Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-19 / 42. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. február 19., kedd Farsangi szólista- parádé Vitatott vezetőségváltás (111/1.) Mint oldott kéve... Avagy: széthullik-e a termelőszövetkezet Mezőszemerén? Az Egri Szimfonikus Zenekar a fúvós- és kamaramuzsika szolgálatában állva szórakoztatta hűséges közönségét a Megyei Művelődési Központ dísztermében. Nagyzenekart igénylő szám csak a műsor fináléjában hangzott fel, Grieg Peer Gynt II. szvitje, minden egyéb a legjobb értelemben vett kamarazenélés szempontjait köpette. A gondosan összeválogatott program első három darabja, Weber C-dúr induló és C-dúr concertinoja, majd Gounod Kis szimfóniája a fúvósegyüttes számára jelentett szép feladatot, kitűnő megnyilatkozási lehetőséget két szólistának. Wiltner Ágnes (fuvola) és Miklovitz László (oboa) olykor- olykor felléptek eddig is Egerben, nem egyszer írtunk is zenei jegyzeteinkben róluk, bátorítván őket a szereplésre, elismervén is teljesítményüket. A két zenészegyéniség ugyan elütő karakterű, Wiltner Ágnesben mintha szabadabban, kötetlenebbül szárnyalna a líra és a dallam, de az egymást követő három szólista-teljesítmény, a játékuk hatására keletkezett siker, a közönség visszajelzése igazolja a zenekar vezetésének új irányokban történő tapogatózását: a kamaradarabok műsorra vétele, ezen belül is a fúvószene favorizálása — az érzelmileg és technikailag is kondícióban lévő szólistákkal — nemcsak kellemes meglepetés a hallgatóságnak, hanem szellemileg és szakmailag is új feltöltődési lehetősége ennek a zenésztársaságnak. Donizetti C-dúr con- certinójában — ama kellemesen „éneklő” második tételben — Wiltner érzelmileg gazdag, fe- gyelmézett játékkal emlekedett a rutinmegoldások fölé. S ha már szólistaparádét emlegettünk, indokoljuk állításunkat Nemes Ferenc és Papp János szereplésével, Vanhalnak két fagottra írott F-dúr concertojának az előadásával. Ahogyan ez a mű itt megszólalt, Nemes Ferenc átirata. Most a zongora helyett kamarazenekar festett hátteret a két fagott mögött. Van- halról annyit tudunk, amennyit a lexikon elárul: holland származású, cseh komponista és hegedűművész (1739-1813), Itáliában két operáját adták elő, 1772- 80 között, Erdődy gróf birtokán élt, majd Bécsben telepedett le, és ott élt, zeneszerzésből. A klasz- szikus bécsi mestereket Haydnt, Mozartot, Beethovent nem érik el szimfóniái, a kor és a zene áramlása túllépett rajta. Azt azonban ez a műve, ez a két fagottra komponált zenei beszélgetés is érzékelteti, hogy nem epigon, a megszólaltatott hangszer a saját nyelvén beszél egy olyan emberről, aki érezhetően otthon érezte magát Bécsben és a monarchiában. A Vanhal-szá- mot Gémesi Géza vezényelte. Az est karmestere Nemes Ferenc fagottművész, a miskolci zeneintézmény igazgatója. Derűs szolgálatot teljesített, amikor a XIX. századi szerzők bieder- meyer-hangulatot is árasztó kamaradarabjait interpretálta. Jólesik tudni, hogy akadnak barátai ennek az Egri Szimfonikus Zenekarnak, amely eddigi megszokott mozgási területén túl is kirándulva, felismerve a fúvósaiban rejlő-rejtőzködő értékeket, keresi útját a jövő felé. Életképességét és jogát a fennmaradáshoz bizonyítandó továbbra is, ilyen kellemes meglepetésekkel kell szolgálnia. Minél többször és minél több helyen! Ha az önkormányzat azt hallja a város zeneszerető társadalmától, hogy ez az intézmény legalább annyira kell itt, mint a színház, vagy még jobban, akkor nem zárkózik el az áldozatvállalástól. Ez az írás is értük, javukra akarna szólni. (farkas) Lapátnyi levelű örökzöld terebélyesedik az asztal fölött, amelyet olyan furán helyeztek el a tágasnak nem nevezhető szoba szegletében, hogy olyan sarokba szorítottnak tűnik minden. Maga Mracskó László tsz-elnök is, amíg át nem telepszik a kényelmes fotelba, hogy szemtől-szem- be üljünk. — Elnök úr! Az a szóbeszéd járja a faluban: Ön úgy ült be a vezetői székbe, hogy feltörette az elődje irodáját. Az egykori növényvédelmi szakirányúé keze remegni kezd. Látni, feszülnek benne az indulatok, ki tudja, miféle vádak érték már az utóbbi néhány hétben. S bizony, a híresztelések próbára teszik az idegeket. — Ez egy rosszindulatú pletyka...— csattan fel, de mielőtt befejezhetné a mondatot, kopognak az ajtón. Mintegy végszóra, a gépkocsivezetője lép be. Mondja neki az elnök: ”... kerítsétek elő Koós Jancsit, ha otthon van ebédelni, hívjátok be azonnal.!" Nehezen indul a beszélgetés, s‘ amíg szót váltunk erről-arról, „bénít” a hívott munkatárs, aki ''az ellenőrző bizottság elnöke, majd még jönnek — igaz hívás nélkül — mások is, ki-ki a maga ügyében, de mind maradnak, amikor kiderül, mi járatban az újságíró. v —... Az hát, hazugság az egész „feltörési-ügy” — mondják, s máris összeáll a lista, hogy kik leltározták a Rimamente Mgtsz volt elnökének dolgozószobáját. — A szabadon hozzáférhető tárgyakat, bútorokat vettük számba, de már a fiókokhoz, szekrény- ajtókhoz, nem nyúltunk. A listát két vezetőségi tag, az ellenőrző bizottság elnöke, valamint hatósági tanúként a helyi önkormányzat hivatalsegédje készítette el és írta alá. A kulccsal zárható részekből a régi elnök szedte ösz- sze a dolgait, amikor bent járt. Ezt a tényt, s magát az alaptalan „feltörési” históriát később megerősítette az ügy másik elnökszereplője, Nagy János is. Valóban saját kezével nyitotta fel a zárakat, s vette magához a szükséges iratokat, személyes tárgyait. Bár, mint mondta, elsősorban nem ezek hozták vissza munkahelyére. — Miután a tavaly december 22-én megtartott rendkívüli közgyűlés törvénysértő volt, erről értesítettem a Heves Megyei Cégbíróságot, s kértem az eredeti állapot visszaállítását, a közgyűlés megismétlését, szabályos, törvényes keretek közötti megtartását. Lépéseimhez szükségem lett volna a közgyűlési határozatra, amelyben leváltásomat indokolták, ám ezt a mai napig nem kaptam meg. Január elején Koós úr azt válaszolta: „... még nem állt össze," 14-én viszont azt, hogy : „már a cégbíróságnál van..." — holott oda még nem érkezett be. Mit mond erre a másik fél? — A határozatból nem kötelező küldenünk vagy adnunk, itt minden további nélkül tanulmányozhatta volna a szöveget Nagy János, bár az igaz, hogy amikor szólt, éppen a jogtanácsosnál volt az anyag, kellett a cégbírósági dokumentumokhoz—válaszolja az ellenőrző bizottság elnöke. Aztán elmondják: a „volt” elnök nem nagyon törekszik a párbeszédre, s a leveleikre sem válaszol, holott már munkavégzésre is felszólították, de állítólag beteg- állományban van. A valóban táppénzen lévő Nagy János mutatja a levelet, amelyet Mracskó Lászlóid: "Az 1967. évilll. tv. 58par. 1-2. bek. alapján munkavégzési kötelezettségének tegyen eleget, amelyet a tsz