocsá­tani 14 remekművű, római kori ezüstedényt. A páratlan kincs főrangú pannóniai család birto­kában lehetett, pincében elrejtve vészelte át a századokat. A Pel- so-kincs libanoni kiviteli enge­déllyel került a brit lord birtoká­ba, ám az okmányokról kiderült, hogy hamisak. Egy neves amerikai jogi szak­értő szerint a magyar állam ke­resete sikerre számíthat, de a ré­gészeti érvek mellett egyéb bizo­nyítékokra is szükség lehet a jö­vendő per megnyeréséhez. A leg­újabb értesülések szerint Ma­gyarország (Libanon és Jugo­szlávia után) hamarosan hivata­losan is bejelenti igényét a letét­re, és amerikai ügyvédi irodát bíz meg képviseletével. Heteken belül „magához tér” a turizmus A pénztárcához igazított magyar idegenforgalom Mennyire könnyű vagy nehéz „eladni” ma Magyarországot? Any- nyi bizonyos: érdeklődnek hazánk iránt, de az is tény, hogy nem mindenütt egyformán. Legalábbis ez tűnt ki az IBUSZ Részvény- társaság külképviseleti vezetőinek immár hagyományos év eleji ta­nácskozásán. Ezt az eseményt tartották két napon át — hétfőn és kedden — Egerben, a Hotel Flórában. Legnagyobb hazai utazási vállalatunk illetékesei kölcsönösen tájékoztatták egymást a kül­képviseletek munkájáról, teendőiről, továbbá az IBUSZ rövid, il­letve hosszabb távú programjáról. Tűz volt a Thorez Bányaüzemben A Visontai Thorez Bánya­üzem szalagpályáján egy csapágy túlhevülése miatt tűz keletkezett, ami mintegy 30 méteres szaka­szon megrongálta a kábelhálóza­tot és a pálya szalaggörgőit. Az anyagi kár 3 millió forint. A me­gyei tűzoltóság a vizsgálatot szak­értők bevonásával folytatja. Aggódó szabaddemokraták A szabaddemokraták úgy lát­ják, hogy a parlamenti munka működési zavarai folytán — amennyiben nem történik lénye­gi változás — július elejére, de legkésőbb kora őszre csőddelkeW szembenéznie a törvényhozás­nak. Pető Iván, az SZDSZ frak­cióvezetője e működési csőd okát elsősorban abban jelölte meg: a kormány mindmáig nem tett lépéseket annak érdekében, hogy tervezhető és tervszerű le­gyen a parlamenti munka. így a képviselők, a pártfrakciók to­vábbra sem ismerik a törvényke­zési menetrendet, s azt sem, mi­ként épülnek egymásra a beter­jesztésre váró törvények. Mind­ezt tetézi, hogy a plénumon zajló viták sokszor nem érdemi kérdé­seket érintenek. Generáli Alapítvány A vállalkozások fejlesztésé­nek elősegítésére hivatott alapít­vány létrehozásáról szóló okira­tot írt alá kedden Budapesten Vágó Zsolt, az ÁB Generáli Biz­tosító vezérigazgatója és Fodor László, a Magyar Gazdasági Ka­mara főtitkára. A szerződés szerint az ÁB Ge­neráli Rt. 1 millió /oríntóí helyez el az alapítvány számlájára, s az összeg kamatait évente meghir­detett pályázatok díjazására használják fel. A pályázók szá­mos téma között választhatnak, foglalkozhatnak például a vállal­kozáskutatással, a biztosítások­kal, de akár a vállalkozások, az üzleti élet sajtópropagandájával A tanácskozássorozat tapasz­talatairól és a jövő terveiről dr. Szemenkár Erika, az rt. elnök­vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit. — Huszonhat országban két­száz helyen vagyunk jelen képvi­selettel, illetve irodával. Ez is bi­zonyítja tevékenységünk sokol­A vita hevében — a múlt heti önkormányzati ülés folytatására került sor tegnap késő estig — hangzott el az egyik képviselő nagyon is találó kifejezése az Eg­ri Ingatlankezelő, -közvetítő és Lakásberuházó Vállalatról, amelynek átalakulási tervéről ta­nácskozott a városi közgyűlés. A javaslat azt a célt jelölte meg, hogy az IKLV „a városi önkor­mányzat tulajdonosi jogait bizto­sító, hatékony és a piaci viszo­nyokhoz a mainál jobban alkal­mazkodni képes működési for­mába menjen át.” Az elképzelé­sek szépek is voltak: az alaptevé­kenységet jelentő szolgáltatás mellett a tevékenységi kör kiszé­lesítése, illetve a tulajdon olyan megosztása a vállalati dolgozói alapítvány és az önkormányzat között (15-85 százalék), hogy a vagyont „a legnagyobb haté­konysággal tudják befektetni”. Aggodalmának adott hangot dalúságát és fontosságát. A világ különböző részein dolgozó kol­légáink tulajdonképpen már évek óta a valódi piacokon tevé­kenykednek. Értékelésükből ki­tűnt, hogy Magyarország iránt változatlanul nagy az érdeklő­dés. Hogy példát említsek, Spa­nyolországban a vízumkényszer dr. Bárdos Rezső, mikor azt fejte­gette: ez a vagyon „forgalom- képtelen, s vajon nem ennek, il­letve bizonyos pozícióknak a/ átmentése-e a szándék?” Több képviselő — így Várkonyi György, Erdei Zoltán, dr. Gyur- kó Péter, Kalmár Péter— viszont annak adott hangot, hogy való­ban szükség van az „államosított háziúr” gyökeres átszervezésére, új gazdasági alapokra helyezésé­re. A döntés végül arra vonatko­zott: az önkormányzat kinyilvá- nítja-e szándékát, miszerint az IKLV-t „zártkörű alapítású rész­vénytársasággá alakítja át.” A voksolás előtt azonban öt képvi­selő név szerinti szavazást kért, ennek eredménye: 14 igen, 9 nem, ketten pedig tartózkodtak. Mivel a javaslat nem kapta meg a szükséges kétharmados többsé­get, az IKLV egyelőre marad a je­lenlegi felállásban. eltörlése után fokozott figyelem­mel tekintenek hazánkra. Úgy értékeltük, hogy a jövőt illetően munkánk során az utazások szervezésében, közvetítésében még erőteljesebb a külképvisele­teink szerepe. — Tavaly az IBUSZ jelentős szervezeti változáson ment ke­resztül. Ennek hatásai miben je­lentkeznek? — A rendkívül nehéz közgaz­dasági körülmények között haj­tottuk végre a privatizációt: tel­jes tulajdonosi, szervezeti átala­kítást. Ami óriási változást jelen­tett életünkben, hogy részvény- társaságunk megjelent a tőzsdén. (Folytatás a 2. oldalon) Barna 5000-es Jövő hét elejétől — mint már hírül adtuk — a Magyar Nemzeti Bank megkezdi az új bankjegy­címlet, az 5000 forintos kibocsá­tását. Az új pénz kivitelében, megje­lenésében követi az 1946-ban bevezetett forintbankjegy főbb jellegzetességeit, a szimmetrikus kialakítást, a nagyfokú grafikai igényességet. Merete megegye­zik az 500-as és az 1000 forinto­séval. A vörösesbarna és a sötét­barna kombinációjával kialakí­tott színének megválasztásánál fontos szempont volt az, hogy az 500-as és 1000 forintos bankje­gyektől lényegesen eltérő le­gyen. Milliós biztosítási csalás Milliós biztosítási csalássoro­zat nyomára bukkant a tatabá­nyai rendőrség. A jelentős ösz- szeghez több autótulajdonos a hatóság félrevezetésével, okirat­hamisítással, csalással és lopás­sal jutott hozzá. Egyik módsze­rük az volt, hogy ismeretlen tet­tes ellen feljelentést tettek autó­juk ellopása miatt. A gépkocsi­kat a rendőrség természetesen nem találta meg, mert azokat maguk a bejelentők rejtették el, s amikor a sikertelen nyomozás le­zárult, a biztosító fizetett: egy Austinért például 530.000, egy 1200-as Ladáért 256.000 forint kártérítést kaptak. Nemcsak a kocsiért, hanem a benne lévő rá­dióért és egyéb értékekért is be­nyújtották a számlát a biztosító­nak. Időközben pedig totálkáros kocsikra tettek szert, s azok mo­tor- és alvázszáma átkerült a ko­rábban ellopottnak nyilvánított autókra, amit azután jó pénzért értékesítettek. is. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt ex- frakcióvezetője egyelőre nem kívánja nyilvános­ságra hozni ama tervét, amit pár napja helyezett ki­látásba arra az esetre, ha megfosztják tisztétől. Az MTI tudósítójának kedden elmondta: elő­ször a nagyválasztmányt kell megtartani, valamint a kárpótlási törvénytervezetre kell pontot tenni, s csak azt követően áll elő elképzelésével, „amely szép megoldását jelenti annak a helyzetnek, amit — a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére — a frakció meggondolatlan erői sajnálatos módon elő­idéztek”. Kijelentette, hogy a döntéssel a kisgazda­párt függetlenségét adták fel egyes képviselők; azok, akik a személyével rokonszenvező tömeget csürhé- nek nevezték, akik nem voltak hajlandók a petíció­kat átvenni. Ez egyértelműen azt jelzi: a frakció egy része szembefordult saját választóival. A parlamenti csoport volt vezetője szerint hétfőn 16-17 megye küldöttei jelentek meg a képviselőház előtt az ő védelmében, ám hiába kívánták hallatni hangjukat, a frakcióban ülők többsége nem törő­dött velük. A kisgazdapárt érdekében emiatt lépni kell. Az egyetlen lehetséges út a nagyválasztmány haladéktalan összehívása — jelentette ki. Nem lett rt. az „államosított háziúr”... Ritkán esik szó Tófaluról, erről a szép kis községről. Pedig az utóbbi időben több változás is történt itt, amelyek miatt meg­érdemelné a figyelmet. Lemondott a polgármester és az önkor­mányzati testület több tagja, s január közepétől új vezető irá­nyítja a település életét. Felvételünkön a falu temploma látha­tó. A tófalusi elképzelésekről, s a füzesabonyi körzet több tele­pülésének mindennapjairól értesülhetnek olvasóink lapunk 5. oldalán. (Fotó: Molnár Zsolt) Páratlan iskolafejlesztés Egerben Tanhotel — konyhával, étteremmel Napjainkban, amikor közis­mert gondjaival küzd a magyar oktatásügy, különösen örvende­tes, ha az ember iskolafejlesztés­ről hall. Főleg jóleső, ha nem va­lamiféle szolidabb, hanem egye­nesen jelentős beruházásról van szó, ráadásul pedig szűkebb ha­zánkban. A kereken 30 millió forintos ráfordítás ugyan közelebbről csak Egert érinti, de valójában egész megyénket, sőt az északi országrészt boldogítja. No, de ne fokozzuk tovább a Kedves Olvasó kíváncsiságát, hadd áruljuk el végre, hogy hon­nan a mostanában oly soknak tű­nő pénz, s valójában mire is köl­tik. — A tényleg tisztességes sum­mát voltaképpen még tavaly kaptuk az Országos Szakmun­kásképzési Alapból — értesül­tünk Mongyi Ferenctől, a leendő kereskedők és vendéglátók me­gyeszékhelyi iskolájának igazga­tójától. — Csupán terveink meg­valósításához fogtunk az idén. A néhány hete kezdett építkezés — a részben máris álló vasváz — alig­ha sejtetné: három tankonyha, két tanvendéglő és egy tanhotel lesz itt még az év végéig... (Folytatás a 3. oldalon) A kormány szembeszáll az ordas eszmékkel’ Emlékező Parlament 1944. március 19-re, a hitleri német csapatok magyarországi bevonulására emlékezett napi­rend előtti felszólalásában ked­den az Országgyűlés ülésén An- ía///dzse/miniszterelnök. Hang­súlyozta: az 1944-es példa, hogy az akkor felelősen gondolkodók — politikai nézeteiktől függetle­nül — figyelmeztetni, segíteni tudták egymást, mert egyek vol­tak a nemzeti gondolkodásban, a demokrácia igenlésében, a hitle­ri Németországgal való szemben­állásban, a mai politikusokra is felelősséget ró. „A kormány a nemzeti szuverenitás jegyében minden szélsőjobb vagy szélső- baloldali ordas eszmével szembe fog szállni. Lehetnek a mai pár­tok között politikai véleménykü­lönbségek, de vannak közös esz­ményeink, melyek vállalásában egyeknek kell lennünk” — vélte. Napirend előtt kért szót Oláh Sándor, az FKgP főtitkára is, aki bejelentette az Országgyűlés­nek, hogy a frakció többségi sza­vazattal felmentette Torgyán Jó­zsefet frakcióvezetői tiszte alól, de idő hiányában még nem jelöl­te ki az utódját. Ezután az Országgyűlés meg­kezdte a közigazgatási bíróság­ról szóló törvényjavaslat, vala­mint az 1991-es évi költségvetés­ről és államháztartás-vitelének ez évi szabályairól szóló törvényt módosító javaslat együttes álta­lános vitáját. Az igazságszolgáltatás egysé­gét meg kell őrizni, ezért a rendes bírósági szervezetbe kell illeszte­ni a közigazgatási bíráskodást — szögezte le Balsai István igazság­ügy-miniszter. Emlékeztetett rá: az Alkotmánybíróság dönté­se értelmében április 1-jétől le­hetséges valamennyi közigazga­tási határozat bírósági úton való megtámadása. A vezérszónokok beszámoló­ja után a költségvetési bizottság előadója azt kérte a plénumtól, hogy addig ne zárják le az általá­nos vitát, amíg a testület nem is­meri meg részleteiben a költség- vetési módosító indítványt. A felvetésnek helyt adva az elnöklő Szűrös Mátyás felfüggesztette az általános vitát. Délután az interpellációk és kérdések tárgyalására került sor. Torgyán „szép megoldást” ígér

Next

/
Oldalképek
Tartalom