Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-08 / 33. szám
HÍRLAP, 1991. február 8., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. Zaránkról Ausztriába A varróüzembe dolgozókat várnak Évekkel ezelőtt szőnyegszövő részleget nyitott Zaránkon a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Ahogy a piac visszaesett, a szőnyegek helyett az ajándéktárgyakra tértek át a zaránkiak. Mintegy fél évtizeddel ezelőtt holland exportra szállítottak műszálas frottírkö- penyeket. Most utóbb pedig, bizonyos ideje már, finomkonfekciót készítenek osztrák megrendelésre. Speciális varrógépeket működtetnek, közösen végzett üzemi munkával. Tizennégyen dolgoztak a múlt év végéig, miközben az idősebbek rokkantnyugdíjba mentek. így a mostani létszám hat főre csökkent, így a termelés jelenleg nem gazdaságos ezzel a létszámmal. Pedig sok exportmegrendelésük van, ami a dolgozók számának bővítését igényli. Ezt erősítette meg Bäder Miklósáé, a szövetkezet elnöke, aki elmondta, hogy tevékenykedni kívánó embereket várnak a varrodába. Tavaly egyébként 34 millió forint értékű árut: zömében hímzett termékeket, finomkonfekciókat szállítottak osztrák és nyugatnémet megrendelésre a hevesiek. Hímzésre sok a bedolgozójuk, varrásra is van jelentkező, de a zaránki üzemükben levő speciális gépek közösségi működtetésére egyelőre nincs. Miután ebben az évben termékeik 95 százalékát exportálják — amely 45 millió forintot jelent —, így alapvető fontosságúnak tartják, hogy mihamarább teljes legyen Zaránkon is a létszám. Nem kevés bosszúságot okoz a szövetkezetieknek, hogy miközben exportra dolgoznak, a magyar alapanyagok árát 100 százalékkal növelték, viszont a minőségük nem javult. Ennek ellenére is mindent elkövetnek azért, hogy megállják helyüket a nemzetközi piaci versenyben. Mindent egy helyen, ami a háztartáshoz kell Átrendezik a hevesi áruházat... Tárolás — bérmunkában Viszonylag sok jól használható raktártérrel rendelkezik a Hevesi Állami Gazdaság. Amellett, hogy saját terményeit biztonsággal elhelyezi, lehetőségük van arra, hogy másoknak is tároljanak. A gazdasággal partner felvásárló és forgalmi cégeknek ezért évek óta biztosítanak bértárolást: főként búzából, napraforgóból, borsóból. Az említett terményeket tisztítják, feldolgozzák és egységcsomagokba is töltik a Heves Megyei Tszker, illetve a Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszere Részvénytársaság megbízásából. Ez a tevékenység az eszközök jobb kihasználását szolgálja, főként a téli időszakban. Emellett a kézi munkaerő foglalkoztatását, nem kevésbé kisebb bevételi kiegészítést is biztosít a hevesieknek. A tárolás mellett bérszántást is vállalnak. Korábban a Herbáriának végezték ezt, az elmúlt év őszén viszont fűszerpaprikát szántottak a mezőtúri termelőszövetkezetnek. Ajánlat a polgármesteri hivataloknak Nem kis erőfeszítések révén 1,2 millió forint többletbevétellel zárta az 1990-es évet a tamamé- rai takarékszövetkezet. Igény szerint kölcsönt biztosítottak a térségben lévő kisközségek lakóinak, kedvező, 28 százalékos kamatfeltétellel. Ebben az évben bővítik szolgáltatásaikat. A polgármesteri hivataloknak ajánlották, hogy április 1-jétől náluk vezessék számláikat. Ezáltal gyorsítják az ügyintézést, és amint befutnak a forintok, azonnal, helyben fizetnek. A Népszínház Hevesen Viszonylag ritkán adódik meg manapság a kicsik számára az, hogy korosztályuknak megfelelő színdarabot láthassanak: mégpedig élőben. Most azonban itt az alkalom, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek Tháliával. Február 16-án, szombaton ugyanis a Népszínház társulata vendégszerepei Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Délután 3 órakor kezdődik a várva várt gyermekelőadás. A mesejáték címe: Kardhercegnő. Az életszínvonal erőteljes csökkenése megmutatkozik a hevesi áruház árbevételében is. Visszaesett a divatcikkek, a cipők, a konfekcióáruk eladása az elmúlt időben. Ezen a kényszer- helyzeten igyekeznek változtatni lehetőségeik alapján a Heves és Vidéke Áfész vezetői. Elhatározták, hogy a város áruházát áprilisban átrendezik. A fűtési szezon befejezése után — mint azt Guba Attila elnökhelyettestől megtudtuk — egy hétre bezárják az üzletet, és elvégzik a szükséges átalakítási munkákat. A földszinti részen 400 négyzetméterre bővítik az élelmiszerek eladóterét, mellette divat- és ajándéksarkot, illetve büfét is kialakítanak. Folyamatosan egyféle árubemutatót is tartanak az árusítás mellett. Korszerű berendezés segíti majd, hogy a választék áttekinthető legyen. A munkát saját kivitelezésben végzik, mintegy hárommillió forintos költséggel. Lehetőség nyílik arra is, hogy bővítsék a hűtőgépparkot, s így állandóan tőkehúst is árusítsanak. Egyébként a mostani olajtüzelés helyett korszerű gázfűtésre térnek át az áruházban, ami gazdaságosabb lesz. A földszinten tehát — elképzeléseiknek megfelelően, a város és a környék kiszolgálására — korszerű bevásárlóközpontot hoznak létre. Az élelmiszerek mellett árusítanak majd háztartási műanyag cikkeket, papírféléket, kozmetikumokat, vegyi árukat is. Az emeleti részt szintén megváltoztatják, miután teljes egészében oda kerül a konfekció, a női-, a férfi- és a gyermekcipő-kínálat. Ügy tervezik, hogy április második felében megnyitják a vásárlóknak az átrendezett hevesi áruházát. Bíznak abban, hogy a vállalkozásuk sikeresnek bizonyul. Az oldalt írták: Havas András Mentusz Károly Fotó: Gál Gábor A vállalkozók bizalmából Megbecsülésnek örvend az iparosok körében Tiszteletnek és megbecsülésnek örvend Hevesen Veres József villanyszerelő. Régi mester, hiszen 1965 óta kisiparos. Abban az időben vállalkozott, amikor ez még szinte bűnnek számított, sokáig furcsán is néztek rá. Nem kevés megpróbáltatáson ment keresztül, de egy percre sem adta fel. Nem véletlen hát, hogy nemrégiben, a múlt év decemberében a Hevesi Ipartestület elnökévé választották. A városban, az Arany János utcai lakásán naponta sokan felkeresik, segítségét kérve. — Örömmel tölt el — meséli büszkeséggel —, hogy Tarnaörs- től Kisköréig 520 vállalkozó bizalmából lettem elnök. Ők a legkülönbözőbb szakmákat képviselik: vannak köztük építők, szállítók, fuvarozók, cukrászok, pékek, hogy csak néhányat soroljak. Sokszínű tehát az összetétel, hiszen ipartestületünkbe sorakozott a korlátolt felelősségű társaságok közül a hevesi áfész- nél működő Stefánia, valamint a csepcsányi kft. is. Rajtuk kívül egy nagyiparos is tagja az érdek- képviseleti szervezetnek, a tenki Bakos József. Nekünk az a célunk, hogy a lakosságot minél sokoldalúbban kielégítsük. — Hogyan választották elnöknek? — Hárman voltunk jelöltek. De úgy tűnik, talán engem ismertek a itt legrégebben a városban és környékén. így rám esett a választás. Héttagú vezetőséget is választottunk. A célunk az, nogy a volt hevesi KlOSZ-vagyont minél hamarabb felmérjük, mert az ebből származó tőkét forgatni szeretnénk. Gépeket akarunk venni és bérbe adni a kisközségekben tevékenykedő iparosok segítésére, miután nincsenek könnyű helyzetben. Soknak kevés a pénze, viszont a technikára a munkájukhoz szükség van. — Ezenkívül még mi foglalkoztatja leginkább? — Nemrég örömmel fogadtuk, hogy a Budapest Bank Rt. létrehozta az iparosok segítésére az úgynevezett áthidaló kölcsönt. Ez azért jelent előnyt, Veres József mert ha valaki nehéz helyzetbe kerül, hitelhez juthat. Van ám ennek egy hibája, amit már szóvá is tettem illetékes helyen. Ugyanis 100 ezertől 500 ezer forintig adnának pénzt, előfordul viszont, hogy nem minden kisiparos tud ennyi kölcsönt felvenni. Jó lenne, ha kisebb összeget, például tízezret is adnának fél évre, 35 százalékos kamatra, mert így többen élnének az ajánlattal. Ezt a javaslatomat továbbra is csak erősíteni fogom annak érdekében, hogy vizsgálják felül az említett kölcsönfeltételeket, és változtassanak rajta. Remélem, hogy rajtam kívül más támogatója és propagálója is lesz ennek... Kérdés a belügyminiszterhez Komló közbiztonságáról, az önkormányzatbarát rendőrség kialakításáról A képviselő úr jóvoltából birtokunkba jutott egy kérdés: Pongrácz József, a