biztosít. Új munkakörének meghatározására Tari József főágazat-vezetőt utasítottam. Á nevezettnéljelentkezzék 1991. január 8-án eligazítás végett. Mszemere, 1991. jan. 04.” — Milyen munkát szántak Nagy Jánosnak? — kérdem a mostani elnököt. — A szakképzettségének megfelelőt, agrármérnöki beosztást a növénytermesztési ágazaton belül. Mondjuk, ágazatvezetői munkaterületen számítottunk rá, a növényvédelem irányításában elkészítette volna a műtrá- gyázási terveket, s kézben tartotta volna az egész folyamatot. — Nem gondolja, hogy ezt az egész alkalmazási kérdést „régi elnök — új elnök”szinten kellett volna megbeszélniük? Tari József mégiscsak Nagy János korábbi beosztottja volt. — őszinte leszek, nekünk Nagy Jánossal nincs sok megbeszélni valónk. A szakterületért pedig ideiglenesen Tari József a felelős. A lényeg az, hogy mi biztosítjuk a munkalehetőséget. Csakhogy Nagy János másként látja a dolgokat. S erről egy levélben tájékoztatta is a tagságot január 7-én. Mint úja: ”... Leváltottak egy 10 éven át eredményesen gazdálkodó vezetőséget, bizonytalan helyzetbe hozták a termelőszövetkezetet. Igyekezetükben nem csupán a tisztesség normáit, de a törvényesség alapvető előírásait is figyelmen kívül hagyták. Munkám végzésében a december 22-én történtek, az akkor kialakult körülmények megakadályoztak. De tartozom annyival magamnak és még jó néhány tagtársamnak, hogy a történtek felett ne hányjak szemet." E levél kapcsán erősen megoszlanak a vélemények a tagsag körében, s a szövetkezet működési körzetében lévő három településen — Mezőszemerén, Szi- halmon és Egerfarmoson — is, ahol immár arról szól a fáma: „... itt már nem is a tagság, s a község érdeke a tét, hanem a hatalmi pozíciók megszerzése. S ennek nem más lesz a következménye, mint hogy széthullik, mint oldott kéve, a megye egyik legeredményesebben működő termelősszövet- kezete.” — Puccsot készítettek elő, s szerveztek azok, akik féltették a pozíciójukat a Nagy János által kezdeményezett gazdasági átszervezés miatt... — vélekedik az egyik tábor. — Sok volt a pióca körülötte, a befolyásoló, akik a saját hasznukat nézve, jó ideje félrevezették már az elnököt, s ez ahhoz vezetett, hogy elszakadt a tagságtól. És ez egyenlő a biztos bukással... — hallja az ember másfelől. Feltehetően mindkét véleményben van valami, amitől „zörög a haraszt.” De vajon, mi keltette a szelet? — Ezt a szelet bizonyos vezetői körök szították, mert rájöttek, hogy a hatalmuk, jólétük forog kockán.. Mintegy summázatként mondja ezt a mondatot Nagy János, mielőtt leülünk beszélgetni, jelezve: mélyről fakad a dolgok gyökere. S szerteágazó, mint egy terebélyes fáé, amely átélt már jó néhány vihart. — Valamikor, két esztendővel ezelőtt vágtunk bele a vállalkozások szervezésébe, akkor az állattenyésztésben és a gépészetben kezdtünk beszélgetni az új formákról az emberekkel. Hamarosan látnom kellett, hogy a középvezetők nem „állnak át” erre a gondolatkörre, s velük együtt a fizikai dolgozók egy része sem lelkesedik. Ahol a középvezetők megértették az új idők szavát, ott nem volt gondunk, másutt viszont felerősödött a hang, hogy ”... ez az elnök, ez a vezetőség dolgozóellenes, ezt a vezetőséget le kell váltani.” Hát, akkor úgy véltem, nem szabad ezt tovább erőltetni, s amint visz- szaléptem az ötlettel, meg is nyugodtak a kedélyek. — Olyannyira, hogy — tudtommal — a legközelebbi vezetőségválasztáskor elsöprő arányú szavazattal kapott bizalmat... — Igaz, viharos körülmények között — mert újra hallatszottak a megjegyzések: „micsoda disz- nóság, felelősséget tenni a nyakunkba azzal a vállalkozással” —, szóval nagy vita közepette mindössze 15-20 ellenszavazatot kaptam a 270-ből. Csakhogy: a tizenhárom tagú vezetőségbe hat olyan új ember került, aki kifejezetten vállalkozásellenes volt, s'90-ben már látszott, hogy ezzel a vezetőséggel nem lehet kézben tartani a szövetkezetei, ment az ellenpropaganda. Pedig ekkor már országosan erősödött a vállalkozási igény, előtérbe került a pifici szemléletű gazdálkodás. Szeptemberben került szóba először az átalakítás szükségessége, októberre körvonalazódtak a formái, megtörténtek a személy szerinti elbeszélgetések, majd a küldöttgyűlés határozata alapján megírtam a középvezetőknek a levelet, amelyben december 31-ével felmentettük őket az eddigi munkakörükből, s pályázatot írtunk ki a belső vállalkozói egységek irányítására. — Ez a vezetői kör leépítését jelentette? (Folytatjuk) Szilvás István Az egri színház — vendégségben Útíszítánkok A Gárdonyi Géza Színház művészei legutóbb a jugoszláviai Vajdaságban jártak. Négy városban léptek föl, két előadásukkal: a Vízkereszttel és a Sírkő és kakaóval. A közönség mindenütt szeretettel fogadta őket. íme néhány szilánk az utazásból. * Vízkereszt az 1872-ben épült szabadkai Magyar Népkörben. A hatalmas nézőtéren nagykabátban ülik végig az emberek a három órás előadást. Jó hangulat, minden apró rezdülésre figyelnek, nevetnek, tapsolnak. A legnagyobb sikere persze a Böffent játszó Soltis Lajosnak van. ő az övék, közülük való. Soltis Lajos az újvidéki magyar színház tagja, de sokszor megfordult már ebben a városban is. S játéka igazán megérdemli a nyílt színi tapsot. * Városnézés Szabadkán. Sziki Károly büszkén mutogatja a nevezetességeket: Csáth Géza szülőházát, Kosztolányi szobrát, a gimnáziumot, ahová mindketten jártak. S ott a szép múlt századi zsinagóga, s ott a szerb hatásokat magán viselő piac, sok sajttal, rétes- ésburektésztával. Igaz, hogy drágaság van, de az ínycsiklandó finomságoknak ki tud ellenállni? * Tolnai Ottó Paripacitrom című darabjának próbája az újvidéki magyar színházban. Tolnai Ottó a vajdasági modem magyar irodalom egyik legmarkánsabb képviselője. Ez az új műve is meghökkent bennünket szokat- lanságával, akár szemtelennek mondható nyíltságával. Nagyszerű színészeket látunk a színpadon. (Néhányukkal nemsokára Egerben is találkozunk majd, hisz márciusban itt vendégszerepei a társulatuk a Woyzekkel és Molnár Játék a kastélyban-já- val.) Próba után Sziki beszélget Tolnaival a helyzetéről, az itteni magyarság sorsáról, a történelememlékeiről. Megmarad-e Jugoszlávia? Nehéz a válasz. Csak bízni lehet, hogy szerb, horvát, makedón, bosnyák, magyar és a többi továbbra is békén él együtt. A Sírkő és kakaó Újvidéken. Más a tér, a színpad nem mindenünnen látható jól, de telt ház van, még a fal mellett is állnak. A színészek reggel indultak Egerből, egész nap úton voltak, a vacsorájuk késett, de éjszaka tizenegykor mintha semmi sem történt volna, olyan természetesen játszanak. S mikor M. Horváth József befejezi dalát: "Én nem élek, de túlélek, ebben nagy vagyok!” - nyílt színi tapsot kap. Ahogy otthon is mindig. Megérkeztünk. * A Vízkereszt az újvidéki szerb színház hatalmas színpadán. A szülészeknek kétszer annyit kell futniuk, mint otthon. A játékukon ez nem látszik. Mintha mindig itt próbáltak volna. Természetesen itt is Soltis aratja le a legnagyobb tapsot, de nagy sikere van Szikinek is a Bohóc szerepében. . * Bácskatopolyán, a művelődési házban mínusz öt fok van, mikor reggel megérkezik a műszak szerelni. Estére már valamelyest Nagy sikert aratott Soltis Lajos és Ba- kody József párosa enyhül az idő, de így is kabátban, sapkában ülnek a nézők. A közönségszervezőjük előadás előtt meséli, milyen nehezen élnek itt az emberek, jó néhány gyárban már hónapok óta nem volt fizetés. Nem könnyű rávenni az embereket, hogy jöjjenek színházba. A mi előadásunkra például 50 dinárba (körülbelül 250 forint) kerül egy jegy. Mégis sokan itt vannak. A hangulat hamar fölenged. Nevetnek, tapsolnak, izgulnak. Úgy látszik, nem bánták meg, hogy megnézték Eörsi darabját. * Utazás haza. Mindenki fáradtan meg kis honvággyal telve. De azért jó a hangulat. Szabadkán megállunk, utolsó pillantás a Népkör épületére. Meg az utolsó dinárok elköltése. Ilyenkor az ember csak a szépre emlékezik. Örül a sikernek, hogy itt is örültek nekünk. Holnaptól már újra az otthoni deszkákon, az otthoni közönségnek, akik talán megérzik, hogy többek lettünk. Egy mosollyal, egy pillantással, egy emlékkel. HEVES MEGYEI Lőkös Ildikó UNKAÜGYI HIVATAL 3301 EGER, KOSSUTH L 9. 3? 36/12-256 állásajánlatai: Az Eszterházi Károly Tanárképző Főiskola főigazgatója pályázatot hirdet az alábbi főiskolai docensi állásokra: Állattani Tanszékre 2 fő, Ének-zene Tanszékre 2 fő, Filozófia Tanszékre 1 fő, Földrajz Tanszékre 1 fő, Irodalomtörténeti Tanszékre 1 fű, Önálló Oktatástechnológiai Csoporthoz 1 fő, Pszichológiai Tanszékre 2 fő, Történelemtudomány i Tanszékre 1 fő. A pályázóknak felsőfokú végzettséggel, legalább 12-15éves szakmai, elsősorban felsőoktatási gyakorlattal kell rendelkezniük; valamint az oktatandó tudományág átfogó, elmélyült ismeretével; legalább egyetemi doktori fokozattal, illetve annak megfelelő tudományos, dokumentálható, s a szakmában elismert művészi alkotó tevékenységgel és egy idegen nyelv előadói szintű ismeretével kell rendelkezniük. A pályázatokat a főiskola főigazgatójához kell benyújtani a hirdetés megjelenésétől számított két héten belül. AGRIA BÚTORGYÁR: Eger, Kistályai út 8.: Faipari anyagismerettel és gyakorlattal rendelkező munkatársat keres anyagellátási osztályvezetői munkakörbe. Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. TANÉP GÉPSZOLGÁLTATÓ KFT: Eger, Meder u.: Felvételre keres változó munkahelyre C, D, E. kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőket (KCR darukezelői vizsgával rendelkezők előnyben). Jelentkezni lehet a fenti címen Bata Károly szállítási üzemvezetőnél. Továbbá felvesz MTZ, WEIMAR, P0CLAIN vizsgával rendelkező nehézgépkezelőket. Jelentkezni lehet a fenti címen Felföldi András nehézgép ügyintézőnél. PAVA RUHAGYÁR (MÁTRATERENYE) a petőf ibányai üzemébe ruhaipari szakképzettséggel és vezetői gyakorlattal rendelkező szakembert keres üzemvezetői munkakörbe. Jelentkezés: Páva Ruhagyár 3145 Mátraterenye, levélben, szakmai önéletrajzzal. Költségvetési szerv alkalmaz érettségivel és angol nyelvvizsgával rendelkező gyors- és gépírót. Jelentkezni lehet a Munkaügyi Központ Egri Kirendeltségén Eger, Klapka út 9.
