Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

RABOLTAK, AUTÓKAT TÖRTEK FEL — RENDŐRKÉZEN A VERPELÉTI BŰNBANDA (3. oldalon) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. FEBRUÁR 25. HÉTFŐ HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 47. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Negyedmillió szövetséges katona támadása A Sivatagi Vihar már a szárazföldön is végigsöpör A közép-európai idő szerint vasárnap hajnali két órakor kezdő­dött szárazföldi támadás hírét az NBC amerikai televízió jelentette először. George Bush Camp Dávidból visszatért Washingtonba, ahol közép-európai idő szerint négy órakor tévébeszédében beje­lentette a támadás megkezdését. A hírt ezzel egy időben jelentette be Londonban John Major brit kormányfő és Párizsban Francois Mitterrand francia elnök. Nem sokkal később sajtóérte­kezletet tartott Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. El­mondta, hogy a támadás idő­pontját eredetileg is február 23- ra tűzték ki. Egyben közölte, hogy biztonsági megfontolások­ból egyelőre semmi tájékoztatást nem adnak a hadműveletekről. A támadás megkezdésének híré­re ismét összeült a Biztonsági Ta­nács, de húsz perccel később az ülést meghatározatlan időre el­napolták. A brit független ITN televízió szaúd-arábiai tudósítói azt jelen­tették, hogy a támadás a front teljes hosszában folyik, több irányban, és nemcsak kuvaiti te­rületen. Értesüléseik szerint ne­gyedmillió szövetséges katona vesz részt a harcokban. Úgy tud­ják, hogy az egyik első hadicél a kuvaiti főváros visszafoglalása harminchat órán belül. Meg nem erősített hírügynök­ségi jelentések szerint iraki kato­nák ezrei adták meg magukat a támadó szövetséges csapatok­nak. A szövetségesek visszafog­lalták a kuvaiti főváros melletti öböl bejáratánál fekvő Failaka- szigetet, itt 500-1000 iraki kato­nát ejtettek fogságba. Kuvait ENSZ-képviselője szerint a ku­vaiti fővárosban az iraki meg­szállók gyújtogatnak és robbant- gatnak. Polgári személyeket hur­coltak el, fiatalokat végeztek ki. (Az Öböl-háborúról a 2. oldalon.) Agrárszövetségi kongresszus A hét végén az Építők Szék­házában összeült az Agrárszö­vetség kongresszusa. A küldöt­tek meghatározták a pártként te­vékenykedő szövetség új alap­szabályát és a közös munka to­vábbi feladatait. Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke beszá­molójában többek között azt hangsúlyozta: a párt a követke­zőkben nyitottabbá kíván válni, és főként az agrárválság gondjai­nak megoldását keresve, konst­ruktív ellenzéki pozícióba akar jutni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy megrekednek az ag­rártémáknál, éppen ellentétesen fontosnak tartják, hogy a jövő­ben széles körben hallathassák véleményüket a társadalom- és szociálpolitika, a kereskedelem, a külpolitika és külgazdaság kér­déseiben. A párt nyitott akar len­ni minden, számára elfogadható program befogadására. A szö­vetség, mint Nagy Tamás külön hangsúlyozta, nem kötött paktu­mot a kisgazdapárttal. Pro Life konferencia Az első magyar Pro Life kon­ferencia két napon át tartott a Magyar Testnevelési Egyetem auditóriumában. A tudományos eszmecserén — amint azt magyar neve, Az életért — jövőnkért is jelzi — az emberi élet értékét kí­vánta tudatosítani. A tanácsko­záson neves magyar és külföldi előadók szóltak egyebek mellett az abortuszkérdésről, különös tekintettel az eutanáziáról, vagy­is a halál tudatos előidézéséről. Szó esett a szülészorvosok lelki- ismereti szabadságáról, a termé­szetellenes családtervezésről, s arról, hogy mit tudnak a fiatalok az abortuszról. A civil társadalomért Magyarországon van civil pol­gár, de még nincs civil társada­lom. A Polgári Mozgalom a Köz­társaságért hozzájárul ahhoz, hogy az öntevékeny polgárok ki­alakíthassák a civil közösségeket — hangsúlyozta Varga Csaba, a mozgalom ügyvezető elnöke a Polgári kezdeményezések esé­lyei című háromnapos nemzet­közi konferenciájuk befejezése­kor vasárnap, a Fészek Klubban. Zárszavában elmondta: mozgal­muk több mint szociális mozga­lom, de nem kíván tömegmozga­lommá válni. Nem állnak szem­ben a kormánnyal, viszont olyan rendszer kialakítását szorgal­mazzák, amelyben nem a köz­ponti vezérlés, hanem az alulról jövő kezdeményezés érvényesül, s a kormány figyelembe veszi a civil törekvéseket. Az első demokratikus falugyűlésen Számot