Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. február 1., péntek Elsősorban szakmai körökben ismerik M. Zemplén Jolán fizikust, aki idén lenne 80 esztendős. Bizonyára megemlékeznek róla egykori tanítványai, még élő kollégái, és talán azok is. akikhez régi korok tudós fizikusainak életművét könyvein keresztül el­juttatta. Bizonyára kevesen tudják, hogy neves tudománytörténész is volt. Akik a fi­zika világában akarnak elmélyülni, ma is leginkább az ő, illetve Simonyi Károly köte­teinek alapos áttanulmányozását ajánlják. Azt, hogy a múlt legjelesebb eredményeit az említett tudományágban ismerjük, azt nem kis részben az M. Zemplén Jolán által alapított fizikatörténeti iskolának köszönhetjük. A fizika múltjába kalauzolt Intelligenciájáról, sokirányú érdeklődéséről ismerték, és éppen ezért tisztelték M. Zemplén Jolánt, Magyarország első fizika­professzor-nőjét Talán ma is kevesen tudják, hogy a nagy hírű, ugyancsak fizikus Zemplén Győzőnek volt a lánya, aki Eötvös Loránd tanítványaként, majd munkatársaként vonult be a hazai tudománytörténetbe. Olyan családba született tehát, ahol a tu­dományt, a kultúrát becsben tartották, és mindez kihatott egész életére, munkájára. 1936-ban szerzett matemati­ka-fizika szakos tanári diplomát a Budapesti Tudományegyete­men. Professzorai között volt Ortvay Rudolf, aki többek kö­zött olyan kiválóságokkal volt baráti kapcsolatban, mint Planck, Sommerfeld, Heisen­berg, Eddington, Diracot. A ma­gyar származású tudósok közül pedig Neumann Jánossal, W/g- ner Jenővel, Lánczos Kornéllal, Teller Edével, Polányi Mihállyal. Ezenkívül Fejér Lipóttal, akitől ugyancsak nagyon sokat tanult. Egy évvel később, 1937-ben a Budapesti Műegyetemen fizetés nélküli tanársegédként dolgo­zott, és közben 1938-40 között az ugyancsak fővárosi Baár Ma- das Református Leánygimnázi­um óraadó tanára. 1942-től középiskolai tanár­ként a műegyetemen tevékeny­kedett, ahol 1959-ben docens lett. 1967-től a kísérleti fizikai tanszék vezetőjévé választották. Mint már említettük, hazánk első fizikaprofesszor-nője lett. A het­venes évek elejétől a műszaki egyetemen a tudomány- és tech­nikatörténeti kutatócsoport irá­nyítója. Alelnöke volt a Magyar Tudományos Akadémia Tudo­mány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának. Kezdetben a molekula-spekt­roszkópia területén végzett kut­atómunkát, együttműködve Bu- dó Ágoston, későbbi Kossuth-dí- jas akadémikussal. Érdeklődése az 1940-es évektől mindinkább a fizika története felé fordult. Munkái nagyban elősegítették a hazai tudománytörténeti kutatá­sok létrejöttét. Számtalan művet alkotott, népszerűsítve vele a fizi­ka múltját. Különösen értékes az 1964-ben megjelent A magyar­országifizika története című két­kötetes könyve, amelyben a 18. század végéig dolgozta fel az em­lített tudományág hazai históriá­ját. Férje, Mátrai László ugyan­csak neves filozófus-akadémi­kus nem csupán élettársa, hanem szellemi sorstársa is volt. M. Zemplén Jolán a hazai tu­dománytörténeti kutatásain kí­vül több összefoglaló és népsze­rűsítő könyvet írt az egyetemes fizika történetéről is. így például a kémikus Szabadváry Ferenccel és az orvos-biológus Kontra Györggyel társszerzőként közö­sen alkották meg A kísérletezés úttörői a 19. században című munkát, amelyet lassan három évtizede már, hogy forgatnak a diákok, tanárok, tudománytör­ténészek, kutatók egyaránt. Hat­vanhárom éves korában, 1974. június 6-án hunyt el Budapesten. Kár, hogy munkájának még nem akadt folytatója, pedig érdemes lenne a gazdag életmű nyomdo­kaiba lépni. (mentusz) Nem sikerült magasra emelniük... A magyar fizika nehezen állt talpra az 1950-es években, pedig jó néhány jeles képviselőt tudhatott magáénak idehaza is. így Gombás Pált, Gyulai Zoltánt, Budó Ágostont, Fényes Imrét, Györgyi Gézát, Horváth Jánost, Neugebauer Tibort, Novobátzky Károlyt, Szalay Sándort, Szigeti Györgyöt és másokat. Valamennyien szaktudomá­nyuk kiemelkedő képességű művelői voltak. A gazdasági és politikai nehézségekkel teli korszak viszont egyiküknek sem tette lehetővé, hogy igazi tudós életet éljenek, hogy a magyar fizikát magasra emel­jék. Talán a jelen és a jövő hozzájuk hasonló elméi képesek lesznek megbirkózni szaktudományuk kérdései mellett a közelgő század- és ezredvég által felvetett társadalmi nehézségekkel is. Prog­ram­börze Kiállítások, tárlatok „Memoria Universi”. Ez a cí­me Kovach A. Vadim ungvári festőművész tárlatának, amelyet az érdeklődők február 16-áig te­kinthetnek meg az Egri Ifjúsági Ház Galériájában. A Megyei Művelődési Központ fotószak­köre az 1990-es ev legjobb, leg­sikeresebb alkotásaiból rende­zett kamaratárlatot. Ugyanitt még egy fotókiállítást ajánlunk az érdeklődők figyelmébe. A fel­vételeken a választási kampá­nyok legérdekesebb, legizgal­masabb, legemlékezetesebb pil­lanatait örökítették meg a fotó­sok. A Harlekin Bábszínház jól ismert, népszerű figuráit mutat­ják be a kicsiknek és a nagyob­baknak február végéig az egri Gyermek-Szabadidoközpont- ban. Ugyancsak itt a kecskeméti nemezműhely bemutatóját lát­hatják. „Hazánk védett és fo­kozatosan védett növényei” cím­mel vándorkiállítást rendezett az Egri Környezet- és Természet­védelmi Oktatóközpont, vala­mint a Heves Megyei Környezet­védők Szövetsége. A hét végén a Verpeléti Általános Iskolában láthatják az érdeklődők a termé­szetvédelmi anyagot. Hétfőtől pedig az Andomaktályai Általá­nos Iskolában tekinthetik meg mindazok, akik érdeklődnek a természet iránt. Szórakoztató programok Hipnózis a színpadon. Izgal­masnak ígérkezik az a program, amit ma este 6 órára a Hatvani Művelődési Központba hirdet­tek meg. A mágiáról, a telepátiá­ról, az illúziókról beszélgethet­nek majd a megjelentek az est előadójával, Emestóval. Az Egri Ifjúsági Ház aulájában szombaton délelőtt fél tizenegy­től farsangi kellékeket készíthet­nek az ügyes kezű gyermekek. A foglalkozást Tóth Gyuláné és Erős Pétemé vezeti majd. Az Ördögűző a hetvenes évek nagy filmslágere volt Nyugaton. Most a vígjátéki változatát, paródiáját tekinthetik meg az egri Prizma mozi nézői pénteken és vasárnap. Hősnője, Nancy amerikai háziasz- szony, akibe még kislány korában belebújt az ördög. Most, másfél év­tizeddel később ismét megszállja lelkét a gonosz démon. A teendő: ki kell űzni belőle a szellemet. A feladatot az a pap vállalja, aki már vég­zett ilyen „tevékenységet”, módszere azonban meglepő, tele van víg­játéki fordulattal. A Palimadár címet adta legújabb filmjének John Badham rendező. A főszerepet pedig Mel Gibson és Goldie Hawn alakítja. A főhős olyan veszélyes emberek ellen vallott, akikkel kikezdeni egyenlő a halállal. Ezért bujkálnia kell, néha új nevet vesz fel, s új életet kezd. Legújabb álnevével azonban nincs szerencséje, találkozik fiatalkori barátnőjével, aki tovább bonyolítja a helyzetét. A produkcióban lé­legzetelállító menekülések, humoros percek, s természetesen roman­tikus szerelem ötvöződik. Kellemes szórakozást ígér tehát az egri Uránia nézőinek a Palimadár című amerikai akció-vígjáték. Aki világhírűvé tette. A 19. század második felében új fizikusgeneráció lépett színre hazánkban. Jól megfértek a klasz- szikus elveket vallók mellett. Az új „titánok” között említhetjük a hőtan elméleti alapjával foglal­kozó Szily Kálmánt és Greguss Gyulát, továbbá az 1872-ben megalakult kolozsvári egyetem nemzetközi hírű professzorát, Farkas Gyulát. E kor nemcsak a kísérleti fizika igazi meghonoso­dását hozta magával, hanem tör­ténetének első nagy egyéniségei is ekkor tűntek fel. A műegye­tem rektora, a már említett Szily Kálmán éppúgy foglalkozott a fi­A Varázsfuvolában állított emléket A Budapesti Tudományegye­tem egyik részlegeként 1782- ben mérnökképző alakult, amely később önállósult, és 1871-ben elnyerte a műegyetemi rangot. Vele párhuzamosan Selmecbá­nyán képeztek elsősorban bá­nyamérnököket, és ott is kötele­ző tárgy volt a fizika. Korábban ott tanított a világhírű Born Ig­nác, aki nemzetközi tudóstársa­ságot is alapított, amelynek tagja volt: Goethe, Lavoisier és Watt is. Born egyik barátja, Wolfgang Amadeus Mozart a Varázsfuvo- lában állított emléket a jeles tu­dósnak. Rövid ideig ennek a ma­gyar intézménynek volt a fizika­tanára a híres Doppler is. A fővárosban a már említett Tomcsányi Ádámot nemsokára El kellett menekülniük... A századfordulón az említett fizika első nagy alakja a kolozs­vári Farkas Gyula volt, míg Bu­dapesten Zemplén Győző állt legközelebb a modern tanokhoz. Ő egyebek között a lökéshullá­mok témakörének volt nagy hírű szaktekintélye. Fiatalon, az első világháborúban hunyt el. Az iga­zi változást csak a Szegedről Pestre került Ortvay Rudolf a jeles tudományszervező mun­kássága hozta meg az 1920-as években. Ő már könyvet írt a fi­zika akkori eredményeiről, és vi­lághírű, részben már akkor No- bel-díjas professzorokat hívott meg egy-egy előadásra az egye­zikatörténet kutatásával, mint az akadémikus Heller Ágost vagy Czógler Alajos. Az utóbbi két szerző kézikönyveit ma is hasz­nálják. Az alkalmazott fizika jeles képviselőivel nemcsak a mű­egyetemen találkozhattak a kor érdeklődő egyetemistái, de a tu­dományegyetemen is. Közöttük a legkiválóbb kétségtelenül Eöt­vös Loránd. A nevét viselő tör­vényen és ingán kívül a magyar fizikát ő tette elsőként világhírű­vé. Remek kísérletező volt, kár, hogy nem vállalkozott tankönyv­írásra és iskolaterem tésre. II. Rákóczi Ferenc is megcsodálta Azt, hogy a múlt legjelesebb eredményeit ma aránylag alapo­san ismerjük, nem kis részben az M. Zemplén Jolán által alakított fizikatörténeti iskolának kö­szönhetjük. Az ő munkáiból tud­juk többek között, hogy a ma­f yarok miként vonultak be a fizi- a történetébe. Hazai egyeteme­ink közül 1653-ban hoztak létre fizika tanszéket a nagyszombati jezsuita egyetemen. A 17. szá­zadból Apáczai Csere Jánosról, egy enciklopédikus kézikönyv megalkotójáról kell megemlé­keznünk, aki René Descartes ta­nait hirdette. Fiatalabb kortársai közül Bayer János, aki Francis Bacon egyik első hazai követője volt. Sárospatakon tanított Pó- saházi János, az első teljes ma­gyar természetfilozófia szerzője, aki Simándi Istvánnal elsőkent tartott kísérleti bemutatókkal il­lusztrált fizikát a 17. század vé­gén. Egy-egy bemutatójukat még a fejedelem, II. Rákóczi Fe­renc is megcsodálta. Hell Miksa a szakértők között A fizika magyarországi törté­netének fontos korszaka a new­toni tanítások históriájaként ír­ható le. A reformátusok közül a debreceni Maróthi György és Hatvani István voltak az új tanok első hazai hívei, a jezsuiták közül elsősorban a csillagászati felis­meréseiről híres, egykor Eger­ben is tevékenykedő Hell Miksa, illetve a bécsi udvarban élt Makó Pál voltak. 1850 után már a gim­náziumokban is főtárggyá lépett elő a fizika. A pesti tudománye­gyetemen a századfordulón Do- min Jdzse/vívott ki magának ne­vet, elsősorban az elektromos­ságtan területén. Néhány évvel később pedig a galvanizmus első hazai szakkönyvének írója: Tomcsányi Ádám. Ők még lati­nul írtak, de kortársaik: Fábián József és Varga Márton már ma­gyar nyelven szálltak harcba a fi­zikai ismeretterjesztés támogatá­sáért.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------__>• Az élményt az irodalom adja Jedlik Ányos követte a katedrán, a mérnökképző vezetését pedig Sztoczek Józseftteát. Mellette tanártársa, Petzval József, a jeles optikus szakértő tevékenyke­dett. Jedlik nem elméleti szak­ember volt, nem a fizika mate­matikai alapjaival foglalkozott, hanem elsősorban mérnökalka­tú feltaláló volt, amelyet félszáz- nal is több találmánya igazolt. Ezek során az elektromotor és a dinamóelv igazában gyakorlati­lag nem is volt jelentős, miután azok ipari megvalósítására nem törekedett. így ezeknek a talál­mányoknak a gyakorlati beveze­tése nem a nevéhez fűződik. Rácsosztó gépe, akkumulátora és más találmányai viszont való­ban zseniális ötletein alapultak. temre. Időközben Szegeden, Debrecenben és Pécsett is ala­kult egyetem, ahol a fizikának is lettek újabb szakértői, tanárai, hívei. A két világháború közötti idő­szak ismét sok veszteséget oko­zott a hazai tudománynak. A tu­dósok egy része kénytelen volt külföldre távozni, így például Kármán Tódor, Lánczos Kor­nél, Neumann János, Szilárd Leó és WignerJenő. E két utóbbi Nobel-dnassá lett, és Skandiná­viában talált menedéket. Ugyan­csak eljutott ehhez a magas ki­tüntetéshez Hevesy György és Gábor Dénes is. Trojan Marian a megyei könyvtárban Trojan Marian Jozef annyi nyilvános szereplése után most ismét méltó helyen állít ki, a me­gyei könyvtár aulájában. Nem­csak azért, mert hosszú évtize­dek óta jelen van a megyei és egyáltalán a hazai — olykor a lengyel — kiállítótermekben is ex libriseivel, azokkal a lapokkal, kis formátumú alkotásaival, metszeteivel, amelyek a köny­vekhez kötődnek, amelyeknek élményanyagát költők műveiből veszi. Az írókat, költőket jeleníti meg, a lírát, a helyzetdalok és életképek olyan értelmezését adja, amelyek egyúttal magát a művészt is megvallják. Nem elő­ször jelezzük szereplését, mutat­va azt az őszinteséget és bele­élést, ahogyan a versek, olvas­mányai tartalmát leképezi szá­munkra. Vagy azt, amikor a ma­gyar tájat közelíti meg, házakat, a lengyel vidéket, barangolásai­nak, utazásainak színhelyeit. Most is alkalmunk nyílik fel­fedni azokat a baráti szálakat, amelyek kapcsán az ex libriseket „előállítja”. A művésztől tudjuk, hogy műalkotásainak a fizetsége rendszerint az elmélyülő barát­ság, az a kapcsolat, ami az alko­tót a műélvezővel összeköti. Megmintázza a neki kedves író­kat, költőket, olykor egy-egy motívummal feldúsítva az egyé­niséget, apró jelzettel bemutatva azt a sajátságosat is, amely őt munkára lelkesítette. Mert azt megint nem szabad elfelejte­nünk, hogy Trojan Marian nem­csak a hirtelen támadt feladatba éli bele magát, de szeretetteljes lényével személy szerint is fon­tos szereplőjévé válik azoknak a kapcsolatoknak, amiket al­kotásaival létrehoz. * Hogy évtizedek óta ezek kö­zött a formák között él, gon­dolkodik és tevékenykedik? Hogy nincs benne semmi a di­vatból, és azokból a meghök­kentő formulákból, amiket so­kan olyan nagy nekirugaszko­dással használnak, csak azért, hogy feltűnjenek? Annyi baj legyen! A lépték, amiben ő gondolkodik és alkot, rokon- szenvet ébreszt, visszhangot kelt. És még évek után is em­lékszünk formáira, tartalmaira és arra, ahogyan az alföldi tá­jat, környezetet unhatatlanul megörökíti. Hagyományőrző gyermekfoglalkozások a játékmúzeumban... Ki Játszik ilyet? Az Egri Ifjúsági Ház hagyományőrző gyermekfoglal­kozások színhelyévé vált. A játék­múzeumban a gyerekek belepil­lanthatnak a régi mesterségek vi­lágába, és elkészíthetnek a kiállí­táson szereplő népi játéktárgyak­hoz hasonlóakat, illetve számos újat is. Ezekhez felhasználhatnak ismert és újszerű anyagokat: fát, gyapjút, rongyot, növényi termé­seket, követ, csontot, agyagot, gipszet, papírt, bőrt, gyöngyöt és sok egyebet. Az itt elkészített tár­gyakat, játékokat haza is vihetik. E hónap témája a farsangolás volt. Ezen belül különböző álar­cokat és farsangi díszeket készí­tettek a gyerekek. A foglalkozá­sokat Angyalné Jászi Éva vezeti, aki már 4 éve készít különféle gyermekjátékokat. Angyalné el­mondta, hogy ennek a szakkör­nek nincs állandó gárdája, de azért sokan felkeresik a játékmú­zeumot. Ő tervezi el, hogy me­lyik hónapban mi legyen a téma, milyen játékokat tervezzenek és készítsenek el. Talán ez a szak­kör abban különbözik a kézi­munka-tanfolyamtól — mondja —, hogy itt olyan tárgyakat állí­tanak elő a gyerekek, amikkel el­sősorban játszani lehet, de ugyanakkor hasznosak is. Min­dig igyekszik aktuális témákat találni, azaz amelyek valahogyan kötődnek a különböző hóna­pokhoz. így például húsvétkor tojást festenek, nyuszit „vará­zsolnak” elő többféle anyagból, vagy karácsony közeledtével a fenyőágakra terveznek arany­ezüst szálakat, csillogó és színes díszeket... Elő a túrabakancsokkal! Az egri Gyermek-Szabadidőközpont Termé­szetjáró Szakköre szombaton 10 kilométeres túrára váija a gyerekeket és a felnőtteket. Juhász István vezetésével a résztvevők a következő helyeket érin­tik majd: Eger Mezőgép — Galagonyás — Makján- forrás — Makján-vár — Pásztorkunyhó — Hőforrás — Olajkutató — Eger Mezőgép. Indulás reggel 8 órakor, az Eger Mezőgép autóbusz-végállomásról. A Bükki Vörös Meteor természetjárói vasárnap két túrát is indítanak a Bükkbe. Az első táv hossza 16 kilométer, állomásai: Bánya-hegy — Nagymező — Csurgó erdészház — Ablakoskő-völgy — Nagy­völgy — Nagyvisnyó. Az érdeklődőket 6.50-kor Franczia István váija az egri autóbusz-állomáson. A másik kirándulás vezetője Liba Ferencné lesz, és a 10 kilométeres útvonalon érintik majd a részt­vevők Síkfőkutat, a novaji kunyhót, Csákpilist, Tö- rökutat, a kövesdi kilátót, a várkúti turistaházat, Bikkbércet és Szőlőskét. Áz autóbusz Egerből fél 9-kor indul.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom