Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

12.

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. február 9., szombat

A víz és a nap gyógyít...

A természet gyógyító erői

„A négy elem, — írja Mantovani — a föld, a víz, a levegő és a tűz minden élet alapja.” Ezekről a gyógyító erőkről mondott le a mai ember, így ha igénybe is veszi őket, visszaél velük, és az egészsége nem javát, hanem kárát látja. Pedig a természet maga

8y$mondhatatlanuJ nagy életerő, energia van a napsugárban. A helioterapia az egészséges embernek áldás, a betegnek pedig gyógyszer! A nap sugárzása edzi a bőrt, s nagy hatást gyakorol az egész szervezet működésére. Ez kitűnő terápia — mértékletesen használva — alkalmas bőrbetegségek,- (furunkolózis, ekcéma, sömör, stb.) megszűntetésére, javítja az anyagcserét, tágítja az ereket, elpusztítja a baktériumokat, fokozza a vékeringést. Anyajegyeket, szemölcsöket, elüszkösödött bőrrákot, lábszárfekélyt, nyűt sebeket is el lehet tüntetni lencsével összegyűjtött napfénnyel. A napkúra hatására javul a fejbor vérellátása, anyagcseréje, — s így alkalmazható kopaszság, hajhullás kezelésére. A napterápia (télen kvarcolás) nagy mértékben enyhíti a menstruációs görcsöket, segíti a szervezet méregtelenítését (izzaaás). Különösen fontos a napfény a gyermekek fejlődő szervezetének, csontozatuk („D4’ vitamin) fejlődéséhez. A nap sugarai ön- szuggesztióval kiegészítve gyógyítják a beteg szerveket is. De felelőtlenül nem szabad a „gyógysugár- ral” visszaélni!

A tr\ /űdűo/t’piipl-rionnol nomtAn cziilrcArtae C7ar_

vezetünknek. A tüdőnket oxigénnel megtöltő tiszta levegő mély belégzése tisztítja a vért, csendesíti az idegeket, növeli az étvágyat, segíti az emésztést, s biztosítja az egészséges alvást; nem véletlen helyez nagy súlyt a joga a légzésre. A bezárt, rossz levegőjű szobában gyengül az egész szervezet. (Ha csak lehet, ki a természetbe: míg a lakásban 20 ezer, az áruházakban 9 millió, az erdei levegő 1 m3-ében csupán 5 mikróbacsíra van!)

A geoterápia a földet használja gyógyító célokra. A gyógyító föld semmihez sem hasonlító gyógyszer, mert az élet két eleme a víz és az ásványi anyagok egyesülnek benne. Belsőleg gyomorpanaszokra, szekletszabályozásra, az emésztőrendszer gyulladásainál, stb. alkalmazható. A külsőleg alkalmazott sár kihúzza a gyulladásokat, gennyes gócokat, tisztítja a fekélyeket, ajánlják reuma, bőrbetegségek, rándulások, ficamok, vérömlenyek, — pangások gyógyítására.

A víz gyógyító hatását alkalmazza a hidroterápia. A gyógy(ásvany)víz ivókúraként (4 hétig napi min. 1 liter) alkalmas hashajtásra, epére (keserű vizek), gyomorsav közömbösítésére, gyomor-, bél-, epehólyag-, vesemedence-, vagy hörghurut esetén (lúgos vizek), vese- és húgyutak átmosására (földes-, meszes víz), vérszegénység ellen (vasas-, arzénos víz), reumás betegségek kezelésére (kénes víz). Az ásványvíz az ásványi sókat jól emészthető formában tartalmazza.

A víz terápiás hatását már a múlt században rendszeresen alkalmazták a „vízdoktorok” (Priess- nitz, Kneipp). A vízgyógyászati eljárások jó eredménnyel alkalmazhatók Detegségmegelőzo, egész- ségerosítő és öngyógyító módszerként. Például a vízbenjárás (fürdokaaban féllábszárig érő hideg vízben, mint a gólya 1 -6 percig) kedvezően hat a vesékre, enyhíti a fejfájást, megszünteti a felfúvódást, megkönnyíti a légzést. A lázas, legyengült fekvőbeteg közérzetét javítja a hűvös lemosás. A mosdótálban 36-38 Celsius-fokos vízben végzett meleg karfürdő (10-15 percig mindkét karral) jót tesz szívko- szorúer-keringési zavar, szívtáji görcsös fájdalom, asztma, sírógörcs, kézzsibbadás, rándulás, stb. esetén. A váltó lábfürdő (2 perces meleg, 1 perces hideg, 3-4-szer váltogatva) levezeti a fejből a felesleges vért, nyugodt alvást okoz. A vizet, mint életeli- xírt közel 100 féle módon alkalmazta Kneipp páter a XIX. században.

A termálvízben való gyógyfürdőzés során az ásványi anyagok felszívódnak, az idegrendszer és a szervezet általános stimulációja jön létre, és nő az ellenálló képességünk. A szauna hatása is többszörös, a test az izzadsággal együtt méregtelemt; erélyes értomaként is hat, szünteti a fáradtságot, javítja a közérzetet, növeli az életkedvet, tisztítja a tüdőt s a légutakat.

Az ókori népek, az indiánok rég felfedezték a fák gyógyító, mágikus erejét. A fák összekötik az eget es a földet, a gyökereik a talajjal, ágaik, leveleik a csapadékkal, a nappal, a levegővel, széllel érintkeznek. Himmel ezoterikus állítja, hogy pl. a bükkfa megszünteti a fejfájást, (naponta este 5 percig a fához kell szorítani a homlokot, majd a torkát), a nyírfa elűzi a szorongást, stb.

A drágakövek, fémek gyógyító hatását ősidők óta isménk. Az indiaiak szerint a gyémánt a legjobb fiatalító (jobb gyűrűsujjon kell viselni), a gyöngyöt tisztított hamu formájában alkalmazzák belsőleg gyomor-, és gyulladásos bélbántalmakra., stb.

Szabad hétvégeken barátkozzunk Hanish gyógyító

f

ondolataival: „Hegyen-völgyön kalandozza!. Menj i az erdőbe, a hegyekbe, ahová vágyad vonz, és hanf

'olódj bele a madarak dalába, hallasd te is hangodat, egyél boldog, amikor az egész természeti világ boldogságtól sugárzik.” Fűrész János

A sajtó paradox szerepe...!?

A címbeli nyelvi formát ebből a szövegösszefüggésből emeltük ki: „Ki ellenőrzi a sajtót? Senki! Éppen ebben áll a sajtó paradox szerepe" Magyar Nemzet — Visszhang, 1990. dec. 17.)

Az idézett szövegrészletben a kulcsszói szerepet a görög eredetű paradox melléknév vállalta. Az sem véletlen, hogy a publicisztikában, az újság hasábjain, a rádió és televízió adásaiban ennek az idegen eredetű melléknévnek főnévi páija, a paradoxon is egyre gyakrabban jelentkezik politikai, művelődési, gazdasági életünk eseményeiről, történéseiről szóló tömegtájékoztatásban, tömegbefolyásolásban. Különösen akkor, ha a részigazságokkal való befolyásolás, a tények összefüggéseiből kiszakított állítások, felfogások, gondolatok, vélemények kiemelését helyezzük előtérbe.

Hogy a paradox és a paradoxon szavak milyen beszédhelyzetekben, milyen szövegrészietekben és milyen közlési szándékkal vállalnak közéleti nyelvhasználatunkban közlő, kifejező szemeket, arról példáink bizonyodnak: „Lehetséges-e igazságos világ? A kérdésre a szerző egy paradox állásponttal válaszol: tökéletesen igazságos világ nem lehetséges” (Népszabadság, 1990. dec. 15.). — „Furcsa paradoxon: hazánkban egyedül élni a legdrágább”” (Népszabadság, 1990. dec. 20.). — A tény önmagában hihetetlen, megdöbbentő és paradox: nagymértékű

frusztrációval (kellemetlen, bénító élményekkel) lépünk ki egy diktatórikus jellegű politikai berendezkedésből, s térünk rá a de- mokratizáció nyomvonalára” (Magyar Nemzet, 1990. dec. 20.). — „Paradox szituáció: a Németh-kormány szereplése a pártállam lebontásának folyamatában” (Magyar Hírlap, 1990. dec. 30.). ’’Paradox módon drágább egy vidéki filmes anyag, mint egy külföldi” (Magyar Hírlap, 1990. jan.3.) ’’Paradox módon egyszerre mutatja be az összeomlás, a csőd és a viru- lencia (életképesség) jeleit” (Magyar Nemzet, 1991. jan.7.).

Példáinkat még szaporítani lehetne. A televíziós kerekasztal- beszélgetések résztvevőinek is leggyakrabban emlegetett szavai között a két görög eredetű idegen szó viszi ela pálmát. Még akkor is szerephez juttatják okét, amikor a magyar furcsa, hihetetlen, lehetetlen, képtelen; szellemes és elmés, fonák, meglepő, meghökkentő szavak is átvehetnék az idegen szavak jelentéstartalmának és használati értékének megnevezését.

Igen tág és változatos szerepkörben használja fel a mi publicisztikánk a két idegen nyelvi formát. Utalnak velük az egymás igazát kizáró szellemes mondásra, a látszólag önmagának is ellentmondó, de lényegében helyes gondolatra, állításra, az általánosan elismert felfogással ellentétes, ellentmondásos tételek érzékeltetésére, egyazon dolog

ellentétes vonásainak egybefoglaló kiemelésére, a látszólagos ellentétek fordulatos kifejezésére.

Mai közéleti és politikai életünk eseményei, történései bőven szolgáltatják a lehetőséget és az alkalmat a paradox és paradoxon szavak felhasználására. A sok, nem éppen egyértelmű és sok határozatlansaggal telített politikai vélemények, állítások rosszalló kritikai áthallásokkal terhelt változatos formáinak, módjainak egyre gyakoribb jelentkezéséről beszedes példákat kapunk a sajtó, a rádió es főleg a televízió segítségével nyújtott tájékoztatásokban.

Sajátos stíluseszközként is felhasználjuk a két görög szóalakot, s a szellemes humor kifejezésére és érzékeltetésére hatásos eszköz. Erről újságcikkeink címadásainak változatos formái is tanúskodnak: szegény gazdagok vagyunk. Zajjal táplált politikai csend. Mozgalmas nyugalomban zajlottak le(?) a helyközi pótválasztások, stb.

Olvasóink idegen nyelvi ismeretét is gazdagítja a két görög eredetű szóalak gyakori jelentkezése, a közérthetőséget csak akkor veszélyezteti, ha nyakló nélküli divatszóként élünk mindkét nyelvi formával, s visz- szaélünk velük, s akkor is szerepet kapnak, amikor magyar megfelelőik felhasználására is alkalmunk van, csak éppen nem élünk vele.

Dr. Bakos József

Jellegzetes Valentin-napi szív, száraz rózsából, viktoriánus stílusban

Kertész leszek

Valentín-nap

Február 14. Valentin (Bálint) és a szerelmesek, a szeretet napja. Európa fejlett virágkultúrájú országaiban virággal ajándékozzák meg az emberek ezen a napon szeretteiket, szerelmeseiket.

Miért éppen Valentin ünnepe vált e szép szokás napjává? Ez már valószínű örök titok marad. Csak találgatni lehet. A legenda szerint Valentinnak hívták azt a mártírt, akit Claudius császár a keresztényüldözések idején i. u. 270-ben kivégeztetett, mégpedig február 14-én. A naptárban azért kapta ez a nap a Valentin nevet. Viszont az a mód, ahogyan ezt a napot ünnepeljük, már nehezen hozható összefüggésbe a mártírral.

Valószínűnek látszik a következő magyarázat: a pogány ünnepek sorában február közepén volt egy olyan, amit termékenységi rituális játékkal kötöttek össze. Ez abból állt, hogy minden ifjúnak ki kellett húzni egy lány nevét az erre a célra összeállított „szerelmi urna”-bál. Ez az ünnep — hasonlóan a karácsonyhoz — később keresztény ünneppé vált, és mivel hozzá legközelebb a napsutt is drága, nemcsak nálunk. Ezért már nyáron készülnek a Valentin-napra, megszárítva azt a mennyiséget, ami szükségesnek látszik.

A kompozícióknak, amelyeket erre az alkalomra készítünk, fő motívuma a szív — mint a szerelem jelképe. Kis piros szívek kerülnek a névjegykártyára, a virágcsokor csomagolópapírjára vagy a virágok közé helyezve.

Magyarországon most kezd csak ez a hagyomány kialakulni. A Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete első ízben tavaly rendezte meg a Valentin-ünnepet hagyományteremtő céllal, és még csak a szakmabeliek érdeklődését keltette föl.

A másodikra február 14-én 9 órától kerül sor Budapesten, a Kongresszusi Központban. Az esemény kapcsán dísznövény, vágottvirág, virágkötészeti kellékek kiállítása, modem virágkötészeti bemutató lesz, amit Va- lentin-bál tesz színesebbé. Jegyek válthatók a helyszínen vagy elővételben a Sasad Flora Art Virágszalonjában Budapesten.

V. Pénzes Judit

Ellesett párbeszéd

— Azt mondja az orvos, hogy nagyon alkalmas vagyok a síelésre.

— És ezt miből állapította meg?

A választ lásd a vízsz. 9. és függ. 1. sz. sorokban.

Vízszintes:

1. Boldogságban úszik.9. A válasz első része (zárt betűk: I. A). 13. A kísérlet eredménnyel jár. 14. Rendetlen. 15. Deszkát rögzít. 16. Kiütés a ringben. 17. Jugoszlávia elnöke volt (Joszip Broz). 18. Kuszává tesz. 19. Meggyilkolt olasz politikus (Aldo). 21. Edényféleség. 22. Kutya. 23. Zaklatás. 25. Kettős mássalhangzó. 26. Vége — franciául. 28. Gyalogos katona. 29. Komárom-Esztergom megyei település. 31. Háromatomos oxigénmódosulat. 33. Paripa. 34. Kőszénkátrányból nyert olajszerű vegyület. 36. Hangosan kiált valakire. 38. Ajándékozik. 39. Rossz életkörülmények között él. 40. Anna becézve. 41. Rajongásig szeret. 42. Nagy költőnk. 43. Népköztársaság, röv. 45. Nyári idénymunka. 48. Azonos magánhangzók. 49. A legmélyebb női énekhang. 51. Ájulatba esik. 52. Nyersbőr kikészítését végző iparos. 54. A Biblia szerint Ábel gyilkosa. 56. A tallium vegyjele. 57. ...burg (város az USA-ban). 58. Történelmi nevezetességű orosz cirkáló. 60. Veri, ütlegeli. 61. Ahhoz hasonló.

Függőleges:

1. A vízsz. 9. sz. sor folytatása (zárt betűk: R, C, A). 2. Rizsből és borsóból készült étel. 3. Ösz- szeszorított kézfej. 4. Sírgödröt elkészít. 5. Fonalat keményítő folyadékkal bevon. 6. Égési folyamat megnyilvánulása. 7. Némán toló! 8. Keménységvizsgá- lási módszer. 9. A jelenlegi napon. 10. Jelez. 11. Tár. 12. Keltezéssel ellát. 16. Anyadisznó. 19. Hagymájáról ismert alföldi település. 20. Kikötőváros Algériában. 23. Pali... (cigarettamárka). 24. Amelyik személyt. 27. Változó fényű csillag. 30. ..iacta est (a kocka el van vetve). 32. Zola regénye. 34. Műsorszórás. 35. Az Indiában és Iránban beszélt nyelvek összefoglaló elnevezése. 37. Olaszország váltópénze. 38. Sterbinszky személyneve. 41. Bírói döntést hoz. 44. Német férfinév. 46. Hegység Belső-Ázsiá- ban. 47. Az udvarra taszít. 50. A gyorsírás feltalálója. 52. Településfejlesztési hozzájárulás, röv. 53. Kérdő névmás. 55. ...plus ultra. 57. A pipám része! 59. Részvénytársaság, röv. 60. A Ludolf-féle szám. Báthory Attila

tarban St. Valentin állt, ezzel kötötték össze. Hogy milyen jelentős, régi ünnep ez Európában, mi sem bizonyítja jobban, mint egy 16. századból származó Valen- tin-napi üdvözlőkártya, amit Angliában adtak ki, és ami nem csak ennek a szokásnak, hanem a postának is megbecsült emléke. Azt is mondják, hogy a Valentin- napi virágajándékozást a kereskedők, termesztők találták ki, mert igen hosszú az a holtszezon, ami karácsonytól a tavaszi névnapokig eltelik. A virágajándékozást mindig titokzatosság lengi körül. Angliában például nem írják alá a virágot kísérő levélkét — vagy nem ritkán verset — úgy kell kitalálni a címzettnek, ki lehet a feladó.

Sokan saját maguk készítenek „Valentin-kártyát”, ami nem más, mint különféle préselt virág kartonlapra ragasztva, néhán kedves sor kíséretében. Nagy jelentősége van a küldött virág fajtájának. Első helyen áll természetesen a rózsa, ami régi idők óta a szerelem kifejezője. Nagyon népszerű a viola és a primula is. Februárban az élő virág má-