Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
HÍRLAP, 1991. február 5„ kedd EGER ÉS KÖRZETE Az egri Gárdonyi Géza Színház két produkcióval is fellép Budapesten. Február 9-én, este 7 órakor a Thália Színházban Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékát, 10-én és 11-én este fél 8-kor az Asbóth utcai kisszínpadon pedig Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját mutatja be a társulat. Farsangi beatbuli Az egri Ifjúsági Ház és a megyeszékhelyen alakult beatles- klub közös rendezésében február 8-án, pénteken délután 6-tól este 10-ig a házban farsangi beat- buliba vátják a fiatalokat. A programban fellép a Sokol B.B. és a Staféta együttes, s a Kenguru akrobatikus rock and roll csoport. Kálnoky-verseny Már eddig 55-en jelentkeztek a Megyei Művelődési Központ által szervezett és a szakminisztérium, az írószövetség által támogatott Kálnoky László-vers- mondó versenyre. A neves egri származású költő éltművét népszerűsítő rendezvényt az ország valamennyi közép- és felsőfokú intézményében tanulók számára hirdették meg. A Heves megyei döntő várható időpontja március 14-e, csütörtök. Az országos megmérettetésre pedig április 13-án, szombaton kerül sor előreláthatóan. Hívogató a Lenkeyben Hívogató címmel jelent meg az egri Lenkey János Honvédkollégium tíz oldalas időszaki kiadványa. Az ízléses újság főként a leendő honvédkollégistáknak készül. A nevelőtanárok és diákok által írt cikkekben megpróbálnak sokoldalú képet nyújtani a tartalmában és légkörében is megváltozott kollégiumi életről. A „katkósok”, ahogy egri diákkörökben hívják, a kollégium jóvágású és harcratermett lakói mindkét oldalukról bemutatkoznak. A Hidegfröccs című napi helyzetkép például a szebbik oldalát mutatja a diákéletnek. De olvashatunk a kollégium történetéről, a gimnáziumokról, amelyekben az itteniek tanulnak, és Für Lajos honvédelmi miniszter látogatásáról is szó van. Két évszázad — egy szobában Biblia a századelőről, felnémeti népviselet, gyertyatartó, falitányér, rézmozsár, ékszeres ládika, üvegbe rakott „kálvária”, az elmúlt két évszázad mindennapjainak tanúi, megannyi patinás használati és dísztárgy az egykori paraszti és polgári szobabelsőkből, konyhákból. Mindezeket az egri Ijfúság utcai idősek klubjában halmozták fel az odajáró öregek, a gondozók és családtagjaik. Szeretnék rendezni, kiállítani az anyagot, amely egyelőre az intézmény tévészobájában várja a látogatókat. (Fotó: Gál Gábor) Fátől-fáicj Elismerésre méltó az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek az a törekvése, amellyel az erdélyi magyarság szellemi és kulturális kincseinek, örökségének megmentésén, átadásán fáradoznak. Ezzel a szándékkal, ihletettséggel állította össze Kányádi Sándor verseiből műsorát Réti Árpád, amelyet a közelmúltban a színház stúdiószínpadán mutatott be. Kányádi mestere volt annak, — írja a műsorfüzetben Réti — hogyan kell elmondani azt, amit nem szabad, szavakba rejtve úgy, hogy azt mindenki értse. Éppen ezért költészete rólunk és hozzánk szól, magyarokhoz. Sorai között az ember és a szülőföld eltéphetetlen szálakkal kötődik az anyanyelvhez. Ennek köszönhető, ha gondolatai, parttalan keserűsége és aggódása szinte élni kezd olyan kiváló művész előadásában, mint Réti Árpád, aki maga is megélte az önmaga és népe vállalásának gyötrelmét. Éppen ezért rejtett szépségek bukkannak fel, homályos sorok tisztulnak meg, az anyaországbeliek számára jelentéktelennek vélt szavak kapnak értelmet. Sikerül másokkal is megosztani az élményeket, valódi művészi alkotás születik, a versek közös öröm forrásaivá válnak. S ha a közönség egy része nem is került azonos hullámhosszra — fiatalsága, tapasztalatlansága, netán tanulatlansága miatt — Kányádi művészetével, a többség mégis megértette az országhatáron kívüli, az erdélyi magyarság sorsáért aggódó költő szenvedését és szeretetét. (molnár) Bofom bácsik kerestetnek? Zárt ajtók előtt — a Hírlapolvasónál Míg a népszerű teleregény Bőhm bácsija afféle házi hírlapolvasót szervez a lakóknak, addig itt közvetlen környezetünkben, Egerben az egyetlen hivatalosan létező ilyen intézmény be- záija kapuit az érdeklődők előtt. Január elsejével a Szakszervezetek Heves Megyei Könyvtárának Hírlapolvasója anyagi okokra hivatkozva kénytelen volt lehúzni a redőnyt. Pedig kétszáznál is több kiadvány, napilap és folyóirat állt itt az olvasók rendelkezésére. Akik — többnyire nyugdíjasok, kispénzű diáikok — csak ezen az egy helyen juthattak hozzá a legfrissebb információkhoz, a számukra sokszor nélkülözhetetlen szellemi táplálékhoz. — Le kellett mondanunk a lapokat, nincs rá pénzünk — nyilatkozik letargikuson Korsós László könyvtárigazgató. S egyelőre nemcsak a Hírlapolvasó „fuccsolt be”, de a fonotékánk is. Háromszáz különféle lemezt lehetett itt hallgatni, s tényleg úgy van, hogy vendégeink nálunk megtalálták a tökéletes csendet, a nyugodt körülményeket. — A Hírlapolvasó válsága ösz- szefüggésbe hozható a MSZ ŐSZ bizonytalan helyzetével? — Mindenki azt gondolja, mivel szakszervezeti könyvtár „vagyunk” (s mint Uyen, korábban az SZMT-hez tartoztunk), hogy a szakszervezet finanszírozza a munkánkat. Nem így van, állami támogatást kapunk a központi költségvetésből. A múlt esztendőben ez kétmillió forint volt. Az idén még nem tudjuk mennyi lesz, mert bár decemberben a Parlament megszavazta a támogatást, a pontos elosztást még nem ismetjük. De többre nem, csak kevesebbre számíthatunk. Pedig ez mindenki előtt nyilvánvaló, a folyóiratok, napilapok árai is csaknem a duplájára emelkedtek. — Érdekes paradoxon, hogy miközben a Hírlapolvasó költségei nőttek, nőtt az érdeklődés is a szolgáltatás iránt. — Körülbelül két évvel ezelőtt gyarapodtak meg a látogatók. Nagy kár, hogy már nem tudjuk őket fogadni. Legalábbis a jelenlegi helyzetünkből ez következik. Hozzátartozik még az igazsághoz, hogy a könyvtárhálózatunk részei az üzemi kölcsönzőhelyek is. Sajnos, ezek nagy része is megszűnt vagy legalábbis „nem üzemel”. A vállalatok kft.-vé alakultak, s nincs már szükség üzemi könyvtárosra, üzemi könyvtárra, s így az állományt visszaküldték hozzánk. Például a Tanépnél, a vízműnél vagy a városgondozási üzemnél is ez történt. — Tehát bajban van a hálózat, bajban van a Hírlapolvasó. Kér- tek-e segítséget? — Az egri önkormányzat kulturális bizottságához fordultunk a Hírlapolvasó dolgában. Elismerték, hogy szükség lenne erre a szolgáltatásra, de a kevésből ők sem tudnak sokat ígérni. — Nem gondoltak arra, hogy egy vállalkozóval szövetkezzenek, például egy kulturált presszóhoz is kapcsolódhatna a Hírlapolvasó? — Úgy gondolom, ez a végső megoldások között jöhet csak számba, hiszen akinek újságra nincs pénze, az nem hiszem, hogy egy vendéglátóhelyre beül. Talán, ha megkapjuk a költség- vetési támogatást, talán, ha az önkormányzat segít. Sok a kérdőjel, s egyre magasabbak a járulékos költségek: a fűtés, a világítás, s akkor még nem szóltam a három főállású alkalmazottnak az Országgyűlés által beígért harminc százalékos béremelésről. Mert azt lehet, hogy elnyeli a rezsi. — Hányán látogatták a Hírlapolvasót, s mennyiért? — Mintegy kétszáz rendszeres vendégünk volt, akik havonta mindössze 20 forintot fizettek. S még annyit, huszonöt éves múltja van ennek a szolgáltatásnak itt Egerben. Igen sok beköttetett lapot őrzünk évtizedekre visszamenően. Kár lenne értük. Jámbor Ildikó Nincs könnyű dolgunk... A költségvetés dilemmái Eger 1991 évi költségvetéséről sokoldalú vizsgálódás eredményeként hozható döntés. Napjainkban nélkülözhetetlen a nyíltság, a város polgárainak tájékoztatása. Ezt a célt szolgálják soraim azzal az igénnyel, hogy problémáinkat megértve, pasz- szív vagy aktív támogatásukra tarthassunk igényt. Egy költségvetés elkészítésének alapvető feladata a forrás és a kiadási oldal egyenlegének „0” körüli kialakítása. Az úgynevezett forrás oldal igen behatárolt, növelése kis mértékben is igen nagy erőfeszítéseket igényel. Legfontosabb összetevői a következők: normatív állami támogatás 1.100 millió forint, személyi jövedelemadó 30 millió forint, saját bevételek 245 millió forint. A költségvetési és gazdálkodási bizottsághoz az említettekkel szemben 2.014.054 ezer forint igény érkezett az intézményektől, mely 350 millió forint hiányt jelent. Felmerült több olyan bizonytalansági tényező is, mint például a megyei önkormányzattal történő tárgyalások eredményeként az eddigi megyei intézmények egy részének átvétele, ez érinti például a színházat, a polgármesteri hivatal átszervezésének hatása, a lakáskoncepció kidolgozása, különböző átszervezések és azok már idén jelentkező hatása a város gazdálkodására. A következőkben azokat a legfontosabb rendezőelveket ismertetem, melynek alapján megpróbálkoztunk az ijesztő hiányok ellenére kezelhetővé tenni költségvetésünket. Működési és fenntartási kiadások Kiindulási alapunk csak a tavalyi kiadás lehet, korrigálva az azóta történt szerkezeti változásokkal. Az államigazgatásban idén szokásos 20 százalékos bér- fejlesztéssel és 10 százalékos dologi kiadásnövekedéssel számoltunk, a pedagógusok várható 10 százalékos további bérfejlesztését központi forrásokból biztosítják. Tudjuk, hogy az infláció ennél nagyobb hatast gyakorol a kiadásokra, azonban nagyobb támogatásra egyszerűen nincs meg a lehetőség. A nehézségek ellensúlyozására 20 millió forintos tartalékalapotképzünk, mely alkalmas lehet a dologi többlet- igények differenciált kezelésére. A pénzért való versengés egyik alapja ugyanis a saját erő megkövetelése lehetne, mely feltárná a lehetséges tartalékokat. A pénz odaítélését kuratórium végezné, hisz másik célja az oktatás fejlesztése lenne. Itt kell megjegyeznünk, hogy a normatív támogatások nem iskolákra lebon- tottan megcímezve érkeznek hozzánk, ugyanis ennek alapján az iskolák alul- vagy túlfinanszí- rozása egyértelműen a tanuló- csoportok nagyságának függvényében keletkezne. Állagmegóvás és fejlesztés Alapvető, hogy a legfontosabb állagmegóvásra, szükség esetén felújításra sor kerülhessen, mert, ha elhanyagoljuk, az a következő években sokszoros kiadást eredményezne. Komplexen kezelve a kérdést, a pénzt nem ott költjük el, ahol keletkezik, hanem ott, ahol a legnagyobb szükség van rá. Annál is inkább indokolt ez, mert a keletkezett pénzösszegek csak töredékét jelentik az elköltendő pénznek. Az infrastruktúra fejlesztése a legindokoltabb, hiszen az alapfeltételek hiánya a gazdálkodás, termelés, fejlődés, továbblépés gátja. Az ismertetett elvek érvényesítése után a legfontosabb költséghelyekre a következő összegek jutottak: a. Költségvetési szervek támogatása 1.100 millió forint, b. Állagmegóvás 105 millió forint, c. Fejlesztések 380 millió forint. Az itt leírtak azt a szintet tartalmazzák, ameddig el kellene jutnunk az egyeztetések során, hogy a költségvetés elfogadható legyen. A működés közben számos olyan többletkiadás, állagmegóvás, stb. keletkezhet még, melyek igényeit ki kell elégíteni. Néhány mondatban ismertetném azokat a már most látható legfontosabb változásokat, amelyek már ez évben is jelentősen befolyásolhatják költségvetésünket. Itt véljük megtalálni azokat a tartalékokat, melyekkel a még most is látható feszültségeket levezethetjük. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők. Bölcsődék, óvodák és a lakás A racionalizálás komoly pénzeszközöket szabadíthat fel. Nagy körültekintéssel kívánunk eljárni, azt azonban tudomásul kell venni, hogy ma egy bölcsődében nevelt gyermek évente 200 ezer forintjába van a városnak, és jelenleg több, mint 100 három even felüli gyermek böl- csődés. Lakás: ez a kérdés itt ilyen terjedelemben és a lakáskoncepció kidolgozása előtt nem tárgyalható. A pillanatnyilag kialakult helyzet az, hogy a kijelölt lakások megvétele nagy mértékben csökkent, mióta Bárdos képviselőtársam egyéni mondanivalóját tartalmazó cikke megjelent az újságban. Az olvasó joggal hihette azt, hogy a képviselő-testület véleményét képviselte, és később olcsóbban is megkapják a lakásukat. Szeretném itt leszögezni, hogy a költségvetési bizottság leghatározottabb és egységes véleménye az, hogy a koncepció a lakáseladásokkal kapcsolatban többféle lehet ugyan, azonban 50 százaléknál olcsóbb eladásról semmi esetre sem lehet szó. Igaz ugyan, hogy egy szűk réteg számara ez kedvező lenne (akik megveszik a lakásokat), azonban a varos nagy többségének érdeke ellen ható döntést kíván. Mint megmutattam, a problémák igen nagyok és szerteágazóak. Kéijük városunk lakosait, hogy munkánkat megértéssel támogassák. A költségvetési és gazdálkodási bizottság nevében Láng András a bizottság elnöke