vetettek Kisköre ügyeivel Nagy érdeklődés kísérte a szombati első demokratikus fa­lugyűlést Kiskörén. Az önkor­mányzati választások óta első íz­ben nyílt arra alkalom, hogy a la­kosság előtt eddig végzett mun­kájáról számot adjon a polgár- mester és a képviselő-testület. Ennek időszerűségét mi sem tá­masztotta jobban alá: a község­ben többen hangot adtak véle­ményüknek, miszerint az elöljá­rók „édes semmittevéssel” töl­tötték napjaikat, s legjobb eset­ben is csak ültek a babéijaikon. — Ez nem felel meg a valóság­nak — kezdte mondandóját Orosz István polgármester. — Higgyék el, életem legnehezebb hónapjait tudhatom kollégáim­mal együtt a hátam mögött. A megfelelő törvények hiánya, a költségvetésünk bizonytalansá­ga szinte megoldhatatlan feladat elé állított. Az elvégzett munka ismerte­tése után az MDF alelnöke, dr. Farkas Gabriella beszélt a kár­pótlási és a földtörvényjavaslat­ról. Mondandójából kiderült, hogy a demokrata fórum és a kis­gazdák közötti ellentétek közel sem olyan élesek, mint azt a tö­megkommunikációs eszközök munkatársai ábrázolják. Sőt, megtudhattuk, hogy közel a megegyezés. (Folytatás a 2. oldalon) Együtt az államiak, a vállalatiak és az önkéntesek Újjáalakult a Heves Megyei Tűzoltó Szövetség Több évtizedes kényszerű szünet után alakult újjá műit hét szombaton a Heves Megyei Tűz­oltó Szövetség. Az eseménynek szűkebb hazánk legfiatalabb vá­rosa, Pétervására adott otthont, s talán éppen a házigazda szerepé­nek vállalása fejében, az odaér­kező tűzoltók színes programot nyújtottak a városi polgároknak is. A polgármesteri hivatalban már reggel megnyílt a tűzoltó-ki­állítás, amelyet minden érdeklő­dő megtekinthetett, Pétervására központjában pedig az állami tűzoltók bemutatója —jó néhány járművel vonultak ki — és a so­mogyi hagyományőrzők „fellé­pése” szórakoztatta a népes kö­zönséget. Az előbbiek valószínű­leg az emelőkosaras bemutató­val aratták a legnagyobb sikert, az utóbbiak a régi tűzoltók öltö­zékében és eszközeivel „játszot­ták el”, hogy miképpen is oltot­ták egykoron a tüzet, hogyan fé­kezték meg sok-sok évvel ezelőtt az elharapózó lángokat. (Folytatás a 3. oldalon) Műtrágyával töltik fel a repülőgépet Tamaszentmiklós határában (Fotó: Perl Márton) Veszélyes mértéktartás A túlzott takarékosság földjeink kifosztásához vezet Napjainkban sok megalapozatlan vélemény hangzik el a műtrá­gyákról. Ezeket természetidegen anyagoknak minősítik, amelyek rontják növényeink minőségét, elszennyezik az élővizeinket, káro­sítják a környezetet. A legszélsőségesebbek száműzni kívánják őket növénytáplálási rendszerünkből. Nemrég érdekes felmérést végeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóin­tézetében. Megállapították, hogy 1990 őszén az előző évinél legalább 40-50 százalékkal kevesebb mű­trágyát szórtak ki a gazdaságok a földekre. Ez rendkívül veszélyes takarékosság, amelynek hatása hosszabb távon jelentkezhet. Okairól kérdeztük dr. Kriszti­án József címzetes egyetemi do­censt, a kompolti intézet tudo­mányos főmunkatársát. — A szántóföldi növényter­melés kezdetétől zsaroljuk — pontosabban zsarolták elődeink — a termőföldet. A műtrágyák használatát megelőzően a növé­nyek által felvett tápanyagok kis hányadát juttatták vissza a talaj­ba. Soha nem volt annyi istálló­trágya, amennyi pótolta volna a növények által felvett tápanya­gokat, az úgynevezett talajgaz­dagító, nitrogéngyűjtő növények pedig a tápanyagszükséglet töre­dékét ha fedezték. A zöldtrágyá­zás nem tudott számottevően el­terjedni Magyarországon. A ve­tésváltás, a föld pihentetése sem pótolta a kivont tápanyagokat, legfeljebb időlegesen helyrehoz­ta a termelés során elkövetett hi­bákat. A vázolt okok miatt az 1950-es években a jelenlegi ter­mésátlagok alig több mint két­harmadát tudtuk betakarítani két legfontosabb gabonafélénk­ből. Ugyanakkor még két évtized­del ezelőtt is a mai terméshoza­mok felét érték el szántóföldjein­ken. (Folytatás a 3. oldalon) Szolidaritás Ózddal A Magyar Szocialista Párt munkástagozata szolidaritásáról biztosítja az ózdi dolgozókat, akik végső elkeseredésükben február 26-ra tömegdemonstrá­ciót hirdettek. A munkástagozat hét végi ülésén elfogadott állás­foglalás — amelyet távirat for­májában megküldenek az óz­diaknak — egyebek között leszö­gezi: a tömörülés tiltakozik az olyan módszerek ellen, amikor a tömeges elbocsátást nem követi új munkahelyek teremtése. A munkástagozat tagjai és szimpa­tizánsai azért is támogatják az ózdiak küzdelmét, mert megíté­lésük szerint a megalapozott gaz­daságpolitikai koncepció hiánya miatt — a gazdaságirányítási kí­sérletezések következtében — nem lehet tudni, mikor, melyik vállalat és város jut Ózd sorsára. ■ Létrejött az MDF Országos Választmánya A Magyar Demokrata Fórum új Országos Választmánya szombaton tartotta alakuló ülé­sét a párt Bem téri székházában. Az országos gyűlések közötti legfontosabb politikai döntésho­zó fórum saját tagjai sorából nyolctagú, ideiglenes ügyvivő testületet választott. E grémium feladata az Országos Választ­mány ügyrendjének kidolgozá­sa, a szervezeti-működési sza­bályzat előkészítése. A választmány üléséről beszá­moló sajtótájékoztatón Fur- mann Imre, az MDF általános alelnöke hangsúlyozta: az MDF az egyetlen olyan párt, amelynek legfőbb politikai döntéshozó tes­tületé területi alapon szervező­Kitekintés vidékre Az Országos Választmány olyan bizottságot kíván alakí­tani, amely segíti, felülvizsgálja a vidéki kis szervezetek éle­tét, létfeltételeit. Mint mondták: a szervezeteknek meg kell újulnia ahhoz, hogy a helyi politikában betölthessék azt a döntő szerepet, amelyet az MDF az induláskor felvállalt. dött, a helyi szervezetek három­négy főt delegáltak a 88 tagú tö­mörülésbe. A testület meghallgatta Antall József miniszterelnök felszólalá­sát az ország kül-, bel- és gazda­ságpolitikájáról, elfogadta hely­zetértékelését. A választmány egyben bizto­sította a kormányzatot és az MDF vezetőségét lojalitásáról, s általános politikai nyilatkozatot fogadott el. (Folytatás a 2. oldalon) Kárpótlási közeledés Számos kérdésben közös álláspontra jutott a két párt, bár a végső megállapodás még nem született meg a kárpótlási törvényjavaslat ügyében az MDF képviselőcsoportja és az FKgP küldöttsége között az elmúlt héten folytatott tárgyalások során — nyilatkozta vasárnap Kónya Imre, az MDF országgyűlési frakcióvezetője. A Parlamentben ma folytatódik a kárpótlási törvényjavaslat vitája, amelynek hangulatát meghatározhatja, hogy amíg Torgyán József, az FKgP parlamenti frakcióvezetője pénteken a tárgyalásokról beszá­molva a még meglévő nézetkülönbözőségekre helyezte a hangsúlyt, addig Kónya Imre az azonos álláspontokról beszélt. Tájékoztatójából kiderült: a felek egyetértettek abban, hogy a jog­talan tulajdonelvonásokkal okozott sérelmek orvoslását egységes el­vek alapján, a Parlament által most tárgyalt kárpótlási törvény kere­tein belül kell megoldani. Pozitív diszkriminációval biztosítani kell, hogy azok, akik kárpótlási jegyüket termőföldre kívánják váltani, a törvényjavaslat módosításával minél nagyobb mértékben, az elvett termőfölddel azonos aranykorona-értékű termőföldhöz jussanak. Ma, Budapesten: Temetik a VSZ-t Újabb történelmi mérföldkő­nek számító nemzetközi ese­mény házigazdája lesz Budapest: ma a Duna Intercontinental Szállóban megnyílik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soron kívüli ülése. Az NDK kiválása után soraiban megfogyatkozott politikai-kato­nai tömörülés külügy- és honvé­delmi miniszterei azzal a céllal gyűlnek össze a magyar főváros­ban, hogy immár hivatalosan is kimondják a paktum de facto hónapok óta halott katonai struktúrájának végét. Eszerint a tagállamok ki­mondják: 1991. március 31-ig megszűnik a Varsói Szerződés valamennyi katonai szerve és testületé. Továbbá megszűnik minden, a Varsói Szerződés ke­retébe tartozó katonai tevékeny­ség. A VSZ-nek mint politikai szervezetnek a sorsa további konzultációkat igényel. A kato­Délben szentesítik A VSZ Politikai Tanács­kozó Testületé ma reggel 9 órakor kezdi meg soron kí­vüli tanácskozását. Az elő­zetes programnak megfele­lően a résztvevők délben ír­ják alá a tanácskozás doku­mentumait, majd délután 3 órakor Antall József kor­mányfő a Parlamentben fo­gadja a külügy- és védelmi minisztereket. A résztve­vők délután 4 órakor nem­zetközi sajtókonferencián számolnak be az elvégzett munkáról az Interconti­nental Szállóban. nai struktúra teljes felszámolásá­ról intézkedő soron kívüli buda­pesti ülés után várhatóan a Poli­tikai Tanácskozó Testület soros ülése lehet az újabb állomás a VSZ jövőjének tisztázásában, jú­lius 1-jén Prágában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom