Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-13 / 61. szám

AZ IGAZGATÓ ARRÓL: TÉNYLEG BEZÁRJÁK—E A BÉLAPÁTFALVAI CEMENTGYÁRAT (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. MÁRCIUS 13., SZERDA PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 61. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Amiért egész Pest sorban áll, az mind megkapható JUHÁSZ-nál! ADIDAS sport és szabadidőruhák, edzőcipők, sporteszközök, ' táskák, hátizsákok, kozmetikumok! Ez valami más! Eger, Katona téri áruház I. emelet Koalíciós megállapodás A koalíciós pártok és parlamenti képviselő-cso­portok vezetőségei, valamint a kormány képviselői kedden egyeztető megbeszélést tartottak a pártok együttműködése, a hatékony parlamenti munka és jogalkotás problémáiról, azok közül is kiemelten a kárpótlási törvény megalkotásának felgyorsításáról. A megbeszélés résztvevői a kárpótlási törvény minden lényeges sarokkérdésében közös nevezőre jutottak. A megállapodás részleteit a kormány a legközelebbi ülésén, illetve az egyes pártvezetősé­gek és parlamenti képviselő-csoportok is megvitat­ják. A koalíciós pártok vezetői politikai magatartá­sukban önmérsékletre törekvést vállaltak, az ered­ményesjogalkotói munka és a társadalmi megbéké­lés érdekében. Pulitzer-emlékdíjak Első alkalommal ad­ták át kedden a Joseph Pulitzer emlékdíjakat. Vásárhelyi Miklóstól, a dijakat odaítélő testület vezetőjétől Baló György, Benkő Imre, Gömöri Endre, Kenedi János, Megyesi Gusz­táv, Ruffy Péter és Szé- nási Sándor, valamint a 168 óra szerkesztősége vehette át az elismerést. A neves amerikai új­ságlródíj magyar megfe­lelőjének szánt Pulitzer- emlékdijat tavaly októ­berben amerikai és ma­gyar felajánlásokra tá­maszkodva hozták létre. A tervek szerint minden évben a Sajtónap — március 15. — alkalmá­ból kiosztott elismerés díjazottjainak egyesült államokbeli tapasztalat- szerzésre is lehetőségük nyűik. EK-korlátozás Magyarországot hátrányosan érintené, amennyiben az Euró­pai Közösség korlátozná a mar­hahús bevitelét — közölték a Földművelésügyi Minisztérium­ban. Az EK Mezőgazdasági Bi­zottsága a korlátozási tervet az­zal indokolja, hogy az elmúlt év­ben a közép- és kelet-európai or­szágokból érkező hús telítette a piacot. A túlkínálat — magyar értesülések szerint — a volt NDK területéről származik. Kisebbségi Szakértői Tanács A Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal mellett Kisebbségi Szakértői Tanács jött létre. A 25 fős testület — amelynek tagjai tu­dományos kutatók, országgyűlé­si képviselők és önkormányzati vezetők közül verbuválódtak — a kormány és a hivatal tanácsadó testületéként működik. BIT-tiltakozás „A Baloldali Ifjúsági Társulás tiltakozik az ellen, hogy egyszerű kormánypárti szavazóhengerrel jöjjön létre a kárpótlási törvény”. A szervezet szerint a törvény megszületését hatpárti egyezte­tésnek és társadalmi vitának kell megelőznie. Máskülönben a módszer az erőszakos téeszesí- tést idézi, csupán ellentétes az előjele. Államtitkári eskü A köztársaság elnöke a mi­niszterelnök javaslatára dr. Mis- ley Károlyt, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­um közigazgatási államtitkárává kinevezte. Az új államtitkár teg­nap letette a hivatali esküt Göncz Árpád köztársági elnök előtt. Tetszhalál után... Néhány éves tetszhalál után tegnap újjáalakult a Magyar Tu­dományos Akadémia nevelés- történeti albizottsága. A testület ugyanis az elmúlt években csak papíron létezett, gyakorlatilag nem működött. Az albizottság feladatai, céljai: oktatás- és ne­veléstörténeti tanulságokat sze­retnének megfogalmazni és át­adni a közoktatási törvény elő­készítéséhez. OPUSZ-dijasok Antal Imre, Farkasházy Tiva­dar és Gömöri Endre kapták az idei OPUSZ-dijakat. A Magyar Sajtó Alapítvány elismeréseit. „Háztáji” a kisgazdáktól: NekirontottakTorgyánnak Torgyán József, a független kisgazdapárt parlamenti frakciójá­nak vezetője a jelek szerint szelet vetett és vihart aratott szombati beszédével, amelyet a Testnevelési Egyetemen mondott el. A kép­viselőt különösképpen az bántja, hogy a vihart nem idegenek, ha­nem a kisgazdapárton belüli, „a párt feltörekvését” sanda szemmel néző erők aratták. Minderről tegnap, annak kapcsán nyilatkozott, hogy a frakció hétfői ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztet­tek elő vele szemben. A frakcióvezető sajnálatosnak nevezte, hogy a független kisgaz­dapártban jelenleg is vannak olyan személyek, akik képtele­nek elviselni a kisgazdapárt sike­rét. A kárpótlási törvénytervezet vitájának legkritikusabb idősza­kában a frakcióvezetőnek neki­rontani, nyilvános vitát provo­kálni az ország színe előtt, a kis­gazdapárt érdekei ellen való cse­lekedet — hangoztatta. Kijelentette: ha történetesen a „törpék” győzedelmeskednek felette, mint ahogy a szellemi törpék kikészítették Pozsgay Im­rét és Tölgyessy Pétert is, „szelle­mes megoldással” fog válaszolni. Leváltása esetén „olyan további lehetőségei vannak, amelyen az egész ország csodálkozni fog, és mellé fog állni”. A részletek köz­lésétől elzárkózott a frakcióve­zető. Torgyán József visszautasította azt az állítást is, amely megkér­dőjelezi frakcióvezetői legitimi­tását. A Testnevelési Egyetemen elmondott beszédének vissz­hangjára utalva kijelentette: nem adott ultimátumot a köztársasági elnöknek és a miniszerelnöknek. A fiatalság lakásproblémájának megoldására létrehozandó nem­zeti bizottság fővédnökének kí­vánja őket felkérni, s ezt teszi meg nyolc napon belül. Amennyiben nem vállalják, akkor fog ő a testület élére állni. A tájházakat megkapják a községek Kit illet a múzeumokban feUmhnozott örökségé A kulturális intézmények ed­digi, központosított szervezeti felépítését fokozatosan felváltja egy új, az eddiginél rugalmasabb rendszer. Ott, ahol ez ésszerűnek látszik, az önkormányzat veszi át a gazda szerepét, máshol tovább­ra is az országos koordinációnak van értelme. — Milyen változásokat él át a múzeum? — erről kérdeztük dr. Petercsák Tivadart, az egri Dobd István Vármúzeum, s egyben a megyei múzeumi szervezet igaz­gatóját. — Természetesen az átalaku­lás minket sem hagy érintetlenül. Mégis más a helyzetünk, mint más művelődési intézményeké. Bizonyos országos feladatokat is ellátunk. Épp e miatt továbbra is a megyei szervezethez tartozik az egri, a gyöngyösi és hatvani mú­zeum. Bár az utóbbit — éppen a gazdag helytörténeti és képző- művészeti anyagára való tekin­tettel — „kérte” a város, a hatva­ni önkormányzat. Ha ez a szán­dék erős, akkor elképzelhető, hogy különválik. Ezenkívül a kisnánai vár továbbra is hozzánk tartozik. Hevesen sajátos a hely­zet, az ottani a dél-hevesi tiszatáj múzeumává kell, hogy váljon. Korábban volt ott egy állandó helytörténeti kiállításunk. A megfelelő helyet is megtaláltuk az anyag számára, a volt városhá­zát, amely a település szinte egyetlen műemléki jellegű épü­lete. Sajnos, rengeteg pénz kelle­ne a felújításához. — Mi lesz a táj házak sorsa? — Már tavaly ezek jó részét át­adtuk az új önkormányzatok ke­zelésébe. így a helybeliek tartják fenn és gondozzák az épületeket, s meglehet, hogy a látogatottság­ra is jobban figyelnek. Jó részük ugyanis nem a főút mellett van, ezért a községbe érkező turisták figyelmét oda kell irányítani. (Folytatás a 3. oldalon) Az adósok egynegyedének havi 1500 forintot nyújthatnának az önkormányzatok Kormánytartalékból — lakáskamatra További 1,5 milliárd forintot kíván juttatni a kormány a 7 mil­liárdos költségvetési tartalékból az önkormányzatoknak a lakás­hitel-kamatok felemelése miatt nehéz helyzetbe jutottak megse­gítésére — hangzott el tegnap a Pénzügyminisztériumban. Eddig a költségvetési törvény 2 milliárd forintot irányzott elő erre a célra, ami pontos adatok hiányában lakosonkénti évi 200 forintos évi juttatásként kerül az önkormányzatokhoz, havi ará­nyos részletekben. Ez a fajta el­osztás, azonban mint kiderült sok ellentmondást hordoz magá­ban, mivel a lakosság és az adó­sok számának aránya igen eltérő képet mutathat az egyes önkor­mányzatoknál. Ezért az Országyűlés elé be­terjesztésre előkészített törvény- módosítás alapján az önkor­mányzatok kölcsönszámlánként 2 ezer forint kiegészítő támoga­tást kapnának. A Pénzügymi­nisztérium előzetes becslése alapján február 28. után közel 700 ezer kamatemeléssel érintett számla maradt meg. A többlet állami támogatás révén az ön­kormányzatok a rendelkezésük­re álló eszközökből például, az adósok egynegyedének nyújt­hatnának havi 1500 forintos, a teljes törlesztőrész-emelkedést kompenzáló támogatást. A tá­mogatás felhasználási módjáról az adott önkormányzat dönthet. Március idusán Ünnepköszöntő Ha úgy vészük, az első szabad választások óta ez az első szaba­don megünnepelt március 15-énk. De ez az „első” már annyira el­kopott mostanára, hogy semmi jelentősége sincsen. Mert ugye, ha úgy vesszük, már a tavalyi is szabad március volt. Sőt: talán még re­ménytelibb, mint az idei. Mégis visszatér a természetes ünnep — így hát ez is —, az emlékezés, pártcsatáktól mentesen, nyugodtan és méltóságteljesen. Mikor az ünnep saját magát jelenti. Ahogy végignézünk a prog- téren, ahol szavalat hangzik el, ramtervezeteken, láthatjuk, hogy minden esélyünk megvan erre. Megyénk hat városában, de nyilván még számos településen tisztelegnek majd ’48 márciusa előtt... Előzetesünkből kiderül, hol és milyen rendezvények kö­szöntik az ünnepet. Gyöngyösön a megemlékezés délelőtt fél kilenckor kezdődik, amikor is hálaadó istentiszteletet tartanak a Szent Bertalan-temp- lomban. Egy órával később tér­zene hívogatja a belvárosba a vá­ros lakóit, hiszen tíz órakor es­küdnek a fiatal katonák a Szent Bertalan-templom nyugati olda­la és a Szabadság tér között. Ez­után kulturális műsor lesz a Fő fellép a Vidróczki-néptánce- gyüttes és a gyöngyösi iskolák összevont kórusa. Délben meg­koszorúzzák az 1848-as gyön­gyösi haditanács emléktábláját, este pedig ünnepi hangverse­nyen vehetnek részt az ünneplők a Mátra Művelődési Központ­ban. Ott a zeneiskola tanárai, a városi pedagógus kórus és a Cantus Corvinus kórus lép szín­padra. Hatvanban a Ratkó József Közművelődési Egyesület Gara­bonciás Szervezete, a TIT és a Hatvani Narancs Klub, valamint a városi polgármesteri hivatal sportosztálya közösen készül március 15-e méltó megünnep­lésére. A programsorozat dél­előtt 9 órakor kezdődik a városi könyvtár és közösségi házban vers- és prózamondó versennyel. Ugyancsak a délelőtti órákban kerül sor az esemény tiszteletére meghirdetett irodalmi, képző- művészeti, történelmi és előadói pályázatok eredményeinek ki­hirdetésére. Tíz órától ünnepi váltófutás kezdődik, 11 órától pedig a Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la III. E. osztálya szervezésében ünnepi megemlékezésre és ko­szorúzásra várják a város polgá­rait az 1848-as szabadságharc emlékművénél. Az ünnepséget követően a kö­zösségi ház előadótermében Kész a csatára a sereg címmel a Magor kulturális egyesület és irodalmi társaság modellfigura (festett ólomkatona) kiállítását mutatja be Fábián Dénes szob­rászművész-restaurátor. (Folytatás a 2. oldalon) írásbeli május 13-tól, szóbeli június 3-tól Érettségi előtt 80 ezren Az iskolai írásbeli érettségi vizsgák idén május 13-án, 14-én, 15- én valamint 16-án lesznek - adták a felvilágosítást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatási főosztályán. Azoknak a diá­koknak, akik felsőoktatási intézményekben szeretnének továbbta­nulni, május 20-án és 21-én tartják a közös írásbeliket. Május 27- től május 30-ig a dolgozók esti középiskoláiban zajlanak az írásbeli érettségik. A szóbeli érettségiket június 3. és június 21. között tart­ják. A tájékoztatóból kiderült: ez évben összesen mintegy 63 ezer nappali tagozatos diák fejezi be a középiskolát. A dolgozók gim­náziumában 3 ezer 300, a dolgo­zók szakközépiskolájában vár­hatóan 14 ezer hallgató végez. Érettségi bizottság elé tehát ösz- szesen valamivel több, mint 80 ezer hallgató kerül. A gimnáziu­mokban idén is kötelező érettsé­gi tantárgy lesz a magyar, a mate­matika, a történelem valamint egy szabadon választott idegen nyelv. Ezeken kívül a diákok még kötelezően választanak mi­nimum egy tantárgyat. (Folytatás a 2. oldalon) Az egri önkormányzat „vihargóca” a Kepes-gyűjtemény Közszemlén a lakástámogatási koncepció Bizonyára nem téved a tudósí­tó, amikor azt állítja: jókora só­haj szakad fel a képviselő-testület tagjainak leikéből, ha egyszer végre lezárul a Kepes-ügy Eger­ben...! Mert ha eddig csak az úgynevezett — s most többek ki­fejezését idézzük — irodalmi kontra képzőművészeti „lobbik” szították a tüzet az egyezkedések során, mára már „pártkérdéssé” fajult az értékes gyűjtemény el­helyezésének kérdése. Történt ugyanis, hogy a javaslattétellel megbízott urbanisztikai, költ­ségvetési és kulturális bizottság beterjesztette elképzelését: a vi­lághírűfestmények kapjanak he­lyet a Dobó gimnázium által használt Tábornok házban. Eh­hez viszont az kell, hogy az iskola cseretermeket kapjon a szomszé­dos épületben, ahol jelenleg az MSZP városi szervezete műkö­dik. A szocialista párt még tavaly nyáron kérte ehelyett — s több más helyiségéért cserébe — a volt HNF-székházbeli elhelyezést, ám mindeddig nem kapott vá­laszt. A tervezett „költözés” most valóra válhatna, ha a pol­gármesteri hivatal le tudná bo­nyolítani a cserét. Ez azonban bi­zonytalan... (Folyt, a 2. old.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom