Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

HÍRLAP, 1991. február 8., péntek Miből éljen a pékség, ha ráfizet. Lehet, hogy betörést készít elő Óvakodjunk a vörös alvedonotoi! A nagyszülők az egri Somogyi Béla utcában úgy fogadták a „védőnőt”, ahogyan illik. Az ismeretlen közölte velük, hogy kolléganőjét helyettesíti. Látogatása rövid ideig tartott, mert a kisbaba akkor éppen falun, a másik nagymamánál tartózkodott Néhány nap után aztán találkoztak az igazi védőnénivel, akit már nem ért meglepetésként a hír. A váratlan vendég ugyanis más egri lakásba is bekopogtatott. A Barkdczy utcai „vizitről” a következőket mondta Cseh Józsefné, vezető védőnő: — Az édesapa nyitott ajtőt a zilált külsejű nőnek, aki emelt hangon közölte: én a Ritát helyettesítem, hol van a baba, enged­jen be! A férfi rögtön rájött, hogy szélhámossal van dolga, ugyanis az ő védőnőjüknek más a keresztneve. A rendelőintézetnek jelen­tette a történteket. A megyeszékhelyen 22 körzeti védőnő dol­gozik, akiket családtagként tisztelnek a szülők. A kismamák már a terhességük ideje alatt megismerkednek velük, és a baba megszületése után is gyakran találkoznak. Nálunk az a szokás, ami előírás is, ha valamelyikük beteg lesz, szabadságra megy, tá­jékoztatja erről az anyukát, és arról is, hogy ki helyettesíti majd. Az álvédőnő személye és kora egyelőre még ismeretlen előttünk, de gondolom a szemtanúk még pontosabb leírást tudnak majd adni róla. Mindenesetre ezúton kérjük a kismamákat, ne nyissanak ajtót neki! Tovább érdeklődve, a kórház jogi osztályán megtudtak, az ügyet kivizsgálásra átadták az Egri Rendőrkapitányságnak a következő indokolással: nem lehet kizárni azt a gyanút, hogy esetleges későbbi bűncselekmény helyszínelését végezte a magas, vö,«, ta(d, dmra »od.nl, äpoMan Wl*|« »S. ^ ___________________________________________________________________ K atonák robbantják a megfagyott szenet Küzdelem a téliéi a Gagarin Hőerőműben Működik a sípálya Az időjárás kegyeibe fogadta a téli sportok kedvelőit. Végre elegendő mennyiségű hó takarja a síelésre alkalmas terepeket. Ezért szívesen közöljük a jó hót: Répáshután újra üzemel a sípá­lya, s a sífelvonó. Humorparnasszus Az egri tanárképző főiskola pinceklubjában február 11-én, hétfőn este 7 órai kezdettel Szilá­gyi Domokos verseit tolmácsolja Ungvári Tamás, az Egri Színmű- hely tagja. Az előadóest címe: Humorparnasszus. Művészpártolók támogatását várják Gyöngyösön a 7-es Számú Általános Iskolában február 15- ig tekinthető meg a Junior Art Alalpítvány kiállítása, amelyen a kiskörei képzőművész-táborban készült alkotásokat láthatják az érdeklődők. Az alapítvány a fia­tal tehetségek megsegítésére jött létre. Továbbra is várják minden művészpártoló támogatását. Méhészek figyelmébe! A megyénkben tevékenykedő méhészek figyelmét ezúton is szeretnénk felhívni, hogy a feb­ruár 9-re meghirdetett méhész­gyűlést a Halápi Erdészet kerü­letvezetőjének váratlan akadá­lyoztatása miatt későbbi idő­pontban tartják meg. Módosított határidő Az Állatok a ház körül című Lutra-album beküldési határ­ideje megváltozott Az érintettek egy hónap haladékot kapnak, ugyanis február 15-e helyett március 15-ig lehet eljuttatni az albumokat. Galambtenyésztőknek Az Egri Galambtenyésztők Egyesülete várja azon tenyész­tők jelentkezését, akik a galamb- tartásban a szakmai szemponto­kat elsődlegesnek tekintik. Az érdeklődők az egyesület titkárá­nál Lukács Tibornál jelentkez­hetnek Egerben a Koháry István -út 16 sz. alatt, illetve a 19-054-es telefonon. A határidő február 20. Balatoni farsang Balatonban ma este a helyi művelődési házban várják a far­sangi bálozókat. A rendezők fel­hívják a figyelmet, hogy akik jel­mezben jelennek meg a rendez­vényen, nem fizetnek belépőt, s részt vehetnek a jelmezverse­nyen is, ahol különböző jutalma­kat sorsolnak ki. Az est lemezlo­vasa Sallai Ferenc, aki arról is gondoskodik, hogy a Heves Me­gyei Hírlap „10 a csúcson” slá­gerlistájának dalai is megszólal­janak. Hangverseny az MMK-ban Az Egri Szimfonikus Zene­kar hangversenyén — február 11-én, hétfőn este 7 órakor a Megyei Művelődési Központ­ban — Weber, Gounod, Doni­zetti, Van hal és Grieg művei csendülnek fel. Vezényel Nemes Ferenc, közreműködik: Wiltner Ágnes (fuvola), Miklovitz Lász­ló (oboa), Papp János és Nemes Ferenc (fagott). (Folytatás az 1. oldalról) Miközben — derült ki a tájé­koztatóból — a sütőipar is gaz­dálkodó vállalat: elengedhetet­len feladata a pénzügyi ered­mény, a nyereség biztosítása, a vagyon gyarapítása, illetve a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek állandó javítása. Ahhoz, hogy az egyre keményebb küz- delmű piacon versenyképesek maradhassanak, nagy arányú műszaki és technológiai fejlesz­tést kell megvalósítaniuk, szá­mos új beruházást végrehajtani­uk. A bérfejlesztést is csak úgy tudják garantálni a nehéz körül­mények között — éjszakai és ün­nepnapi műszakban is — helyt álló dolgozóiknak, ha nyeresége­sen termelnek. Márpedig a ma­gasabb fizetésre a kenyérgyáriak is joggal számítanak, mert az át­lagkeresetük jóval alatta van az országos iparági szintnek épp­úgy, mint a hasonló volumenű megyei vállalatokénak. Az idén újabb áremelések ter­helték a sütőipart: a liszt az év elején 17, összességében 37 szá­zalékkal drágult, az energia 40- nel, a fogyóeszközök 30-cal, a víz- és csatornadíjak pedig újabb 30 százalékkal lettek magasab­bak. így — annak ellenére, hogy január 14-től 20,40-re emelke­Február 7-i számunkban, a sportoldalon rövid hír jelent meg Koribajnokság az ostorosi víztá­rozón címmel. Tegnap ezzel kap­csolatban kétségbeesett telefon- hívást kaptunk az Ostorosi Egyetértés Téesz elnökétől, aki arra kért bennünket: tegyük közzé észrevételeit, míg nem ké­ső. (Tudósítónktól:) E hónapban tartja éves szám­vetését a Vöröskereszt Hatvan­ban. Ugyan a korábbiaknál mér­sékeltebb érdeklődés mellett, de tovább szélesedett az ismeretter­jesztés köre. Minden iskolában sor került a csecsemőgondozási tanfolyamra és vetélkedőre. Nem kevesebb, mint 279 új do­nor gyarapította a véradók tábo­rát. Á segélyakciók során 9884 rászorulónak juttattak ruhát és dett a fehér kenyér hatósági ára — a sütés továbbra is 15-30 szá­zalékos veszteséggel jár. Ennek tudható be, hogy például Békés, Szolnok, illetve Csongrád me­gyében a helyi sütőipari vállalat nem szállít már a kereskedelem­nek ilyen kenyeret. — A Heves megyei vállalat a saját eredményei terhére, korlá­tozott mennyiségben még süt fe­hér kenyeret, de ezt hosszú távon nem tudja majd vállalni— utalt a jövőbeni elképzelésekre az ille­tékes osztályvezető, s azzal foly­tatta, hogy „...a naponta begyű­rűző új árak, a privatizációs át­alakulások kapcsán megnyíló újabb kereskedelmi egységek el­látásából adódó, s emelkedő szállítási költségek, valamint a piaci kereslet folyamatos csök­kenései nem teszik lehetővé, hogy a lakossági nyomásnak en­gedve, igény szerint lássák el a kereskedelmet veszteséges ke­nyérrel. Érdekes jelenség az is, hogy megjelentek a piacon a kü­lönböző Kft.