körzet országgyűlési képviselője dr. Boross Péter belügyminiszterhez intéz kérdést „Kömlő közbiztonsága és az önkormányzatbarát rendőrség kialakítása tárgyában.” A kérdés, majd az arra adott válasz minden valószínűség szerint február 12-én, kedden délután hangzik el a Parlamentben. Ügy gondoltuk azonban: a környék lakóit már előbb tájékoztatjuk erről a témáról, hogy kedden a szokásosnál is élénkebben figyeljék a rádió és a tévé adásait. Természetesen a választ lapunkban is közölni fogjuk. íme tehát a kérdés: Tisztelt Miniszter Úr! Magyarországon a közrend és a közbiztonság évek óta romlik, a bűnelkövetések száma ugrásszerűen nő. Ezek közismert tények. Tisztában vagyok azzal, hogy az ország jelenlegi helyzetében reális cél csak a bűnözés növekedési ütemének csökkentése lehet. Választókerületemben (Heves megye 5. sz. választókerülete) majd minden településen a legfontosabb megoldandó gondok között első helyen szerepel a közbiztonság javítása. Ezért hajlandók tenni és anyagi áldozatot is vállalni. így van ez Kömlő községben is, melynek lakossága szóban és levélben egyaránt felszólított, hogy kívánságuknak hangot adjanak. Kömlőnek 2000 lakosa van. Több mint fél éve megalakították a polgárőrséget 125 fővel, melynek jelentős szerepe volt egy fiatalkorú betörőbanda kézre kerítésében. De működésük — rendőri háttér nélkül—nem lehet igazán eredményes. Tavaly októberben rendőrt kértek a falunak a megyei rendőrfőkapitánytól. Felajánlottak egy szolgálati lakást, sőt a rendőrfizetését is felkínálták, ez idáig eredménytelenül. Tehát a maguk részéről mindent megtettek. Ez az a pont, ahol a rendőrség, mint szervezet, elveszítheti a falu bizalmát, ha nem reagál rugalmasan. Márpedig egy merev, hierarchikus felépítésű, a rendőri státuszt lé- lekszám szerint lebontó szervezet erre nem képes. Ezért is örülök annak, hogy körzetközpontunk, Heves város Rendőrkapitánysága lehetőséget kapott az önkormányzatbarát rendőrség kísérleti modelljének kialakítására. A települések önkormányzatai részéről nagy az érdeklődés az önkormányzatbarát rendőrséggel való együttműködés iránt. Feltétlenül szükségesnek látom olyan jogszabály kidolgozását, amely lehetővé teszi a kísérleti modellben dolgozó kapitányságok nagyfokú függetlenségét, az önkormányzatokkal való társulási szerződéses viszony kialakítását, hogy a települések igényük és áldozatvállalásuk arányában alkalmazhassanak körzeti megbízottat. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy a szóban forgó kapitányságok kapjanak megfelelő számú státuszt, továbbá műszaki-technikai felszerelést az optimális modell, illetve modellek kidolgozásához. A fentiekkel kapcsolatosan az alábbi két kérdést teszem fel Miniszter Úrnak: 1. Mikorra várható olyan jogszabály, hogy Kömlő község és a hozzá hasonló helyzetben lévő települések önálló körzeti megbízottat kapjanak, illetve alkalmazhassanak áldozatvállalásaikért cserébe? 2. Milyen személyi, anyagi, technikai segítségre számíthatnak a kísérleti modellben részt vevő kapitányságok, hogy igazolni tudják az önkormányzatbarát rendőrség létjogosultságát, hatékonyabb bűnüldöző és bűnmegelőző munkáját? Pongrácz József (MDF) Heves m. 5. sz. vk. Program a városról és a környezetvédelemről (II/2.) Az elmúlt héten Heves aktuális városfejlesztési és környezetvédelmi feladatairól írtunk. Mostani részünkben a város főépítésze a szakember szemével tolmácsolja észrevételeit e témával kapcsolatban. * A településen élő, dolgozó ember egyre nagyobb figyelemmel van környezetére. Mégis szép számmal akadnak (szervezetek és magánosok is), akik működésük, munkavégzésük során saját feladataikat ellátják ugyan, de közben a már létrehozott értékek védelmével keveset vagy egyáltalán nem törődnek. Sajnos, gyakori jelenség, hogy a településekről kivezető utak mentén ürítik gépjárműveiket a szemét- és törmelékszállítók, kihelyeznek különböző feliratú és reklámtáblákat, amelyek nem illenek a környező épületek és növények, közművek és vízfolyások adottságaihoz. Ezek a látszólag „kis ügyek” mégis képesek hangulatunkat rontani, míg a rendezett környezetben, jól ápolt zöldterületek közelében, ízléssel kialakított üzlethelyiségekben, hibátlan járdákon és útburkolaton jól érezzük magunkat. A csapadékvizek megfelelő elvezetése, a szemétgyűjtők, kerékpártárolók megfelelő, az embert kiszolgáló és karbantartott együttese mindannyiunk megelégedettségét váltja ki. Külön is érdemes említést tenni a rongálásokról: a falak festékszóróval és más eszközökkel történő tele- firkálásairól, védtelen fák és növények elpusztításáról. Mindezek környezetkultúránk jó állapotban megőrzendő, nélkülözhetetlen tartozékai. Minden településen találhatók hivalkodó reklámtáblák és feliratok, és kevéssé használt szemétgyűjtők. Többen érdeklődéssel szemlélik a különböző filmeket, ahol — mint a Klinika esetében is — különösen szembetűnő a táj és a környezet magas színvonalú ápoltsága. Mindez úgy érhető el, ha mindannyian, akik az épített környezetet használjuk, mintegy önkiszolgáló módon, kulturáltan viselkedünk a közösségi tereken, általában a közterületeken. Hevesen már 1990. március végén intézkedési terv készült az épített környezet fejlesztésére. Ennek keretében egyelőre tizenhét feladatot jelöltek meg az illetékesek, illetve fogadott el a végrehajtásban érintett intézmények és gazdálkodó szervezetek tanácskozása. Január 9-én az új önkormányzat egyes vezetői jelenlétében az érdekeltekkel együtt megtárgyalta a végrehajtás tapasztalatait, és egyrészt új határidőket állapított meg, másrészt az eddiginél hatékonyabb számonkérést helyezett kilátásba. E feladatok közé tartozik a felszíni vizek elvezetésének megoldása, mert az utóbbi időben építkezés, autóparkolás és számos más indokkal betömik ezeket a csapadékvíz szikkasztására és elvezetésére nélkülözhetetlen árkokat, s ezzel saját épületükben, de környezetükben is kárt (épületsüllyedést) okoznak. Korábban az EMÁSZ többször is a közterületen hagyta a használaton kívül helyezett betongyámokat, de a közös program megvalósításakor már elszállította azokat. Ugyanakkor a légvezetékek védelme érdekében túlzott facsonkolást végzett, ami a nélkülözhetetlen növényi kultúra részleges értékcsökkenésével járt. A Skála Áruház környezetében különösen sok a tennivaló: udvarán több fabódé, használaton kívüli rekesz és ápolatlan területrész éktelenkedik, s mindez még tűzveszélyes is. Az áfész ígéri, hogy ezeket a gócokat felszámolja. A Hunyadi úti vásárcsarnok és piac a környezetével együtt nem nevezhető a város díszének. A munkálatok megkezdődtek, mi több: már terv is készült egy korszerűbb elrendezés érdekében. E helyen a sáros környezet különösen sok bosszúság forrása. Az intézmények, iskolák, rendelők, kereskedelmi egységek udvarai, a kerítések rendezésre szorulnak, serény munkáskezeket várnak. Szükség van a szemét, a salak összegyűjtésére, elszállítására és a területek növényzettel való betelepítésére. A víztorony térségében korábban már telepítettek fákat, de azt egyesek vandál módon elpusztították, most a vízművek ültet újabbakat. Megkezdődött az ápolatlan közterületek és környékük helyreállítása, az Egri út menti iparterület telephelyei és védő zöldsávja — amely igen nagy érték — ugyancsak megújul, gondozottá válik. A felsoroltakon kívül az áfész, a téesz, az állami gazdaság több telephelyén is egyre többet kívánnak tenni környezetük ápoltságáért. E feladatok végrehajtásában a területek tulajdonosain, kezelőin túl számos bérlő és a városgazdálkodási vállalat is munkát vállalt. A környezetvédelemben érintettek Győrffy József alpolgármester irányításával és dr. Vin- cze Ferenc, a városfejlesztési és üzemeltetési bizottság vezetője közreműködésével — a főépítész előterjesztésében foglaltak alapján — a rendszeres helyzetelemzés és az ellenőrzés mellett döntöttek. Elkészült az épített környezet, illetve az építészeti hagyományok ápolásának, továbbfejlesztésének rendelettervezete, amelyet a közeljövőben a város- fejlesztési és üzemeltetési bizottság, majd a képviselő-testület is megtárgyal. Dr. Horváth Béla főépítész