-k, magán- és fran­ciapékségek, amelyek árai a leg­több esetben fölötte vannak a sü­tőipar által ajánlott szabadárak­nak, ugyanakkor a fehér kenyér sütésétől és forgalmazásától tel­jes mértékkel elhatárolják magu­kat. ” További feszültséget okoz — hallottuk a sütőiparnál —, hogy a Eszerint a tó, — amely a szö­vetkezet tulajdonában van, -nem alkalmas korcsolyázásra, sőt egyenesen életveszélyes, mivel 5, azaz öt állandó vízbefolyás, me­legvízéi forrás táplálja a vizet, így a jégfelület bizonyos részeken na­gyon vékony. A tényékhez tarto­zik az is, hogy a horgászok az utóbbi napokban sok léket vág­élelmiszert, az Erdélyi Menekül­tek Klubján keresztül is egész családokat támogattak. A hátrá­nyos helyzetű emberek között külön is figyelemmel voltak a magányos öregekre, s a fiatalab- bakból hat gyermeket küldtek a cukorbetegek táborába életük könnyítésére. Eredményes volt az egyhetes speciális kerékpáros életmódtábor, illetve a futó- és kerékpáros verseny is. A nemes törekvéseket a gon­kereskedelmi egységekben más­más mértékben alkalmazzák a szabadárakat, azaz: szinte ké- nyükre-kedvükre alakítják a ke­nyér árát. Példa erre, hogy a „há­zi jellegű” kenyeret a sütőipar 30,80-as fogyasztói áron java­solja értékesíteni, az üzletekben viszont 31, illetve 32 forintért hozzák forgalomba. — Van-e lehetőség valami­lyen kompromisszumos megol­dásra, amely még mind a sütő­iparnak, mind pedig a fogyasztó­nak elfogadható lenne? — Megoldást az jelentene, ha országosan olyan árat állapíta­nának meg hatóságilag, amely rentábilis gyártást, kiszállítást és forgalmazást biztosít, s a termé­ket is a szabadár kategóriában tarthatja. így, belső kalkuláció­val a mostaninál ugyan drágább, de a 32 forintos kenyérnél lénye­gesen alacsonyabb áron gyárt­hatnánk igény szerint... A me­gyében már — megértve a szo­ciális nehézségeket, de figyelem­be véve a gazdasági érdekeket is — igyekeztünk megoldást talál­ni: kifejlesztettük a házi kenyér­nél olcsóbb „ Hevesi csemege ”ke­nyeret, amit a megyében 28 fo­rintos áron már forgalomba is hoztunk... tak a tavon, ami ugyancsak ve­szélyt jelent. Ezért az elnök nyo­matékosan felhívja minden kör­nyékbeli szülő, és gyermek fi­gyelmét: Ne menjen senki a tóra! Az egri Apella Ifjúsági Sza­badidős Egyesület által szerve­zett vasárnapi koribajnokság a fenti okokból, — s a megválto­zott időjárás miatt is — elmarad. dók ellenére is folyatni kívánják. A nehéz anyagi körülmények között élők támogatását, az egészségmegőrzés fontosságá­nak tudatosítását, az ifjúság csa­ládi életre nevelését változatlanul fontos feladatuknak tekintik a Vöröskeresztben. Szorgalmaz­zák a véradásokat, s az önkéntes segítőket iparkodnak — lehető­ségeikhez képest — jelentősé­güknek megfelelően megbecsül­ni. Szűcs Ferenc (Tudósítónktól): A tartós hideg nagy erőfeszí­téseket igényel a visontai Gaga­rin Hőerőmű üzemeltetői részé­ről. Alapvetően az a gond, hogy az erőmű félszabadtéri kivitelű kazánjai burkolat nélküliek és a mínusz 17-18 fokos éjszakai hő­mérséklet következtében a közel 50 százalékos nedvességtartal­mú lignit komoly problémákat okoz, mert a szénhombárokba fagy. Legutóbb 1987-ben volt ilyen rendkívüli hideg. A kriti­kussá vált helyzetről Ludányi Györgyöt, a GHV üzemviteli fő­osztályának vezetőjét kérdeztük: — Amikor január végén je­lentkezett ez a nagy hideg egy éj­szaka során az abasári honvéd­ség segítségét kellett kémünk, mert csak az ő robbantóbrigád­juk éjjel-nappali megfeszített munkájával tudtuk az erőmű ka­zánjainak folyamatos szénellátá­sát biztosítani. —■ Úgy tudom a hőmérő hi­ganyszála a bunkerszinten a -19 Celsius fokot is elérte. Végül is mit lehet ilyenkor tenni? — A szénbunkereken lévő nyílásokba lyukakat fúrnak, és azokba helyezik a robbanóanya­got a honvédség szakemberei. A robbantás után az összefagyott tömb megmozdul, és lejut a szén­adagolóba. Kialakult techniká­ja van már ennek, és az együtt­működés az abasári alakulattal több évre visszamenőleg igen jó. Úgy tűnik, hogy a — 5 Celsius fok alatti negatív hőmérsékletnél csak ezzel a technológiával tud­juk az erőmű blokkjainak a szén­ellátását biztosítani. A nehézsé­gek ellenére három blokkot üze­meltetünk folyamatosan. Rend­szerint az esti csúcsban terhelünk maximumra, napközben és éj­szaka a technikai minimumon üzemelünk. Szeretném itt köszö- netünket kifejezni a honvédség­nek, mert minden tőlük telhetőt megtesznek. Számunkra is nagy erőfeszítést jelent az idei tél. A normál üzemeltető létszámot műszakonként 15 fővel meg kel­lett erősítenünk. A dolgozók szociális ellátását biztosítottuk, folyamatosan kapnak forró teát, a katonák is az erőműben étkez­nek. Azt hiszem, szükséges is mindent megtennünk, mert igen kemény munka a kazánok mel­lett éjszaka a hidegben kint tar­tózkodva lazítani a szénét. — Ez már-már örökzöld kér­dés: mennyire biztosította Gaga­rin Hőerőmű tüzelőanyag-ellá­tása? Ilyenkor az őszi-téli csúcs­ban az országnak minden meg­termelt kilowattórára igen nagy szüksége van. — Télen, amikor kemény hi­deg van, kizárólag a bányából fo­gadjuk a szenet, mert a letárolt tüzelőanyag hajlamosabb a fo­gyásra . A szénellátásról annyit, hogy a Gagarin Hőerőmű min­tegy 650 ezer tonna lignitet igé­nyelt volna januárban. Ezzel szemben 400 ezer tonnát tudott a Thorez Bányaüzem — termelé­si nehézségei miatt — biztosítani. Ezt is olyan megosztásban, hogy közel a felét Visontáról, a másik részét Bükkábrányból, részben vasúton, részben közúton szállít­va az erőműhöz. Februárban sem ígérkezik jobb szénellátás. Az igényünk 600 ezer tonna len­ne, de mintegy 400 ezer tonna lignit beérkezése várható hason­ló megoszlásban. A szénellátási gondok miatt januárban tartós hidegtartalékba kellett állítani 100 megawattos blokkjainkat, és emiatt 160 millió kilowattóra a meg nem termelt villamos ener­gia. A Thorez Bányaüzemmel az operatív kapcsolat nagyon jó. Mi megértjük a termelési nehézsé­geket és a rendelkezésre álló tü­zelőanyagból a maximális villa­mos energiát próbáljuk megter­melni, ahogy a magyar villamos- energia-rendszer igényli. Igen nagy a küzdelem ezekben a napokban Visontán a téllel. Gagarinosok, bányászok, hon­védek mindent megtesznek azért, hogy biztosított legyen a villamosenergia-termelés. (korcsog) Szilvás István Elmarad az ostorosi koribajnokság Szuperbenzin — konténerből Benzinkutat nyitott a közelmúltban Mátraderecskén a termelőszövetkezet. A község szélén létrehozott töltőállomáson két konténeres kútból szolgálják ki az autósokat, a leggyakrabban keresett szuperbenzin­nel, illetve dízelolajjal. Az új létesítmény nemcsak Derecske ellátását javítja, de jó szolgálatot tesz az átuta­zó autósoknak is. (Fotó: Koncz János) Számvetés előtt a Vöröskereszt Kertészkedők, gazdák figyelmébe! Hatvanban a tavaly megalakult gazdaképző egyesület tagjai szá­mára érdekesnek ígérkező programot kínálnak a szervezők e hónap­ban is. A február 25-én, hétfő este 6 órára tervezett rendezvény ven­dége Bálint György, az Országos Gazdaképző Egyesület ügyvezető elnöke lesz, aki Mesterfogások kertészkedők számára címmel tart előadást Ezt követően levetítik a Farmer-Világszövetség Új-Zélandban megtartott kongresszusáról készült videofelvételt is, amelyhez az est előadója fűz észrevételeket. A programnak az Ady Endre Városi Könyvtár ad otthont. A ren­dezők arra is felhívták figyelmünket, hogy a legközelebbi találkozón, március 11-én, dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti Egyetem Gyümölcster­mesztési Tanszékének vezetőije a gyümölcstermesztés fejlesztésének lehetőségeiről tájékoztatja majd a hallgatóságot, s ennek keretében érinti a gyümölcstermesztés és a piacgazdaság összefüggéseit is. Miért olyan szigorú az előfizetési határidő? A szerkesztőségben egyik dél­után csengett a telefon, s kedves olvasónk, Gergely Dezsőné je­lentkezett, aki előfizetési panasz- szal fordult hozzánk. Nyugdíjas, s közeljár a 80. életévéhez. Janu­ár 25-ig kellett volna befizetnie a pénzt a Heves Megyei Hírlapra, amit csak 28-ára tudott előte­remteni. Sajnos a nyugdija na­gyon kevés a mostani árakhoz vi­szonyítva, örül, ha be tud fűteni a lakásába. Az idős néni elmondá­sa szerint a szomszéd házban lé­vő fiatalember segít abban, hogy lapunkat — amelyhez nagyon ra­gaszkodik — el tudja olvasni. Mindig a szomszéddal közösen vették meg az újságot, hiszen ő már nagyon öreg, és nemrégiben eltörte a kaiját is. A Hírlaposz­tály azonban nem fogadta el a néhány napig eltolódott befize­tést, és így Gergely Dezsőné eb­ben a hónapban nem jut megszo­kott, kedvelt újságjához, csak ab­ban az esetben ha a szomszédban lakó fiatal férfi lemegy a városba, és vesz Hírlapot. Mint elmondta a szerkesztőséget azért hívta fel, mert azt hitte, el lehet intézni, hogy mégis kapjon újságot feb­ruárban is. Miután megtudta, hogy a posta az illetékes ez ügy­ben, nem próbálkozott többször. Nem szokása könyörögni senki­nek — hangsúlyozza —, inkább nem olvas minden nap újságot, és megvárja a márciust... Miután megtudtuk mi is tör­tént valójában, felkerestük a Hír­laposztály egyik munkatársát, Óvári Lajosnét, hogy tájékoztas­son minket, mit ajánlana az ilyen esetekben. — Sajnálatos eset ez — tárta szét a kaiját —, de nem tudunk mit tenni ellene. Nyomós oka van, a pénzügyi elszámolás. A számítógépeinket nem tudjuk „félrevezetni”, ha egyszer 25-én jár le a befizetési határidő. Ter­mészetesen erre felhívtuk a kéz­besítőink figyelmét is. Nagyon sajnálom Gergely Dezsőnél, és minden nyugdíjas előfizetőnket, aki hasonló cipőben jár, mert nem tudunk megfelelően intéz­kedni... Mit tud szerkesztőségünk eh­hez hozzáfűzni? Elgondolkodta­tó, hogy nyugdíjas olvasóink ilyen módon elvesztik minden­napi hírforrásukat, kedvenc lap­jukat. Egyelőre azt kérjük, hogy környezetük segítsen számukra, talán a későbbiekben másfajta módot is találhatunk a megol­dásra... (s.m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom